Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

1975. február 22., SEöiwtó ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Dr. Bodnár Ferenc elvtárs előadói beszéde Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők, Kedves Elviársak! — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongfesszu- sára készülve a legjelentősebb eseményhez érkeztek el a mai napon megyénk kommunis­tái, pártszervei és -szerveze­tei. Az ő képviseletükben minket, a megyei pártérte­kezlet résztvevőit érte az a megtisztelő bizalom, felelős­ségteljes kötelesség, hogy számvetést készítsünk Borsod megyében a X. kongresszus óta végzett munkáról: a szo­cialista építőmunka sikerei­ről, arról' a sokoldalú fejlő­désről, amely a beszámolási időszakban megyénkben is bekövetkezett- Szóljunk gond­jainkról, megoldandó felada­tainkról — kezdte előadói beszédét dr Bodnár Ferenc elvtárs, majd a nemzetközi kérdésekkel foglalkozva foly­tatta: — Szocialista építőmun­kánk nemzetközi feltételei kedvezően alakultak a X. kongresszus óta. A nemzet­közi életben bekövetkezett Változások révén világszerte erősödtek a szocializmus, a társadalmi haladás és a bé­ke pozíciói. A szocializmus, a haladás és a béke erőinek világméretű növekedése azt eredményezte, hogy a két vi­lágrendszer közötti kapcso­latok alakulásának ma már az enyhülés a legmarkánsabb vonása. Bővültek a két vi­lágrendszer közötti politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok. A békés egymás mellett élés politikája a vi­lág egyre több tőkés orszá­gában számít a külpolitika hivatalos irányzatának. A világbéke szempontjából meghatározó jelentőségű a szovjet—amerikai, kapcsola­tok bővülése. — A haladó és békeszerető erők — elsősorban a Szov­jetunió és a szocialista vi­lágrendszer erőinek — növe­kedése kényszerítette és kényszeríti rá az imperializ­musra a békés egymás mel­lett élés politikáját. Világo­san kell látnunk azonban, hogy bár világszerte túlsúly­ban vannak, és megállítha­tatlanul növekednek a szo­cializmus, a haladás és a bé­ke erői. még hosszú ideig számolnunk kell a reakciós, hidegháborús körök szívós ellenállásával. — Aki nyomon követi kül­politikánkat, tudja, hogy az MSZMP az egység állandó erősítésére törekszik. Ebben pedig a legfontosabbnak te­kintjük a szocialista orszá­gok együttműködésének fej­lesztését. Amikor proletár internacionalizmusunkról be­szélünk, mindnyájan tudjuk, hogy ennek magva és alap­vető kritériuma ma is az el­ső szocialista államhoz, a kommunizmus úttörőjéhez, a Szovjetunióhoz való viszony, a szolidaritás és a testvéri együttműködés a kommu­nizmust építő Szovjetunióval. Elismerés a dolgozó kollektíváknak — Amikor arról számolha­tunk be a tisztelt pártérte­kezletnek, hogy a X. kong­resszus által meghatározott társadalompolitikai és gazda­ságpolitikai célkitűzéseket, a IV. ötéves terv előirányza­tait megyénkben is sikeresen teljesítjük, első helyen kell szólnom megyénk kommunis­táinak cselekvő magatartásá­ról, aktív és tudatos építő­munkájáról, helytállásáról. — Megyénk ipara az 50 milliárd forintot megközelítő beruházásokkal igen jelentős fejlődést ért el. Javult a ter­melőerők telepítésének terü­leti elhelyezése, műszaki színvonala. Az intenzív fej­lesztések aránya a termelő szektor minden területén nö­vekedett. Mindez jól szolgál­ta a gazdasági hatékonysá­got, a különböző területeken élők életszínvonalának ará­nyos, kiegyensúlyozott fej­lesztését. Borsodnak — mint az ország második ipari cent­rumának — szerepe hazánk gazdasági életében tovább erősödött. — A megye párt- és ál­lami vezető szervei a gazda­sági kérdések közül leginten­zívebben a beruházáspoliti­kával foglalkoztak. Az itt'el­ért eredmények létrehozóit őszinte elismerés illeti meg. Ez az elismerés egyaránt és joggal kijár a pártszervek-, nek, a megvalósításban részt­vevő dolgozó kollektíváknak. Engedjék meg, hogy a legje­lentősebb beruházásokra kü­lön is kitérjek: Leninváros- ban a nagyberuházások a tervezett ütemben folynak. Az Olefinmű l. üteme ha­zánkban még nem tapasztalt rövid idő alatt, szervezett, fe­gyelmezett munkával, az elő­irányzott pénzügyi kerete­ken belül, határidőre való­sult w“», amelynek március 3-án lesz az ünnepélyes át­adása. Az elismerés hangján kell szólnom az Ózdi Kohá­szati Üzemek folyamatos acélöntőművének építéséről. Erőfeszítéseink ellenére azon­ban a beruházási tevékeny­ség több területen nem ja­vult a kívánt mértékben. Ezt részben kapacitáshiány és előkészítési hibák, részben pedig az érdekeltek hiányos együttműködése okozta. — A lakásépítéssel kapcso­latban elsősorban eredmé­nyeinket szeretném kiemelni. A korszerű lakások ezrei, új városrészek, lakótelepek, szé­pülő községek bizonyítják az építőipari kollektívák tehet­ségét, szorgalmát. A kép tel­jességéhez ugyanakkor el kell mondanom, hogy az elő- közművesítés, a szanálások lassú üteme és egyéb ismert okok miatt a lakásépítési cél­kitűzéseket nem tudtuk a ter­vezett nagyságban és összeté­telben megvalósítani. Tisztelt Pártértekezlet! — Az elmúlt időszakban gondot okozott a szénnek, mint energiahordozónak a szénbányák termelésének és fejlesztésének gazdaságossági megítélése. Ma már egyértel­műen bizonyított, hogy o népgazdaságnak hosszabb tá­von is szüksége van a szén­re. A Borsodi Szénbányák Vállalatnak évente több mint ötmillió tonna szenet kell termelnie. Ennek a nehéz és nagy feladatnak a megvaló­sítása érdekében szükségessé válik a bányák erőteljesebb gépesítése, a gépek műszaki színvonalának emelése, a ter­melő berendezések folyama­tos karbantartása, sőt rész­ben cseréje is. — Országos gond az acél­hiány is. Megyénket ugyan, csak érinti, mert a hengerdei és a folyamatos acélöntőmű bererfílezéseinket nem tudjuk kellőképp kihasználni. — Biztató a jövőre nézve, hogy az ózdi acélgyártás fej­lesztése ma már eldöntött tény, a megvalósítása elkez­dődött. Az LKM acélgyártá­sának távlati fejlesztéséről azonban még ma sincs vég­leges és megnyugtató döntés. A jövőbeni fejlesztés megala­pozása miatt is indokolt és sürgető, hogy erre még eb­ben az évben sor kerüljön. Szélesedett a szocialista ■isaverseny — A mezőgazdaság terme­lése, hatékonysága jelentő­sen emelkedett, s ez a me­gye gazdaságának fejlődését, a lakosság jövedelmének ala­kulását is kedvezően befo­lyásolta. — A gyors fejlődés ellené­re egyik legnagyobb gon­dunk, hogy jelenleg a gazda­ságilag elmaradott területen él a megye lakosságának csaknem 20 százaléka. E te­rületek fejlesztése, az itt élő lakosság életkörülményeinek gyorsabb ütemű javítása csak hosszabb távon valósul­hat meg. A megoldás útja és módszerei rendkívül vál­tozatosak. — A szocialista munka­verseny — különösen annak legutóbbi szakasza, amely a XI. kongresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára való felkészülés je­gyében folyik — igen szá­mottevő gazdasági eredmé­nyeket hozott, és politikai, erkölcsi, tudatformáló hatá­sa kezdettől fogva túlnőtt a mégoly jelentős gazdasági, termelési eredményeken is. Olyan nagyszerű munkasike­rekről adhatunk számot, mint az Ózdi Kohászati Üzemek munkáskollektívájának ered­ménye, akik 1974-ben — ed­dig elképzelhetetlen — egy- millió-egyszázhatvanezer ton­nás acéltermelést értek el. Ugyanezt mondhatjuk el a Lenin Kohászati Művek hen­gerészeinek munkájáról is, akik a blokksoron több mint egymillió tonna acélt henge­reltek ki először a gyár éle­tében. Kimagasló teljesít­ménynek tartjuk a nehéz kö­rülmények, kedvezőtlen ge­ológiai viszonyok közepette dolgozó borsodi szénbányá­szok teljesítményét. Elisme­résre méltó, hogy a kong­resszusi munkaverseny hatá­sára a mezőgazdasági üze­meinkben a szocialista bri­gádmozgalom tartalma és szervezettsége is fejlődik. — A közös ügyért, a társa­dalomért érzett felelősség erősödésének szép példája volt 1974 őszén a mezőgaz- gazdasági termények beta­karítása, és az ár- és belvíz- veszély elhárítása érdekében kibontakozott társadalmi összefogás. A begyűjtött ter­mények forintban kifejezhe­tő értékén kívül felbecsülhe­tetlen ennek az erkölcsi, po­litikai értéke. — Az 1975. évi célkitűzések ismertetésénél gyakran el­hangzik, hogy a tavalyinál nehezebb év vár ránk. Ho­gyan is kell ezt értelmez­nünk? Az ismert okok miatt valóban nehezebb gazdasági körülmények között dolgo­zunk, de a külső körülmé­nyek kedvezőtlen hatásait jórészt ellensúlyozhatjuk a munkánkban még mindig bőséggel fellelhető tartalé­kokkal : szervezéssel, éssze­rű takarékossággal és gaz­dálkodással, a munkafegye­lem javításával. A kongresz- szusi és a felszabadulási munkaverseny 1974. évi ered­ményei kedvező feltételeket teremtettek a verseny foly­tatásához. A verseny idei második szakaszában a fő célkitűzések nem változtak. Diiiamitisan leiliik a megye és Miskolc — Az előttünk álló leg­fontosabb feladatok egyike most az ötödik ötéves terv kidolgozása. Eddigi ismere­teink alapján elmondhatom: a negyedik ötéves tervben megkezdett központi fejlesz­tési programunkból a me­gyénkre eső beruházások gyorsuló ütemben folytatód­nak és várhatóan újabb nagy- beruházások is kezdődnek. Pártunk és kormányunk tá­mogatása révén terü­leten a megye és Miskolc vá­ros előző tervidőszakhoz ha­sonló ütemű dinamikus fej­lődésével számolhatunk. Bor­sod megye, a csaknem 200 ezer lakosú Miskolc város, a többi város és község fel- emelkedése, sokoldalú gyara­podása érdekében a követ­kező esztendőkben további jelentős lépéseket teszünk. —■ Az ipari beruházásokon belül folytatjuk a vegyipar fejlesztését, a petrolkémiai program megvalósítását. Ki­emelkedő lesz a villamos­energiaipar fejlesztése is. A tervidőszakban termel majd a 060 megawatt teljesítmé­nyű Tiszai Hőerőmű és való­színű. hogy megkezdődik a Bükki Energetikai Kombinát építése. — Alapvető feladatunknak tartjuk a lakásépítés negye­dik ötéves tervben előírt színvonalának biztosítását és ezzel összhangban a kom­munális, a kulturális és egészségügyi ellátás fejlesz­tését, a lakosság jogos igé­nyeinek kielégítését, a szol­gáltatások színvonalának ja­vítását. Az eddiginél na­gyobb ütemben kívánunk előrelépni az úthálózat és a tömegközlekedés korszerűsí­tésében* Tisztelt Küldött 'Elvtársak! — A kongresszusi előké­születek egyértelműen pozi­tív tapasztalatának tartjuk azt is, hogy a vezetőségvá­lasztások és a testületi vá­lasztások mindenütt a párt­demokrácia és a párt káder­politikai elvei szerint ala­kultak. A választások ered­ményeként minden vezető testületben növekedett a fi­zikai munkások, a nők és a fiatalok aránya. — A kongresszusi doku­mentumok vitája minden szinten meggyőzően tükrözte, hogy megyénk párttagsága egyetért a Központi Bizottság helyzetértékelésével és a ki­tűzött feladatokkal, a terve­zett változtatásokkal, mert a párt eddigi fő irányvona­lának következetes folytatá­sát látja benne. A dokumen­tumok vitája közben az is megmutatkozott, hogy me­gyénk párttagsága népgazda­ságunkat is egyre reálisab­ban tudja elhelyezni az adottságok és lehetőségek összefüggéseiben. Érti és he­lyesli pártunknak azt a cél­kitűzését, hogy elsősorban a szocialista integráció útján szükséges és lehetséges nép­gazdaságunk és életszínvo­nal-politikánk fejlesztése. Széles körű támogatásra ta­láltak az irányelvekben meg­fogalmazott gazdaságpoliti­kai célok. Mind tudatosabb az a felismerés, hogy az élet- színvonal emelkedésének, szocialista céljaink elérésé­nek egyetlen forrása van: <x jobb, fegyelmezettebb, haté­konyabb munka, ennek ré­vén a termelékenység eme­lése, a jövedelmezőbb gaz­dálkodás. — A párttagok helyeslik és támogatják a dokumentu­moknak a munkásosztályt középpontba helyező, társa­dalmi fejlődésünket elsősor­ban ennek az osztálynak a helyzetéből és szemszögéből vizsgáló alapállását. Ugyan­akkor az írásos beszámoló ezzel kapcsolatos mellékleté­ben is hangsúlyoztuk a do­kumentumok vitájának azt a nagyon egészséges politikai, elveinkkel összhangban levő tanulságot, hogy nemcsak a párttagok, hanem a párton- kívüliek nagy része és nem­csak a munkások, hanem a többi szövetséges, elsősorban a termelőszövetkezeti pa­rasztság is magáénak vallja pártunk alapvető célkitűzé­seit. Lelkesítő cselekvési program — A megye párttagsága helyesen látja, hogy a X. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat egészé­ben ma is megfelel a köve­telményeknek. Nincs szük­ség alapvető megváltoztatá­sára. Az élet azonban azt igényli, hogy egyes pontjait, egy-egy részletét finomítsuk. Megyénk párttagsága egyet­értéssel fogadta és előremu­tatónak tekinti, hogy az új szervezeti szabályzatban is jelentőségének megfelelő he­lyet kap a demokratikus centralizmus elve, és ennek továbbfejlesztése útján és alapján fejlődik a párt. mű­ködése, munkastílusa. Ügy vélik kommunistáink, hogy ezáltal nemcsak a pártélet mozgalmi jellege, a párton belüli elvtársi viszony fog erősödni, hanem a legfonto­sabb: a pártnak a munkás­osztállyal, a dolgozó töme­gekkel való kapcsolata is. Tisztelt Küldöttértekezlet! — A kongresszusi irányel­vek, a szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása során az alapvetően jellemző egyetértésen kívül néhány további módosítási javaslat is elhangzott. Ezeket a tag­gyűlések. a küldött- és párt­értekezletek minősítették. Ezt tette a megyei pártbi­zottság is. A Központi Bi­zottságnak a két dokumen­tumban foglalt helyzetérté­kelése és feladatkijelölése teljes egyetértésre talált al­sóbb pártszerveink, a megye egész párttagsága körében. Ebből kiindulva javasoljuk a tisztelt pártértekezletnek, hogy kérje a XI. kongresz- szustól a párt eddigi fő irányvonalának következetes folytatását. — Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt új programnyilatkozatának tervezetét is a XI. kongresz- szus elé kívánja terjeszteni. Egyöntetű az a vélemény, hogy olyan jelentős politikai dokumentumról van szó, amely a marxizmus—leniniz- mus elméletére épül és a szocialista építés gyakorla­tának számos tapasztalatát alkotó módon alkalmazva, általánosítva, hosszabb távra cselekvési programot ad a kommunistáknak, a magyar népnek. Lelkesítő és feleme­lő célt rögzít, amikor meg­állapítja: „A fejlett szocia­lista társadalom megteremté­se egyben létrehozza a felté­teleket ahhoz, hogy hazánk a kommunizmus építésének szakaszába lépjen.” — A programnyilatkozat megőrzi a teljes eszmei foly­tonosságot a párt előző. 1948- as programjával. Mindez teljes összhangban van a Borsod megyei kommunisták, sőt a párton kívüli dolgozók nap mint nap tapasztalható bizalomteli várakozásával, amely pártunk XI. kong­resszusát megelőzi. — Elért eredményeinknek aktív részese, lelkes és hoz­záértő szervezője volt az a sok ezer pártaktivista, a vá­lasztott testületek és a párt­apparátus tagjai, akik erejü­ket, idejüket nem kímélve, példamutatóan vettek részt a feladatok megoldásában. Megtisztelő kötelességemnek tartom, hogy e helyről is köszönetét mondjak vala­mennyiüknek és megköszön­jem természetesen a kom­munista és párton kívüli dolgozóknak, munkásoknak, parasztoknak és értelmiségi­eknek a cselekvő támogatá­sát, odaadó munkáját. Felszabadulásunk méltó ünneplése — Van valami szép és jel­képes tartalma annak, hogy — hasonlóan pártunk X. kongresszusához — a XI. kongresszust is egy nagy év­forduló. felszabadulásunk ju­bileumának évében rendez­zük. Ezért, amikor a beszá­molási időszak sok-sok ered­ményét, a XI. kongresszus és a felszabadulás tiszteletére meghirdetett munknverseny- mozgalom sikereit jogos büszkeséggel összegezzük, egyben legnagyobb nemzeti ünnepünk előtt is méltókép­pen tisztelgünk. A szóbeli beterjesztés végére érve mé­lyen meg vagyok győződve róla. hogy a megyei pártér­tekezlet jól oldja meg fel­adatát és a . beterjesztett je­lentések alapos . elemzése, megtárgyalása után megfe­lelő határozatokat hoz. Bi­zonyos vagyok benne, hogy a megyéi pártértekezlet, s majd a XI. kongresszus új lendületet ad valamennyiük tevékenységnek és megyénk kommunistái, egész lakossá­ga áldozatkész, alkotó mun­kával hozzájárul a XI. kong­resszus határozatainak meg­valósításához. szocialista ha­zánk építéséhez, gyarapítá­sához.

Next

/
Thumbnails
Contents