Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

1974. dee. 8., vasänrap ÉSZAK-MAGYARORSZAG Ú Polgári vedelem Egy év téviatábői Amikor a lakosság felkészí­téséről beszélünk, akkor sen­ki se gondoljon arra, hogy kontinensünkön háborús hisztériáról van szó. Ugyanis a katonai felkészültség mel­lett, ezzel párhuzamosan az ország polgárainak védelme és felkészítése társadalmi kö­telesség, követelmény. A fel­készítést nem kívánjuk az egyik napról a másikra meg­oldani. Ez folyamatos mun­ka, amely évről évre maga­sabb követelményekkel jár. Ha vizsgálat tárgyává tesz- szűk az 1974-es kiképzési évet, akkor feltétlenül meg­állapíthatjuk, hogy a lakos­ság felkészítése terén komoly lépést tettünk előre, eredmé­nyesen teljesítettük az elénk tűzött feladatokat. Ezeknek az eredményeknek az eléré­séhez komoly segítséget kap­tunk a különféle pártszervek­től és a gazdasági vezetőktől. A jó eredmények kialakításá­hoz hozzájárult az a széles körű propagandamunka is, amelyet az elmúlt esztendő­ben folytattunk. A felkészülés folyamán el­jutottunk odáig, hogy a kü­lönböző szintű alegységpa­rancsnokaink is ismerik az alapvető, irányító tevékeny­ségüket, képesek az erőket manővereztetni, a különféle helyzetekben a feladatokat meghatározni. A beosztott ál­lomány is — ki-ki a saját szakmájában — ismeri kö­telességét és szakszerűen te­vékenykedik. Az alegységpa­rancsnokok felkészítését ko­moly mértékben segítették a különböző módszertani bemu­tatók is. E tekintetben a leg­jobb eredményt az élelmezési és a vegyi védelmi szakszol­gálatok érték el. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a la­kosság aktív hozzáállását sem. Ma már szinte csak el­vétve akad olyan személy, akit szankcióval kell sújta­ni, mert nem tesz eleget hon­védelmi, illetve polgári vé­delmi kötelezettségéinek. A továbbiakban is hasonló módon kívánjuk folytatni munkánkat. Nagy súlyt kell helyezni a Vöröskereszttel, az MHSZ-szel és a KISZ-szel való együttműködés ápolásá­ra, továbbfejlesztésére. Me­részebben kell hozzányúlni a fiatalkorúak bevonásához a polgári védelmi alakulatok­ba, hiszen 14 éves kortól a fiatalokat is be lehet vonni honvédelmi feladatok végre­hajtásába. Az utánpótlás biz­tosítása a polgári védelemnél is fontos. 1975-ben befejező­dik egy kiképzési ciklus. Több alegység vizsgáztatásával, a 1 különböző szintű versenyek1 megrendezésével kell számot adni az addig tanultakról. 1975-ben munkánkat az MSZMP XI. kongresszusa, hazánk felszabadulásának 30. és a polgári védelem fenn­állásának 25. évfordulója szellemében kívánjuk tovább folytatni. j A polgári védelem megyei parancsnoksága köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik 1974-ben is becsülettel meg­feleltek kötelezettségeiknek és azt kívánja, hogy haza­fias kötelezettségeiket telje­sítve 1975-ben is érjenek el minél kiemelkedőbb eredmé­nyeket a lakosság felkészíté­se érdekében. Zscbesi László alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka Hárman az éian§árék köziéi Merényi Gyula Abaújszántó község tanács­elnöke, egyben a község pol­gári védelmi parancsnoka. 1956 óta dolgozik a taná­csi apparátusban és a polgári védelemben. — Most 5—6 éve, közsé­günkben is jól folyik a pol­gári védelmi munka — mon­dotta. — Korábban elég sok problémánk volt, hiszen az emberek azt kérdezték, szük­ség vam-e erre, most, amikor béke van. Az agitációs mun­kát kellett fokoznunk, meg­magyaráznunk, hogy ma­gunkat, a hazánkat, szűkebb hazánkat, szülőföldünket őriz­zük, óvjuk, amikor fölkészü­lünk az oktatás keretében az esetleges háború csapásainak elhárítására. A hosszú, szívós, rendszeres agitációs munká­nak ma már az az eredmé­nye, hogy például ebben a kiképzési évben különösen jó eredményeket értünk el. A község lakosai is rájöttek ar­ra, hogy a polgári védelem oktatásában való részvétel új ismereteket nyújt. Része a közművelődésnek. Hiszen az oktatás idejét, keretét arra is felhasználjuk, hogy községpo­litikai, tanácsi kérdéseket is megtárgyaljunk. És fordítva. Minden fórumot felhaszná­lunk arra, a tanácstagi be­számolóktól kezdve a vízmű­társulati értekezleteken túl egészen a falugyűlésig, hogy hangsúlyozzuk a polgári vé­delmi oktatásban való rész­vétel fontosságát. Merényi Gyula' tanácselnök, és a község polgári védelmi parancsnoka eddigi jó mun­kája elismeréseként számos kitüntetésben részesült. Meg­kapta — többek között — a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát, a Honvédelmi Ér­demérem 15 éves fokozatát, a Tanács kiváló dolgozója ki­tüntetést, az Elnöki Tanács, valamint a megyei tanács el­nökének dicséretét. 0r. ígnáez István Ózd város Tanácsának egészségügyi osztályvezetője, járási főorvos, a városi és a járási polgári védelem egész­ségügyi szakszolgálatának pa­rancsnoka. Tizenötödik éve, mint üzemorvos kezdte Óz- don a tevékenységét. Később a rendelőintézet ellenőrző fő­orvosa, majd járási főorvos és városi főorvos lett. Lénye­gében tehát jól ismeri a vá­ros. beleértve az Ózdi Kohá­szati Üzemek egészségügyi keresztmetszetét. A polgári védelemmel már üzemorvos­ként kapcsolatba került. És az, hogy azóta több terüle­ten fontos beosztásokban volt, mint orvosnak és mint az egészségügyi szakszolgálat pa­rancsnokának előnyére válik, mert tapasztalatait jól tudja hasznosítani munkájában. — A munkahelyem és a polgári védelem szervezeté­ben elfoglalt beosztásom kö­zött sok hasonlóság, azonos­ság van — mondotta. — Az orvosi hivatás mellett — bár igen sok plusz munkát je­lent — megkedveltem a pol­gári védelmi tevékenységet. A látszólag sok megbízatás ebben az esetben is előnyös, hiszen gyorsabban, hatéko­nyabban lehet intézkedni és sok felesleges adminisztrá­ciót lehet megtakarítani, el­kerülni. Értelmét látom a polgári védelmi munkának, hiszen olyan komoly ismeret- szerzésre van lehetőségünk, amelynek keretében az em­berek olyan tudást szerez­hetnek meg, amelyet nemcsak háború idején, hanem a mindennapi életben is jól hasznosíthatnak. Gondoljunk csak az elsősegélynyújtás is­meretanyagára. S ezzel ugyanígy vannak az embe­rek is, ezért sikerül a ki­képzésben a jé eredményeket elérni. Dr. Ignácz István a jó mun­katársak segítségével — amit nem győz eléggé hangsúlyoz­ni — valóban kiemelkedő eredményeket produkált. Ezért kapta meg többek között a I Vöröskeresztes Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát, a megyei tanács dicsérő okle­velét. Szécsényi László Nyékiádháza tanácselnöke, a községi polgári védelem parancsnoka. Munkásként kezdte, elvégezte a techniku­mot, majd a pártiskolát. Azt tartja, hogy a hivatallal együtt jár a polgári védelem községi parancsnoki beosztá­sa, de nem egyszerűen kam­pányfeladatnak fogja fel, ha­nem rendszeres, folyamatos politikai munkának. Ebben a kiképzési évben jó eredmé- nveket értek el, hiszen a ki­képzésben, a továbbképzés­ben a község lakosságának részvétele 85—90 százalék között volt. — Pedig nem könnyű Mis­kolc „árnyékában” ezeket az eredményeket produkálni — mondotta. — Hiszen közsé­günkből sok a városba és más munkahelyekre bejáró dolgozó. Rájöttünk arra, hogy nem elég csak az idevonatko­zó törvényekre, rendeletekre hivatkozni, nem elég külön­féle büntető szankciókkal él­ni, hanem minden fórumot felhasználva meg kell ma­gyarázni, meg kell értetni az emberekkel, a község lako­saival, hogy erre a munkára a saját érdekükben van szük­ség. Kapcsolatunk a lakos­sággal élő, és még a mostani jó eredmények birtokában sem mondunk le az alapos politikai előkészítő munká­ról, a rendszeres ugitációról. A fiatal tanácselnök — ép­pen kiemelkedő munkája alapján — kiérdemelte már a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát, a Honvédelmi Ér­demérem 10 éves fokozatát és számos magasabb szerv di­cséretét Betiehemezők MEGÁLLTUNK a Zombai utca sarkán, az öreg evan­gélikus iskola előtt és ta­nakodni kezdtünk, hogy — merre tovább? Ha a Luther utcára kerítünk sort, ott lak­nak a falu legnagyobb gaz­dái. a nyolcvan-, száz-, száz­ötven holdasok, utcara nyíló, nagy ablakos kőházaikban. — Óit aztán van pénz du­gig — rebegte atszellemülten Novak Gizi, de Kálmán le­torkollta: — Csak nem ne­ked ! Jól tudta. Ö volt közöttünk az egyetlen profi. A betlehe­met is ö készítette, s tőle tanultuk meg a 12—15 perces, remek dramaturgiai érzékkel megszerkesztett játékot is. S mert ő így találta jobbnak, a Szőlő-köz apró házai felé in­dultunk el. ahonnan halkabb, de biztonságosabb fények csa­logattak. A betlehemet két élesztős- ládából eszkábáltuk össze, s ahogy ma visszaemlékszem rá, négy oldalra tűzött kar- tontornyaival a pécsi székes- egyházra hasonlított. Egyik oldalát nyitva hagytuk, azon keresztül lehetett belátni u már-már iparművészeti tö­kéllyel berendezett ájtatos istállóba. Puhafából farag­tuk a jászolt, nővérem kau- csuk babája volt a Jézuska; igazi szénából volt megvetve az ágya. Körülötte álltak, Má­ria, József, a háromkirályok, kissé hátrébb a pásztorok, de a ló, a tehén és a szamár közvetlenül a jászok mögött, mert nekik nagy feladat ju­tott ezen az estén — ők fúj­ták a meleget., hogy a kis újszülött meg ne fagyjon. Bizony, ma már nehéz vol­na meghatározni, hogy e haj­dani játékban mennyi volt az ahitat, s mennyi a józanul mérlegelő pénzkeresési szán­dék. de gondolom, hogy a kettő ez esetben jól kiegészí­tette egymást. Hiszen a Szőlő-köz apró házainak sze­gény lakói nagyon örültek jelenlétünknek, s még olyan ház is akadt, ahonnan átmen­tek a szomszédokért, hogy a nagyobb közönség előtt még áttilőbb legyen a produkció, ami az alábbiak szerint za.i lőtt: le. Kálmán, a subás öreg meg­állt a bejárat előtt, s botja­vai — amelyre régi pénzeket szögeltünk — elkezdett dö­römbölni az ajtón. A bot zör- gött, de muzsikált is egyszer­re. s a két angyal, aki a betlehemet vitte, a Menny­ből az angyalt énekelte. Ha az ajtó vagy az ablak meg­nyílt, ez a kérdés következett: — Jó estét és karácsonyi békességet a ház minden la­kójának! Be szabad-e vinni a betlehemet? A RENDSZERINT bele­egyező válaszra Kálmán be­lépett az ajtón, botjával négyszer-ötször megütögette a szoba padlóját — vigyáz­va arra is, hogy ha mázas az a padló, valahogy föl ne sértse —. s aztán se szó, se beszéd, maga alá kanyarította a subáját és ráfeküdt. A két angyal ezután elkezdte éne­kelni a Csordapásztorok mi­dőn Betlehemben kezdetű dalt, s mikor a végéhez ér­tek, megszólalt a kispásztor: — Kelj fel öreg. kelj fel! Most rövid, humoros hu­zakodás kezdődött a nagyot­halló öreg. s a buzgó ki.spász- tor között, amelynek végén az öreg ráoesudva a pillanat fenségére, gyorsan felugrott, s elindult a betlehem felé, meglátni a kis Jézust. Mé­cset gyújtottunk és csillag­szórót, s a háziaknak is meg­mutattuk a templom belsejet, majd vidám kéregető rigmus­ba kezdtünk, ami így végző­dött: — Adjon a gazdasszony szíve es tehetsége szerint, hogy a szegény betlehemesek új mécsest vehessenek a kis Jézuskának! Olyan gyorsan pergő, szép és vidám volt az egész; so­kért nem adnám, hu ma vé­gignézhetném. Ha újra lát­nám egykori magunkat, szél­től kicserepesedett kezünket, mázas orrunkat, s a Szőlő­köz sarában cafattá ázott, dróttal megfércelt bakancsa­inkat. Ha kutyák ugatása kí­sérné utunkat a léckerítések mentén, s ha az utcasarok lámpája alatt újra számolhat­nánk u bevételt: a sárga két- filléresek között megbújó rit­ka nikkel tíz- és húszíillére- seket. Ha még egyszer betekint­hetnék annak a hajdani sze­génységnek a lényegébe, amelynek — szerencsére — mar olyan régen vége sza­kadt. DE MÁR CSAK torokszo­rító emlékei lappanganak bennem, hogy időnként föl­támadva egybemossanak kint és örömet, didergő fagyot, s az ünnep belső forrósagát. S hiába tudom, hogy keser­ves volt, mégis valami meg­váltásfélét sugall felém múl­tamból az a naiv’ Betlehem, ide, a lágymányosi összkom­fortba. ahol karácsony este a tisztes „bőség”, s a köl­csönös ajándékozások légkö­rében. majd a tévén nézhe­tem. vagy rádióból hallgat­hatom Bach karácsonyi ora­tóriumát. Demény Ottó ÚJDONSÁG i GíyccsheH Plus hűtőfolyadék LUS speciális adalékok semleges kémhatást korroxiémentességet bixtositauak gyártja; AGROKÉMIA SZÖVETKEZET SELLY«: Felvételre kelesünk segéd“. Il­letve betanított munkást, park gondozására. Fizetés a 2111/1971 (JV1K 12) IWM-MöM. számú ren­delet szerint megegyezéssel. Je­lentkezés személyesen vagy le­vélben a 105. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetnél, Kazinc­barcika, Irinyi u. 1. sz. Miskolci székhelyű nagyválla­lat felvételre keres fuvarozási díjszabásban jártas, nagy gya­korlattal rendelkező, szakképzett munkaerőt csoporivezetői mun­kakörbe. Jelentkezéseket részle­tes önéletrajzzal és fizetési igény megjelölésével „Leinformálható** jeligére a hirdetőbe. A Miskolci Vegyesipari Válla lat keres felvételre: Építőipari technikummal rendelkező műve­zetőt. gépírni tudó adminisztrá­tort és gyors-gépírót. Jelentke­zes: a vállalat munkaügyi osz­tályán, Miskolc, Tüzér tv Fa w. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents