Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

ESZÄK-MAGYARORSZÄG 2 T975. január 19., vasárnap Jigal Állón izraeli kül­ügyminiszter Gerald Ford amerikai elnökkel, Henry Kissinger külügyminiszterrel és James Schlesinger had­ügyminiszterrel tartott há­romnapos megbeszéléseinek .befejeztével pénteken éjjel elutazott Washingtonból. Elutazása előtt sajtóérte­kezletet tartott az amerikai fővárosban. Ezen derűlátóan nyilatkozott az izraeli—egyip­tomi tárgyalások felújításá­nak esélyeiről. Szerinte, itt az ideje, hogy Egyiptom és Izrael az Egye­sült Államok közvetítésével tárgyaljon a Sinai-félszigetre vonatkozó újabb ideiglenes megállapodásról. Jelezte, hogy az amerikai külügyminisztérium révén „néhány elképzelést” terjesz­tett Egyiptom elé, s ezekre á jövő héten várja a választ. Az izraeli elképzeléseknek megfelelő új megállapodás — Állón szavai szerint — „izraeli területi engedménye­ket és egyiptomi kötelezett­ségvállalást tartalmazna ar­ra. hogy a szóban forgó tér­ségben hosszú időn át nem robbantanak ki ellenséges­kedéseket”. Az izraeli külügyminiszter a sajtóértekezleten megerő­sítette, hogy hivatalos láto­gatásra meghívta Henry Kissinger amerikai külügy­minisztert. Kihirdette ítéletét Brüsz- szelben az úgynevezett Rus- sell-bíróság, az ismert nem­zetközi személyiségekből álló testület, amely a latin-ame­rikai diktatúrák népellenes bűneinek, a nemzetközi mo­nopóliumok dél-amerikai or­szágai fölött gyakorolt gaz­dasági és politikai elnyomá­sának kivizsgálására létesült. A testületben számos nagy nevű politikus, tu­dós, művész vett részt. A Russell-bíróság ülésszaka nyolc napon át tartott, a tes­tület számos tanút hallgatott meg, igen sok dokumenumot tanulmányozott, s ennek alapján alkotta meg vélemé­nyét. A tanácskozásokon meghívottként jelen volt Hortensia Bussi Allende, a. meggyilkolt chilei elnök öz­vegye is. A terjedelmes összefoglaló egyrészt az emberi jogok és a népek jogainak megsérté­sében bűnösnek mondja ki Brazília, Chile, Bolívia és Uruguay jelenlegi kormányát, Hasonló váddal illették a bí­róság ülésén Nicaragua, Do­minika, Argentína kormá­nyát is, az Egyesült Államok kormányáról pedig megálla­pították, hogy Porto Ricoban megszegi az ENSZ-közgyűlé- sének és illetékes bizottsá­gainak határozatait. Ugyan­akkor az ítélet súlyosan elma­rasztalja a nemzetközi, elsősorban amerikai tu­lajdonban levő monopó­liumokat, amelyek nemcsak gazdasági­lag zsákmányolják ki Latin- Amerika országait és népeit, megakadályozzák önálló gaz­dasági fejlődésüket, hanem céljaik érdekében befolyá­solják ezeknek az országok­nak politikáját, s megsértik a népek önrendelkezési jo­gát, beavatkoznak belügye- ikbe, megakadályozzák, hogy szabadon válasszák meg gaz­dasági és társadalmi rend­szerüket. A nemzetközi mo­nopóliumok tevékenysége így az emberi jogok alapokmá­nyának megsértése. A testület állásfoglalása megállapítja: Pinochet tábornok chilei katonai juntája minden Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével szombat reggel küldöttség utazott Moszkvába a KGST Végre­hajtó Bizottságának ülésére. A Keleti pályaudvaron bú­csúztatásukra megjelent dr. Georges Marchais állapota — a francia kommunista ve­zetőt kedden este szállítot­ták kórházba szívkoszorúér­megbetegedés miatt — a péntek este kiadott orvosi jelentés szerint „továbbra is normálisan alakul”. Roland Leroy, az FKP Politikai Bi­zottságának titkára, pénteken délután meglátogatta Marc- haist a kórházban, s több mint egy órán át beszélge­tett vele. Leroy a kórházból távozva újságíróknak kije­lentette, Marchaist nyugodt vonatkozásban megsérti a nemzetközi jog nor­máit, s így nem lehet a népek kö­zösségének tagja. A Russell- bíróság elítéli az. Egyesült Államok kormányát, mert támogatja ezeket a jogsértő akciókat, s rámutat Kissin-! ger külügyminiszter bizonyí­tott személyes felelősségére a chilei demokratikus rend megdöntésében. Az állásfog­lalás követeli a politikai fog­lyok szabadon bocsátását. A Russell-bíróság elhatá­rozta, hogy legközelebbi ülés­szakán a többi között az Egyesült Államok latin-ame­rikai katonai és rendőri be­avatkozásával a nemzetközi monopóliumok elnyomó szer­vének további vonatkozásai­val foglalkozik. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, valamint B. D. Sevikin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. és jó hangulatban találta és a legkülönbözőbb dolgokról beszélgetett vele. Orvosi jelentést adtak ki Jacques Duclos állapotáról is, akit a múlt hét vége óta egy Párizs környéki klini­kán kezelnek. A közlemény szerint január 13-án Duc- los-n műtétet 'hajtottak vég­re, a műtét sikeres volt, az operáció után nem léptek fel komplikációk, s a beteg állapota kielégítően alakul. Verte! Beatrix kiállítása 9 rtnái grafikája Lázár György Meszkválian Marcltaís leiieleisise A tervezettnél egy évvel korábban, még az idei első félévben forgalomba kerül az Orion gyár három új típusú televíziója, s ezzel teljesítik egyik legfontosabb kongresz- szusi versenyvállalásukat. A gyár tervezői, techniku­sai és szakértői rekordidő alatt készítették el a Senso- rion két típusának műszaki dokumentációit és a terve­zettnél korábban fejezték be a mintagyártást is. A Senso­rion négy-, illetve nyolc ál­lomás előre beállított vételé­re alkalmas típusai — ame­lyek a tavaly őszi BNV-n nagy közönségsikert arattak —, integrált áramkörűek, egyetlen mozgó alkatrész sincs bennük, s így jelentő­sen csökkent e készülékek hibaforrása. A Sensorionok érintésre, automatikusan vál­tanak más állomásra. E két típusból az idén összesen több mint 41 ezret állítanak elő, ebből mintegy 8 ezret exportálnak. Előreláthatólag az év második negyedében kerül forgalomba az AT— 56Gl-es televízió is, amelybe új állomáskapcsoló megol­dást terveztek. Valamennyi új televízió- készülék a már bevált tévé­család tagja, alaptípusa az Orion—60 és az Orpheus, ezeket az idén is gyártani fogják. Ugyanakkor az Ori­on gyár megszüntette az úgynevezett dobváltós (me­chanikus kapcsolású) televí­ziók gyártását és az elektro­nikus kapcsolás bevezetésé­vel kiküszöbölték a legna­gyobb hibaforrást. Egyébként az idén összesen 140 ezer tévé-készüléket gyárt az Ori­on, 5—6 százalékkal többet, mint a múlt évben. Ebből mintegy 30 ezret exportál­nak az NSZK-ba, a skandi­náv és a közel-keleti orszá­gokba. VI. Pál pápa pénteken a Vatikánban külön kihallgatáson fogadta Oyalwa Karmapát, a tibeti lámát Vertei Beatrix kiállításán, a miskolci Kossuth Művelő­dési Házban, gondos válo­gatást láthatunk a fiatal grafikusnő eddigi munkái-' ból, amelyek sokszínűségük­ben is egységes koncepcióról vallanak. A figyelemfelkel­tés semmiképp nem szokvá­nyos formáival találkozunk a plakátokon, akár egy hangversenyre hívnak, akár kereskedelmi cikkeket kínál­nak is. Már a „reklám reklámja”, a kiállítást hirdető plakát is a grafikusnő munkája, s szervesén illeszkedik a töb­bi közé. Találkozunk itt a . rsadalmi élet s a terme­lés témáival, elrettentenek ezek a plakátok az egyénre s a közösségi munkára ká­ros szenvedélyektől, kiala­kult „divatos” szokásoktól. A legszebbek közül valók még­is a fílmplakátok. Chaplin filmjét és a Kabaré című filmet hirdető grafikák egy­szerre hatnak az érzelemre, s az értelemre, s tanúskod­nak a fiatal grafikusnő ala­pos életismeretéről. Témáinak megfogalmazá­sában szembeötlő a meg- hökkentés, s a puritán el­rettentés szándéka. Képeinek megformálásában Vertei T e- atrix nem a klasszikus szép­re törekszik, ugyanakkor gyö­nyörködni tudunk fegyelme­zett kompozícióiban. Például a nemzetközi nőnap plakát­ja tiszta, mély érzéseket kelt. Egészében e reklámgrafika a plakát művészi szintre emelése. A kiállítás tegnap, szombaton délben nyílt meg, s február 8-ig láthatják az érdeklődők. (mm) í Felhívás i j Értesítjük a lakosságot, hogy a gázcsatlakozó vezeték és a lakáson belüli gázvezeték kiépítését, gázvezeté­kek bővítését, gázkészülékek felszerelését és cseréjét 1 1975. április 15-ig rendeljék meg a TIGÄZ miskolci üzemegységénél í (Miskolc, József Attila út 20. sz.) i ! ! 1975. április 15-e után érkező megrendeléseket csak 1976 évben tudjuk klviteiezni. T1GÁZ miskolci üzemegység I _________________________________ "" F ord amerikai elnök a kongresszus két házának együttes ülésén a kormány tagjainak és a diplomáciai testület vezetőinek jelenlétében felolvasta első elnöki üzenetét az ország helyzetéről. A szovjet—amerikai ke­reskedelmi megállapodás, amely korül több mint két éven át az . Egyesült Álla­mok szenátusában annyi vi­ta kavargóit, egyelőre nem lép érvénybe. Igaz, a múlt esztendő utolsó napjaiban a washingtoni honatyák meg­szavazták, de a hírhedt Jackson szenátornak, olyan módosításával, amely tűr­hetetlen beavatkozást jelen­tett a Szovjetunió belügyei- be. Gromiko külügyminisz­ter már jó előre, tavaly ok­tóberben /figyelmeztette kol­légáját, Kissingert, hogy az amerikai törvényhozás által szabott feltételek elfogadha­tatlanok. Most aztán Moszk­vában közöltél:, hogy a Szovjetunió nem járul hozzá a két ország közti gazdasági kapcsolatoknak diszkrimina­tív korlátozásokat tartalmazó új amerikai kereskedelmi törvényen alapuló megszer­vezéséhez. A világközvélemény —, amint ez a hír nemzetkö­zi visszhangjából kitűnik — általában a szovjet álláspon­tot fogadja el: képtelen és jogtalan amerikai követelés az, amely a Szovjetunió bel­űgyeit érintő rendelkezések­hez kapcsolja a legnagyobb kedvezmény elvét, a keres­kedelmi kapcsolat hat. Ma­gában az Egyesült Államok­ban is ellenérzéseket keltett az amerikai szenátus dön­tése, s aggodalmat az a perspektíva, hogy a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatokban visszalépés kö­vetkeznék. Jó néhány tekin­télyes amerikai üzletember nyilatkozott a héten, kije­lentve, hogy véleményük sze­rint nemcsak igazolt, hanem az egyedüli lehetséges eljá­rás volt a Szovjetunió ré­széről a kongresszus szabta, sértő feltételek elutasítása. Kissinger külügyminiszter, majd Ford elnök egymás után tett nyilatkozatokban sietett közölni, hogy a szov­jet—amerikai viszony egyéb­ként változatlanul az eny­hülés elvi alapján áll. Wa­shingtoni politikai megfi­gyelők különösen jelentős­nek ítélték azt a bejelentést, hogy január 31-én Genfben folytatódik a SALT, a hadá­szatai rekétafegyverek kor­látozását célzó szovjet—ame­rikai tárgyalássorozat. A szovjet—amerikai keres­kedelmi szerződés érvényte­lenné válása után 'okozott érdeklődérscl fordul a világ a szovjet—japán viszony ala­kulása felé. Az új japán kormány új külügyminiszte­re nyilván nem véletlenül látogatott először Moszkvá­ba. Tárgyalásainak külön je­lentőséget ad, hogy a japán cégek lehetőségei most egy­felől megnövekedhetnek a Szovjetunióba irányuló szál­lítások területén, másfelől viszont az is igaz, hogy pél­dául egyes szibériai együtt­működési programokban Ja­pán az Egyesült Államokkal együtt volt érdekelt. Moszkva volt a színhelye a héten még egy olyan dip­lomáciai eseménynek, amely szintén a csendes-óceáni térséggel kapcsolatos. Whit- lam ausztrál miniszterelnök személyében először járt a szovjet fővárosban a konti­nens-méretű ország kor­mányfője. A kapcsolatok kedvező alakulásának első mérföldköve a most aláírt tudományos-műszaki és kul­turális együttműködési meg­állapodás.' Ha viszonylag szerény kezdet is ez, n- n szabad elfeledni, hogy Auszt­rália néhány esztendeje még a nemzetközi reakció egyik fellegvára volt. Viszont Can­berrában, Sydney-ben és Melbourne-ben mostanában a munkáspártiak kerekedtek felül a reakción. Az új ausztrál onal egyben az egykori anyaországtól, Ang­liától való fokozatos távolo­dást is jelenti. A Közel-Kelet a héten sem marad ki az események krónikájából. Tovább foly­tatódtak az izraeli támadá­sok a libanoni területen le­vő palesztin menekülttáborok és a dél-libanoni falvak el­len. A 1 ejrúti kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz fordult és tiltakozó ok­mányában felsorolta, hogy január 3-a és 13-a között izraeli repülőgépek 17 alka'- lommal sértették meg Liba­non légiterét, izraeli hadiha­jók ötször hatoltak be liba­noni vizekre. Un elégett r ^ r

Next

/
Thumbnails
Contents