Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

CSZAK-MAGYARORSZAG 4

1975, január 10., péntek

Első feladat: a bányászok művelése

A Borsodi Szénbányák Vállalat állományába mintegy 20 ezer bányászdolgozó tartozik, magát a vállalatot korábban az ország 50 kiemelt nagyüzeme közé sorolták. A dolgozók magas létszáma, a kiemelt besorolásnál fogva a vállalatra váró feladatok, a munkások lakóhelyi szétszórtsága, nem utolsósorban a viszonylag magas hányadot jelentő alacsony iskolázottság nem kevés gondot és feladatot jelent a vállalat szakszervezeti bizottságának, illetve az egyes bányaüzemek és aknák szakszervezeti szerveinek, kultúrmunkásainak.

December közepén ért véget az a nagyszabású három és fel hónapos időszak, amelyet borsodi bányász kulturális és sporthetek néven foglaltak össze, és amely mintegy 50 községben, 150- nél jóval több rendezvényt foglalt keretbe. Ez a rendezvénysorozat évek óta visszatér és már hagyománnyá vált. Mintegy évi összegezése szokott lenni a területen folyó szakszervezeti kulturális munkának. S mint ösz- szegezés, tanulságokkal szolgál, alapja lehet a következő évi munka tervezésének.

GYORS REAGÁLÁS

Most a számvetés időszakában, amikor az egyes művelődési intézményeknél a munkatervek már jórészt készen állnak, illetve csak néhány nap választ el az elkészítés végső határidejétől, Perényi Istvánnal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete BSZV szakvervezeti bizottsága agitációs, propaganda- és kulturális bizottságának vezetőjével tekintettük át az elmúlt évben végzett munka kiemelkedő eredményeit, s a legfontosabb teendőket.

Az elmúlt év március 2- án — kevéssel megelőzve az MSZMP Központi Bizottságának ülését — nagy fontosságú tanácskozás volt a bányavállalat központjában. A szakszervezeti kultúrmunká- sok abból az alkalomból mérték fel helyzetüket, s a legfontosabb teendőket, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalathoz csatolták a korábban önálló Ózdvidéki Szénbánya Vállalat bányaüzemeit, s ki kellett dolgozni az egységes bányász kulturális nevelő munka legfőbb irányát. Ezen a tanácskozáson fogadták el mintegy jelmondatként, hogy „közelebb az aknához, közelebb a bányászhoz”, s ez olyan irányt szabott a bányász szakszervezeti kultúr- munkának, hogy akár az intézményi tevékenység rovására is, de mind közelebb kerüljön a kultúrnevelés a munkahelyekhez, az aknákhoz, az egyes emberekhez. Ilyen előkészület után szinte természetesnek tűnt, hogy a március 20-i közművelődési párthatározatra a borsodi bányászok gyorsan tudtak reagálni és már gyakorlati intézkedéseket is tenni a kulturális nevelő munka olyan irányulásának javítására, amely az említett párt- határozatnak mindinkább megfelelt. Az új párthatározat szellemében állították össze a már említett őszi bányász kulturális és sporthetek programját, és a sokszínű program legtöbb rendezvénye azt célozta, hogy mindinkább megvalósuljon a munkahelyi művelődés. Ezért mentek 50 községbe, hogy a bejáró dolgozókkal törődjenek, ezért tartották a rendezvények nagy részét az aknáknál, műhelyekben, felolvasókban, s egyéb helyeken. A rendezvénysorozat befejeződése általában felszabadulási ünnepségekkel esett egybe. .

MUNKAHELYI

NÉPMŰVELÉS

— örömmel mondhatjuk el, hogy a programok jó 90 százalékban megvalósultak, még ha egyik-másiknál kisebb időeltolódás is volt — mondja Perényi István. — A falusi és munkahelyi rendezvények csaknem 100 százalékban a terv szerint zajlottak le, elmaradás kismértékben az intézményekben tervezetteknél jelentkezett, ugyanakkor többet tudtunk nyújtani a tervezettnél a munkások számára lakóhelyeiken. A szocialista brigádok vetélkedőjének a befejezése is erre az időszakra 'esett, de megemlítendő, hogy a brigádokkal való kiemelt törődés nem csupán ennek az időszaknak a függvénye. Mint ismeretes, évek óta megrendezzük a szocialista brigádok vetélkedőjét, s annak sikere érdekében igen megjavult tömegmozgósító munkánk, jobbak lettek az üzemi ismeretterjesztő rendezvények, amelyeket a dolgozók elfoglaltságához igazodva tartunk a munkahelyeken, például a délutános műszakban és éjszaka dolgozóknak a délelőtti órákban. Nőtt a fiókkönyvtáraink száma is a munkahelyeken. Ez mindenütt az olvasók számának jelentős emelkedésével járt; és például Edelény- ben, a IV-es aknánál, ahol

1973-ban kezdtük kiépíteni a fiókkönyvtárat, egy év alatt megduplázódott az olvasók száma, és ez 1974-ben újra megkétszereződött, jelenleg 600 olvasó van ebben a fiók- könyvtárban. A tervezett pályázat, amely a bányász dinasztiák történetének megírását célozta, megfelelő érdeklődés hiányában, sajnos, nem járt sikerrel. Ennek okait vizsgáljuk és szeretnénk előrelépni.

— Az említett könyvtári és ismeretterjesztő tevékenység valóban figyelmet érdemel. Hogy érték el ezt az előbbre lépést?

TERÜLETI TEENDŐK

— Művelődési intézményeink döntő többsége megértette a „közelebb az aknához, közelebb a bányászhoz" törekvés lényegét. Megértette azt, hogy az intézmény csak bázis, de a munkának kint kell történnie zömmel az aknáknál, a falvakban és nemcsak a művelődési ház falai között. Igen jó törek- | véseket láttunk e tekintetben és szeretnénk hinni, hogy ebben az évben már minden intézményünk nemcsak, hogy megérti, de maradéktalanul meg is valósítja ezt.

— A bányász-szakszervezet művelődési intézményeire, mivel sok helyen egyedüli szervek, területi feladatok is várnak. Hogyan látják ezt el?

— Tiszteletben tartjuk a területi feladatokat. Ismerjük a márciusi párthatározatból ránk háruló tennivalókat, de nem hallgathatjuk el nehézségeinket. Húszezer dolgozója van a vállalatnak. Az 50 kiemelt vállalat közé tartozunk. Feltétlenül első feladatunk a bányászok művelése. Az ő tanulásukkal, iskolázottságuk növelésével, szakmai és általános műveltségük fejlesztésével és kulturált szórakozásukkal kell elsődlegesen törődnünk, és területi feladatokat, azaz nem bányász dolgozókkal való hasonló jellegű foglalkozást csak úgy tudunk ellátni, ha az adott földrajzi terület más gazdái, a községi tanácsok, más gazdálkodó szervek, egyebek, nemcsak igénylik a mi szolgáltatásainkat, hanem hozzá is járulnak munkánkhoz, megteremtik a munkavégzés lehetőségeit. Nem utolsósorban anyagiakkal járulnak hozzá. Apróbb segítések helyenként vannak, de azok nem számottevőek. Nem zárkózunk el a területi feladatoktól, de első a bányász.

HOGYAN TOVÁBB?

— Az új esztendő munkájának tengelyében mi áll?

— Az MSZMP Központi Bizottságának közművelődési határozata, az annak nyomán született párt, szakszervezeti és tanácsi állásfoglalások, a XI. pártkongresz- szusra való felkészülés, a szakszervezeti választások, majd a szakszervezeti kongresszus előkészítése a legfőbb meghatározói jövőbeli munkánknak, amelynek tengelyében továbbra is a munkahelyi és a bejáró dolgozók lakóhelyén végzendő tennivalók állnak előtérben. S továbbra is tudatosítjuk, hogy a művelődési intézmény a bázis, ahol megtervezik és irányítják a kullúr- nevelést, de annak a munkahelyre és a bányász lakóhelyére kell kisugároznia.

(bcnedck)

MELEGEDŐ

Fclcdy Gyula rajza

Javuló arányok

A népgazdasági terv ax 1975-ös évre 61 300 szakmunkástanuló felvételét irányozza elő. Ezeknek az első éveseknek a zöme az általános iskolát júniusban . elvégző 122 800 fiatal közül kerül ki. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályán biztatónak ítélik az új tanév felvételi kilátásait. Ezt egyébként a múlt évi kedvező tapasztalatokra alapozzák, amikor az általános iskolát végzettek közül csaknem ötezerrel több elsőévest vettek fel a tervezettnél. A szakképzett munkásnők arányának további növelése érdekében most 19 600 leánytanuló felvételét vették tervbe, az előirányzott összlétszám 32 százalékát. Ez a célkitűzés ugyancsak összhangban van azzal a kedvező tendenciával, amely már az elmúlt tanévet megelőző kiválogatásnál is érvényesült; tovább javult a leányok aránya a szakmunkásképzésben.

Szorosabb kapcsolat a szülőkkel

Űj rendtartás az óvodákban

Január első napjaiban új rendtartás lépett életbe az óvodákban. Nyilvánvalóan a reális, a megváltozott társadalmi igény és helyzet eredménye, hogy a korábbi, az 1966-ban kiadott rendtartást átdolgoztatta a minisztérium. Jóllehet annak egyes részei, fejezetei megmaradtak, a gyermekintézmény életének, működésének, munkájának szabályozására újabb intézkedésekre’ is szükség volt. Általános az a vélemény — ezt erősítette meg Bihari Fcrencné, a Győri kapui óvoda vezetője —, aki egyben a miskolci III. kerületi óvodák vezető felügyelő óvónője is —, hogy a gyermekintézményekben általában örömmel fogadták az új rendtartás bevezetését. Időszerű volt, hogy a rendtartásban is rögzítsék azokat, a gyakorlati munkában már többé-kevésbé meglevő módosulásokat, változásokat, amelyeket épp a megnövekedett társadalmi igény és követelmény hozott magával. így például épp oktatáspolitikai célkitűzéseink egységessége érdekében az új rendtartás általánosabb érvényű, mint a korábbi. Addig ugyanis, míg a korábbi rendtartás nem feltétlenül volt érvényes az üzemi óvodákra, most az új rendtartás a tanácsi és más állami szervek által fenntartott óvodákra is kiterjed. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az óvodának, mint önálló nevelési, oktatási intézménynek az óvodás korú

Felvételre keresünk

Az AGROKONZTJM SZKV miskolci kirendeltsége nllnnrln min/n!ni miinlf aIiaIiiva taIiiaa"?"

lUflVwtlflIU nui U9U?UBlSt • r 1 ||| 1 1» » I

anno miskolci ünnep íeivesz.

in tfOFOPOii mhotnoonno r

— női segédmunkásokat,

0 KClcSGlI IMWpl.

— szakközépiskolát végzett, gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket,

— vízvezeték-szerelőt,

esztergályos, marós, kovács, edző,

— takarítónőket,

villanyszerelő szakmunkásokat,

— gyakorlott gépíró-adminisztrátort,

segédmunkásokat,

— női, alkalmi munkavállalókat.

továbbá

18. életévet betöltött férfi és női

Útiköltséget 60 km-cs körzeten belül térítünk.

betanított munkásokat.

Csoportos alkalmi, női munkavállalók jelentkezése

A betanított munkásoknak szállást biztosítunk.

esetén az utazást saját autóbusszal, térítésmentesen

(Férj—feleségnek is.)

eszközöljük.

JELENTKEZÉS:

JELENTKEZNI LEHET:

Magyar Acélárugyár

a vállalat miskolci kirendeltségén;

Budapest XIII.. Váci út 95. sz.,

(Fonoda út, 8-as bnsz),

munkaerő-gazdálkodás.

a munkaügyi csoportnál.

..... _ . ... -... . .........-........ .... ✓

gyermekek szocialista szellemű nevelése, gondozása az alapvető feladata, a korábban életbe léptetett új nevelési program alapján. Ily módon erősödött az a tendencia, hogy az óvoda előkészítő az általános iskolai tanulmányokra. A rendtartás ezért a korábbinál részletesebben foglalkozik az óvoda és az iskola kapcsolatával, s ennek a munkának markánsabb, erősebb jellegű kidomborítását írja elő. .

Bihari Ferencné különösen az óvodai rendtartás

keretjellegére utalt beszélgetésünkkor. t

— Ügy érzem; amellett, hogy az új rendtartás segíti a vezető óvónőket, ugyanakkor bizonyos területeken nagyobb lehetőséget teremt a helyi körülmények figyelembevételére, az önállóságra is.

Néhány új eleme is van a rendtartásnak. így például — ami még sohasem volt — meghatározza a maximális gyermeklétszámot. Csoportonként 25—30 gyermek felvételét írja elő, de az egy csoportba felvehető gyermekek száma a 36-ot ném haladhatja meg.

— Nagyon jó, hogy a cso- pontonkénti felvehető létszámot az új rendtartás meghatározza, még akkor is, ha a jelenlegi körülmények között ez betarthatatlan. Mert mégis csak segítheti, bogy gyorsabban épülhessenek újabb óvodák. Véleményünk szerint azonban egyes részeiben nem eléggé világos a rendtartás. Azt ugyanis kimondja, hogy a másfeles norma — két csoporthoz három óvónőt alkalmazhattak — elavult, de nem mondja ki, hogy egy csoporthoz két óvónőt keli alkalmazni. Jó viszont az, hogy már három- csoportos óvoda esetében is függetleníteni kell a vezető óvónőt. Ez egyébként a III. kerületben négy óvodánkat érinti, a Vár, a Vörösmarty, a Bársony János és a Pozsonyi utcai óvodákat. Eddig ugyanis három csoport esetében a vezető óvónőnek hat' órát a csoportokban kellett eltöltenic, s csak emellett foglalkozhatott vezető, /irányító teendőkkel. Az azonban bizonyos, hogy az új rendtartás nagyobb felelősséget is ró a gyermekintézmények vezetőire.

— Ha jól tudom, akkor a szülői munkaközösségekkel kapcsolatban is hoz néhány lényeges változást a rendtartás?

— Valóban. Bár a szülői munkaközösségek társadalmi segítségére a továbbiakban is számítunk, a jövőben inkább arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy a nevelőmunkába vonjuk be őket. így például a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a házirend kialakításában lényegesen több joga van a szülői munkaközösségnek, mint korábban. A társadalmi szervekkel való kapcsolattartáshoz is alapokat ad a dokumentum. Szorgalmazza, hogy szocialista szerződésekben rögzítsék az óvodák a brigádokkal, üzemekkel kialakított kapcsolataikat. Mindez tulajdonképpen a gyakorlatban már megvolt.

A rendtartás az óvodai felvételekkel kapcsolatban is hoz néhány újdonságot. így például azt, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően a gyermekintézmények fenntartói július 1. és augusztus 20-a között jelölhetik ki azt hat napot, amikor a felvételi kérelmeket be kell nyújtani. A korábbi gyakorlattól eltérően ilyenkor kell a jelentkezési kérelmet beadni azoknak is, akik a felvételik időpontjában még gyermek- gondozási segélyen vannak, s az az óvodai tanév közben ,iür le. A felvételekről egyébként; továbbra is bizottság dönt. Ú jdonság még, hogy az új rendtartás két-négyhetes ■nyári szünetet ír elő, amikor egyrészt az óvoda évenkénti közegészségügyi okok miatt szükséges nagytakarítását elvégezhetik. illetve amikor az óvoda a szabadságokat kiadja. Ha két hétig tart a szünet, akkor a szülőknek maguknak kell gondoskodniuk gyermekük elhelyezéséről. Két héten túli zárva tartás esetében kérhetik a szülők az óvoda segítségét a gyermek elhelyezéséhez. A zárva tartás várható időpontjáról egyébiránt időben értesítik a szülőkéi. Ugyancsak szabályozza a rendtartás az óvodák nyitva tartását, amelyet maximálisan napi 12 órában határoz meg.

— A rendtartást időben megkaptuk, december végén megérkeztek az óvodákba és kiadtuk az óvónőknek. A továbbiakban nevelőtestületi értekezleteken megvitatjuk. A rendtartás egységes értelmezése érdekében egyébként a megyei tanács január 23-án értekezletet tart, amelyre valamennyi vezető óvónőt, felügyelőt, a fenntartó intézmények képviselőit meghívták. összességében véve úgy tűnik; az új rendtartás megfelelően segíti, hogy az óvoda jobb kapcsolatokat alakíthasson ki a családdal, a társadalommal, és még nagyobb figyelmet lehessen fordítani a tartalmi munkára.

Csutorát* Annamária

v