Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
MwwrattWB-w 1975. február 2., vasarnap Bmranna ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 |P FW . I > jj i ^ ^ I ^ W W ■ || Beszélgetés Drótos Lászlóval, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkáréval „Miskolc a felszabadulás nyomán a szocialista iparosítás következményeként Magyarország legnagyobb vidéki városává fejlődött” — villan át bennem annak a díszes albumnak a bevezető gondolata, amely a megye- székhelyet mutatja be vázlatosan. Azután arra gondolok, elég átutazni Miskolcon észak-dél, valamint keletnyugat irányban, s szembetűnik. mi minden történt e dinamikusan fejlődő munkásvárosban a felszabadulást követő három évtizedben, különösképpen pedig az elmúlt négy esztendőben. Villanyfényes estéken jólesik lenillantani az immár városi szimbólummá lett avasi kilátóból, tekintetünkkel végigsimogatva a várost, mely nemcsak szűkebb hazája, munkát, megélhetést, szórakozást, pihenést nyújtó hajléka csaknem kétszázezer embernek, hanem á szó igaz értelmében — társadalmi, politikai, és gazdasági súlyát, rangját tekintve ■— az ország második városa. Ilyen gondolatok foglalkoztatnak, amint leülünk Drótos Lászlóval, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága első titkárával, hogy mindenfajta teljességre való törekvés nélkül egyféle számvetést készítsünk e munkásváros elmúlt négy esztendejéről. — Mi .lellcmonte az utóbbi négy esztendfíbcn a városi pártbizottság tevékenységét, hogyan lehetne összegezni Miskolc politikai, társadalmi életét? — kérdezem. — A beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai után — ez utóbbi fórumon, a kongresszusi dokumentumokat is megvitattuk — jó érzés beszélni arról, hogy az elmúlt négy esztendőben a városi pártbizottság választott testületéinek, az általunk irányított pártszerveáinek és szervezeteknek tevékenységét, fő tartalmát a X. kongresszus, az 1970. évi megyei és városi pártértekezlet határozatainak végrehajtása, e tevékenység megszervezése, segítése és ellenőrzése képezte. A határozatok végrehajtásával jelentős sikereket értünk el városunkban a társadalmi, politikai, gazdasági és ideológiai élet valamennyi területén. Nyugodt, kiegyensúlyozott, a jövőt tekintve bizakodó a politikai légkör. Tovább haladtunk a szocialista építésben a munkásosztály hatalmának, a párt eszmei, politikai vezető szerepének gyakorlásában. Fejlődött városunkban a szocialista demokrácia. Az államélet fejlesztésére hozott intézkedések hatására Miskolcon is javult a tanács tevékenysége, határozott törekvés van a nyílt várospolitika kialakítására. Miskolc lakossága, köztük a mintegy 21 ezer kommunista példamutató helytállással dolgozik határozataink végrehajtásán, a város fejlődéséért, mindany- nyiunk gyarapodásáért— Tört6nt-e említésre méltó változás a város életében 1970 óta, hogyan alakult e tipikusan munkásváros munkásjellege? — A fejlődés, úgy érzem, minden területen jelentős. Ezen belül legszembetűnőbb a város gazdasági fejlődése, és ami ezzel szoros .összefüggésben van, a lakosság élet- és munkakörülményeinek kedvező változása. A város lakóinak száma mintegy 15 ezerrel emelkedett, .Miskolc munkásváros jellege pedig tovább erősödött. A város termelésszerkezetére, az élelmiszeripar, az építő- és építőanyagipar, a szolgáltató ágazatok fejlődése mellett is — a nehézipar maradt a jellemző. A munkásság mintegy 80 ezer fős létszámából 84 százalék az 500-nál több dolgozót foglalkoztató üzemekben tevékenykedik. A nagyipari munkásság városunkban nemcsak politikailag, hanem számszerűleg is meghatározó. Miskolcon különösen érvényes, hogy a munkásság politikai állás- foglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. S elmondhatom azt is, hogy a munkásosztály vezető szerepének kifejezőjeként növekedett a város különböző választott testületéiben a munkások száma, nőtt közéleti tevékenységük. Fokozódott a kétkezi munkások erkölcsi, s anyagi megbecsülése. Városunk közszellemének kedvező alakulására döntő befolyással van a munkásság. Gondolkodása, vezető szerepének érvényesítése, politikai és városfejlesztő célkitűzésünknek továbbra is alapja. — Négy évvel ezelőtt tő feladatnak jelölték meg a negyedik ötéves terv városra jutó részének sikeres teljesítését, a gazdasági építőmunka magasabb szinten történő folytatását. Visszatekintve hogyan alakult mindez? — E feladatot lényegében megoldjuk — válaszolja Drótos László.' Munkánkat a vártnál nagyobb akadályok nehezítették, azonban a város üzemeiben és vállalatainál dolgozó több mint 350 pártszervezet, valamint 5 és fél ezer szocialista brigád, a gazdasági és műszaki vezetők százainak lelkiismeretessége, esetenként megfeszített munkája jól segítette. Az ipari termelés négy év alatt 25,4 százalékkal nőtt. Meghaladta mind a helyi, mind az országos előirányzatot. A vállalatok termelési értéke együttvéve évi 20 milliárd forint fölé emelkedett. Jól alakult exporttevékenységünk, s a többlettermelés 84 százaléka a munka termelékenységének növekedéséből származik. A termelést és a lakosság ellátását szolgáló energetikai üzemek, szállítási és hírközlési vállalatok egyaránt segítették előrehaladásunkat— Milyen politikai eszközökkel és módszerekkel segítették a városi pártszervek a gazdasági építő- munka feladatainak megoldását? — A kongresszus és a pártértekezlet határozatait feldolgozva gondoskodtunk a munka tervszerű végrehajtásáról. Kiemelt feladatnak tekintettük városunk gazdasági fejlődésének biztosítását, a lakosság, különösen a nagyipari munkásság életés munkakörülményeinek javítását, valamint a gazdaság- politikai munka színvonalának emelését. Munkánkat döntően befolyásolta a KB 1972 és 1973 novemberi állásfoglalása és az időközben megjelent több felsőbb párt- határozat és intézkedés. Az eltelt négy év során 21 alkalommal szerepelt a városi pártbizottság és 47 alkalommal a végrehajtó bizottság napirendjén a város gazdálkodását átfogó, vagy egy-egy lényeges gazdaságpolitikai kérdést érintő anyag. A végrehajtó bizottság a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben állást foglalt, több témát feldolgozott és eljuttatott a Központi Bizottsághoz. Ilyen volt például a nagyüzemi munkások keresetének alakulása, a munkaerő-gazdálkodás helyzete, vagy a város lakásépítésének gondjai. — Miskolc munkássága minőig rangos helyet fog- lalt cl a szocialista versenyben. Most, a felszabadulás 30. évfordulójára és a XI. kongresszusra kibontakozó versengést mi jellemezte? — A szocialista munka- verseny-mozgalom fejlesztése mindenképpen segítette a gazdálkodás eredményességét. Városunkban jelenleg mintegy 5 és fél ezer szocialista brigád dolgozik. A munkaversenyben a dolgozók 77 százaléka vesz részt. A szocialista munkaverseny-moz- galom jól szolgálja a párt- határozatokban megfogalmazott célokat. A vállalatok és intézmények e brigádtevékenység kiszélesítésére, fejlesztésére többirányú intézkedéseket tettek. Űj versenyszabályok készültek, gondoskodás történt az eredmények rendszeres értékeléséről, a versenyben élen járó brigádok és brigádtagok anyagi, erkölcsi elismeréséről. Jó érzés beszélni arról is, hogy a felajánlások és a vállalások túllépték a vállalati kereteket, sok esel' :n segítették a negyedik ötéves terv városfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. A mun-' kaverseny sok konkrét eredményéről lehetne beszélni, ezúttal csupán két dolgot említek meg. Az LKM a múlt évben először ért el több mint 1 milliárd forintos nyereséget, a DIGÉP pedig a múlt évi rendkívüli rendelés- és anyaghiány ellenére is összességében jól teljesítette feladatait. Mindezekben benne van a szocialista brigádok sokszor áldozatvállalással járó jó munkája. — Milyen városfejlesztési intézkedések történtek Miskolc jövőjének formálására? — A város általános rendezési terve a kormány által 1970-ben elfogadást nyert, s ez alapvetően meghatározta eddigi városfejlesztési munkánkat. Lehet, hogy néha a külső szemlélődő nem érzékeli az átfogó tervet, de meg kell nyugtatni a várost szerető lakókat, mert e tervből az elmúlt 5 évben elsősorban a lakásépítési programot valósítottuk meg. Anyagi és építőkapacitás hiánya miatt kissé elmaradtunk o komplex városépítés más terveinek teljesítésében. Gondolok itt az út-, víz- és csatornahálózat, a gyermekintézmények stb. létesítésére. Hadd említsem meg, hogy a városépítés negyedik ötéves terve — melyre a kormányzati szervektől tanácsunk több mint kétszer! annyi anyagi eszközt kapott, mint amit a harmadik ötéves terv során felhasznál- : tunk — értékben 20—24 százalékkal túlteljesül. A terv legfőbb célkitűzése a lakás- építés, 60 százalékkal lesz több, mint az előző ötéves , tervben volt. Mintegy 12 ezer j új lakást adunk át, ezenkí- J vül 2000 óvodai, 480 bölcső- I dei férőhely megépítése a ! célunk, miközben javítjuk a tömegközlekedést, a vezetékes ivóvízellátást, a közművelődési és a szociális helyzetet. A lakosság jelenlegi érdekeit, Miskolcnak és környékének az ezredfordulóra várható igényeit, gazdasági, kulturális, szociális téren, a gondolkozás és cselekvés szocialista formálásának feladataival együtt kell látnunk és kielégítenünk. Ez a gyakorlati munkát meghatározó várospolitikánk alapja. — Gyakori kérdés a munkásvaros közművelődésének helyzete és gyors ütemű fejlesztése. Mit hoztak az cimuK évek, és mi várható a .lövőben c vonatkozásban? — A Központi Bizottság 1974. március 19—20-i határozata Miskolcon is a munkásművelődés feladatait állította a közművelődés középpontjába. Ez a téma t’d- rosunkban meghatározó. Ennek ellenére a város nagyságához és igényéhez méltó lehetőségeket nem tudtuk minden vonatkozásában megteremteni. Jóllehet, sokat tettünk az intézményhálózat fejlesztéséért, hiszen elkészült a megyei új könyvtár, több új könyvtárat adtunk át, felújítottuk a múzeumot, fokozódott a színház látogatottsága és a szimfonikus zenekar iránti érdeklődés' Az igény azonban több attól, mint amit lehetőségeinkhez mérten biztosítottunk. Éppen , ezért a közművelődési munka javítására igyekszünk jobban kihasználni meglevő létesítményeinket, fejlesztve objektív és szubjektív feltételeinket. Ebben segítséget várunk a pártszervektől, az állami és közművelődési intézmények vezetőitől. El kell mondani azt is, hogy a munkahelyi közművelődésben kiemelkedő szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak. Végül hadd említsem meg, hogy a közművelődésnek a maga sajátos eszközeivel az eddigieknél hatékonyabban kell segítenie városunk lakóinak általános, szakmai és politikai képzését, továbbképzését. A közművelődés középpontjában továbbra is a munkásművclödés áll. Ezt segítjük majd a tárgyi feltételek javításával, s bízunk benne, hogy a kulturális intézmények létrehozása érdekében nagyobb eszközráfordításra lesz lehetőségünk. Ennek a törekvésnek szép példája a vasgyári művelődési ház építésének megkezdése — válaszolta Drótos László elvtárs. Paulovits Ágoston Munkások az irányelvek megvalósításáról CSATÁRI ISTVÁN Vájár, szocialista front-bri- gádvezető, pártalapszer vezeti titkár. Kilencven fős kollektívájával a Miskolci Bányaüzem lyukói aknájában dolgozik. — A terv szerint aknánknak az idén 698 ezer tonna szenet kell adni a népgazdaságnak. Ennek a tervnek a teljesítése rajtunk, bányászokon nem múlik. A mi frontunk most is megtermeli a tervben megszabott meny- nyiséget. De ha a szükséges feltételek meglennének, sokkal többet adhatnánk. Igaz, hogy kaptunk új gépeket, berendezéseket a jobb munka érdekében, azonban még elég sok dologra lenne szükségünk. így például a biztosító berendezésekhez nem kaptuk meg a hidraulikus elő- tolókat, ezeknek hiánya lelassítja, nehezíti a munkánkat. Ha ezek rendelkezésünkre állnának, ugyanerről a munkahelyről, ugyanennyi létszámmal sokkal nagyobb mennyiségű szenet tudnánk a napra küldeni. — A kongresszusi irányelvekből már most is vannak olyan feladataink, amelyek mindennapos tevékenységünkké válnak. De ha valaki figyelmesebben elolvassa az irányelveket, akkor rájön, hogy ezek a jövőre irányítják a fő figyelmet. Nálunk, a bányászatban egyébként is igen fontos az előrelátás, az előretekintés. Hiszen új szénmezők feltárása nélkül nem tudunk kellő számú munkahelyet, folyamaitos munkáit biztosítani. Az idén például összesen hat kilométer hosz- szú vágatot kell kihajtanunk új mezők feltárására. Ehhez azonban úgynevezett TH- acélbiztósító támra lenne szükségünk, méghozzá nem is kevésre. Ugyanis a 320 méter mélységben levő nyomásviszonyok miatt a szokásosnál sűrűbben kell telepíteni a TH-gyűrűket. Ezt a fontos biztosító anyagot tudomásom szerint a Lenin Kohászati Művekben gyártják, de januárban egy darabot sem kaptunk. Régi, elhagyott tárókból visszarabolt biztosító berendezéseket kell felújítani, átalakítani. Ugyanakkor az ehhez szükséges kötőelemek sem állnak rendelkezésre, ezt is házilag kell gyártani. Emiatt az iparosok nagy részét erre a területre kell átcsoportosítani, ami rendszerint a tervszerű megelőző karbantartásban okoz problémákat. Nincs például bányadorong, olyan bányafa, amivel a TH-ívek bélelését kellene megoldani. Nincs betonidomkő falazáshoz, gátak építéséhez, ami pediglen fontos egy első osztályú súj- tóléges bányában. — Amikor ezekről a problémákról beszélek, nem panaszkodom, hiszen a bányásznak nem kenyere a panaszkodás. Mert a munka így is megy. Igaz lassabban, több kínlódással, hiszen a hiányzó an.vagok pótlása sok olyan erőfeszítést kíván, amelyet a termelőtevékenységben hasznosíthatnánk. Mi csak akkor tudunk többet adni, ha a termelőmunkához szükséges, nélkülözhetetlen feltételeket számunkra biztosítják. — Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mi a munkánkat ne javíthatnánk. Így például több gondot kell fordítanunk a minőségre. Ez nálunk egyrészt azt jelenti, hogy növelni keli a termelt szén darabos szemhullási arányát, másrészt ügyelnünk kell a szén tisztaságára. Most például nagy vetőben dolgozunk. Így kénytelenek vagyunk meddőt is fejteni. Ügy kell szerveznünk a munkát, hogy az értékes szén és az értéktelen meddő „külön úton járjon”. Ilyenkor alacsonyabbra is vesszük a bányát, hogy felesiegesen meddőt ne fejtsünk. — Közismert, hogy a bányamunka veszélyes feladat. Ezért nagyon fontos saját magunk és bányásztársaink életének érdekében a technológiai fegyelem és a munkásvédelmi előírások szigorú betartása és betartatása. Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József Újai bérfejlesztés az ÓKil-h Az 1974-es évet értékes munkasikerrel zárta az Ózdi Kohászati Üzemek kollektívája. A termelési sikerekhez jó gazdasági eredmény párosult. Az ÖKÜ nyeresége meghaladta az 1 milliárd forintot. Ilyen nagy nyereség- tömegre még nem volt példa a 130 éves gyár történetében. Ez tette lehetővé, hogy a múlt év őszén 3 százalékot meghaladó, rendkivüli bér- fejlesztést hajtsanak végre a közel 14 ezer dolgozót foglalkoztató kohászati üzemben. Ekkor került sor egyebek között az éjszakai pótlék 30 százalékra való felemelésére és a délutános pótlék bevezetésére, ami a nehéz fizikai munka, a fokozottabb igény- bevétel anyagi megbecsülésének jele. A tavalyi jó gazdasági eredmény tette lehetővé, hogy ebben az évben — január 1-i hatállyal — további 6 százalékos bérfejlesztést hajtsanak végre az Ózdi Kohászati Üzemekben. Dr. Kovács Károly, a vállalat munkaügyi és szociális igazgatója tájékoztatásul elmondotta, hogy a rendelkezésre álló bérkeretből kerül sor az úgynevezett szakmai bértáblázat kialakítására, illetve bevezetésére, ami összhangban van az országos elképzelésekkel. Ennek a lényege, hogy azonos jellegű vállalatoknál az azonos szakmákban és hasonló munkakörülmények között dolgozó munkások bérkülönbségei fokozatosan csökkenjenek, a vállalatok között kialakult kereseti aránytalanságok fokozatosan megszűnjenek. Ez úgy érinti általában az ÓKÜ dolgozóit, hogy a szakmák alsóbb bérhatárait felemelik, ezzel a bérkategóriákat szűkítik. A munkás állománycsoportú dolgozóknál az említett 6 százalékos bérfejlesztésből 1,3 százalékot az alsó határok emelésére fordítanak. Ezzel együtt összesen 4.3 százalékot alapbéresítésre, a további 1,7 százalékot a jó munka differenciáltabb anyagi elismerésére fordítják. (Teljesítmény jut alom, nagy létszámú csoportok vezetőinek pótléka stb.) A műszaki és az adminisztratív állományú dolgozóknál is átlagosan 6 százalék a béremelés mértéke. A bérfejlesztés végrehajtásának határidőié március 15. A béreket visszamenőleg január 1-i hatáilval fizetik ki. (t. i.)
