Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a magyar szocialista munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja XXXI. évfolyam, 6. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1975. január 8. A vaskohászati termékek gazdaságos felhasználására Termelői árintézkedések, fokozott ellenőrzés A vaskohászati termékeket legnagyobb mértékben felhasználó és értékesítő vállalatok vezetői és az érin­tett minisztériumok vezető munkatársai kedden a Ne­hézipari Minisztériumban megvitatták a takarékos gazdálkodással járó feladatokat. — Előny a kiemelt beruházásoknak — Ésszerű anyagtakarékosságot! — Rendellenességek a készletezésben Dr. Csikós-Na’gy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke részletesen elemezte a világ­piacon végbemenő inflációs folyamatot, az árarány-vál­tozásokat, s hangsúlyozta: az árproblémát hazánkban sem lehet megkerülni. A szo­cialista tervgazdaság viszo­nyai között tennészetesen van lehetőség arra, hogy a megváltozott helyzetből adó­dó követelményeket népgaz­dasági szinten megfogalmaz­zuk és azokat akár az árak változtatása nélkül is a tervszerű állami irányítás rendszerébe foglaljuk. Az árak változatlansága azon­ban megkövetelné, hogy igen nagyszámú központi utasítással szabályozzák a vállalatok munkáját. Az ál­lami tervező munka javítá­sa, s egyben a vállalati ön­állóság megőrzése is azt követeli, hogy az új helyzet­ben felismert társadalmi ér­deket az árak útján is köz­vetítsék a vállalatoknak. A kiadott rendelkezések közül néhányra külön is fel­hívta a figyelmet az állam­titkár. Mindenekelőtt a janu­ár 1-én életbe lépett részle­ges termelői árrendezésre, amely közelebb hozta a bel­földi termelői árakat a kül­kereskedelmi árakhoz. Uj alapokra helyezték az ex­portbevétel-elvonás és támo­gatás rendszerét is. Az előadó utalt a pénzügy­miniszter adórendelkezésére is, amellyel a fémkészletek növelését kívánják korlátoz­ni. Az árak és pénzügyi szabályozók módosítása nyo­mán a vállalatok minden bizonnyal felülvizsgálják 1975. évi termelési, illetve értékesítési programjaikat, s 'ezzel összhangban energia- és anyagbeszerzési terveiket. A népgazdaság 'tervszerű irányítása szempontjából fontos, hogy a vállalatok új elhatározásairól az irányító szervek viszonylag rövid időn belül tájékozódhassa­nak. Ezért kötelezte a Mi­nisztertanács a vállalatokat, hogy február 15-ig energia- és anyagtakarékossági, in­tézkedési terveket dolgozza­nak ki. Nem a régi takaré­kossági kampányokat kíván­ják felújítani, nincs szükség látszateredményekre. Tartóz­kodni kell a népgazdaságnak károkat okozó megtakarítá­soktól. Nem a racionális vál­lalati megtakarítással szem­ben, hanem éppen annak vé­delmében kell e bonyolult feladatot közösen megoldani. Ezután elmondotta, hogy a termelőeszköz-kereskedelem zavartalan működése érdeké­ben 1975-re is kiadták a ter­mékforgalmazást szabályozó adminisztratív intézkedése­ket. Néhány területen szoro­sabb gazdálkodást kell foly­tatni, mint azelőtt. Központi gazdálkodást vezettek be —• a lakossági szabadforgálom Púja Frigyes külügyminiszter Hivatalos és baráti látogatáson Jugoszláviában Mint már jelentettük, Púja Frigyes külügyminiszter, aki Milos Minicsnek. a Jugo­szláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének, külügyi titkárnak meghívására hi­vatalos és baráti látogatás­ra Jugoszláviába érkezett, kedden koszorút helyezett el az ismeretlen katona belgrá­di emlékművén. Kedden délután megkez­dődtek a ... külügyminiszteri megbeszélések. Az első esz­mecserén a két fél értékel­te a magyar—jugoszláv kap­csolatok fejlődését, és elé­gedetten- állapította4 meg, hogy az együttműködés a Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin meghatáro­zott elvek szellemében, po­zitívan fejlődik. A tanács­kozáson ezenkívül szó volt még időszerű külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt az európai helyzetről és más nemzetközi problémákról. A külügyminiszteri, megbeszé­lések ma folytatódnak. Milos Minies kedden este a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács új-belgrádi székházá­ban díszvacsorát adott ma­gyar vendége tiszteletére^ fenntartásával — a benzinre, a gázolajra és a tüzelőolaj­ra. Az ésszerű energia- és anyagtakarékosság azonban olyan feladatokat is jelent, amelyek túllépik a termék- forgalmazás kereteit. Ezeket a Minisztertanács külön ha­tározta meg. Ide sorolható a többi között az az intézkedés hogy az erőműveknek maxi­mális mértékben kell beren- dezkedniök hazai szén fel- használására. Továbbá már­cius 31-ig felülvizsgálják az ötszáz legjelentősebb gáz­olaj és tüzelőolaj-felhaszná­lót, és ahol arra a technikai lehetőség megteremthető, szeptember végéig át kell térniük fűtőolaj, illetve egyéb energiahordozók tüze­lésére. Program készül az 1975. évi energia-racionali­zálási beruházási keret ha­tékony felhasználására, hosz- szú tóvon pedig a gázolaj- fogyasztók más energiahor­dozókra történő átállításának meggyorsítására. Mérsékelni kell az állattartás céljaira használt gázolajfűtést, és a mezőgazdaság technológiai gázolajigényét. Meghatároz­ták, hogy a közületi sze­mélygépkocsik 1975-ben hány kilométert tehetnek meg. A rossz műszaki állapotú kocsi­kat ki kell vonni a forga­lomból. Március végéig ki­dolgozzák és rendeletileg szabályozzák a közületi ben­zin- és gázolajüzemű jármű­vek, valamint a mezőgazda- sági munkagépek üzem­anyag-felhasználási normáit. (Folytatás a 2. oldalon) Gyenge répából is kitűnő késztermék Nagy figyelmet követelő elemzés a laboratóriumban a tisztító állomás munkájának ellenőrzése 1c­A hatalmas répaúsztató- nál valóságos küzdelem fo­lyik. A Szerencsi Cukorgyár eddigi legnehezebb répafel­dolgozási kampányában a sáros nyersanyag megkeserí­ti az édes cukor gyártóinak életét. De nincs egy percnyi pihenés sem. Ha kell, egy óráig is „lövik” - a jókora vízágyúval a sárral összera- gadt répát, míg végre meg­mozdul, s elindul a nyers­gyár felé. Naponta 300, vágj' ennél is több vagon nyers­anyagot kell ilyen kínkeser­vesen a hatalmas gépsorok felé terelni. És nemcsak sáros, de igen alacsony cukortartalmú, gyenge minőségű is a répa. A gyár több, mint nyolc és fél évtizedes történetében eddig a legjobb digesztió, azaz cukortartalom 19 száza­lék feletti volt. A digesztió eddigi minimuma 14,92 szá­zalékos volt, s a mostani kampányban az átlagos cu­kortartalom még' csak a 12,73 százaléknál tart. Vajon milyen cukrot sike­rül gyártani ebből a gyenge minőségű nyersanyagból? Az öreg gyárépület egy arány­lag' csendes zugában, a nyersgyár feletti laborató­riumokban keresünk választ erre a kérdésre. Bácskai Mihály fővegyész, a laboratórium vezetője már 21 kampány tapasztalatai­val a háta mögött fogott hozzá a laborok mintegy negyven dolgozójával az új cukor gyártásához. Hogy miért nevezik mos­tanában előszeretettel „fehér aranynak” a cukrot? Ma­gasra szökött világpiaci ára miatt érdemelte ki ezt a jel­zőt. És éppen azért, mert ilyen drága, mert ilyen értékes, ebben a nehéz kampányban nagy felelősség hárul a cu­korgyártás minden dolgozó­jára, köztük a vegyészekre. A negyvenből csak tízen tanult szakemberei a vegyé­szeinek, a laboratóriumi munkáknak, a többiek kise­gítők. De valamennyien fon­tos láncszemei a „fehér arany” készítésének. — A mi munkánk az idén sem volt nehezebb, mint más kampányok során — mondja Bácskai Mihály —, csak az eddiginél is jobban kellett odafigyelnünk, hogy sikerrel tegyünk eleget hár­mas feladatunknak. — Mi ez a hármas fel­adat? — Az első a technológiai fegyelem betartásának szigo­rú ellenőrzése. A másik az úgynevezett hozam- és vesz- teségszámítás, amelynek so­rán minden vizsgálati elem­zés azt a célt szolgálja, hogy a lehető legkevesebb legyen a cukorveszteség. A harma­dik: a cukor minőségének ellenőrzése, azaz a legjobb minőség elérésének elősegí­tése. — Hogyan, milyen mun­kával, s milyen eredmény­nyel sikerül a mostani ne­héz cukorgyártás során ele­get tenni ennek a hármas feladatnak? — A hosszú gyártási fo­lyamat minden egyes „ké­nyes” helyén, mintegy har­minc ellenőrzési ponton sű­rűn kellett mintákat venni. Kiderül, hogy nemcsak főzetenként, nemcsak órán­ként. de szükség esetén fél­óránként, s néha negyed­óránként rohantak a min­tákkal a laborba, ahol gyor­sított ütemben végezték az ellenőrzéseket, különböző vizsgálatokat, hogy az eset­leges hibákat percek alatt jelezhessék ennek az óriási gépezetnek. Az eredmény nem maradt el. Most, a kampány befe­jezésénél tartva már el­mondhatják, hogy a rossz minőségű. gyenge nyers­anyag ellenére a legtökéle­tesebben sikerült betartani a technológiai fegyelmet. És ami a legfontosabb: a vesz­teségforrások feltárásával a cukorveszteséget a minimá­lisra csökkentették. Ebből a gyenge répából kevesebb cu­kortartalom ment veszendő­be, mint bármikor az el­múlt kampányok során. A cukorrépában levő cukor- tartalomnak ez a legjobb ki­aknázása jelentős megtaka­rításokat eredményezett. — A Szerencsen készült cukor mindig híres volt jó minőségéről. Vajon a gyen­ge nyersanyag rontott-e ezen a jó hírnéven? — A rendkívül rossz répa ellenére — válaszolja öröm­mel a fővegyész — készter­mékeink minősége nem rom­lott, hanem inkább javult. Az előző kampányokhoz vi­szonyítva sikerült mind ké­miai összetételét, mind az érzékszervi vizsgálatok „ízét” illetően is jobb minőségű cukrot gyártani Szerencsen. A hajdani nehéz fizikai munkát, a biigacsiszolást is gépesí­tették az LKM-ben. A főként nőket foglalkoztató üzemben plcxi-vcdőablak mögül ellenőrzik a csiszológél) munkáját. Év eleji leltárak, liöséges válasz!ék Mit mutat a mérleg? Januárban sem csökkeni a foroaiom Az elmúlt év végi ünne­pek, névnapok, ajándékozá­sok magasra emelték a mis­kolci bolthálózat forgalmát. Lassan befejeződik az aján­dékok visszacserélésének szo­kásos év eleji áradata, hely­reáll a megszokott forgalom. Azt hihetnénk, hogy a bol­tok polcai üresek, csökkent a vásárlási kedv. A tapasz­talatok azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A Búza téri és a vasgyári csarnokokban, valamint a város fűszer-csemegeboltjai- ban megfelelő árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére, de, csak a mindennapi cik­kek (kenyér, tej, burgonya, hagyma) a kelendőek. Pan­gás van a húsboltokban is, legfeljebb a belsőségeket ke­resik. Nem várt forgalmat bo­nyolítanak , le viszont az ajándék- és* játékboltok. A szokásos — év eleji — lel­tározásoktól függetlenül pél­dául a Széchenyi utca 40. szóm alatti ajándékbolt na­pi 10 ezer, a 99. szám alat- ' ti játékbolt 20—23 ezer fo­rintos napi forgalmat bonyo­lít le. A január ö-án életbe lépett árrendezések elsősor­ban a papír-, illatszer-, mű­szaki és háztartásicikk-bolto­kat érintették. A várhatónál nagyobb maradt azonban itt is a forgalom. — A tavalyinak többszö­rösét árultuk az elmúlt na­pokban — mondta Pásztor L ászióné. a Széchenyi utca 34. szám alatti illatszerbolt vezetője. — Az árrendezés egyáltalán nem befolyásolja a vásárlóközönséget. A Tanácsház téri papirbol- nak hétfőn délután majd­nem akkora volt a forgalma, mint a szeptemberi iskola- kezdés; szezon idején. Jür­esük Jánosné boltvezető el­mondta: nem mindenben tudják kielégíteni az igénye­ket. Az a helyzet ugyanis, hogy a nagykereskedelmi vállalat — valószínűié? tor­lódás és leltározás miatt — csak tegnap, kedden kezdte Folytatás a 2. oldalon) , it cukor vegyészei

Next

/
Thumbnails
Contents