Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

1974. dec. 13., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Beszámo'ó előtt A konyáit cásralisége Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat tarcali központjában és három já­rás területén működő üzem­egységeiben jelenleg 1200 ember dolgozik. Csaknem 200 fővel kevesebb, mint négy­öt évvel ezelőtt. Ugyanez a vállalat ma 200 ezer tonná­val több zúzott-, építő-, és terméskövet, falazóblokk­alapanyagot és kevert asz­faltot ad a MÁV-nak, a köz­úti épitővállalatoknak, építő­iparunknak és a vízügyi szerveiének, — mint 1970- ben. A vállalat évi termelé­sének volumene mintegy 2 millió tonnára emelkedett; értéke pedig megközelíti a 150—180 millió forintot. Idei tervüket azonban — a XI. pártkongresszus tiszteletére — még további 25 ezer ton­nával tetézték meg a kőbá­nyászok, amelynek teljesíté­se bizony nem könnyű fel­adat. — De meglesz! — mondja határozottan Vojnár Mihály, a vállalati pártszer­vezetek csúcsvezetőségének titkára, aki optimizmusát fő­leg az eddigi eredményekre és a kommunisták példamu­tató helytállására alapozza. — Vállalatunk dinamikus fejlődésében eddig is meg­határozó szerepet játszottak a kommunisták, főként az üzemi pártszervezetek tag­jai, akik Tállyán és Tarca- lon, Sárospatakon és Gön­cön, Bodrogkeresztúrban és Erdőbényén igen sokat tet­tek a X. pártkongresszus ha­tározataiból ránk jutó fel­adatok — benne a IV. ötéves terv vállalati feladatainak — megvalósításáért. Átfogó képet nyerhettünk erről most az alapszervezeték beszámoló taggyűlésein is, amelyek ta­pasztalatait a csúcsvezetőség tulajdonképpen még ezután összegzi és értékeli. Azt azonban máris megállapít­hatjuk, hogy az üzemekben és a vállalat központjában dolgozó kommunisták az el­múlt négy év alatt céltuda­tosan munkálkodtak és tő­lük telhetőleg mindent meg­tettek a X. kongresszus ha­tározatainak, a Központi Éi- zottság 1972 novemberi út­mutatásainak — pártunk po­litikájának megvalósításáért — tájékoztat a csúcsvezető­ség titkára. Hangsúlyozza, hogy az utóbbi évek dinamikus fej­lődésének motorja, a kor­szerűbb termelési, műszaki, fejlesztési munka és üzem- szervezési, gazdaságossági, szociálpolitikai és más, a vállalat eredményeit kedve­zően befolyásoló intézkedé­sek szószólója és szorgalma­zója, egyszersmind a szük­séges intézkedések tudatosí- tója is minden üzemben és munkahelyen a pártszervezet volt. Természetesen, a válla­lat, s az üzemek gazdasági vezetőivel egyetértésben. Az intézkedések és feladatok végrehajtásában pedig a kommunisták személyes pél­damutatása volt a legna­gyobb lendítő erő. Kongresz- szusi többletvállalásuk telje­sítését is erre alapozzák. A vállalat gazdasági ered­ményeiben és fejlődésében — közte abban is, hogy az utób­bi 4 év alatt több mint 9 százalékkal emelkedett a dolgozók átlagkeresete — nem kis szerepe volt és van a vállalati pártszervezetek 7 tagú csúcsvezetöségének, amely gyakorlatilag lí alap­szervezet — mintegy 175— 130 kommunista — egysé­ges, egybehangolt, folyama­tos tevékenységéről gondos­kodik. Ebből 3 alapszervezet — az erdöbényei, a bodrogke- resztúri és a tállyai termelő üzemi pártszervezetek — munkáját közvetlenül —; míg a tarcali termelőüzem, a gépjavító és -gyártó üzem, valamint a vállalat központ­jában működő alapszerveze­tek tevékenységét a Tárcái községi Pártbizottsággal koordinálva irányítja. Ha­sonló módon kapcsolódik te­vékenysége — az illetékes pártszervekkel együttműköd­ve — a sárospataki és a gön­ci kőbányákban dolgozó kommunisták munkájához is. Magától érthetően az ilyen szerteágazó területeken dol­gozó pártszervezetek mun­kájának folyamatos egybe­hangolása, csaknem 200 kom­munista egyirányú és egysé­ges cselekvésének biztosítása önmagában véve sem köny- nyű feladat. Még akkor sem, ha a politikai munka tartal­ma és annak időszerű kérdé­sei is lényegében egyezőck. A csúcsvezetőségnek azon­ban nem kisebb jelentőségű feladata a vállalat gazdaság- politikai tevékenységének irányítása és ellenőrzése; a gazdasági vezetés hatékony­ságának folyamatos elemzé­se, értékelése, s a szükséges következtetések levonása sem. A politikai munka legfőbb tartalmát ugyanis éppen a vállalat gazdasági, gazdaságpolitikai tevékeny­sége, s az ebből időről időre levonható következtetések és intézkedések képezik. A kőbánya vállalat csúcs­vezetősége ezért az elmúlt években rendszeresen — évente átfogóan — értékelte a gazdasági munka eredmé­nyeit és annak hatékonysá­gát. Ezzel összefüggésben nemrég megvizsgált olyan nagy fontosságú kérdéseket is, mint a munkások helyze­te a sárospataki és a gönci üzemekben, az üzemi demok­rácia érvényesülése és to­vábbfejlesztésének lehetősé­gei, a káderhelyzet és pár­tunk káderpolitikájának ér­vényesülése stb. És ezzel a csúcsvezetőség feladatkörét és munkáját ko­rántsem merítettük ki. Fel­adatai közt találjuk még — többek között — a vállalati KISZ-csúcsvezetőségben, s a szakszervezeti bizottságban tevékenykedő kommunisták munkájának irányítását és mindazokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtásáról, az elmúlt 4 év legfontosabb tapasztalatairól januárban számol be a csúcsvezetöség az alapszervezetek küldött­értekezletének. A kőbányák csúcsvezető­sége — az érdekelt pártszer­vekkel együttműködve és terveiket egybehangolva — nagy figyelmet fordított a beszámoló taggyűlések elő­készítésére és lebonyolításá­ra — tájékoztatott Mizser Sándor, a Szerencsi járási Pártbizottság csoportvezető­je. Vojnár Mihály csúcstit­kár pedig már arról adott tájékoztatást, hogy az alap- szervezetek beszámoló tag­gyűlésein a párttagság 80— 90 százaléka vett részt; a vezetőségek beszámolói gon­dosan elemezték a politikai munka helyi eredményeit és problémáit, amelyeket a párttagság nagy aktivitással vitatott meg s hagyott jóvá. A csúcsvezetőség jelenlevő képviselői is értékelték az alapszervezetek négyéves munkáját, s a feladatokra vonatkozóan általában jó ha­tározatok születtek. A taggyűlések tapasztala­tait és határozatait a csúcs­vezetőség felhasználja be­számolójában. Most azonban egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti a kongresszusi irányelvek széles körű tanul­mányozásának, majd pedig — o januári taggyűléseken — az irányelvek felelősség­teljes vitáinak megszervezé­sét és lebonyolítását. S ter­mészetesen, gondoskodnak a kommunisták véleményének, észrevételének és javaslatai­nak továbbításáról is. Cscpányi Lajos 1500 lakás Fejlődő Ülésezett a városi tanács-vb A Leninvárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén többek között megtárgyalta a IV. ötéves városfejlesztési terv végre­hajtásának eddigi tapaszta­latait. A végrehajtó bizott­ság megállapította, hogy Le- ninváros az utóbbi négy év alatt nagy fejlődésen ment keresztül. A város fejlesztésére, épí­tésére a IV. ötéves terv első négy esztendejében közel egymilliárd forintot fordítot­tak: csaknem annyit, mint az azt megelőző tíz év alatt összesen. Nagy segítséget, je­lentett a tanács és a lakos­ság számára, hogy az óvodai férőhelyek bővítésére a tele­pített nagyvállalatok mint­egy 10 millió forintot bizto­sítottak. Ezenkívül, ugyan­csak vállalati erőforrásból épült fel a Hotel Olefin, a Tisza ABC-áruház, készül je­lenleg a kétezer adagos ön- kiszolgáló étterem, és más létesítmények, amelyek be­ruházási költsége meghalad­ja a 80 millió forintot. A IV. ötéves terv első négy esztendejében több mint 1500 lakás épült fel Leninvárosban. Ebben az év­ben hozzáfogtak az új ren­delőintézet beruházási mun­káihoz. Az új egészségügyi létesítményben — amely vár­hatóan 1975-ben készül el — 5 körzeti, 4 gyermek- és 19 egyéb szakrendelő, to­vábbá egy 810 négyzetméter alapterületű gyógyszertár kap helyet. A tervidőszak során az eredetileg elhatározott 200 férőhelyes óvodabővítés elő­reláthatólag 350-re módosul. A tervidőszak végére meg­épül egy újabb 16 tantermes általános iskola, s várhatóan jl975. első negyedévében megkezdik a 200 személyes középiskolai kollégium kivi­telezését, amelynek megvaló­sítása természetesen áthúzó­dik a következő tervidőszak­ra. „Elszökik” a víz az MKV telepén December 2-án, Miskolc felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteltére átadták a Miskolci Közlekedési Válla­lat új komplex telepét. A dolgozók örülnek a megvál­tozott munkakörülmények­nek, a tágas, világos, tiszta műhelycsarnokoknak, s a minden igényt kielégítő szo­ciális létesítményeknek. Mindennel ellátták a komp­lex telepet.. Ám az örömbe némi üröm is vegyült. Hiá­ba van ugyanis egy korsze­rű mosóberendezés,' aniely- lyel az autóbuszokon kívül a villamosokat is meg lehetne tisztítani a sártól, piszok­tól; a mosót csak időszako­san lehet üzemeltetni. Az ok igen egyszerű: az MKV-nak saját kútja van, így nem a városi ivóvízhálózatból kell a vizet felhasználniuk. A kúthoz egy 250 köbméteres tározó medence is tartozik, amelyet csővezeték köt ösz- sze a csehszlovák gyártmá­Néhány perc alatt. 20—25 atmoszféra nyomású vízsugarakkal cs mozgatható műanyag kefékkel tisztára mosnak egy autó­buszt nyú mosóberendezéssel. S éppen ezzel a csővezetékkel van baj. Valahol törött le­het, ugyanis a mosó beindí­tása után rövid idő alatt „el­szökik” a víz. Legjobb eset­ben is tíz autóbuszt tudnak lemosni, utána órákig kell várni, hogy a tározó me­dence ismét feltöltődjék. Az MKV vezetői mór az átadást követő napokban kérték a kivitelezőt. az ÉÁÉV-t, hogy szüntessék meg a hibát, cseréljék ki a csővezetéket, mert addig nem tudják folyamatosan üzemel­tetni a nagy értékű mosóbe­rendezést. S valljuk ;neg. hogy' a sáros, piszkos autó­buszok és villamosok nem nyújtanak esztétikus lát­ványt. A szerelőknek is köny- nyebb lenne a munkájuk, ha tisztára mosott járműveket kellene javítaniuk. A válla­lat vezetői és dolgozói vár­ják az ÉÁÉV gyors segítsé­gét. F. Gy.—Sz. Gy. A 11 milliós elemi kár sem ingatta meg a gazdaságot A sár töri, megviseli a gépeket, de a tarcali gépműhelyben néhány óra alatt ismét üzemképessé „varázsolják” a nélkü­lözhetetlen Dutrát. A Tokaj-hegyaljai Egye­sült Tsz tarcali központjá­ban megkezdődött az idei zárszámadás előkészítése. Rendkívül nehéz esztendő mérlegét kóll elkészíteni Tárcái, Mezőzombor és Mád ez év elején egyesült, 4452 hektárnyi területtel rendel­kező közös gazdaságában. A rossz időjárás, az elemi károk másutt is okoztak ki­eséseket, gondokat, de itt az átlagosnál is súlyosabban érintette a gazdálkodást ez a rendkívüli esztendő. A ter­melőszövetkezetet az év so­rán összesen 11 millió fo­rint értékű elemi kár súj­totta. Fagykár, jégverés, ta­vaszi, majd őszi árvíz egy­mást követte. Csak a 184 hektárnyi nagyüzemi szőlő­ben 5 millió forint értékű károk keletkeztek. Sokan úgy vélték, hogy az egyesülés utáni első eszten­dőben ennyi kiesés megin­gatja a gazdaságot. Az éves mérleg legfontosabb muta­tóinak ismeretében Bényi János tsz-elnök és Stramszki Dezső főagronómus most már határozottan és öröm­mel jelentik ki, hogy a tsz nem lesz mérleghiányos. És hozzáteszik, hogy ez az egyet- akarásnak, az összefogásnak, a tagság szorgalmas, jó mun­kájának az eredménye.. Így értékelte az elmúlt esztendőt a tsz kommunistáinak a na­pokban megtartott taggyűlé­se is. És hozzátették, hogy a szövetkezet dolgozóinak ál­dozatvállalása mellett felbe­csülhetetlen segítséget jelen­tett a gazdaság számára a társadalmi összefogás. Ösz- szel, a legnehezebb napok­ban nemcsak munkások, diá­kok. de mintegy 200 szovjet és magyar katona is heteken át segített megmenteni a megtermelt javakat. A sok gond, kiesés elle­nére a tsz egész éven át 100 százalékos munkabért tudott fizetni dolgozóinak, s nem maradtak el a tervezett fej­lesztéssel sem. Elkészült, s jól üzemel a másfél milliós beruházással létesített szárí­tóüzem, megépült a zsérci tanyán, a nagyüzemi juhá­szaihoz vezető 2800 méteres, bekötő út, s 2,5 millió fo­rinttal a gépparkot is fel­újították, fejlesztették. — A gondok nehezén túl most már a további fejlesz­tést tervezzük — mondja az elnök. — A cukorrépa vetés- területét jövőre 58-ról 80 hektárra növeljük. Ezt a nép­gazdaság számára fontos nö­vényt is, s 400 hektáron a napraforgót is zárt rendszer­ben termesztjük. Az elkövetkező néhány év­ben csaknem 50 hektárnyi új szőlő telepítését is tervezi a gazdaság. A legnagyobb fejlesztésre pedig a juhászai­ban kerül sor. A jelenlegi négyezres anyaóllományt 4— 5 év alatt mintegy tízezerre növelik. Már az idén is a juhászat volt a tsz-ben a legjövedel­mezőbb ágazat. Nemcsak a bárányokat, a gyapjút érté­kesítették jó áron, de dara­bonként ötezer forintot érő, több, mint száz tenyészkost is eladtak. A tsz juhászait dicséri, hogy itt a fejést is szívesen vállalják. A több, mint százezer liter eladott juhtej csaknem egymillió forint bevételt jelentett. A Galambos-dűlőben a tagság még töri a tsz vízben álló kukoricáját. A tábla szé­lére zsákban hordják ki a letört csöveket, mert pótko­csival lehetetlen bejutni a mély sár miatt. A sár, a hó, a reggeli fagyok ellenére a szántatlan terület is gyorsan “ fogy. A kilenc szocialista munkabrigádba tömörült dol­gozók zokszó nélkül végzik a legnehezebb munkát is. (P. S.—Sz. Gy.) Tűíte fje síífk Csütörtökön a Könnyűipa­ri Minisztériumban az ága­zattal együttműködő hat szakszervezet és a miniszté­rium vezetői tartottak közös é rt ekczl etet. Megállapí tot t ák. hogy együttműködésük to­vább javult, s ez jó hatással van a vállalati munkára, a vállalati vezetők és a szak- szervezeti szervek együttes tevékenységére. Mindáméi - lett sok még a közös tenni­való. Értékelték az. MSZMP XI. kongresszusa és a felszaba­dulás 30 évfordulója tiszte­letére a könnyűiparban ki* bontakozott, számos új vo­nást tartalmazó munkaver- seny eddigi eredményeit A csökkenő munkáslétszám el­lenére a minisztérium fel­ügyelete alá tartozó iparvál­lalatok termelésének ért.'ke a tervezettnél nagyobb mér­tékben több mint tíz száza­lékkal nőit az idén. Túltel­jesítik a vállalatok a terme­lékenység növelésére tett vállalásaikat is. Íz GffiÍGiíS GÉÉGfGi a Maj-Sepljai Eoyesiiít TermeiGszöveíkezEiben

Next

/
Thumbnails
Contents