Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

1974. dec. 7., írómból

ÉSZAK-MAGYAROKIG 5

Egy szocialista brigád Ruda bányán

Perben az üzemmel

Hárman képviselték a brigádot a munkaügyi bíróságon: Botos András, Szemes György és Kertész Mihály. Vasércbányászok Rudabá- nyán. Perben vannak az üzemmel. S hogy jogosan-c, erre a válaszra két éve várnak.

Várnak és bosszankodnak. Időt és idegeket őrlő türelemmel. Mert e hivatalos fórumon és ott helyben, a bányánál sem tisztázták úgy a panaszt, hogy mindenki számára egyértelmű és megnyugtató legyen. így háb csak az aktahalom nő, és fogy ennek az elektrikus szakemberekből álló brigádnak a bizalma.

Eljutottak a bírósági*»

— Mi szeretnénk a legjobban, ha már vége lenne — fogalmazza meg valamennyiük óhaját Szemes György.

— Értünk mi a szóból. Beszéljenek az üzemben is világosan. Ügy érezzük, hogy ami miatt pereskedünk, az nekünk — a törvény és a kollektív szerződés szerint is — jár'— mondják szinte egyszerre.

— Arról van szó, hogy évek óta nem fizetik számunkra az ebédidőt, pedig folyamatos műszakbeosztásban dolgozunk — panaszolják.

— Váltóműszakban, állandó készenlétben — teszi hozzá Botos András.

— Beadványunkat először a* üzem igazgatójához juttattuk el — magyarázzák. — De mert érdemben nem foglalkoztak vele, csak ezután fordultunk a bírósághoz.

— Ahová már több mint két éve járunk, de...

— A mondatot „elharapja” a három bányász és az egész brigád „szóvivője”, Szemes György. Azt akarta mondani, hogy „... a munkaügyi bírósághoz is hiába”. Ahol már korábban döntés született a vállalat javára. Ezt a Legfelsőbb Ügysézség óvása és állásfoglalása hatályon kívül helyezte. Űj vizsgálatot rendeltek el. Mert hogy a rendelkezésre álló tények birtokában a legfelsőbb fórumon világosan leszögezték, hogy ha folyamatos munkabeosztásról van szó, akkor a bányászok, a brigád követelése jogos. Ezt a jogosságot vitatja az üzem, mondván: a kollektív szerződés szerint az elektrikusok nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Ide kívánkozik azonban újra és újra az a vélemény, amit a bányászok így fogalmaznak meg:

— Az igazsághoz tartozik, hogy mi még a kollektív szerződést sem ismertük ed- dik. Arról pedig egyáltalán nem tudtunk, hogy időközben módosításokra is sor került.

__ ?

— Azt mondták és mondják nekünk, ha mégis szóba hozzuk az ügyet, hogy a mi posztunk, beosztásunk után nem jár ebédtérítés — magyarázzák.

— Ez után a térítés után járó összeget követeljük mi visszamenőleg is. Tudjuk, hogy nem kis összegről van szó. S inkább csak érezzük, hogy az üzem a saját presztízsét félti tőlünk — keseregjek.

A tisztázás igényével

— Magyarán szólva — nevezi nevén a gyereket Szemes György, — ha elismernék igazunkat és azt, hogy rosszul, többféle módon értelmezhetően foglamazták a kollektív szerződést, azzal egyben azt is aláírnák, hogy hibáztak ...

— De miért kell ettől félni? — jegyzi meg egyikük.

— Őszintén szólva mi már belefáradtunk ebbe a sok hercehurcába — folytatják.

— Csak azt kérjük: hívják meg egy beszélgetésre a brigádot és szemtől szembe tisztázzuk problémáinkat. (Erre a beszélgetésre egyébként a két év alatt mindig vártak

— jegyzik meg csak úgy, mellékesen.)

A döntéshez, ennek az egész ügynek a tisztázásához a lehetőség tehát ott van helyben, Rudabányán, az üzemben. Mindenképpen helyénvaló igénye ez a brigádnak annak ellenére, hogy mindeddig az üzem tagadja igényük jogosságát. A nagyüzemi pártbizottság titkára, Géczi Gyula is azt mondja, hogy nincs igazuk. Viszont kertelés nélkül hozzáteszi azt is, hogy mint mondja:

— Becsülöm és tisztelem ezekben az emberekben, hogy keresik az igazukat.

— De érte őket olyan vád is, hogy hangoskodók, nagy- szájúak — vetem közbe.

— Szó sincs erről. Amíg nem tisztázódik az ügy, s amíg ők maguk is meg nem győződnek követelésük jogosulatlanságáról, addig ne is nyugodjanak bele a helyzetbe.

. Nyílt, őszinte beszedet

Ez világos és egyértelmű beszéd. És üdvözlendő dolog, hogy a pártbizottság titkára megígérte: a lehető legrövidebb időn belül igyekeznek szót érteni a brigáddal, hogy végre tisztázódjanak a félreértések, rendeződjék tíz ember és a vállalat közötti eléggé feszült viszony, s hogy végre pontot tegyenek ennek az évek óta tartó pereskedésnek a végére. Ehhez azonban valóban arra van szükség, amit a pártbizottság titkára meg is fogalmazott: nyílt, őszinte beszéd kell ide és semmi más.

T. F.

A Csőtzerelőipari Vállalat t. s*. szerelőipari üzeme

azonnali belepbssel FELVESZ

fdöolemzőt. szerkesztő teehnikust,

Telefon: 51 -705.,

HMB minősítéssel rendelkező hegesztőket, minősítés nélkül) hegesztőket, központifűtés-, csőhálózat- és vlz-gáz-szerelőket. betanított és segédmunkásokat.

fizetés a kollektív szerződés szerint.

Minden héten szabad szombat.

Munkásszállást, különélés) pótlékot biztosítunk lelentkezés és (elvétel:

Miskolc, Kabar u. 16. sz.

0. á. Szerelésvezetőség Leninváros Üj Tőerőmfi

1. sz. Szerelőipari üzem. munkaerő-gazdálkodásán.

MinV’-üzem Forrón

Amíg a rönkből furnér lesz

Kifizetődő szövetkezeti vállalkozás

Diórönkből hasít értékes furnérlemezt a hasító gép, amelyet a szövetkezet lakatosai maguk konstruáltak.

Visszatérő

dugó

Nem kell különösebben bizonygatni a miskolciaknak, hogy mennyire zsúfolt a Széchenyi utca, és hogy a kora délutáni műszakváltás idején mennyire lelassul emiatt a közlekedés. A minap az egyik villamos a vasútállomás felé haladva, fél három előtt először a Széchenyi ntca 19. számú ház előtt volt kénytelen megállni, mert a Szemere utcai kereszteződés előtt megtorpanó kocsisor egész odáig nyúlt. Kilenc percbe telt, amíg a mintegy 00—100 méteres távot a villamos megtehette.

Mindenkor szűk ez az utca és a két órakor műszakból hazatérőket hozó villamosok állandóan torlódnak. Ez esetben — és máskor is nagyon gyakran — az nehezíti az utca átmenő forgalmát, hogy a boltok áruszállítása is ilyenkor történik, s apró darabárukat pakolnak le hatalmas tehergépkocsikról, hosszú, sokszor több órás munkával. A minap a játékbolt előtt súlyos baleset is adódott ebből következően. S ha baleset nincs is mindennap, forgalmi dugó állandóan keletkezik.

Tudjuk, hogy a boltokat áruval fel kell tölteni. De az is tudható, hogy a teherautók »roppant forgalomgátlók. S az is ismert mindenki előtt, hogy a vasgyári műszakváltáskor még nehezebb a közlekedés. Legalább ebben az időben kellene szüneteltetni a Széchenyi utcai boltoknál az árurakodást.

Egy-két asztaloson kívül aligha tudta volna valaki Forró községben három esztendeje megmondani, hogy mi az a furnér. Ma már büszkék a forróiak a Hernád- menti Építőipari Szövetkezet kis furnérüzemére, s tudják, hogy az itt dolgozó tucatnyi ember milyen fontos alapanyagot gyárt a bútoripar számára. A furnér ugyanis nem más, mint a fagyártmányok bevonására használt, nemesfából készült, vékony falemez.

Megyénkben ez az egyetlen furnérüzem, az országban is legfeljebb tucatnyi van belőle. A forrói szövetkezet számára kifizetődő volt

a kis üzem létrehozása. A bútoripari szövetkezetek s a bútorgyárak is, keresik az itt készült borítólemezeket. A „mini”-üzem dolgozói, zömmel betanított munkások, is jól jártak ezzel a helyi munkalehetőséggel. A betanított munkásnők havi keresete meghaladja az 1800 forintot, s Hornyák János asztalos szakmunkás eléri a 3500 forintot is.

Az üzem udvarán dió-, tölgy-, nyár-, éger- és kőrisrönkök.

— A legértékesebb a dió- rönk és a cseresznye, amihez csak nagy ritkán jutunk hozzá — magyarázza Hornyák János. — Minden fának más és más a feldolgozási technológiája. A nyárfát természetes állapotában is szinte papírvékonyságúra lehet hasítani, hámozni. A kőris a legkeményebb, azt sokáig kell főzni. A diót is 72 órán át kell gőzölni, az úgynevezett főzőgödörben, míg végül a furnérhasító gépbe vagy a hámozóba kerülhet.

És kiderül, hogy nemcsak minden fafajtának más és más a feldolgozási technológiája, de külön gondot okoz gyakran a rönk északi oldala is, amit nehezebb hasítani, hámozni.

A vékony, még nedves furnérlemezek az ollóra kerülnek, ahol a leggazdaságosabban szabják azokat méretre. A fő törekvés az, hogy minél kevesebb legyen a hulladék, mert a méreten aluli, hulladékdarabkák hasznosítására még nincs lehetőség. Ez külön, nagy beruházást igényelne.

A már méretre szabott borítólemezek a szárítókamrába kerülnek, s innen már a bútorgyárakba vezet az útjuk.

A kis üzem idei termelése már jóval meghaladja a százezer négyzetméternyi furnért. A tervezett 2,7 millió forintos termelési értéket a kongresszusi verseny során a 3 millió forintra növelte a fumérüzem szocialista brigádja.

(P. S.—Sz. Gy.)

Kör ny ezet védelm i törekvések Ozdon

Az ipari fejlődés gyors üteme, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása Magyarországon is azzal a következménnyel jár, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezet védelmére, a levegő szennyezettségének 3 csökkentésére, a zajártalom mérséklésére. Több ország már elkészítette környezetvédelmi törvényét — nálunk most van előkészítés alatt, a kormány által meghatározott környezetvédelmi koncepció részeként. Természetesen nemcsak országos, hanem helyi szinten is egyre szélesebb körű (tevékenység bontakozik ki.

Mi van a levegőben?

Ózd levegőjében nagy mennyiségű szénmonoxid, kéndioxid, nitrogénoxid

van a poron kívül. Csupán az ÓKÜ-ből egyetlen év alatt mintegy 400 millió köbméter szénmonoxid tartalmú kohógáz kerül a légtérbe. Ennek szénmonoxid- tartalma 119 ezer tonna, portartalma pedig eléri a 12 ezer tonnát. A nyolc martinkemence kéményén át 4 ezer tonna vöröslő ércpor távozik a szabadba.

12 városrészben mérték a levegő szennyezettségét. A

12 mérési pont közül 8 helyen a levegőminóségi normákat meghaladó értékeket mértek.

A fenti adatok kedvezőbbek a két-három évvel ezelőttieknél. Időközben ugyanis leáll ítoták az ózdi érctömörítő művet, de kedvező változást eredményeztek olyan intézkedések is, mint például az energiahordozók megváltozása, vagy a martinacélmű kéményeinek az átépítése.

Csökkentik a légszennyeződést,

Porleválasztó tisztftórendszer építése szerepel a tervekben, mintegy 3—400 milliós költséggel. Megvalósulása után a martinkemencékből származó, jelenleg 4 ezer tonna porból alig 200 tonna kerül majd a város levegőjébe.

Az Ózdi Kohászati Üzemek, mint azt a környezet- védelmi intézkedések bizonyítják, mindent megtesz a levegő tisztaságának biztosítása érdekében. Hasonló tevékenységet várnak el — s joggal — az ózdiak a kenyérgyártól, a kórháztól, a VOLÁN-üzemegységtől és a többi kisebb üzemtől, vállalattól.

mán elkezdődött a dolgozók halláskárosodásának a vizsgálata. Mostanáig a vállalati dolgozók felének a zajszürését végezték el. Az eredmények figyelmeztetóek: a vizsgált dolgozók ötven százalékának károsult a hallása.

Veszélyes rádiók, televíziók

A túl hangos rádió és televízió is káros az emberi egészségre. Ugyancsak hallásromboló hatása van a zajos szórakozóhelyeknek, járműveknek. Mindezek ellen ma még csak kis mértékben tudunk védekezni. (A járművek közül a félelmetesen zajos dömpert említhetjük szélsőséges példaként, amelyet az előírások szerint sürgősen ki kellene vonni a forgalomból.)

A légszennyeződés, a magas zajszint káros hatása mellett környezetvédelmi feladat a vizek tisztaságának a megóvása éppúgy, mint a talajpusztítás, a vegyi szeny- nyezés elleni védekezés. Egymagában a készülő környezetvédelmi törvény nem jelent megoldást. Széles körű társadalmi összefogásra, átfogó védelmi tevékenységre van szükség.

Ez a munka Ózdon most van kibontakozóban. A korábbi Intézkedések kezdeti jó hatásai már érzékelhetőek. Most és a jövőben arra törekszenek, hory a meglevő. Igen sokféle környezet- védelmi feladat gyorsabb ütemben haladjon a megvalósulás útján.

M. T.

Ez év végére várható az ÓKU-ben két kohógáztisztí- tó megépítése. Létesítési költsége 117 millió forint — ez is jelzi, mennyire költség- igényesek a köny ezet védelmi fejlesztések, beruházások. A pénz azonban megtérül. A két gáztisztító működése révén egyhatodára. 119 ezerről 19 ezer tonnára csökken a szénmonoxid- szennyezés. A most 12 ezer tonna kiáramló porból jövőre már „csak” 1200 tonna jut a szabadba.

Az acélgyártás pár hónapja kezdődött, s 1977-ig tartó fejlesztésével párhuzamosan csökken a martinacélmű légszennyező hatása.

Zaj és egészség

A megengedettnél nagyobb zajszint egészségrontó hatása révén idegrendszeri zavarok, látás- és halláskárosodás jöhet létre az emberi szervezetben. Ezenkívül — a gépek infra- és ultrahangjaival együtt — a zajszintnek szerepe van a vérnyomás túlzott növekedésében, táplálkozási zavarok kialakulásában, de hozzájárul a szívinfarktus veszélyének a fokozódásához.

^ Az ÓKU-ben zajtérkép készítése útján tájékozódtak a zajszintről. Ennek nyo-