Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

r — 1975. január 9., esötortöli ————m <r Hideg' radiátorok Osdon FÁZÓS TÉMA? A jogvitákban elvéss a valóságos érdekl Nyolc—tízezer ember sza­mara szállítja a meleget Oz- don a távhonálózat. Az utób­bi években alig-alig lehe­tett panaszt hallani a tuv- lűtés miatt, ebben a 'fűtési szezonban viszont többször hidegek voltak a radiátorok, dideregtek az emberek az ózdi lakótelepeken. Es ami nyugtalanító: van esély rá, hogy — esetleg több napig is — újra szüneteltetni, kell a távfűtést a gyárvárosban. A Munkás úti gerincvezeték műszaki állapota olyan, hogy bármelyik pillanatban vár­ható egy újabb szakadás, csőtörés. Akkor pedig iütes nélkül marad több ezer la­kás, hiszen az új típusú épü­letekben még arra sincs le­hetőség, hogy ideiglenesen átváltsanak a lakók szén-, vagy olajtüzelésre ... „Elszökötr a meleg — Sajnos igazunk lett... — teregeti szét a kötetnyi dokumentumot Mester Géza, a távfűtést üzemeltető vá­rosgazdálkodási vállalat igaz­gatója. — Először 1972-ben, majd 1973 őszén újra jelez­tük, hogy a főnyomóvezeték eloxidálódott, s véleményünk szerint legjobb. esetben is csak a mostani fűtési idény elejéig tart ki. Ősszel csöló- ressei kezdtük a iulesi idényt. Elhárítottuk a hibát, majd egy hetvenméLeres szakaszon új, ideiglenes nyomóvezeté­ket kellett beiktatni. A hi- baeljiárítás és a bekötés ide­je alatt szünetelt a iüLés. Felkészültünk rá, hogy ha­sonló üzemzavar esetén gyor­san elháríthassuk a hibát... Nem valami bizlató azok­nak a helyzete ezen a télen, okik a távhóháiózattól kap­ják a meleget Őzdon. Ta­gadhatatlan, hogy veszélybe kerüli, több ezer család „me­lege”, s néhány napos üzem­zavar — a mostanihoz ha­sonló influenzajárvány ide­jén — beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. Kusza ügy Kik az illetékesek és a fe­lelősök? Rendkívül kusza ügy körvonalazódott ki. Min­den baj forrása, hogy az említett alig 400 méter nosz- szú gerincvezeték —, ami­nek az élettartamát 25 évié tervezték —, hét év alatt tel­jesen tönkrement. Minden egyszerű lenne, ha azt mond­hatnánk, hogy rossz volt a beépített nyomócső minősé­ge, vagy rossz munkát vé­geztek a szerelők. Csakhogy a csővezeték aknájában ivó­vizet és szennyvizet találtak, ami az OKU lakótelepéről, minden bizonnyal szaksze­rűtlen bekötés miatt szivár­gott oda. (Ez siettette az oxi­dációt !) Dehogy szakszerűtlen be­kötés! Valamelyik kivitele­ző vállalat megrongálta a vezetéket, védekezik a vál­lalat. Újabb szempont: meny­nyivel segíthették a vezeték -idő előtti elhasználódását a vitatható közelségben épí­tett garázsok. Tény az, hogy minden érvre ellenérvet le­het találni, felelősöket azon­ban nem! A felelősöket el­takarják a paragrafusok. A hosszas jogvita helyett egyet­len megoldás maradt: a fő­nyomóvezetéket az említett szakaszon sürgősen újjá kell építeni. Igen ám, de ez a munka felújításnak, vagy beruhá­zásnak minősül-e? Nem mindegy ugyanis a költség­viselés szempontjából. Ez a vita, is eltartott egy-két évig. Mester Géza, a városgaz­dálkodási vállalat igazgató­ja: — Kezdettől fogva az a véleményünk, hogy ez beru­házás. A vezetéknek húsz- huszonöt. évig kellett volna eltartani, az amortizációból nem halmozódhatott fel any- nyi, hogy az idő előtt el­használódott vezetéket kicse­rélhessük. Bátori Zoltán, a városi ta­nács tervosztály-vezetője: — Egyértelmű és azóta tisztá­zódott, hogy csak felújítás­ról lehet szó, hiszen egy megrongálódott vezeték hely­reállításáról van szó. Ez pe­dig az üzemeltető, a fenn­tartó vállalat feladata, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a VGV bevételének nagy ré- s<;e a távfűtésből szárma­zik ... Tahin jövőre A hosszas vita után sala­moni döntés született. A költség felét a tanács beru­házási alapjából, másik felét a városgazdálkodási vállalat fedezi. Az új nyomóvezeté­ket más vonalon és nem a föld alatt, hanem a magas­ban vezetik. Bátori Zoltán elmondotta, hogy a tanács „engedékenységét” elősegí­tette, hogy a fűtési idény gyorsan közeledett, s ve­szélyeztetve látták mintegy tízezer ember fűtését. Ezért a tanács a beruházás irá­nyítását is átvállalta a vá­rosgazdálkodástól, mivel ar­ra hivatkoztak, hogy nincs elég szakemberük. Meg kell jegyezni, hogy a terveket a VGV már koráb­ban elkészíttette, a nyomó- vezeték cseréje mégsem ké­szült el szeptemberre. Rövid volt a határidő is, de hogy még bonyolultabb legyen: vita keletkezett a tervező és a kivitelező vállalat között is. A kivitelező újítást al­kalmaz, a tervezett beton­oszlopok helyett vasoszlopo­kat ... Egyszóval most sincs kész az új nyomóvezeték, talán a jövő szezonra elkészül. És az ózdiak joggal „fáznak” attól a gondolattól, ki tudja melyik pillanatban újra ki­hűlhetnek a radiátorok. Mindenki tudta, de... Nem feladatunk eldönteni, hogy a kusza ügyben kinek van igaza. Elgondolkodtató azonban, hogy nem egy vá­ratlan üzemzavarról van szó, hiszen évek óta tudják az ideiékesek, hogy a vezeték eloxidálódott, ami miatt baj­ba kerülhet a város fűtése. Azt sem lehet mondani, hogy nem foglalkoztak az ügy­gyei, kötetnyi „dokumentu­mok” születtek, s a vita he­vében előfordult, hogy az asztalra is csaptak az illeté­kesek, talán néhány doboz nyugtatót is elfogyasztottak. A sok egymást keresztező érdek mögött azonban vala­hogy háttérbe szorult a leg­fontosabb, az, hogy gondos­kodjanak a veszély gyors el­hárításáról. — Nem lehetett volna megfordítani a sorrendet? Előbb a munkát elvégezni és utána vitatkozni?... — De igen. Mi is ezt sür­gettük — válaszolta Bátori Zoltán. Sajnos nem egyedi eset, hogy a jogvitákban, a bü­rokrácia útvesztőin elvész vagy elnapolódik a valósá­gos érdek. Valahogy így, ahogy a konkrét eset is mu­tatja. De erről ne többet, hiszen ezek akkor is „fázós” témák, ha nem fűtésről van szó... Tóth István lent. Minden járművezető­nek tudnia kell, hogy hol közlekedhet> s aki ez ellen vét, szigorúan meg kellene büntetni. Ha ez az intézke­dés elmarad, a drága pénzen épített, szép parkjaink he­lyett csak letaposott pázsit­ban, kidöntött csemetefák- ban és tönkretett díszcser­jékben „gyönyörködhetünk” rnajd. Tóth István, Miskolc, 111., Árpád u. lé. Vizsgálják felüt... A Pereces és Üjdiósgyőr között levő Pünkösdhegy te­lepülés lakói úgy érzik, igaz­ságtalanul bánik velük az illetékes kerületi tanács és a Posta. A sima és ajánlott leveleket, a napilapokat, kü­lön kézbesítési díj fizetése nélkül kiviszik lakásukra, de ha táviratot kézbesítenek, akkor azért külön 10 foriiuot kell fizetniük. Ezt azzal in­dokolják, hogy Pünkösd­hegy külterületnek számít, holott e település az új pos­tahivataltól mintegy 900 mé­terre, a miskolc—lillafüredi műút mellett van. Tekintve, hogy sz itteni lakosok sem szeretnék ma­gukat a város, vagy Pereces mostohagyermekeinek érez­ni, kérik, hogy ne fizettesse­nek velük külön kézbesítési díjat. Fizikai dolgozók, nyug­díjasok laknak itt, s bizony nem szívesen fizetnek olyan szolgáltatásért, amitől a tő­lük még messzebb, de a ke­rület más részén lakók, men­tesítve vannak. M. T. Miskolc * Kopási József, a miskolci 10. számú Postahivatal ve­zetője válaszol: Távirat kéz­besítéséért valóban 10 forint soronkívüli kézbesítési díjat kell fizetniük a III. kerüleí. Pünkösdhegyen lakóknak. Ezt az összeget ügy állapí­tották meg, hogy külterület­re egységesen 10 forint kül­területi kézbesítési díjat kell. felszámítani, amikor a tát - iratot a lakásra kiviszik. A levelekkel egyszerre kézbesí­tésre kerülő táviratokért ezt az összeget nem számoljuk fel. Véleményem szerint szükséges lenne Miskolc te­rületén annak újbóli megál­lapítása, hogy melyek azok a területek, amelyek külte­rületnek számítanak, Lehet­séges,1 hogy sok, jelenleg Mi valósulhat meg ebből az összegből idén Sajóba- bonyban? A tanács tervei­ben első helyen továbbra is az út- és a járdaépítés áll. Ez évben tervezik egyebek között a Szabadság út és a József Attila út átépítését, korszerűsítését, a Kossuth út és az Ady Endre út múlt evben félbemaradt járdási- tását. Mindez közel 400 e'er forintot visz el a község pénzéből. A falugyűlésen — az őszi nagy árvíz, és esőzé­sek kapcsán — sok szó esett az ár- és belvízvédelemről. Mindezek hatásával, távlati következményeivel a sajóbá- bonyi tanács is számolt. Ez indokolta, hogy az idei költ­ségvetésben közei 100 ezer forint értékű belvízrendezési munka és csatornázási ten­nivaló elvégzését is beüte­mezték. HA A NÉHÁNY említett tételt összegezzük, csupán töredékét adja annak, amit — mint korábban irtuk — a nagyközségi tanács a falu fejlesztésére fordíthat.- Nem szóltunk arról, hogy idén szeretnék megoldani a kör­zeti orvos letelepítését, az iskola és az orvosi rendelő, valamint a községi óvoda korszerűsítését, szeretnék ja­vítani a kereskedelmi ellá­tást. És természetesen nem tettünk említést a legfonto- sabbról, a községben folyó lakásépítésről. Utóbbival kapcsolatban ugyanis a várt­nál több probléma adódott. Ezzel kapcsolatban — s ez bizonyos mértékben az igény­lők megnyugtatását is jelent­heti — 1375-ben, a múlt évi­nél lényegesen több lakás felépítésére és átadására szá­míthatnak Sajóba bonyban. 1975-ben ugyanis a múlt évi 12-vel szemben, több mint 40 lakás átadására, valamint közel ugyanennyi építésének megkezdésére kerül sor. N. I. még külterületnek nyilván­tart ott részt —, mivel azott már beépültek — belterület­nek számíthatnának. Amennyiben a kerületi ta­nács értesíti a postahivatali, hogy Pünkösdhegy már bel­terület, a táviratokért külön kézbesítési dijat nem számí­tanánk fel. Elrontották as ünnepünket 1974. november 19-én tele­víziót vásároltunk a. Cent­rum Áruházban, de öröm helyett bossziíságot, ideges­séget szereztünk magunknak. Két hét alatt kétszer javí­totta a GELKA> de decem­ber 31-én délelőtt 10 órakor végleg felmondta a szolgála­tot. Se kép, se hang. A hi­ba sürgős kijavítását kér­tem, de azt a választ kap­tam, honv január 2-án májú megnézik. Családom szil­veszteri programja így fel­borult, hiszen az estét a te­levízió mellett, otthon sze­rettük volna eltölteni. Be­tegségemnél fogva nem iszom alkoholt, nem do­hányzóm, ezért különösen szilveszterkor senkit sem akartunk zavarni, legjobb szórakozásnak, pihenésnek c televízió ígérkezett. Szonka Illés Bábonyibérc, Újtelep 54. ESZAk-MAGYARORSZAG S Sajóbábonyi változások Számadás és tervek Utak, járdán, lakások — társadalmi segítséggel Ismét elolvadt a hó a Blikk­ben Fotó: Lacző József Megvizsgálják j Az Orvos-egészségügyi Dől- | gozók Szakszervezetének el­nöksége szerdai ülésén jóvá­hagyta idei elsp fél évi mun- j kaprogramját. Eszerint meg­vizsgálják az1 egészségügyi i nyugdíjasok helyzetét, s ja- | vasiatokat dolgoznak ki élet- j körülményeik javítására, fo- | kozott foglalkoztatásukra, s ; gondozásuk, üdültetésük és; segélyezésük fejlesztésére. í Napirendre tűzik a takaré­kossági intézkedésekkel ösz- szefüggő egészségügyi fel­adatokat, s tárgyalnak az 1974-ben végzett orvosolt- fogorvosok és gyógyszeré­szek elhelyezkedésének és az egészségügyi dolgozók munkaidő-csökkentésének el­ső tapasztalatairól. A TANÁCSELNÖK beszá­molója rövid, lenyegretörően tömör volt. Pár mondatban vázolta mit végzett megvá­lasztása óta a nagyközségi tanács, egy kissé részlete­sebben elemezte az 1974. évi eredményeket, majd az idei tervek, elképzelések ismerte­tésére tért át. Utóbbi témá­nál hosszabban időzött, — számított arra, hogy amit el­mond, véleményekre és ja­vaslatokra ösztönzi a falu lakóit. Sajóbábony tanácsának múlt évi gazdálkodása és a nagyközség idei fejlesztésére kidolgozott terve méltán szá­míthat nagy érdeklődésre. Az 1974-es esztendő sok szép sikert hozott; egész sor új létesítménnyel gazdagodott a falu. Régóta várt járdák, utak készültek el, tovább bővült az ivóvízvezeték-há­lózat, javult a lakásellátás, a szolgáltatás, egyszóval minden tekintetben sokat fejlődött a nagyközség. Eb­ben persze annak is igen nagy része volt, hogy a la­kosság nem szemlélte tétle­nül a tanács erőfeszítéseit, hanem, amikor, és amiben csak lehetett, társadalmi munkával segített. Érdemes megemlíteni, hogy a falu lakói úgyszólván minden községfejlesztési munkából kivették a részüket: dolgoz­tak a járdák építésénél, az ifjúsági és öregek klubja lét­rehozásánál, szocialista bri­gádok segítették a községi általános iskolai napközi otthon korszerűsítését. Ösz- szesen 560 ezer forint érté­kű volt az a munka, amit a lakosság a nagyközség gya­rapítására, a meglevő léte­sítmények szebbé, korsze­rűbbé tételére fordított tár­sadalmi összefogással. Amikor dr. Szabó István tanácselnök a nagyközség 1975. évi fejlesztésére ki­munkált elképzeléseket vá­zolta, elsőként éppen azt méltatta, milyen nagy támo­gatást jelentett a község la­kóinak összefogása, feléikül ugyanis jó néhány jogos igény és kérés nem teljesült volna, mivel azok a tanács anyagi erejét meghaladták. S ha már a lakosság tá­mogatásáról esett szó, emlí­tést érdemel, hogy a nagy­község évzáró falugyűlésén többen felajánlották: erejük­höz, lehetőségeikhez mérten, idén is segítik a tanács mun­káját, a nagyközség fejlesz­tésére szőtt elképzelések va­lóra váltását. Szocialista bri­gádok, nyugdíjas közösségek tettek ígéretet, hogy előmoz­dítják a falu fejlődését, sza­bad idejükben segítik a köz­ség rendjének, tisztaságának a megóvását. A falugyűlés egyik hozzászólója, Tóth Jó­zsef például bejelentette: bri­gádjától, az Észak-magvar- országi Vegyiművek egyik szocialista közösségétől azt a felhatalmazást kapta; közöl­je. hogy a kollektíva 500 óra társadalmi munka elvégzé­sével kívánja segíteni a nagyközség ez évi fejleszté­sét, az ezzel kapcsolatos ter­vek, elképzelések megvaló­sítását. Sajóbábony nagyközség a miskolci járás legdinamiku­sabban fejlődő települései közé tartozik. Ezt jelzi egye­bek között, hogy 1975-ben nem kevesebb mint 112 vál­lalati, tanácsi erőforrásból épülő lakásnak kell elkészül­nie. ugyanakkor számos más kérdés megoldásában, példá­ul oz út-, járdaépítésben, mindenekelőtt pedig az or­vosi ellátás színvonalának emelésében kell előbbre lép­nie. Mindezen gondok enyhí­tésére, a fejlesztési elképze­lések megvalósítására közel 20 millió forint áll a nagy­községi tanács rendelkezésé­re. NAPI ' POSTÁNKBÓL tffén talán időken szólunk A diósgyőri városközpont­ban lakom, ahol az utóbbi hónapokban — az Árpád és Kuruc utca közötti terüle­ten — nagy parképítési munkák kezdődtek. A mun­kára bizonyára nagy össze­get ■ áldoz a város és ezért sem lehet közömbös> hogyan útijuk, vigyázzuk környeze­tünk szépségét, a pihenést szolgáló területet. Sajnos már most, az eddig elkészült parkrészeken is furcsa jelen­ségeket tapasztalunk. Az itt megépített és kijelölt gya­logátkelők elég szélesek, s ezért egyes felelőtlen sze­mélygépkocsi- és motorke­rékpár-vezetők közútnak te­kintik azt. Mind az Árpád, mind a Kuruc utca házai megközelíthetők úgy,, hogy ne a parkon át közlekedje­nek a járművek, mégis nap mint nap találkozunk moto­rosokkal, autósokkal, akik az oda-vissza utat a parkon át teszik meg jármüveikkel. Mi csak annyit tehetünk, hogy felírjuk az ilyen gépjármű­vek rendszámát, s az illeté­kesek tudomására hozzuk — de bizony, ez nem sokat je-

Next

/
Thumbnails
Contents