Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. deeemb«r 24., kedd A képernyő előtt A válogatás lehetőségével Az elmúlt műsorhét színes választéka mellett számunkra külön is emlékezetes. Nemcsak A taiiasz tizenhét pillanatának vége jelentett eseményt, hiszen ez országosan figyelmet érdemelt, hanem az is, hogy a Színházi album című műsor hosszú idő után a miskolci színházra is rászánt kis időt (bár megfiatalította az intézményt, s következetesen 151. évadról beszélt, holott a 152. derekán járunk), sőt elérkezett végre Eszak-Magyarországra is a Televízió második műsora. Élhettünk hát a választás, illetve válogatás lehetőségével, vajon megnézzünk-e néhány ismétlést új műsorok helyett, az öröklődés titkaira figyeljünk, vagy a tatabányai vitára. A válogatás lehetősége és a választás kényszere mellett a második műsor két figyelmet érdemlő adással máris megörvendeztetett egyazon estén: pénteken láthattuk a Csömázolók című tv-játékot, amely Horváth Adám rendezésében nagyon is számított a néző intellektusára, együttgondolkodására, hogy a kilátástalan robotban dolgozó mázolok beszélgetése mögötti második rétegből a mondandót kiérezze, s ugyanezen az estén láthattuk a Hószalcadás című magyar film tatabányai vitáját, illetve azt, hogy a film ábrázolta háborús szituáció miként rezonált a kortársakban, milyen emóciókat váltott ki. Persze, a második műsor érkezése feletti első örömünkben is érdemes volt a régi első csatornára figyelni. Három ott látott adást emeiünk ki. * Aligha vitathatja bárki is, hogy a Televízió nemes és fontos feladatot vállait, amikor százezrekkel, vagy éppen több millió nézővel* ismertette meg az Electrát. A sokféle feldolgozás, más műfajokba történt átültetés után igen jó, hogy a több mint négyszáz esztendős magyar dráma közkinccsé lehetett. Feldolgozásokban már láthatta a közönség egy kis hányada színpadon, Magyar Electra címmel, de az eredeti „Tragoedia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából, Pesti Bornemisza Péter deák által” most találkozhatott először korunk közönségtömegeivel. Mészöly Dezső dramaturgi közreműködésével Vámos László rendezte. A zene, a játéktér, helyenként az öltözetek erősen hangsúlyozták az antik tragédiának magyarhonra vovatkoztatottságát, ezzel egyben általános érvényét, s ha az archaizált beszéd néha zavart is, egészében olyan drámát kaptunk, amely a Magyar Televízió legszebb tettei közé sorakozik, s nemcsak művészeti-népművelési feladatot ellátó vonásai miatt értékeljük. A szereplők közül nehéz kiemelni. Szinte a „primus inter pares” elv szerint kell megemlíteni Kútvölgyi Erzsébetet a címszerepben, Szemes Marit Clytemnestra alakjában, Patkós Irmát Chó- rusként, s szép prológjáért és epilógusáért Csikós Sándort. * 1 Urbán Ernővel személyesen — sajnos már soha többé nem találkozunk. Talán legutolsó televíziós műsora és szereplése volt a minap látott, „Nyelvek és fülek ... csend, figyelem!” című, a disznótorok köré felépített színes műsor, amelynek vezetője, több helyen szereplője, riportere volt, s miközben a riportok, dokumentumrészletek közé Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Simon Lajos, Tabi László és mások műveit, meg folklór-együttesek — köztük a mezőkeresztesi Röpülj páva kórus — szép produkcióit illesztgette, újra — talán utoljára — megragadta a nézőt biztonságos műsorvezetésével, derűjével, éleslátásával, örök optimizmust sugárzó készségével. * <• Nemcsak a 75 éves Hidas Antal köszöntése indokolhatta a költő nagy regényciklusa első része, a Ft ezek úr tv-változa- tának bemutatását. Az első világháborút megelőző évek Budapestjének hangulatából sikerült a tv-filmnek nem keveset megéreztetnié: a VII. és VIII. kerület kisembereinek, tőkéssé válásról álmodozó kispolgárainak életéből, a nagyhalak megeszik a kishalakat gyakorlatából, az egyszerű, becsületes emberek kiszolgáltatottságából. Ezek jó megteste- * sítője Ficzek Ferenc és története. Hajdufy Miklós rendező elsősorban a kor jó megidézéséért és a főszereplők megválasztásáért dicsérendő. Havmann Péter és Schütz Ila remekelt a Ficzek-házaspár életre keltésében. Benedek Miklós A hét filmjei Ezen a héten karácsonyra esik a szokásos heti film váltás: csütörtöktől játszanak új müveket a premiermozik. Szokásos kritikai jegyzetünk helyett ez alkalommal csak előzetes tájékoztatást adunk a két új film bemutatásáról: A dunai hajós Jules Verne népszerű regényeinek filmváltozatait mindenkor nagy érdeklődés előzi meg. Most magyar filmesek vállalkoztak A dunai hajós átültetésére Markos Miklós rendező irányításával. A film operatőrje Lakatos Iván, zeneszerzője Vujicsics Tihamér volt. Borús Demeter kalandos útját kísérhetjük izgalommal, amíg a Dunán hajózik, nem is sejtve, ki az a derék úr, akit hajóján visz, s hogy milyen kelepcét állítanak neki és embereinek, nem utolsó sorban a feleségének. A regényt a rendező Markos Miklós írta át filmre, a főbb szerepekben Koncz Gábort, Agárdy Gábort (őket láthatjuk a fenti képen is a Margitsziget előterében), Bujtor Istvánt, Menszátor Magdolnát, Madaras Józsefet, Kállai Ferencet, Latinovits Zoltánt üdvözölheti majd a bizonyára nagyszámú érdeklődő mozinéző. A halott asszony visszatér Autóbaleset áldozata lesz egy mindkét lábára béna, de egyébként nagyon csinos és főleg nagyon gazdag asszony, Marie. Férjét lelkiismeret-furdalás gyötrí, mert az asszonyt magára hagyta, bár nagyon szép szeretője is van. Van még egy végrendelet, egy zsaroló, gyanakvó nyomozó, s persze, van hulla is. Mindebből kitűnik, hogy az Etienne Perier rendezte francia film bűnügyi történet, s nem kevés izgalmat- szórakozást ígér a műfaj kedvelőinek. A főbb szerepekben: Stephan Andran, Jean Claude Brialy, Robert Hossein és Catherine Spaak látható. (Képünkön egy kocka a filmből.) • « \ li P n a te ai ei ki ke be ré síi jel szí tel Ünnepi ügyelet! Meghibásodott televíziót, olajkályhát és felvonót az finnepek alatt is javít a VIMELUX! TELEVÍZIÓ- fiS OLAJKÄLYHA-ÜGYELET: 197-1. december 34„ 35., 36. és 31-én — 7—12 óráig Miskolc III. kér., Kandó Kálmán u. 13—15. Telefon: 51-316. FELVONÓÜGYELET: 1974. december 34.. 35., 36. és 31-én — 7—15.30 óráig. Miskolc III., Győri kapa 34. szám. Telefon: 33-705. A Miskolci Pamutfonó AZONNAL FELVESZ: 16 évet betöltött női munkaerőket fonó- átképzősnek. Felveszünk 2 férfi munkaerőt technikumi vagy gépipari szakközépiskolai végzettséggel, valamint 1 fő kőműves, 1 fő asztalos szakmunkást, 2 fő segédmunkást, 1 fő takarítónőt. JELENTKEZNI: a munkaerőgazdálkodá- * son lehet Bérezés: megegyezés szerint Hollós Ervin—Lajtai Vera: NYUGATON igen sok könyv és tanulmány jelent már meg az 1956-os magyarországi ellenforradalom eseményeiről. Ezek többsége a tényeket elferdítve és meghamisítva azt állítja, hogy 1956. október 30-án Budapesten, a Köztársaság téri pártházat — a Budapesti Pártbizottság épületét — fegyveres „népi forradalmi erők” foglalták el, mivel az ott-tartózkodók — úgymond — „provokálták őket’. Hollós Ervin és Lajtai Vera azonban — most megjelent dokumentumkötetükben — a tényekre alapozva sokoldalúan bizonyítják, hogy a legjelentősebb ellenforradalmi csoportok és vezetőik előre kitervelt fegyveres támadást intéztek a párthúz ellen. Éspedig azzal a céllal, hogy a szocialista rendszer védelmében fegyveres harcot szervező erők egyik központját felszámolják. A könyv sorra veszi és bemutatja a pártbizottság ostromában részt vett ellen- forradalmi csoportokat, kialakulásuk történetét, szociális összetételüket és az ellenforradalomban játszott szerepüket. Külön foglalkozik a pártház alatti állítólagos „börtönkazamatákról” terjesztett provokatív hírekkel és ezek feltárására folytatott ásatásokkal. Dokumentumokkal bizonyítják, hogy az emlékezetes rémtörténetek kiagyalói tulajdonképpen a tömeghisztéria felkorbácsolására törekedtek, hogy ennek mérgező légkörében országszerte leszámoljanak a népköztársaságot védelmező erőkkel. A fegyveres ellenforradalmi csoportok, mint ismeretes, néhány órás ostrom után elfoglalták a pártházat. A védelmezőket —, akiknek emlékét ma márványtábla hirdeti a pártház falán — meggyilkolták, sok-sok elvtársunkat pedig ezt követően kegyetlenül meggyilkolták. Dehát mi történt a pártházban? Kik követtek el árulást? Milyen erőkkel és fegyverekkel rendelkeztek a védők? Milyen szerepet ját- / szottak a segítségükre küldött harckocsizok? — E kérdések mindegyikére választ adnak a könyv szerzői. Elemzik azonat az okokat és körülményeket, amelyek az adott pillanatban az ellenforradalom túlerejét eredményezték. A drámai események tükrében tárgyalják Nagy Imre és a körülötte tömörülök szerepét, befolyását. amelyből nyilvánvaló, hogy nem akarták és nem tudták visszaszorítani a szélsőségesen jobboldali erőket. Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve részletesen foglalkozik a Budapesti Pártbizottság jelentőségével és szerepével az ellenforradalom elleni harcban. Feltárta a pártház elfoglalása és az ezután bekövetkezett ellenforradalmi események közötti kapcsolatot: a fegyveres csoportok további erősödését, a különböző pártok létrejöttét, jobboldali és szélsőjobb- oldali fellépésüket, a hatalmi szervként fellépő bizottságok és munkástanácsok alakulását és tevékenységét. A könyvhöz Katona Imre, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára írt ajánló sorokat. Többek között idézi a pártház védelmében hősi halált haltEle/c Gyula miskolci édesanyjának megrázó sorait is. Felhívja a figyelmet., hogy Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve az 1956-os drámai küzdelem hiteles történetét adja, egyszersmind memen- tót igyekszik állítani a szocialista rend védelmében elesett hősöknek és mártíroknak. Talán ezért is volt e könyv az idei téli politikai könyvnapok egyik legkeresettebb kötete, amelyet megyénkben valósággal szétkapkodtak a történelem tényeire és tanulságaira egyaránt szomjas olvasók. TEKINTETTEL a nagy érdeklődésre, Hollós Ervin és Lajtai Vera könyvét — előreláthatólag januárban — újra megjelenteti a Kossuth Könyvkiadó. (esc) Kellemes finnepeket és eredményekben gazdag boldog új esztendőt kíván minden kedves vendégének a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat Köszöntse az új évet éttermeinkben! Kitűnő ételekkel, jó hangulattal várja Önt és családját a Hámor étterem Miskolcon, Barcika étterem Kazincbarcikán Kékacél étterem Özdon Köztársaság tér, 1956"
