Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

u 1975. február 21., péntek 6SZM-MAGYAROR5ZAG 5 i Be fejeste ötéves a Hegyalja Védett területek Borsodban 1975. február 21., péntek. Nagy pillanat, pirosbetűs dátum ez a nap a Hegyalja Ruházati Szövetkezet élete­ben, történetében: az 1800 főt számláló kollektíva, megelőzve a naptári időt, túlteljesítve a kongresszusi vállalását, e napra teljesí­tette a IV. ötéves tervidő­szakra előírt feladatait. 1974. április 20., hétfő. Zsúfolásig megtölötték a szövetkezet dolgozói, veze­tői, a szocialista brigádok képviselői a sátoraljaújhelyi pártszékház nagytermét. Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke ekkor ad­ta át a szövetkezetnek az immár 13. kitüntetést. Egy fiatalember, Molnár József, KISZ-csúcstitkár itt, ismertette a kollektíva vál­lalását: a Hegyalja a párt XI. kongresszusa napjára teljesíti a középtávú terv­időszakra esedékes felada­tait. Mi adta erre az okot és lehetőséget? A 24. évében járó szövet­kezet nagy utat tett meg. Sokat fejlődött, hiszen a megye legnagyobb és leg­jobban dolgozó ipari szövet­kezete lett. Az alapító 17 ember aligha számolt ilyen nagy előrehaladással. A fejlődés egyik csúcsa a III. ötéves tervidőszak volt. Ekkor épült fel Sátoraljaúj­helyben a többszintes üzem­ház. öt év alatt a létszám kétszeresére nőtt, s ezzel segítettek a város, s részben a járás munkaerőgondján. Ezzel párhuzamosan a ter­melést akkor két és félsze­resére növelték. Az utolsó évben: 1970-ben 144 millió 449 ezer árbevételt értek el. A kollektíva célul tűzte a további ipartelepítést, -fej­lesztést. Ügy számoltak, hogy 1975-ben elérik az évi 200 millió érték alkotását. Mi az eredmény ? — Az elmúlt évben — mondja Lantos Miklós elnök — a párt XI. kongresszusá­ra tett vállalások túlteljesí­tése eredményeként 240 mil­lió forint árbevételt értünk el. A kongresszusi verseny­lendület ez évben is tovább tart. Az c.múlt hét péntekén végzett összesítésnél már csak 5 milliós érték hiány­zott. így a héten végzett munkával a vállalt határ­időnél előbb, éppen a me­gyei pártértekezlet napjára Nemzeti park a Blikkben Pihenő* és autóparkoló helyek « Fásítási tervek Milyen hétvégi ház építhető? Pillanatkép a Béke szocialista brigád tagjairól. Fotó: Szabados György teljesítettük az öt évre ese­dékes célkitűzéseinket. A kitűnő eredményeket elsősorban az érdekek he­lyes összehangolásának kö­szönhetik, annak, hogy a népgazdasági érdeket össze­egyeztették a szövetkezeti és az egyéni érdekeltséggel. A szövetkezeti kollektíva a termelés mellett mindig fon­tos szociális feladatának te­kintette a város, a járás la­kóinak, a nők munkához juttatását. A sátoraljaújhe­lyi központi üzem több mint ezer ember számára biztosít munka- és fejlődési lehető­séget. Jelenleg 420 ember vesz részt a különböző állami ok­tatásban és tanfolyamokon. A szövetkezet önálló ruha­ipari szakközépiskolát szer­vezett. Tizennyolc fiatal szerzett technikusi oklevelet, s jelenleg százan tanulnak a ruhaipari szakközépiskolá­ban, s hárman ösztöndíjas­ként főiskolán. Ez a követ­kezetes, a politikai fejlődés­sel egybekötött szakmai kép­zés biztosítja a munka mi­nőségének javítását, a káder­tartalékot. A szövetkezetei valaha a létkérdés szorította export- termelésre. Tíz évvel ezelőtt még 38 milliónál tartottak. Ebben az évben 250 millió forint értékű munkát ter­veznek, s ennek 95—96 szá­zaléka export. A jól, a ha­táridőben végzett munka, a jó kapcsolatok eredménye­képpen tavaly például meg­duplázták a tőkés exportot, így 1974-ben 1 millió 480 ezer dollár bevételt könyvel­hetnek el. A kollektíva na­gyobb részben a tőkés cé­geknek bérmunkát végez, így munkát exportálnak. Ez igen előnyös, mind a szövet­kezet, mind a társadalom számára. Dr. Bartha István, a Sá­toraljaújhelyi városi Párt- bizottság első titkára nagy­ra értékeü a szövetkezet munkáját. Elmondja, hogy sokat fejlődött a párt-, a KISZ-, s a gazdasági veze­tés. Jó az irányítás, az el­lenőrzés. A szövetkezet egé­szében — és elsősorban a központi üzemházban — erősödött, nagyobb az össze- forrottság. A sátoraljaújhelyi központi üzem munkáját így jellemezte, „ők azt teszik, amit valóban tenniük kell”. A szövetkezetben nagy erőt képviselnek a szocialis­ta brigádok. A 24 ilyen kol­lektíva közül kiemelkedik a Végvári János vezetésével dolgozó Béke-brigád, amely két ízben kapta meg eddig a kiváló címet. Kiemelked- J nek a Soltész István, vala­mint Sütő László irányítá­sával dolgozó szocialista bri­gádok is. A jó munka anyagi ered­ménye nem maradt el. A négy év alatt 33,2 százalék­kal növelték a dolgozók bé­rét, így tavaly elérték a 24 ezer 712 forintos évi átlag­bért. A szövetkezetre nagy jövő vér. Az OKISZ mintaszövet­kezette akarja fejleszteni. Ezzel összefüggésben már megkezdték Sátoraljaújhe­lyen a központi üzemház ikertársának alapozását. En­nek elkészülése, gépekkel való betelepítése elsősorban a termelékenység növekedé­sét, a munka minőségének további javulását szolgálja majd. Csorba Barnabás Az Országos Természetvé­delmi Hivatal mellett műkö­dő Természetvédelmi Tanács az elmúlt év nyarán tárgyal­ta a természetvédelem táv­lati fejlesztési programját, amit az 1976—1990. közötti időszakra állítottak össze. Ebben szerepel olyan terüle­tek védetté nyilvánítása is, amelyek megyénkben van­nak. Rakonczay Zoltán, az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal elnöke ezzel kapcso­latban elmondta: — Sorrendben a harmadik nemzeti parkot a Bükk-fenn- sílfon alakítjuk ki, utána az aggteleid karsztvidéken ke­rül sor ugyanerre. A Bükk-fennsíkon véde­lem alá helyezendő, körül­belül 40 000 hektárnyi terü­let, az összefüggő erdős fennsík hazánk egyetlen ilyen típusú magas pl<atója. E terület legnagyobb része még érintetlen, beépítetlen, turisztikai értékű, könnyen megvédhető, ahol a .nemzeti park 2—3 éven belül kiala­kítható. A Bükk-fennsík a maga nemében páratlan táj és geológiai érték, de nem­zetközi vonatkozásban sem jelentéktelen terület. Az aggteleki karszton ugyancsak 40 000 hektárnyi területen lesz az ország — sorrendben — negyedik nem­zeti parkja. E térség barlan­gokban igen gazdag. Jelen­tőségét is ez adja. A már j feltárt és a jelenleg is kuia- j tás alatt álló barlangrend-! szerek nemzetközi hírűek. AI teljes védettség kialakítása j az évtized végére várható. — Borsod megyében táj­védelmi körzetté kívánjuk nyilvánítani ugyanakkor To­kaj—Bodrogköz és a Zemp­léni-hegység legeredetibb, legérintetlenebb részeit. Eze­ken a területeken — kisebb­részt — hagyományos mező- gazdasági művelés található, nincs komoly szennyezést okozó nagyüzem sem. A ter­mészetvédelem céljai — né­hány kivételtől eltekintve — teljesen megegyeznek a me­ző- és erdőgazdálkodás tö­rekvéseivel. — Országosan mintegy 2000 helyi jelentőségű természet­védelmi területet választot­tunk ki — mondta Rakonczai Zoltán. — Arra törekedtünk, hogy minden kategóriában (földtani, növénytani és ál­lattani) a legértékesebb és a legveszélyeztetettebb terüle­tek kerüljenek mielőbb vé­delem alá, s amennyire le­hetséges, ezek országosan is minél arányosabban alakul­janak ki.' Módunkban áll ugyanis válogatni! így esett a választás többek között — 'a füzérradványi parkra is. A megyénkben folyó elő­készítő munkáról H] Szabó Béla megyei természetvédel­mi főfelügyelő beszélt. Mint elmondta, a helyi tanácsi szervekkel már 1975 második negyedévében egyeztetni tud­ják a terveket. Ezután — körülbelül június vége felé — a minisztériumok és fő­hatóságok tárgyalóasztalaira kerülhetnek a javaslatok. Ha az előkészítő munka továbbra is kellő ütemben halad, sem­mi akadálya sincs annak, hogy a jövő év elején meg­alakítsák a bükki nemzeti parkot. Az előzetes elképzelések szerint ezen a területen pi­henő- és autóparkoló helye­ket alakítanának ki. Elren­delik a tájba nem illő, en­gedély nélkül felépített ha­zak lebontását. Sok-sok szak­ember közös munkájára lesz. szükség a kopár hegyoldalak fásításához is. A tervek köj- zött szerepel a forgalmi kor­látozások bevezetése. Gépko­csival például csak a kije­lölt útvonalon lehet majd közlekedni és parkolni. A gyalogos turisták természe­tesen az eddigi gyakorlat szerint szabadon közleked­hetnek mindenfelé. Rendelet készül, amely szerint csak a tájba illő, jó­váhagyott és közművesített hétvégi házak építhetők az arra kijelölt területeken. Az erdőgazdasággal egyeztetik a fatermelési terveket és mód­szereket. Nem lehet majd „tarra” vágni egv-egv hegy­oldalt. Fakitermelés csak ak­kor kezdhető el.- ha az öreg erdő alatt már életképes fia­tal csemeték vannak. — Elmondhatom — fejez­te be a főfelügyelő —. hogy a Tanácsok Közlönyében megjelenik a lázbérci víztá­roló és környékének védel­mét előíró rendelet, ami egy­ben azt is jelenti, hogy me­gyénk újabb tájvédelmi kör­zettel gyarapodik. (vásárhelyi) Notes slap ok Feljegyzések a taktaharkányi tsz-ben jutalmazták a dolgozókat. A sár és az eső miatt megfeszí­tett erőre volt szükség a ku­korica betakarításánál és az őszi mélyszántásnál is. Azok a dolgozók, akik kiemelkedő munkát végeztek a mélyszán­tás és a betakarítás során, 22 ezer forint jutalmat kap­tak és tíznapos üdülést biz­tosítottak számukra Debre­cenben. Taktaharkányban elége­dett volt a Petőfi Tsz tag­sága a vezetőség zárszámadá- t sakor elhangzott beszámoló­■ jával. Az elmúlt évi, rend­; kívüli időjárás bkozta ne­hézségekkel sikerült megbir­kóznia a közös gazdaságnak, így több mint 11 millió fo­rint tiszta nyereséggel zárták I (1974-et. A tsz vezetői nem­csak zárszámadáskor gon­doskodtak a dolgozókról, ha­nem év közben is jelentős anyagiakkal támogatták a tagságot. A Petőfi Tsz i vezetősége megtárgyalta és jóváhagyta azokat a kedvezményeket, amelyeket a szövetkezetben dolgozó fiataloknak nyújt­hatnak. Segítik letelepedésü­ket, családalapításukat. Tíz­ezer forint vissza nem térí­tendő építkezési segélyt ad­tak azoknak a fiataloknak, akik tíz évre vállaltak mun­kát a szövetkezetben. Ezzel egyidőben 50 százalékos fu­varkedvezményt is biztosí­tottak a lakásépítőknek. A szövetkezet KlSZ-szer- vezete egyesült a községé­vel. Az ifjúsági klub műkö­déséhez a gazdaság vezetői berendezést biztosítottak. Megtartották az ifjúsági par­lamentet, s az ott elhangzot­tak után intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy kedvező munkakörül­ményeket, jó légkört és meg­felelő kereseti lehetőségeket teremtsenek a fiataloknak. Az ifjúság képviselői helyet kaptak a szövetkezet vezető­ségében és a szakvezetés minden területén. Értékes munkát végeztek az elmúlt évben a szövetke­zet nődolgozói. A termelés korszerűsítése következtében a hagyományos növényápo­lást — a kertészet és a do­hánytermesztés kivételével — nagymértékben gépesítet­ték, megkönnyítve a nők munkáját. Mindenkitől meg­kérdezték, melyik munkate­rületen kíván dolgozni. Az elmúlt évben is megrendez­ték a nőnapot, ahol ajándé­kokkal kedveskedtek a tsz lányainak, asszonyainak. A nők érdekében hozott kor­mányhatározatokat maradék­talanul végrehajtották. Már hagyománnyá vált a lengyelországi csereüdülte­tés. Az elmúlt évben két al­kalommal összesen 61 tsz­dolgozó vett részt nyolcna­pos üdülésen Zakopánéban. Azok részére, akik a nyári időszakban igényelték, biz­tosították a mezőkövesdi és a debreceni fürdőben a pi­henést. A rendkívül rossz és csapadékos időjárás megne­hezítette a mezőgazdasági munkákat, amelyeknek a be­fejezése után kirándulással Nem feledkeznek meg a taktaharkányi Petőfi Tsz- ben az idős, nyugdíjas és járadékos tagokról sem. Ta­valy, augusztus 20-án meg­rendezték az „öregek nap­ját”, amelyen mindenki aján­dékot kapott. A tsz járadé­kos és nyugdíjas tagjai térí­tés nélkül kaptak vetőmagot és díjmentesen vehették igénybe a szövetkezet gépeit. Zárszámadáskor az ezer fo­rint alatti nyugdíjjal rendel­kezők között 120 ezer forin­tot fizettek ki a szociális alap terhére. A taktaharkányi Petőfi Tsz-ben megbecsülik a dol­gozókat. Támogatják a fia­talokat, a nőket és a' nyug­díjasokat. Az elmúlt évben a szociális alapból 435 ezer forintot fizettek ki a tagság­nak. Felföldi György éT U j b út őrt ípusoh A Szerencsi Bútoripari Szövetkezeiben A rajzasztalnál új szekrénysor műszaki tervét készíti Me­gyeri János, a szövetkezet építőipari technikusa. A bútorkiállításokon, he­lyiipari kiállításokon mindig nagy érdeklődés kíséri az új, egyre modernebb garnitúrá­kat, praktikus szekrénysoro­kat. A Szerencsi Bútoripari Szövetkezet egyike azoknak a kiállítóknak, melyeknek termékeit megcsodálhattuk a tavaly nyáron Miskolcon megrendezett helyiipari ki­állításon. A szerencsiek ott bemutatott három szekrény­sora — az első díjas Helén, a Henriette, s a Hegyalja el­nevezésű — megnyerte a la­kosság tetszését, s az igé­nyekre való tekintettel ed­dig e fajtákból 60-at készí­tettek. s szállítottak eladó­helyei ki*: a borsodi és sza­bolcsi iparcikk kiskereske­delmi vállalatokhoz és a bor­sodi áfész-ekhez. Az ugyan­csak nagy sikert aratott Hajnalka ágyneműtartóból I60-at, a Hilda, s Hedvig nevű dohányzóasztalkából pe­dig összesen 320-at állítottak elő az elmúlt év során. Az új termékek készítése mel­lett, jelentős mennyiségben gyártották a már ismert, s a lakosság által megkedvelt szekrénysorokat, háromajtós szekrényeket, ágyneműtartó­kat: összesen 3464 készült belőlük szövetkezetükben, s ez — eredeti termelési ter­vüktől egymillió forinttal többet — mintegy 22 millió 109 ezer forintos termelési eredményt jelent. A növekvő igények kielé­gítésére az idén további ,10— 12 százalékos termelésnöve­kedést akarnak elérni, amely­nél számítanak három ki­magasló teljesítményű szo­cialista brigádjuk: a Gaga­rin, az Április 4. és az Egyetértés szocialista brigád további lelkiismeretes. jó munká jára. A szövetkezet az idén újabb bútortípusok ki­alakításán dolgozik. * ha azokkal elnyerik a lakosság tetszését, rövidesen megkez­dik gyártásukat is. D. H.

Next

/
Thumbnails
Contents