Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
T975. február US., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gazdátlan értékek Az iparosodás, az urbanizáció rohanó világában élünk. Űjabb és újabb helyekre települnek üzemek, gyári kirendeltségek. Mind több olyan gyártmány lát napvilágot, amelynek megjelenése kizár néhány, addig „élő”, hagyományos foglalkozási ágat. Az urba- nizálódással egyre több szakma szorul ki a városokból, sőt. olykor a falvak többségéből is. Szögre kerültek a szerszámok, s dédelgetett emlékként őrzik a sok-sok munkával töltött napokat. A miskolci Csiszár Gyula bácsi hegedűkészítő szerszámai, gyalugépei fényesre törülgetve, elárvultán állnak ... Kovács Sándor diósgyőri patkolókovács kicsiny műhelye kisajátításra vár. Speciális szerszámai a kis lakás padlására, pincéjébe kerülnek, s gyermekei — mint szakmabeliek — tisztelettel őrizgetik majd egy darabig ... Csaló Fülöpné, az utolsó miskolci kötélverő mester műhelyében is elárvultak a szerszámok, hiányzanak a ken- derkóc-halmok. Mindent őriz még az idős testvér — valameddig. Szuhi Miklós vágáshutái vándoriparos ládája is ki tudja, meddig szolgál még ... S utána hová lesz? ... Mézeskalácso- solc, zsindelyhasítók és még ki tudja, hány kihalófélben levő szakma öröksége vész kárba... Számtalan olyan mesterfogás, módszer ismerete vész el, amelyekre hosszú évek múltán már nem lehet teljes biztonsággal következtetni. A szerszámok előbb-utóbb egy-egy amatőr gyűjtőhöz kerülnek, ami alapjában véve nem is volna baj. ha minden egy kézben lenne. De az értékek szétforgácsolódnak, az ország legkülönbözőbb helyeire kerülnek el. Az idő halad, az emberek öregszenek. A tudásanyag értéke pénzben ki nem fejezhető. További generációk műveltsége érdekében nem engedhető meg, hogy veszendőbe menjenek ezek az értékek... — sárhelyi A helyi tanácsra idős néni érkezett. Ügyének intézéséhez nyomtatványt adtak neki, hogy töltse ki. A néni bizonytalanul nézegette, forgatta a nyomtatványt, majd mondta, hogy ő már öreg, nem tudja kitölteni. Töltesse ki a szomszéddal — hangzott a hivatal részéről és a néni elballagott. Más: a helyi tanácshoz bekopogtatott az egyik lakó. felvilágosítást kért valhmiről. Ma nincs fogadónap, jöjjön a hivatalos időben. Mikor? Megkapta a választ pontosan, hogy melyik napon, mettől meddig. Más: a helyi tanácsra építési engedély ügyében érkezik a férfi, az engedélyt nem kapja meg. A férfi vár még néhány másodpercet, de mivel nem kap bővebb felvilágosítást, elmegy. A fenti példák a megyei tanács pártértekezletén hangzottak el a bürokratikus ügyintézés illusztrálására. Annak illusztrálására, hogy az ilyen szemlélet miként ronthatja a tanács és a lakók kapcsolatát a mégoly kis ügyekben is. Nem véletlenül hangzottak el negatív példák. A felszólaló tudott volna jó példákat, emberséges intézkedéseket is említeni, de a helyes eljárásnak természetesnek kell, vagy kellene lennie. Sok viszont a fentiekhez hasonló „apróság”. Amikor az ügyrendet tekintve megfelelően, szabályszerűen jár el a hivatalnok, csak éppen nem emberségesen. A hivatalnok természetesen nem köteles kitölteni az ügyfél nyomtatványát. Miért is lenne? Nem az. ő feladata, hanem az ügyfélé, ha tehát nem tölti ki, emiatt senki nem vonja, nem is vonhatja felelősségre. A rend azt is megköveteli, hogy betartsuk a hivatalos időt. A fogadónap arra való, hogy akkor fogadjanak bennünket. Hogy egy építési engedélyt bizonyos helyre megadnak-e vagy sem, az magától értetődően nem a tanácsi ember ilyen, vagy olyan hangulatán múlik. Ma már megyénk sok községe is szépen kidolgozott rendezési terv szerint gyarapszik, hosszabb távra is megvan az elképzelés, hogy itt majd ez a közintézmény, ott meg játszótér, sportpálya épül, oda meg a talaj szerkezete miatt nem szabad épületet emelni stb. Mindezt persze nem kötelező az ügyfél tudomására hozni, esetleg hosszú ideig tartana, esetleg többen is várakoznak, tehát itt sem történt vétség... az ügyrend ellen! Az ember ellen — igen. Hiszen a bürokratikus szemlélet kárát mindig is az ember érzi. Vajon mit csinálhatott rövid idővel később A Sajószcntpcíeri Üveggyár szálhúzó részlegében Molnár Barna kőműves olvasztókemencét javít. A sárospataki kerámiaüzemben A szakmunkásképzés kérdőjelei Kerámiakészítő szakmunkás... Mi ez valójában? Sem a sárospataki kerámiaüzem, sem az ide jelentkező fatalok nem igen gondoltak rá. Pontosabban, mindenki úgy értelmezte, ahogy leginkább céljai szerint való: a meghatározásban benne is rejlik a többféle értelmezés lehetősége. A vállalat a szakmunkást, a fiatalok a népi kerámiakészítőt látták benne elsősorban. A kezdeti tisztázatlanság most érleli be a sajátos félreértésből származó nehézségeket. Kiderült: az üzem és a tanulók igényei nem fedik egymást. Az ösz- szeegyeztetés egyelőre nem sikerült, jóllehet, az első évfolyam is még csak 1973 őszén indult. A 25 tanuló között környékbeli alig akad, a legtöbben Miskolcról, vagy éppen Pestről érkeztek. Vannak közöttük, akik beismer- ten csak azért jöttéig ide, mert a munka érdekesnek ígérkezett. Ezek a legpasszívabbak. Másoknak eleve nagyobb terveik voltak és vannak: művészeti főiskolákra továbbmenni, vagy néhá- nyuk esetében, a főiskolai felvételit követően valamilyen hasznos tevékenységgel akarják eltölteni az időt a következő felvételiig. Ez utóbbiak — érthetően — türelmetlenek. Megvan bennük az önálló tevékenység utáni vágy. Az üzemben — felismerve ezeket a tendenciákat — megfogalmazódott: valójában nem ilyen „mü- vészpalántákra” van itt szükség, hanem azokra, akik tartósan az üzemben dolgozó szakmunkásgárda tagjai akarnak lenni. Bármilyen szakmát, ismeretet alaposan elsajátítani azonban csak rendszeres, tervszerű és megszervezett folyamatban lehet., Ehhez viszont feltételekre van szükség Sárospatakon is. hiszen a 25 fiatal többsége valójában lelkes, tevékenységre, tanulásra vágyó ember, akik „nagyon szeretnek dolgozni az agyaggal”. Hat korongon tanulják a szakmát huszonötén, váltott műszakban. A délelőtti csoporttal hivatásos oktató foglalkozik — Ilonka néni —.a pataki népi kerámia festéaz az ember, akinek az építési engedélyét kurtán elutasították? Otthon bizonyára közölte ezt a tényt. Miért utasították el? Nem tudja. Csak. Könnyen elképzelhető, hogy mondott még egyet, s mást a tanácsról. Ha csak néhány percet szán még rá az ügyintéző, máris irhásként hangzik minden. Lehetséges az is: a nem hivatalos időben érkező ember a kért felvilágosítást is megkaphatta volna, amíg a fogadónap dátumát, óráját közölték vele. Ö is jobb érzéssel távozott volna. Az idős néni pedig még ' jobb érzéssel, ha ott, helyben kitöltik a nyomtatványát. Mert ezt is el lehet képzelni. Hogy a tanács hivatalnoka kitölti. Mint ahogyan volt is már rá példa, mint ahogyan az itt sorolt eseteknek sokszorosan is megvolt, megvan az ellenpéldája. Továbbra is szükséges azonban szóvá tennünk minden apró, vagy aprónak látszó hibát, visszásságot. A megyei tanács hivatalának pártértekezletén több felszólaló is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Sajnos, továbbra is eléggé gyakori, hogy a hivatalban dolgozó ember ügyet, aktát lát, nem pedig másik embert. A nagy egészhez képest nyilván kevés a számuk. A hírük azonban könnyen nagyra nő, elterjed. Sokan emlegették ezen az értekezleten az. „embercentrikusságot”. Mint kívánalmat, pontosabban, mint követelményt a hivatali munka végzésénél. Naivság lenne persze azt képzelnünk, hogy a közeli jövőben, vagy akár a távoliban ismeretlen lesz már a bürokratizmus fogalma is. Azért viszont igenis lehet, s kell is tenni, hogy minél ritkábban találkozzunk ezzel a jelenséggel. Jó példaként szolgálhat más hivatalok számára is az a nyíltság, kendőzetlenség, ahogyan erről a megyei tanács pártértekezletén szóltak. Priska Tibor .sének szakmai-művészi értője, a Szkirtsák család egyik sarja. A délutáni csoport viszont „gazdátlan”. A szakmunkásképző intézet sem tud velük mit, kezdeni. Mindannyian érettségizettek, egy vagy néhány évvel túl vannak a tizennyolcon. A követelmények a fiatalabbakhoz igazodnak. Azok pedig, akikről itt szó van, érthetően nagyobb önállóságot igényelnek a munkában, a tanulásban, mindennapjaikban egyaránt. Ezt szokták meg a nagyvárosban, ahonnan idejöttek, de koruk, érettségük is ezt kívánná. A megoldás — mondják az üzemben —, hogy jövőre már nem érettségizettek, ha- ném lehetőleg környékbeli, nyolc általánost végzett fiatalok számára indul . oktatás. Ez . az út azonban nem más, mint a színvonal leszállítása, ami természetesen lényegesen egyszerűbb, mint a nagyobb követelmények kielégítésének, a minőség javításának, az igényesebb megoldás keresésének útja ... Hubay Agnes SPORT . SPORT ♦ SPORT Asztalitenisz VB Jónyer, és iónyer—Gergely viláibóek Befejeződött Calcuttában az asztalitenisz-világbajnokság, mely nagyszerű magyar sikerrel zárult. a férfi egyesben Jónyer István drámai küzdelemben 3:2 arányban, nyert a jugoszláv Sztipancsics ellen. A döntőben a jugoszláv fiú már 2:0-ra vezetett, amikor Jónyer megérezte hogy mit kell tenni! A harmadik játszmában 4:l-rc és 8:1- rc még Sztipancsics vezetett, ám ezután a magyar fiú ellenállhatatlanul játszott, a negyedik játszmában combat eny eresek sorát, ütötte. A döntő játszmában Sztipancsics egy csuszája s három netszese sem zavarta meg Jó nyert, aki így 22 év után nyert Magyarországnak aranyérmet, férfi egyesben! A vegyes párosok döntője után Jónyer—Gergely férfipárosunk a Surbek—Sztipancsics páros ellen állt asztalhoz s 3:1 arányban simán legyőzte a jugoszlávokat. Ezzel Magyarország 2 aranyéremmel és egy bronzzal (női csapat) a világbajnoki éremtáblázat második helyén végzett Kína mögött. A 33. asztalitenisz-világbajnokság tehát nagyszerű magyar sikert hozott. Női egyesben Jung Szun Kim (Koreai NDK), női párosban az Alexandru—Takahasi (Románia. Japán), vegyespárosban pedig a Gomozkov—Ferdman (Szovjetunió) kettős lett a világbajnok. Pista diósgyőri maradt 1963 őszén tehetségkutató versenyen tűnt fel egy szőke kisfiú Dankovics Józsefnek, a DVTK edzőjének. Elkérte az ügyes gyereket Letek László tornatanártól, hogy kosárlabda helyett pingpongozhasson; ha nem válik be, visszamehet. Ám Jónyer István azóta is asztaliteniszezik, mindnyájunk örömére. Dankovics József edző, Karszki István, másodedző és Abuczki János, szakosztályvezető keze alatt országos hírű versenyző lett. — Pista a fővárosba kerülve, a világot járva is szerény, szorgalmas maradt — mondta tegnap Dankovics József. — Nagyon boldog vagyok! Világbajnoksága diósgyőri siker is. Pista immár a világ első számú játékosa. Meg is érdemli, s tudja, hogy innen indult Diósgyőrből. Mindenhonnan lapot küld, felkeres bennünket. Jónyer Pista jó tanítvány, nemcsak eredményei miatt... És diósgyőri maradt. — Még mindig a tegnapi izgalmak hatása alatt vagyok — kezdte özvegy Jónyer Istvánná. Pista édesanyja, amikor kávét töltött remegő kezével. — Aludni alig tudtam. Minek tagadjam. amikor bemondta a tv, hogy a fiam világbajnok lett, sírtam. Aztán jöttek a gratulálok és Budapestről is telefonáltak ... Sose gondoltam, hogy a fiam háromszoros világbajnok lesz. Amikor pingpongozni kezdett, sokat betegeskedtem, s őrültéin, hogy sportol. De, hogy mennyire komolyan veszi, altkor jöttem rá, amikor egyszer valahová mentünk, s az utcán sírva fakadt: „anyu. nekem edzésre kell menni” ... Fényképeket nézegettünk a Kilián-északi lakótelep égjük lakásában, a világbajnok gyerekkorát idéztük Pista édesanyjával, aki alig akart fiáról „nyilatkozni”. Sajnos édesapja nem érhette meg ezt a sikert, tavalj' meghalt. — Csupa öröm élsportoló édesanvjának lenni ? — Nem — mosolygott az ősz, 63 éves özvegy. — Én, aki sosem sportoltam, vele „versenyeztem”. Ha éjszaka jött haza, s másnap megint utazott, nekiálltam a teknősnek. hoEv mindene tiszta legyen. Ma pedig szüntelen izgulok az utazások miatt. De megéri. Pista nagyon jó gyerek. Kedden, amikor megérkezik Calcuttából, biztos azzal kezdi, hogy telefonál nekem. A fia. az unokám — mutatott a vitrinben levő gyermekportrékra — már egvéves. Mintha csak a fiam látnám kiskorában, ugvan- olyan eleven, mozgékony, merész gyerek .. . Nyitray Péter ASZTAUTENISZ Népes mezőnyök, (ó szinvsmaí 126 versenyző indult a Miskolc városi újonc és serdülő asztalitenisz-baj noKsngon. A fiúknál általában a/ esélyesek győztek. Az újonc leányverseny győztese Bukovenszky első bajnokságát nyerte. A bajnoki címeken a MÉMTE 3. és DVTK 1 bajnoksággal osztozott. Eredmények, újonc leány, egyéni: 1. Bukovenszky (MEMTE). 2. Kriston Anna (MÉMTE), 3. Utas! (B. Volán) és Vigi (B. Volán). Serdülő leánv. egyes: 1 Répássy, 2. Czirják, 3. Németh, 4. Kriston (valamennyi MÉM TE). Újonc fiúk: 1. Laczkó (DVTK). 2. Rózsahegyi (DVTK). 3. lm- rieh Zs. (MÉMTE) és Fróna (M. Spartacus). Serdülő fiú. egyes: 1. Kriston Zs. (MÉMTE), 2. Béres (MEAFC). 3. Fischer (DVTK) ét Majoros (MÉMTE). OH KI Ügyek és emberek
