Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-09 / 262. szám
T974. nov. 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Bizakodó hangulat a siker záloga Az ózdi martinászok 1« hónapja. ' Van remény 1,1 millió leírni acél csaposára Nem is olyan régen m»g óvatosan fogalmaztak az Ózdi Kohászati Üzemekben, ha az acélmű tervteljesítése került szóba. Az ózdi martinászok köztudottan nehéz feladat előtt állnak. Ebben az évben 1,1 millió tonna acélt kell csapolniuk. A feladat nagyságát mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy két éve még azért köszöntöttük az üzem kollektíváját, mert hazánk kohászati vállalatai közül elsőként érték el az 1 millió tonnás teljesítményt. S tegyük hozzá, abban az acélműben, amit alig másfél évtizede mindössze 740 ezer tonna kapacitásra terveztek. Év elején azt mondták, hogy ha valamennyi tényező szerencsésen alakul, akkor lesz remény a feszített terv teljesítésére. Azután, ahogy fogytak a hónapok, úgy fogyott a remény is. Nyár végére a 12 ezer tonnát is meghaladta az üzem lemaradása. A fordulat szeptemberben következett, októberben pedig valósággal rácáfoltak a kétkedőkre a martinászok. Százezer tonna acélt csapoltak, s ilyen rekordteljesítményre még nem volt példa a gyár életében. — Az acélmű dolgozói kezdettől fogva bíztak a terv- trel jesítés lehetőségében — iTtondta Kurta László gyár- részlegvezető. — Bár lemaradás kísérte egész évi munkánkat, meg kell jegyezni, hogy 1974 első kilenc hónapjában 11,5 százalékkal több acélt gyártottunk, mint a múlt év azonos időszakában. Az óránkénti kemenceteljesítmény átlaga a múlt évben 15,4 tonna volt, a múlt hónapban már 16.37 tonna. Ilyen gyors termelés- növekedésre még nem volt példa az acélmű történetében. Ez azonban nem véletlen. A múlt évi és az idei műszaki intézkedések, fejlesztések tulajdonképpen most realizálódnak. Az egyik legjelentősebb intézkedés volt a csapolóüstök 8— 900 Celsius-fokra való elő- fűtése, melynek eredményeként alacsonyabb hőfokon csapolhatunk. Az intézkedések eredményeként javult a kemencetartósság, csökkent a kiesett idő. A í műszaki intézkedések mellett még egy fontos tényezőt meg kell említeni: a bizakodó, jó hangulatot. A kezdeti kapkodást, idegenkedést optimizmus váltotta fel. Az acélgyártók presztízskérdésnek tekintik a terv teljesítését. A jó hangulatot elősegítették az utóbbi bérintézkedések és az év közepén bevezetett új premizálási rendszer. Ennek lényege: a brigádok már a műszak végén ki tudják számítani, hogy aznapi teljesítményükkel mennyi „pluszt” kerestek. Az árvíz az Ózdi Kohászati Üzemeket is kedvezőtlenül érintette. Mintegy 500 tonna acélt „elvitt” a víz. Ózd és a Borsodi Ércelőkészítőmű között néhány napig szünetelt a vasúti forgalom, fékezni kellett a kohójáratokat, s ez természetesen fékezte az acélmű teljesítményét is. — Az utóbbi két hónap fellendülésének eredményeként 6 ezer tonnára csökkent a lemaradásunk — mondotta Kurta László. — Még mindig lemaradásról beszélünk, de szinte már biztosra vehetjük a sikert. És ebben segítségünkre van a Kohászati Gyárépítő Vállalat is. Ismeretes, hogy az ÓKÜ 2 milliárd forintot kapott az acélgyártás fejlesztésére. A fejlesztési program még ebben az évben megkezdődik, a laposkeverő kemence helyén a kilencedik SM-ke- mence építésével. Az eredeti terv szerint január 1-re kellett volna az építést befejezni, de a KGYV gondunkat belátva tizenöt nappal előbbre hozta a határidőt, így az új kemence december második felében már termelhet. * Sok szó esett az előzőekben az ózdi martinászok tervteljesítéséről. Mindez nemcsak a martinászok, s még csak nem is a vállalat magánügye. Az országban acélhiány van, s minden tonna többlet aranyat ér népgazdaságunknak. Ezért figyel most mindenki az ózdi martinászokra. Két évvel ezelőtt az egy- milliomodik tonna acélt külön kis kokillába csapolták Ózdon, s az egytonnás öntecset emlékként a gyártörténeti skanzenben helyezték el. Lehet, hogy decemberben másik kerül mellé, az 1,1 milliomodik tonna felirattal. Tóth István A helytállás emlékezetes példái Emberek, tettek, ötletek Levonult az „évszázad árhulláma. Csupán a Bodrog mentén védekeznek még nagy erőkkel. A Bódva, a Hernád és a Sajó völgyében lassan megnyugszanak az emberek. Kipihenik a fárasztó éjszakákat és nappalokat, hogy újult erővel építhessék újjá az árvíz okozta károkat. S ma már néha mosolyognak is. A gátak védelme, az emberi és anyagi értékek mentése fáradhatatlanná tette a községek lakóit, soha eszükbe nem jutó ötletek születtek, s mindenütt az ember lett úrrá a tomboló természeten. Szaniszló Gyula, az Edelé- nyi járási Pártbizottság titkára és munkatársai, a tanácsok vezetői mindenütt ot.t voltak a veszélyeztetett helyeken. S ma már „csak” emlék, s mosolyt fakasztó emlék, hogy miként mentették ki például a veszélyből az anyakocákat kismalacaikkal. A történet az első hallásra egyszerű: nem maradt sok idő a gondolkodásra, az anyakocák és a kismalacok egyenkénti elszállítására. Valakinek eszébe jutott —, hogy kinek, ez nem fontos —, hogy piros festékkel meg kell számozni a kocákat és a malacaikat. Amikor biztonságba helyezték a jószágokat, csak össze kellett válogatni az azonos számmal „ellátott” állatokat. A járási pártbizottság titkára neveket mond. Traktorosét, akit küldtek vissza, a szövetkezetbe, de nem ment, mert „itt, a gáton nagyobb szükség van rám”, vagy bányászokat, akik a veszély elmúltáig vállon hordták éjjel-nappal a fel- ázótt töltéseken a homokzsákokat, s egyszerűen „nem lehetett őket pihenni küldeni”. * Fleskó László, a sátoraljaújhelyi tanács elnökhelyettese is már mint „rossz emlékről” beszél, amikor az árvízről faggatom. A Ronyva patak sok gondot és fejtörést okozott eddig is a városnak, de ilyet, mint most, még nem: 38 családot kellett kitelepíteni. Ifjúgárdisták, KISZ-fiatalok, tanácsi dolgozók mentették derékig érő vízben az ingóságokat. A városi tanácson éjjel-nappal ügyeletet tartottak. Hatvan sertést mentettek meg a víztől, amelyeket a vasútállomáson helyeztek el. A tanács takarmányt vásárolt, gondoskodott az állatok etetéséről. Ugyancsak a tanácsi dolgozók mentek el Pálhá- zára tűzifáért, mert a városnak minimális volt a tüzelőkészlete. A gimnázium 20 tanulója sokszorosított felhívást hordott szét a veszélyeztetett területek lakosságának, amelyben közölték, hogy a fertőtlenítő szereket miként kell alkalmazni. * Sajószöged, Sajóörös és Nagycsécs lakossága is mozgalmas napokat élt át. Kis- tóth István, a közös községi tanács vb-titkára arról beszélt, hogy Sajóörösnél mintegy 200 méter hosszúságú nyulgátat kellett építeni. A környező kavicsbányákból hordták a homokot, földet. A tanács vezetői irányították a munkálatokat, mintha a gátépítés lenne a szakmájuk. Másnap a vízügyi szakemberek is dicsérettel szóltak a szakszerű munkáról, amely csaknem harminc laKongresszusi verseny a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyárban a szocialista brigádok szép munkasikereket érnek el a kongresszusi munkaversenyben. Nagyszerű eredményeikkel, helytállásukkal tovább növelik a nagy múltú gyár hírnevét. Képünk a kerékpárüzemben készült. Fotó: Szabados György JogáíZök a Isz beil Borsod - Heves megyei egyiitimíiköiiés A szövetkezeti jogtanácsosi rendszer jól bevált formája a tsz-ek jogi képviseletének, erősíti a szövetkezetek demokratikus és törvényes működését, a tagsági, a szövetkezeti és a társadalmi érdek összhangjának megteremtését — állapította meg pénteki, együttes ülésén az országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottságok munkájában részt vett dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Egy 1972-ben készült felmérés szerint 2459 mező- gazdasági szövetkezet 1241 jogász szakembert foglalkoztatott. Azóta számos tsz egyesült, jelenleg mintegy 1900 szövetkezetben körülbelül 1100 jogász dolgozik. kóházat mentett meg a Sajó árhullámától. * Sárospatakon még mindig nehéz helyzetben vannak, 1 hiszen a Bodrog csak lassan apad. Tóth József, a városi tanács elnöke és munkatár- , sai állandó ügyeletet tarta- I nak. Feladataik sokrétűek, j Eddig 26 család 99 tagját te- ] lephették ki, hat lakóház teljesen összedőlt, s napon- j ta öt-hat házat önt el a bel- ! víz. A város mezőgazdasági j üzemei az őszi betakarítási | és talajelőkészítési munka- latokkal erősen le vannak terhelve. Az ÉMÁSZ és a J Csepel Kerékpár- és Varró- j gépgyár helyi üzeme igen j sok segítséget nyújt az árvédekezőknek. Két gátszakaszon és a Krizsán-tanyá- nál biztosítják a közerőt. A j tanács vezetői és dolgozói naponta meglátogatják a Zrínyi iskolában, a magánházaknál és az áfész bútorraktáraiban elhelyezett ki- | telepített családokat. Az ; egészségügyi osztály vezetője és a gyermekorvos rendszeresen vizsgálja a kisgyermekeket és a terhes anyákat és ahol lehetséges, megkezdték az árvízkárok felmérését, az Állami Biztosító pedig gyorssegélyekkel igyekszik segíteni a bajbajutottakon. * Az összefogás, az emberi együttérzés szép példái. Munkások, mezőgazdasági dolgozók, diákok, KISZ-fia- talok, orvosok, közéleti vezetők szakmájuktól, beosztásuktól függetlenül ott segítettek és • segítenek, ahol szükség van a munkájukra, j F. Gy. I Heves megyei szakemberek látogattak el tegnap a Hejőcsabai Cement- és Mészmúvekbe, hogy tapasztalatokat szerezzenek a nagyberuházás építéséről. A párt-, szakszervezeti, KISZ- és üzemi dolgozókból álló delegációt az MSZMP megyei bizottságának munkatársai, tanácsi, szakszervezeti és KISZ-vezelők társaságában a Hejőcsabai Cementes Mészművek vezetői, valamint a beruházók fogadták. A tanácskozás elsőrendű célja, — mint dr Juhász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője elmondotta —, hogy tovább szélesítsék és szorosabbra fűzzék a Borsod és Heves megyei Pártbizottság közt létrejött kapcsolatot. E kapcsolat alapján párt-, állami, és tömegszervezeti és gazdasági szakemberek bevonásával cserélik ki a két megyében folyó nagy építkezések tapasztalatait. Ez különösen a nagyberuházások, a Györ.gyösvisontai Erőmű, a Bükki Energiakombi- nát és a Hejőcsabai Cementmű, valamint a Bélapátfalván az ötödik ötéves terv szerint megépülő cementgyárnál jelentős. Míg az előbbiben megyén]; szakemberei számára a Heves megyei tapasztalatok megismerése jelent előnyt, a Bélapátfalvai Cementgyár építésénél a HCM-ben szerzett tapasztalatok lesznek igen jelentősek. A két megye pártbizottsága közti szoros együttműködés azt célozza, hogy az optimálishoz közeli építést, üzemeltetést, valamint a gyárak és lakóBiztatóan Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az angol kormány meghívására november 4—7 között négynapos látogatást tett Londonban. Visszaérkezése után dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az alábbiakban nyilatkozott útjának tapasztalatairól: — A magyar—angol gazdasági kapcsolatok az utób- zi két-három évben biztatótepek közti kapcsolatot megfelelően alakítsák ki. A tegnapi tanácskozás jelentőségét az adja, hogy az ötéves tervek nagyberuházásai és az építőipar egyre több és jobb minőségű cementet igényelnek. Kormányunk hatalmas összegeket fordít a cementipar fejlesztésére, a negyedik ötéves tervben 8 milliárd forintot, az ötödik ötéves terv időszakában pedig már 16 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre, illetve új cementgyárak építésére. A tanácskozáson Végh József, a cementipar vezér- igazgatója elmondta, hogy a HCM a létesítési döntést követően öt év alatt épül fel. A hazai és a külföldi tapasztalatokból arra következtethetünk, hogy 1978- ra éri majd el a megjelölt 1.6 millió tonnás termelést. Hazánkban már elkészült egy hosszabb távú cement- ipar-fejlesztési elképzelés, amely szerint a Bélapátfalvát követően a Dunántúlon újabb cementgyár is épül. Ezt követően a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet részéről dr. Bánki Tibor létesítmény-főmérnök, a cementgyárak tervezésének és beruházásainak feladatairól, gondjairól és nehézségeiről adott tájékoztatást. Elmondta, a tervezésben, az építésben és a beruházásban is részt vevő valamennyi vállalat és szerv nagyfokú, összehangolt munkájára van szükség, hogy egy-egv ilven nagy volumenű beruházás a határidőre befejeződjön. A tanácskozást követően a résztvevők megtekintették a hejőcsabai gyár építkezését. fejlődnek an fejlődnek. Növekedett a magyar gépipari termékek exportja. A forgalom fejlődése dinamikusnak tekinthető, még akkor is, ha tekintetbe vesszük a világpiacon időközben bekövetkezett áremelkedést. Londoni megbeszéléseim során úgy láttam, hogy angol részről is komoly törekvés tapasztalható a magyar—angol gazdasági kapcsolatok további szélesítésére. Cmniipari tanácskozás Heíccsabán
