Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-05 / 284. szám
1974. dec. 5., csütörtök ÉSZAKMAGYARORSZAG ügyészi vizsgálat az ipari szövetkezeteknél Milyen a munkásvédelem? A Borsod megyei Főügyészség a járási-városi ügyészi szervekkel együtt elvégezte a munkásvédelmi előírások betartásának törvényességi vizsgálatát megyénk ipari sző-1 vetkezeteinél. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, miként tartják be az ivari szövetkezeteknél az üzemi balesetek megelőzésére. bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat, s az ezekből adódó más kérdésekkel kapcsolatosan jogszerűen járnak-e el. A vizsgált időszak 1974 első lel éve. Káros na»yvonatosa» A vizsgálat tapasztalatai egyáltalán nem kedvezőek. Általános vélemény, hogy az üzemi balesetek megelőzésére, a testi épség védelmére jóval kisebb gondot fordítanak. mint például a vállalatoknál és az üzemeknél. Az ipari szövetkezetek egy részénél munkásvédelmi szabályzataikat egyáltalán nem, vagy pedig nem megfelelően készítik el. Intézkedési tervvel a vizsgált 30 ipari szövetkezet közül mindössze 9 rendelkezik. A baleseti naplót általában nem vezetik. A baleseti táppénzes jegyzéket is néhány helyen csupán. Jellemző, hogy 5 elnöknek, 8 műszaki vezetőnek és 9 biztonsági megbízottnak nincs egészségvédelmi és biztonsági vizsgája. Ezek után az talán már meg sem lep. hogy összesen 186 dolgozót foglalkoztatnak olyan munkakörben, ahol a már említett egészségvédelmi és biztonsági vizsga letétele nélkül a jogszabályok értelmében nem dolgozhatnának. A szemlék megtartása ugyancsak hiányos. A vizsgált időszakban 18 szövetkezet egyáltalán nem tartott biztonsági szemlét. Ahol megtartották, ott is inkább csak formális volt. A szem- lék alkalmával megállapított hibákat rögzítették ugyan, de ezek megszüntetésére a szükséges tennivalókat már nem összegezték, határidőt és a végrehajtásért felelős személyt nem jelöltek meg. Talán fölösleges hangsúlyozni: a munkásvédelem terén nagyvonalúság, felületesség nem engedhető meg sehol, különösen nem, ha a dolgozó testi épségéről, életének védelméről van szó. Balesetek Az okokat keresve néhány elgondolkoztató jelenségről föltétlenül érdemes szólni. Az egyik az, hogy az ipari szövetkezeteknél eléggé elterjedt az a vélemény, amely szerint a balesetelháritás ügyében nincs különösebb tennivaló, mivel már évek óta nem történt életet követelő, vagy súlyos sérülést okozó baleset. E helytelen szemlélet mellett a felügyeleti szervek ellenőrzései sem hatottak különösebben serkentőként. A tények: 1973 első fél éveben 147 üzemi baleset történt, a kiesett munkanapok száma 2921. Idén első fél évben 188 üzemi baleset történt, a kiesett munkanapok száma 3709. A vizsgált időszakban, sőt, azt megelőzően 1967 óta valóban nem történt halálos kimenetelű üzemi baleset. Súlyos figyelmeztetésként azonban hadd álljon itt: egy hónappal ezelőtt viszont — igen. De a többi üzemi baleset is baleset. Az arra hivatott embereknek, szerveknek kötelességük mindent megtenni, hogy üzemi balesetek ne következhessenek be. Az ügyészi vizsgálat egy másik okra is felhívja a figyelmet. Érdemes odafigyelni rá. mert nyilván nem véletlenül kapott helyet a jelentésben. A lényege az, hogy o szövetkezetét nem éri kar, ha üzemi baleset következtében ki kell fizetnie bizonyos összeget dolgozójának. Ezt az összeget ugyanis az Állami Biztosító a szövetkezetek összevont vagyonbiztosítási kötvénye alapján megtéríti az ipari szövetkezetnek. Ez a tény pedig szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a szövetkezetek lazán kezeljék az egész balesetelhárítást és az ezzel kapcsolatos, számos egyéb kérdést. \é»v év után Előfordult például, hogy az egyik éjjeliőr munkába menet az állomáson leugrott a vonatról, kificamította a bokáját és a szövetkezet a balesetet — helytelenül — üzemi balesetnek minősítette. („Fizet a biztosító.”) i v.y.. .vavasv.ssvsv.v.sv. za . < < y v • v/.V.V.V.V. . • ''>•*•■•*•*••******■***** SZÉNSAVAS tt®STOITAi®K Feltehetően ez a szemlélet lehet az oka annak, hogy egyik-másik szövetkezetben az elnök a ltárigény összegének jogosságát nem vizsgálja meg, csupán ráírja a kérelemre, hogy kifizethető, vagy utasítja a pénztárost a kifizetésre. A jogszabályok értelmében a szövetkezet köteles felhívni az üzemi balesetet szenvedett dolgozó, vagy hozzátartozójának figyelmét •■•z úgynevezett kárigény érvényesítésének lehetőségére, tehát arra, hogy — egyszerűen szólva — a balesete miatt kártérítést, vagyis pénzt kaphat. Ezen jogszabályi rendelkezést a vizsgált időszakban a szövetkezetek 62 esetben szegték meg. Kirívó, furcsa eset: az egyik szövetkezeti dolgozót négy év után szólították fel az üzemi balesetéből eredő kárigény érvényesítésére. A határidő egyébként 30 nap. le» \ einiezettcbhcnJ Lehetne persze még sorolni azokat a súlyos, vagy kevésbé súlyos eseteket, amelyek a jogszabályok figyelmen kívül hagyásának, esetleg sajátos, nagyvonalú értelmezésének a következményei. Talán az eddigiekből is kitűnik: az ipari szövetkezeteknél is fegyelmezettebben. az eddiginél körültekintőbben kell eljárni a bal- esetelhuritás ügyeben. A rendelkezések ehhez adottak, betartásuk pedig kötelező. Mint ahogyan néhány szövetkezet lelkiismeretesen be is tartja őket. Ezekről úgy; n nem szóltunk, mert a célunk. hogy a visszásságokra, a tennivalókra hívjuk fel elsősorban a figyelmet. A vizsgálat tapasztalatai alapján magától értetődően ezt teszi a Főügyészség is, a szükséges intézkedésekkel együtt. Priska Tibor Az egyik íojóhá/, a 4000 fehér Hubáid törzsállománnyal Béres Istvánné és Soltész Jánosné, a leggyakorlottabb gondozók lámpázzák a tenyésztojást. s a napi termelési átadják Bernáth István telepvezetőnek NAPI POST ÄN KBOÍ ünnepelt Homrogd December 3-án gazdag programmal ünnepelt Hom- rogd község lakossága. Harminc évvel ezelőtt a felszabadító szovjet hadsereg elkeseredett harcot vívott ebben a térségben a német fasisztákkal, A 30. évforduló előestéjén zásziódiszbe öltözött a falu. Az ünnepet az úttörők fáklyás felvonulása vezette be. December 3-án, délelőtt 10 órakor a művelődési otthonban fogadtuk a felszabadulási lángot, majd a miskolci zenei szakközépiskola vendégtanárai, az úttörők, a KISZ-esek, zenei, irodalmi műsorral emlékeztek, s méltatták az ünnep jelentőségéi. A felszabadulási emlékmű megkoszorúzása után a község idős lakóit, nyugdíjasait köszöntötte és vendégelte meg a termelőszövetkezet vezetősége. Délután a tanácsháza tanácstermében dr. Csulya Lászlóné, a HNF nő- bizottságának titkára nyitotta meg a díszítőművészeti szakkör kézíriiunka-any agából készült kiállítást, amelynek rendezésében részt vett Belovecz Józsefné,. a népművészet mestere és Rozsnyai Andrásné szakkörvezető. Homrogd község szorgalmas népe így emlékezett meg a számára rendkívül jelentős eseményről, a felszabadulásról. jelenének 30. születésnapi áról. Mákonyi András Homrogd Elismerő oklevél a szocialista brigáduak A A1AV Miskolci Járműjavító Üzem ifjusugi szocialista brigádja az üzem karbantartó osztályában is rendszeresen teljesíti üzemi felajánlásait. Így december 3-ra Miskolc varos felszabadulásának 30. évfordulójára vállalták a vasúti járművek rugóinak mosó- és javítóberendezése áthelyezésekor a villanyszerelési munkák elvégzését, amit határidőre teljesítettek. Miskolc városért azonban túlmentek az üzem kerítésén. Felkeresték a martintelepi XIV. sz. Általános Iskolát és teljesen átépítették, korszerűsítették, munkaidő után végzett társadalmi munkában az iskolaépület elavult villanyhálózatát 55 ezer forint értékben, örömmel, s nem kis büszkeséggel vette át Bodnár Lajos, a Gyönyörű szép törzsállomány, 12 ezer Hubard-fajta- jú tyúk kezdte meg nemregiben a tojástermelést a hal- maji Aranykalász Tsz baromfitelepének három óljában. A tsz mái hosszú esztendők óta foglalkozik eredményesen úgynevezett tenvész- tojás-termeléssel. Az. egri keltetőállomást látják cl évente egymillió, keltetésre alkalmas tenyésztojássai. A legutóbbi egy esztendő íójás- termelése 1 millió 36 ezer volt, s ennek mintegy 93 százaléka volt tenyészlojás. a többit étkezési tojáskói : értékesítették. Bernáth Istvántól, a halma j iák nagy baromfitelepének vezetőjétől megtudtuk, hogy a ,,toj.i,sgyár” évi árbevétele 3 millió 371 ezer forint vélt. Ebben benne van a kiöregedett, s húsként értékesített törzsállomány ára is. A keltetésre alkalmas tojásokért egyenként 3 forint feletti árat kap a gazdasag. Az Aranykalász Tsz baromfitelepén peesenyecsirke- neveléssel is foglalkozna k. A/, éves „termelés” 120—130 ezer pecsenyecsirke. A tsz-ben most igen pontos számításokat végeznek, hogy megállapítsák mennyi hasznot hoz a baromfitelep. Intézkedési tervet dolgoznak ki annak érdekében, hogy a lehető legjövedelmezőbb legyen ez az ágazat. A telep 16 dolgozója — váltott műszakokban — igen szorgalmasan és nagy hozzáértéssel végzi munkáját. Egy-egy dolgozóra évente mintegy 375 ezer forintos, igen magas árutermelési érték jut. (P. S.—Sz. G>.) szocialista brigád vezetője a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága „Miskolc- crt” elismerő oklevelét Kömmel Lajosáétól, a kerületi hivatal elnökétől. Pál István LlIllxTNCil cs szabályzat A papírgyárnál nap mint nap sokunknak okoz bosszúságot az 1-es autóbusz indulása. Főleg műszakváltáskor járunk pórul, amikor a beálló 5-ös vagy 15-ös autóbuszokról leszabva szaladunk, de az orrunk előtt kiindul a megállóból az 1-es kocsi. Lehet, hogy a gépkocsivezetőket pontos indulási időhöz köti a szabályzat, de a másik járatról siető embereket, akik sokszor már a kocsi orránál járnak talán még meg lehetne várni. Azt a fél, vagy egyperces késést bizonyára nem tartana sokból „behozni”. Előfordult már, — ami valószínűleg szabálytalan, de emberségről tanúskodik —. hogy a már indulni akaró csuklós elé állt az 5-ös gépkocsivezetője, s így sikerült felszállnunk az autóbtcüTTi. Az igazsághoz tartozik, azonban, hogy vannak emberséges ..pilóták” is, akik megvárjak a sietöket. mert tudjak, hogy Lillafüred és Omassa felől csak ritkán jönnek a járatok, s nem a Kiliánnál lakunk, ahonnan 3—5 percenként jön egy kocsi. Az autóbuszok lekésese sokunknak okoz munkahelyi problémát, hiszen illik tú- vas előtt beérni a gyurbu. A szabályok betartása minden területen dicsérendő, de emberség. udvariasság is van a világon. v. i. Lillafü reá Futottak a pénzemmel Négyéves kislányomnak játékot vásároltam a Centrum Áruházban. A pénztárnál számolallanul tettem zsebre a visszajáró összeget, mert sokan álltak mögöttem sorban. s nem akartam senkit feltartani. Mar a csnvoajto- vál jártam, amikor a mosolygós arcú, szóke pénztáros kislány utánam szaladt es zavartan adott át két forintot, elnézést kérve, hogy levédésből nem jól adott visz- sza. Sok fiatal kereskedelmi dolgozóval találkoztam az elmúlt hónapokban, akik udvarias. kedves kiszolgálásban részesítettek, de a mostani figyelmesseg különösen jólesett, F. K.-né Miskolc Az Aranykalász Tsz „to jásoy árában”
