Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám

WffiL jomiér S.» péntek ESZAK-MAGYÄRÖRSZAG 4 €9 Szilveszteri tv-leltár Érdekes kiállítás Faulkner. Sartoris JBectfüräs(bek” bizonyos témák a Magyar Televízió de­cember 31-i első műsorába. (Meri most volt választás is: aki a Kalap utca, meg a IV. sz. stúdió helyett inkább Offen- bachot kívánta, átkapcsolhatott a második műsorra.) Ez a „begyűrűzés” érdekes fogalom. Nem véletlenül ebből indult ki nyitó konferanszában Komlós János is. (Nagyjából ugyan­abban az időben a rádióban is konferált; ott nem a begyű­rűzésről.) Talán nem érdektelen felidézni azt az évtizednél hosz- szabb, de eddig még teljes eredményt nem hozó törekvést, amely azt igyekszik tudatosítani, hogy az új esztendő elérke- zésének nem a legfontosabb kritériuma a televízió szilvesz­teri műsorának milyensége, s nagyon boldogan át lehet lép­ni az évforduló küszöbét, ha történetesen nem lökdös egyik kacagóhullámból a másikba az évet búcsúztató adás. A leg­többet talán maga a Televízió tette azért, hogy ne tekintsék milliók a legfontosabbnak a szilveszteri műsort, ne legyen az — ismét Komlóst idézve — kardinális kérdés. * Nos, nézzük azért meg, milyen is volt az 1974-et búcsúz­tató műsor, miből is állt össze. A műsorszerkesztés — elég­gé nem méltányolható óvatossággal — leszűkítette a szil­veszteri kritizálnivalót az éjféli óraütést megelőző százhar­mincöt percre, de tudatilag nehéz elválasztani a háromne­gyed tíz előtti látnivalókat a kifejezetten szilveszteri műsor­tól, ezért azokról is szólni kell, mivel már a híradó is évbú­csúztató húrokat pengetett. Az estet az egyébként is igen halvány értékekkel jeleske­dő nyugatnémet krimisorozat, A felügyelő újabb darabja vezette be. Olyan „gyengécske játékocskát” kaptunk, hogy igazán ez volt a legalkalmasabb idő a még szükséges kony­hai teendők elvégzésére, vagy éppen a baráti családokhoz való átsétálásra. Viszont, ami utána következett, a zenés szilveszteri jó tanácsok láncolata, meghökkentett. Ha szil­veszter estén kilenc óra után kapott tanácsokra hallgatunk az ételek, italok megválasztásában, a gyermekek elhelyezé­sében, vagy megfogadjuk, hogy másnap reggel Budára za­rándokolunk tejet inni, meghallgatjuk a mentőorvos ijesz­tőre hangszerelt intelmeit, a bepiszkított ruhák tisztításának lehetőségeit, a mini. Btk-oktatást, meg a televízió-szervizes ember intelmeit, sosem jutunk el az igazi szilveszteri szóra­kozáshoz. Még jó, hogy volt az összeállításban egy tánc- és illemtanár is, s illedelmesen hallgattuk végig az egészet, még azt is, hogy nem baj, ha a tanácsok elkéstek, holnap is lesz nap, sőt esztendő. Hát így volt.- * Szilveszter — csak tv-nézőknek! — volt az igazi műsor címe. Igen sokan írták, még többen fordultak elő benne, s Bednai Nándor rendezte. Az egész két és egynegyed órás műsort, valami laza keret fogta körbe, s abban volt, egy zord kritikusnő, meg annak a gavallérja, egy tv-nézó csalód, meg egy házmester, továbbá egy idős, beteg tanár, egy bri­gádösszejövetel, meg egy vándorló és mosakodó hajlamú pu­cér hölgy. Volt még forgalmas és üres utcakép, taxi, vám­hivatal, ágyjelenet, gyári porta és kutyasétáltatás, meg egy ponty. A brigád igen szép számban — vagy húsz színész — azért jött össze, hogy józanon várja ki a műsort, meg a ri­porter érkezését. A riporter végül ittasan érkezett, a műsort meg egyetlen mosoly nélkül nézték, összetartó brigád! Mi tetszett leginkább? Elsősorban a nagyszerű sztárpará­dé, amelyben Ruttkai Éva, Psola Irén és Almási Éva reme­kelt. Jó volt a dél-amerikai turnén járók jelenete, maróan igaznak tűnt a betegeligazító-kettős (Csákányi és Agárdy), ötletes volt a fiatal pár 60 ezer forintos lakáskedvezményé­ről szóló tréfa, mélyen igaz a melaszról szóló Márkus—Há­mori jelenet, s tetszettek az artisták. Ho/i Géza bizonyára nagy feltűnést keltő jelenete a Mikroszkóp Színpad után, nyilván országosan téma lesz, s nemcsak művészi erényei érdemelnek méltatást. Szuhay Balázs paródiái között több már túlontúl ismerős volt, de alvadt új is. Nem tetszett vi­szont Sáridor György agyonnyűtt témát rágó magánszáma, visszatetsző volt az öreg részietekből összemontírozott Ha- csek és Sajó párbeszéd, fáradtnak érződött Bárdi György kettős szereppel „előállított” jelenete, valamint Horváth Ti­vadar száma, s erőltetett volt a Sinkovits Imre produkálta közvéleménykutatás. Hogy a műsor egészéről alkotott véle­ményünket a W. C. öblítőtartályának működtetésével fejez­zük ki, mint erre a játék példát szolgáltatott, lehet önkriti­kus szándékú is, de mindenképpen kétélű ötlet. * Nos, volt több jó. érdekes szám is a 135 percben, s nem kötelező piindenre odafigyelni. Egyes mai témák valóban „begyűrűztek”, s jó volt azokat felismerni a szokvány kaba­részámok tengerében. A már említett keretjáték viszont még most sem hagy nyugodni. Lehet, hogy az egész valami rejt­vény volt, csak már nem volt idő a feladvány pontos közlé­sére. mert az új, 1975-ös esztendő — függetlenül a műsortól — pontban éjfélkor megérkezetté?) Benedek Miklós Az AFOR Ásványolaj-forgalmi Vállalat, V. sz. tájegység, Miskolc, FELVÉTELRE KERES KULSZOLGALATOS MUNKAKÖRRE DOLGOZÓKAT. Jelentkezés: Miskolc-Pereces, személyzeti előadó. az áfor Ásványolaj-forgalmi vällalat v. sz. tájegysége (Karbantartó műhely, Miskolc) FELVÉTELRE KERES: — hálózati villanyszerelőt, — lakatost. — hegesztőt. JELENTKEZÉS: Miskolc-Pcrecesen, az V. sz. Tájegységi Központban, a műhelyvezetőnél. Az 1939-ben megjelent Sartoris Faulkner korai mű­veihez tartozik, de már sok tekintetben magán viseli az érett alkotó sajátos vonása­it: színtere (itt először) az életmű állandó színtere, Yoknapawpha megye; sze­replői is vissza-visszatérnek a későbbi regényekben, s már itt jelentkezik a me­rész, kihagyásos, filmszerű vágásokkal, időbontással ope­ráló szerkesztés, a múlt és a jelen állandó egymásba mo­sása. Az önéletrajzi fogantatású családregény központi alakja az ifjú Bayard Sartoris, aki a háborúból visszatérve, se­hogy sem találja a helyét az álmos, megmerevedett déli világban: Köréje élő és már rég porladó alakokból ha­talmas tablót épít az író a középpontban Bayard déd­apjával, a családalapító, le­gendás John Sartoris ezre­dessel. Megjelennek későbbi regényalakjai: a dekadens Benbow-test vérek, (Narcissa lesz Bayard felesége), az ős­bölény MacCallumok és a feltörekvő Snopesek — ott vagyunk az író birodalmá­nak forrásvidékén. Az fró későbbi, „tudatáramos” re­gényeinél könnyebb, de tá­volról sem könnyű olvas­mány. (Európai Kiadó) Érdekes kiállítás nyílt Miskolcon csütörtökön dél­ben, a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Szakközépis­kolában (Hősök tere 1.). A Belkereskedelmi Minisztéri­um szakoktatási főosztálya, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az otthont adótan­intézet közös rendezésében több száz eredeti dokumen­tum, fénykép mutatja be azt a másfél évszázados fej­lődést, amit a magyar ke­reskedelmi szakoktatás meg­tett. A csütörtök déli nyitóün­nepségen —, amelyen a Bel­kereskedelmi Minisztérium, a miskolci és Borsod megyei tanácsi szervek képviselői, a megye kereskedelmi életé­nek és kereskedelmi szak­oktatásának reprezentánsai és névtelen munkálói egy­aránt részt vettek — dr. Deák Gábor, a szakközépis­kola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Le­lik János, a Borsod megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője tartott meg­nyitót. Utalt rá, hogy ez * visszatekintő kiállítás fel- szabadulásunk harmincadik évfordulójának esztendejére esik, s számvetésünkben, tekintettel a miskolci keres­kedelmi hagyományokra, kü­lön figyelmet érdemel. Rész­letesen ismertette a magyar .kereskedelmi oktatás útját, s előadásához kitűnő illuszt­rációként szolgál a kiállítás tárlókban és tablókon elhe­lyezett sok-sok anyaga. A rendezésben részt vevő Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kis füzetet adott ki, amelyben az elmúlt másfél évtized legfontosabb mozzanatait is­merteti. i A kiállítás érdekes, szem­léletes, figyelmet érdemlő. Igaz haszna azonban —, mint arra Lelik János is utalt -j- abban mutatkozik majd jneg, hogy ha keres­kedelmi oktatásunk fejlődé­se mind markánsabban je­lentkezik mindennapi ke­reskedelmi életünk kultu­ráltságában. ff Képünkön: a kiállítás egtgi részlete. <bm) (Fotó: Laczó) Emléklap Barczy Pál rézkarca A VOLÁN 3. sz. Vállalat 1. sz. üzem­egysége hivatásos gépjármű­vezetői tanfolyamot INDÍT. FELVÉTELI KÖVETELMÉN YEK: — betöltött 20 éves életkor — legalább 8 általá­nos iskolai végzettség, — büntetlen előélet. A tanfolyam időtertarpa 3 hónap. Ezen idő alatt 1150 Ft havi illetményt biztosítunk. A költségeket a vállalat fedezi JELENTKEZNI LEHET: 1975. január 15-ig, Kazincbarcika. Múcsonyi út 1. szám. FELVESZÜNK vidéki munkára REVIZORT, Követelmény: Mérlegképes könyvelői oklevél. Revizori gyakorlat, középiskolai végzettséggel. MÉSZÖV, revizori iroda, Miskolc, Baross G. u. 17. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALATNÁL MISKOLCON, 1975. JANUÁR 6-AN 9 ÓRAI KEZDETTEL Felvételi követelmény:- betöltött 21 éves életkor;- legalább 2 évei tehergépjármű-vezelöi gyakorlat; — 8 általános iskolai végzettség; — a VOLÁN 3. sz. Vállalatnál elhelyezkedőknek 2 év alatt kettőnél több munkahelyváltozásuk nem lehet. Tanfolyam és vizsgadij: 4100,- Ft Tanfolyam időtartama: 1 hónap l A VOLÁN 3. sz. Vállalatnál elhelyezkedők részére a tan­folyam költségét fedezi a vállalat és a tanfolyam idejére 1800,- Ft havi keresetet biztosit. Jelentkezés helye a tanfolyam kezdésének időpontjáig: VOLÁN 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attilo u. 70.). Iroda­ház, fszt. 13. szoba. Azok, akik nem kívánnak o vállalatnál elhelyezkedni, az oktatási osztályon jelentkezzenek (III. emelet, 316. sz.) 1975. január 2-től. Bejárat a Szondi utca felől. Kereskedelmi szakoktatásunk története ittmi „ ^ -kategóriás

Next

/
Thumbnails
Contents