Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

T974. r»ov. 7,, csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG ó Uj városok építése Egy tanácskozás margójára A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti gazdasági tudományos-mű­szaki együttműködésről szóló kormányközi egyezmény alá­írásának 25. évfordulója al­kalmából Dunaújvárosban az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, az Építő­ipari Tudományos Egyesü­let. a Magyar Építőművé­szek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság, Du­naújváros Tanácséval együtt­működve városépítési tudo­mányos tanácskozást rende­zett. Bevezető előadást Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter tartott „Magyarország felszabadulás utáni városépítésének kiala­kulása és főbb tendenciái" címmel. Ennek keretében vázolta az ország helyzetét a felszabadulás utáni idő­szakban, különös tekintettel a városépítési feladatokra. Az első évek építési tevé­kenységét a helyreállítás és az újjáépítés jellemezte, amelyhez a Szovjetunió je­lentős számú járművet, ce­mentet és üveget is biztosí­tott. A segítség később az építőipar fejlesztéséhez, kü­lönösen a műszaki-gazdasági és tudományos tevékenység­hez szükséges elméleti, gya­korlati és szervezési tapasz­talatok átadásával folytató­dott. A magyar építőipar 1949- ben mindössze 800 lóerőnyi ébítőipari géppel rendelke­zett, ezzel szemben napja­inkban 1,5 millió lóerőnyi építőipari gép áll az immár hatalmas építőipari szerve­itek rendelkezésére. A Szovjetunió segítése és tá­mogatása azóta is sokolda­lúan nyilvánul meg. Leg­utóbb a házgyári fejlesztés on Szagos komplex program­jának kialakításában. Az állami tervező szerve­zet kiépítése, a Szovjetunió tapasztalatainak átvétele, az első szocialista város terve­zése és megvalósitása so­rán szerzett tapasztalatok és szakmai viták alapvetően hozzájárultak a szocialista városépítés korszerű mód­szereinek elterjesztéséhez. E város tervezői és alkotói nemcsak a Vasmű, hanem a város tervezése célszerű meg­oldásait is a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok alap­ján valósították meg, s így elérhetővé vált a megfelelő sorrend és célszerű telepítés kialakítása. Dunaújváros a kibontakozó magyar szocia-' lista városépítés legnagyobb erőpróbája bizonyította, hogy a komplex tervezés válasz­tott módszerei és az előta­nulmányok megfeleltek a várakozásnak és az eredeti­leg 30—35 ezer főre tervezett település nagyobb nehézsé­gek nélkül 1970. I. 1-ig már 44 ezer főnek adott korsze­Mély fájdalommá] tudat­juk, hogy a szeretett fér­jem, édesapánk, testvérünk, nagyapánk, rokonunk KENDIK ZOLTÁN DIGÉP-nyugdíjas életének 55. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése november 0-én, szombaton délután 2 óra­kor a vasgyári Paxból. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk, hogy drága jó édes­anyánk, nagymamánk özv. Bacsó Pálné S7. Rácz Zsuzsanna életének 80. évében elhunyt. Temetése november 8-án délelőtt 11 órakor a Szent Anna temető ravatalozójá­ból. Gyermekei és unokái J Mély fájdalommal tudat- r juk, hogy a legdrágább fe- leség, gyermek, testvér, ke­resztanya. sógornő és rokon SZONTAGH l.ASZI.ONE Marusl Eszter 64 éves korában rövid, de súlyos szenvedés után el­hunyt. Temetése november 0-én, szombaton délután 1 órakor a vasgyári Paxból. , A gyászoló család rű otthont, megfelelő új munkahelyet. ■■BOSi A miniszter előadása után A. P. Sutov, a Leningrádi Városrendezési Kutató és Tervező Intézet igazgatójá­nak ,,Középvárosok tervezé­si és fejlesztési tendenciái a Szovjetunióban” című elő­adását hallgatták meg a résztvevők. A Szovjetunió te­rületén 1971-ben 221 olyan város volt, amely középvá­rosnak minősül (50—100 ezer lakos között). Ezek a közép­városok a nagy- és kisváro­sok problémáit viselik ma­gukon, de a közlekedés gondjai nélkül. A központi felmérések és tervezések mellett különösen a településhálózat fejleszté­si terv részleteit illetően rendszeres koordinációt vé­geznek és ennek figyelembe­vételével határozzák meg az új városok településének sű­rűségi mutatóit. A terveik között szerepel a közintéz­mény mutatók állandó javí­tása és a fokozott területfel­használáson kívül az utcák, terek városképi ,és a zöldte­rületi igények megfelelő koordinációja. A tudományos tanácskozás résztvevői megtekintették Dunaújváros ipar- és lakó­területeit, időztek az űj „Ró­mai tábor” házgyári lakó­komplexumánál és az ott helyreállított mintegy 2 ezer éves ikerház régészeti és műemléki bemutatásánál. Megtekintették az elmúlt években helyreállított part­falat, amelynek munkálatai­hoz mintegy G50 millió be­ruházási költséget használ­tak fel. Egyöntetű vélemény­ként alakult ki, hogy Duna­újváros telepítése beváltot­ta a hozzáfűzött reménye­ket és ez egyrészt a szovjet tapasztalatoknak, másrészt Weiner Tibornak Dunaúj­város egykori főépítészének érdeme, aki 1949-ben a terv készítése előtt Miskolc vá­ros első általános rendezési tervét is készitette. A tanácskozás második munkanapján Sófalvy Ist­ván, a városi tanács elnöke tájékoztatta a jelenlevőket Dunaújváros építésének tár­sadalmi, gazdasági kérdései­ről. Az őszinte, nyílt hang­vételű elemző értékelés igen nagy tetszést aratott. A je­lenlevők előtt megelevene­dett Dunaújváros építésének 25 éves története, annak társadalmi vonatkozásai és a Vasmű, az Öntöde és Gép­gyár 1951. évi munkába ál­lásának, üzembe helyezésé­nek gazdaságpolitikai jelen­tősége. Jelentős mértékű a válla­latok részvétele a lakásépí­tésben. Dunaújváros még Mély fájdalommal tudat­juk. hogy drága gyerme­künk Ifj. JAKÖ JANOS katonaidejét töltve, tragikus körülmények között el­hunyt Temetése november 9-én délután 15 órakor a diósgyőri temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a legdrágább férj, édesapa, nagyapa, test­vér és rokon BORS BÉLA nyug. igazgató-tanító 13 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Te­metése november 9-én, szombaton délután 4 órakor a vasgyári Paxból. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a szeretett fele­ség, testvér. édesanya, nagymama, dédmama és rokon MIKO JOZSEFNE sz. Zilahi Margit türelemmel viselt, hosszú szenvedés után életének 74. évében elhunyt. Temetése november 9-én n órakor a Deszka-temetőben. A gyászoló család mindig a fiatalok városa, bár az utóbbi időben a nyugdíjasok száma is emel­kedő tendenciát mutat. Je­lentősek az eredmények a társadalmi munkában, mely­nek keretében újabban a fi­atalok az idősebbek részére ^szociális otthont alakítottak ki, ahol kezdetben 30, ma 130 személyt helyezhettek el. Fokozatosan fejlődik az üz­lethálózat, bővül a kórház, megoldódott a múzeum elhe­lyezése és épül a művelődé­si központ is. A jelen és el­következendő időszak egyik szép feladata az újat is meg­újítani annak érdekében, hogy a városban ne csak lakjanak, hanem éljenek is annak lakói. Ezt követően Bállá József, a Dunaújvárosi Tervező Vállalat főmérnöke tartott tájékoztatást az építés mű­szaki kérdéseiről. Majd V. A. Vaszilcsenko, a moszkvai Központi Tudományos Ku­tató- és tervező Intézet tu­dományos titkára mutatta be a Szovjetunió városépíté­si törekvéseit, igen dinami­kus, újszerű megvilágítás­ban, jó áttekintést biztosít­va a résztvevőknek, gondok­ról és eredményekről, a vá­rosfejlesztés történeti visz- szapillantását és a jövő fej­lesztési irányát is vázolva. A tudományos tanácsko­zást záró előadás az új vá­rosok tervezésének magyar­országi tapasztalatairól szólt, és Ihlig Dénes egyetemi do­cens tartotta. Véleménye szerint az elmúlt 25 év alatt még nem készülhetett el tu­dományelméleti rendszerezé­se a hazai új városok léte­sítésének. Mint a hazai, mind a külföldi szakmai irodalom a mai napig nem rendezte az új város fogal­mát; általában egy tervezés és egy építés során kialakult várost tekintjük új város­nak. Más vélemények sze­rint a települések területén, vagy azok szomszédságában létrejött új telepítési egysé­gek is ide sorolhatók. Ha­zai viszonylatban 9 várost nevezhetünk meg, ezek is városépitési sajátosságaik miatt két csoportba osztha­tók. Az I. csoportba: Duna­újváros, Kazincbarcika, Le- ninváros és Százhalambatta, a II-ba Tatabánya, Komló, Oroszlány, Várpalota és Aj­ka említhető. A tanácskozás fontos és nagy eredménye volt a ha­zai urbanistáknak, egyrészt mert további tapasztalatokat és ismereteket sajátíthattak el, másrészt mert nagyobb távlatból áttekinthették a hazai fejlődés eredményeit és nem utolsósorban a köz­vetlen és személyes találko­zások, beszélgetések is hoz­zájárulhatnak a további fej­lődéshez. Dr. Horváth Béla Mély fájdalommal tudat­juk, hogy a legdrágább, férj, édesapa, nagyapa, déd­apa, testvér és szeretett rokon id. TOTH JÓZSEF LRM nyugd. kohó Smüves 84 éves korában, a74. no­vember 5-én rövid szenve­dés után elhunyt. Temetése 1974. november 8rán, pénte­ken du. 4 órakor a Desz­ka-temető ravatalozójából. A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk. hogy a legdrágább fe­leség, édesanya, testvér, ke­resztanya és rokon CSERNAK JANOSNE Paeziga Anna életének 66, évében, hosszú türelemmel viselt szenvedés után elhunyt. Temetése 1974. november 8-án, pénte­ken déli 12 órakor a bá- bonyibérci temetőben. A gyászoló család Tanulságos játszma A járási sakk bajnoki ágon történt Ellenfelem a 15. lépés után kutyaszorítóba került Ar­cán kínos gyötrelem tükrö­ződött A következő lépés­nél rákvörös lett, nehezen lélegzett — Másfajta kombináción meditál? — kérdeztem, lát­va leplezetlen zavarát. — Igen — válaszolta meg- adóan, és sóhajtott. — Vál­lalatom első helye még min­dig biztosítva volt. Egyedül a főmérnök ellenállását kel­lett megtörnöm. Magával vi­szont sehogy sem boldogu­lok. Apropos! Véletlenül nem a műszergyártás területén dolgozik? — Nem. — Kár — sóhajtott hosz- szan ellenfelem és a szívé­hez kapott. •— Csak nincs rosszul? Próbáljuk meg együtt ele­mezni a következő lépést — biztattam készséggel. — Komolyan mondja? — A legkomolyabban! Kezdjük! Mivel szeretne lép­ni? — A lóval... mondjuk: ide... — Nagyon helyes — bó­lintottam és ellentámadásba lendültem, megmutatván ne­ki hogyan lesz oda a bás­tyája. — Főleg a királyra koncentráljon — figyelmez­tettem. A király értéke óriá­si. Próbálja az én király­szárnyamat gyengíteni. Szót fogadott. Támadott és mosolyogni kezdett. — Nagyszerű! Szépen ala­kulnak a dolgok. .Hányadik lépésnél szokott variácikókDa bocsátkozni ? — Általában a tizedik­nél ... — Remek! Én már rögtön a harmadiknak — Eh, miért is ültem 1« magával.. — Semmi vész! Szívesen segítek. Először is sáncolja el magát, a bástya fontos szerepét tartsa szem előtt. — Köszönöm, de miért se­gít állandóan? Talán mert merőben más szakterületen dolgozunk? Várjunk csak, mi is a szakmája? — Gépészmérnök. — Remek! Ugyanis ná­lunk a műszergyárban nagy szükség van jó szakembe­rekre. És látom, magának borotvaesze van. Alkalmaz­kodó, rugalmas típus. Meny­nyi a fizetése? — Százhúsz. — Garantálom, nálam fő­mérnök lehetne havi száz­hatvan alappak — Komolyan mondja? — A legkomolyabban! Mi­lyen lépés következik? — Ad még nekem egy sakkot — mondtam és meg­nyitottam előtte a győzel­méhez vezető utat. Ellenfelem valósággal ki­virult. Az elégedettségtől kö- hécselve dörzsölte kezét, ide- oda tologatta a figurákat. Én pedig türtőztettem magam, nem akartam leendő főnö­köm örömét szegni. Enged­tem: hadd győzzön. — Matt! — kiáltott felvé­gül diadálittasan. — Jól ki­készítettem! No, ne búsuljon. Tegyünk úgy, mint a gyere­kek: háromszoros hurrá a győztesnek. — Gratulálok. És mi lesz a munkával? — Miféle munkával? •— nézett rám értetlenül. — Nálam ilyen idétlen sakko­zónak nincs üres státusz! — Siess már drágám, egyedül olyan nnalmas a kocsiban! V. Sztrongin A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres: A FONODÁI autószerelőket, Z fő akknmulátorjavitó DOLGOZOK FIGYELMÉBE! szakmunkást, Z fő akkumulátorkezelőt. Értesítjük azokat a miskolci fonodái valamint ^»"vizsgával rendelkező dolgozókat, akik társadalmi munkát vállaltak a mezőgazda­és „D~-vizsga nélküli gépkocsivezetőket. Ságban, hogy Z éves tehertengelyen töltött gyakorlati idővel. november 8-án, pénteken reggel Bővebb felvilágosítást a vállalat munkaügyi 7 órakor osztálya ad. jelentkezzenek a Miskolc L kér., Szondi György n. 1. sz., fonodában. Meleg ruhát mindenki hozzon magával. 7—16 óráig. Gyárvezetőség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya főelőadói munkakör betöltésére PÁLYÁZATOT hirdet. Feladatkör az osztály felügyelete alá tartozó kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok tevékenységének rendszeres és folyamatos ellenőrzése és elemzése, az ágazati irányításból adódó feladatok végrehajtásában történő közreműködés. Az alkalmazás feltétele: büntetlen előélet, valamint közgazdasági egyetemi, vagy Pénzügyi és Számviteli Főiskolai, esetleg Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai végzettség. A kereskedelem területén szerzett gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. Fizetés: a 15/1974. (XII. 27.) MüM. sz. rendelet szerint. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya 3541. Miskolc, I., Tanácsház tér 1. A Miskolci Kertészeti Vállalat felvesz gyakorlott pyors- és Kép­írókat. Jelentkezni lehet: Mis­kolc, Szentpéteri kapu 103., mun­kaügyi csoport. Mechanikai műszerészt és tmk villanyszerelőt azonnali belépés­sel felvesz a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15., I. em. 121. sz. A Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolca) Gyára. Aisó- zsolca felvesz gyakorlattal ren­delkező gyors- és gépirónöket. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. Számviteli főiskolai, vagv ipa­ri mérlegképes oklevéllel rendel­kező revizort belső ellenőri mun­kakörbe felveszünk. Jelentkezést Diósgyőri Gépgyár, személyzeti osztály. Azonnali belépésre takarítónőt felveszünk. Borsod megyei KJ- SZÖV. Csabai kaou 44. A Tüzeléstechnikai Kutatóin­tézet, Miskolc-Egvetemvávos. fa- minta-asztalos szakmunkást »ve­res felvételre — legalább 5 éves szakmai gyakorlattal —. vala­mint 1 fő takarftónőt Jelentke­zés az Intézet munkaügyi veze­tőjénél. A szikszói Béke Tsz anyag- beszerzőt keres azonnali belé­péssel. Követelmény, mezőgaz­dasági gépszerelő’ végzettség, legalább 3 éves gya korlat és gépjárművezetői ea^cdélr.

Next

/
Thumbnails
Contents