Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. nor. 7., csütörtök A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója megkoszorúzták a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékmű ját Kádár János és Biszku Béla helyezte el alkalmából szerdán délelőtt vet. Az MSZMP KB koszorú­Ünnepség Mezőcsáten A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 57. évfor­dulójára emlékeztek tegnap este a mezőcsáti járás és a nagyközség dolgozói is. A mezőcsáti gimnázium épüle­tében megrendezett ünnep­ség elnökségében foglalt he­lyet Újhelyi Tibor, a Bor­sod megyei Pártbizottság tit­kára, Mező István, a Mező­csáti járási Pártbizottság el­ső titkára, dr. Greiz László, a Mezőcsáti járási Hivatal elnöke, Gyökér Dezső alez­redes, a járási rendőrkapi­tányság vezetője, továbbá a járás és a nagyközség üze­mi, társadalmi és tömegszer­vezeteinek több vezetője. A Himnusz hangjai után Fe­kete Zoltán, a nagyközségi pártbizottság titkára köszön­tötte a részvevőket, majd Újhelyi Tibor, a megyei párt- bizottság titkára mondott ün­nepi beszédet. Méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét, a Szovjetunió Kommúnista Pártja és a szovjet népnek a szocialista világrendszer létrehozásában és megszilárdításában szer­zett érdemeit. A megyei pártbizottság titkára ezután így folytatta: — Szép példáját találjuk megyénkben is a szovjet és a magyar nép együttműkö­désének. örülünk és büsz­kék vagyunk rá, hogy ép­pen a mi megyénkben, a mezőcsáti járás szomszédsá­gában valósul meg az or­szág egyik legnagyobb beru­házása, az olefinprogram, amely jó példája a szovjet— magyar barátság, a két or­szág közötti kooperáció erő­södésének. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lója nekünk, borsodiaknak kettős ünnepet jelent. 30 év­vel ezelőtt, 1944. november 6-án kezdődött el ugyanis megyénk felszabadítása. No­vember 6-án megyénkben, elsőként éppen ebben a já­rásban Tiszakeszi és Ároktő lakossága vált szabaddá an­nak a hősies harcnak az eredményeként, amelyet a Vörös Hadsereg vívott a né­met fasizmus ellen. Újhelyi Tibor beszéde to­vábbi részében szólott ar­ról a hatalmas változásról, társadalmi átalakulásról, amely a mezőcsáti járásban az eltelt 30 esztendő óta végbement. Ünnepi díszelőadás a színházban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága, Borsod megye, valamint Mis­kolc város Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 57. évfordulója alkalmá­ból november 6-án, szerdán este 6 órai kezdettel díszelő­adást rendezett a Miskolci Nemzeti Színházban. A magyar és a szovjet him­nusz vezette be a díszelő­adást. a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában, ünnepi köszöntőt pedig Sallós Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója mondott. A dísz­előadás gazdag programjában a színház több művésze vers- és prózamondással, a Rónai Sándor Művelődési Központ kamarakórusa ének­számokkal, Rőczey Ferenc zongoraművész Hacsatur- ján-művel, Mazsaroff Má­ria mezőségi dalokkal, a Rónai Sándor Művelődési Központ Avas Táncegyüttese pedig több néptánc-produk­cióval működött közre. A kör zönség, amelynek soraiban a megye és a város közéletének képviselői, a szocialista bri­gádok, üzemek, intézmények küldöttei, társadalmunk kü­lönböző rétegeinek reprezen­tánsai foglaltak helyet, nagy tetszéssel fogadta a sokszínű ünnepi programot, mely az Internacionálé hangjaival zá­rult Távirat Moszkvába Magyar vezetők üdvözlő táviratot küldtek november 7. alkalmából a szovjet ál­lamférfiakhoz: Közös nagy ünnepünkön, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján to­vábbi kiemelkedő sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének, Minisztertaná­csának, a testvéri szovjet népnek a kommunista tár­sadalom építésében, a világ békéjéért és biztonságáért, a nemzetközi haladásért foly- tatott harcban. , ■ -^f Lapunkban már beszá­moltunk róla, hogy Miskol­con elkészült a Borsod me­gyei Főügyészség új szék­háza. A létesítményt novem­ber 7-e alkalmából ünnepé­lyesen adták át rendelteté­sének. Az ünnepségen jelen volt dr. Szénási Géza, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság el­ső titkára, dr. Katona Zol­tán, a legfőbb ügyész első helyettese, dr. Nyíri Sándor, ar. MSZMP Központi Bizott­sága közigazgatási és admi­nisztratív osztályának mun­katársa, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács el­nöke, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának első titkára, Ró­zsa Kálmán, Miskolc város tanácselnöke, dr. Varga Já­nos, a megyei bíróság elnö­ke, dr. Deák András, me­gyei főügyész, dr. Lőcsei László, megyei főügyész-he­lyettes, dr. Csatlovszki Já­nos, az ügyészi pártszervezet titkára, Vincze Géza, a BÁÉV vezérigazgatója, Ke­repesi Ferenc, az ÉSZAK­TERV igazgatója. A vendégek megtekintet­ték az új székházat. Az ün­nepségen dr. Szénási Géza megköszönte mindazoknak a munkáját, akik lehetővé tet­ték, hogy elkészítették a székházat, amely jó körül­ményeket biztosít az ügyész­ség felelősségteljes munká­jához. Y Óvári Miklós beszéde (Folytatás az 1. oldalról) igazságosságnak, a társadal­mi egyenlőségnek az em­beriséggel csaknem egyidős jelszavai mind következete­sebben érvényesülnek min­dennapi életünk gyakorlatá­ban is. — Ami 30 évvelv. ezelőtt még csak történelmi lehe­tőség volt, valósággá válik. És éppen az elmúlt három évtized eredményei teszik fel mind sürgetőbben az új kérdéseket: hogyan tehetjük még otthonosabbá épülő szép házunkat, szocialista hazán­kat? Hogyan kell élni oko­san, emberi módon azokkal a lehetőségekkel, melyeket népünk fáradságos munká­val teremtett meg? A vá­lasz ezekre a kérdésekre is már születőben van, napon­ta fogalmazza újra és újra a szocialista módon élő, dol­gozó, gondolkodó emberek növekvő serege. — Nem volt könnyű az út, melyen idáig értünk. Meg kellett küzdeni nem­csak ellenségeinkkel, .a múlt­ból örökölt elmaradottság­gal, hanem saját hibáink­kal, gyengeségeinkkel, téve­déseinkkel is. Ezek az évek az önfeláldozó harc, a fá­radhatatlan munka évei vol­tak, de egyben olyan évek is, melyek megmutatták, mi­re képes a felszabadult nép. — Ebben a harcban és munkában mindenkor ma­gunk mellett tudtuk a vi­lág első és leghatalmasabb szocialista államát, a Szov­jetuniót. A közös eszmék és célok, a közös harc és mun­ka alakította ki, szilárdítot­ta meg a magyar és a szov­jet nép őszinte, szoros ba­rátságát, amely a szocialis­ta építés évtizedei alatt új és új tartalommal gazdago- ' dott. Párt- és kormánykül­döttségünk legutóbbi moszk- j vai látogatásakor joggal érezhette népünk, hogy a megbecsülés és a szeretet nemcsak küldöttségünknek, hanem mindnyájunknak szólt. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulóján pártunk Központi Bizottsága, Népköztársasá­gunk Elnöki Tanácsa és kor­mánya nevében szeretettel és tisztelettel köszöntőm a gyárakban, az esőáztatta földeken, az alkotómunkában helytálló népünket, mind­azokat, akik a Nagy Októ­ber útján járó szocialista ha­zánk felvirágoztatásán dol­goznak. Köszöntőm — egész népünk, mindnyájunk nevé­ben — a kommunizmust építő Szovjetuniót, kedves szovjet barátainkat, akik a legtöbb áldozatot hozták a békéért, a szocializmusért és az egész haladó emberiség közös ünnepévé tették ezt a napot. , Testvér­megyénk, Vologda életéből Munkasikerekkel iinneplik a Nagy Iktóberi Szocialista Forradalom évfordulóját Feltételek biztosítása A terület pártbizottságai mindenütt gondoskodnak róla, hogy valamennyi párt- szervezetben kedvező feltéte­lek jöjjenek létre a kommu­nisták számára az aktív al­kotó eredményes munkára, a párton belüli demokrácia to­vábbfejlesztésére és a párt­élet lenini normáinak betar­tására. Jelentős mértékben nőtt a párttagok plénumai­nak és a pártszervezetek ülé­seinek szerepe. Ezek sok fon­tos feladatuk mellett betöltik a kommunista nevelés sze­repét is. A pártszervezetek taggyűléseiket a szervezett szabályzat által előírt időkö­zökben tartják. A taggyűlé­seken áttekintik a kül- és belpolitikai helyzetet és az adott terület munkájával kapcsolatos tennivalókat. Rendszeresen napirenden sze­repel a munka termelékeny­ségének növelése, a termelési tartalékok hasznosítása, 8 belső pártélet és az ideoló­giai munka feladatainak kér­dése. A taggyűlések előkészítésé­ben aktívan bevonják a párttagokat, különösen a fi­zikai dolgozókat, a munkás és kolhozparaszt párttagokat. A határozatok, kritikai ész­revételek, javaslatok megva­lósítását folyamatosan ellen­őrzik. A pártszervezetekben jó az információ és tájékoz­tatás. Lényeges kérdésekről soron kívül is tájékoztatják a párttagokat. A kommunisták taggyűléseiken és pártbwott­ságt plénumaikon részletes áttekintést és tájékoztatást nyernek a Központi Bizott­ság tevékenységéről, a terü­leti, városi és kerületi párt- bizottságok határozatainak megvalósításáról. A kommunisták kezdemé­nyező készségének, aktivitá­suk kibontakozásának bevált formája a pártszervezetek, a kommunisták bevonása a közéletbe és a társadalmi munkába. A pártmegbízatások adásánál figyelembe veszik a kollektívák feladatait, a dolgozók felkészültségének színvonalát és érdeklődési körét. Jelenleg a területi szervezet kommunistáinak mintegy 90 százaléka bír konk­rét személyes pártmegbíza­tással. A pártmegbízatások teljesítéséről a párttagok tag­gyűléseken adnak számot. A tagkönyvcserék idején a pártbizottságok tagjai sze­mélyesen beszélgettek a kom­munistákkal a termelésről és a társadalmi problémák meg­oldásáról. Az ilyen jellegű beszélgetéseket városi és ke­rületi bizottságok, valamint a pártszervezetek titkárai, a választott testületek tagjai vezetik. A beszélgetések nem­csak elvi jellegűek, hanem konkrét tennivalókra vonat­koznak. A párielienerzésröl A kommunisták részt vesz­nek az adminisztrációs te­vékenység ellenőrzésében Is. Ez növeli felelősségérzetüket és segíti, hogy konkrétabban részt vegyenek a gazdasági rendszer irányításában. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy időben intézkedjenek a hiányosságok megszünte­tése érdekében. Ennek a munkának a javításában na­gyon jelentős volt az SZKP XXIV. kongresszusának ha­tározata, amely az admi­nisztrációs tevékenység el­lenőrzésének a jogát a ter­melési feladatok végrehajtá­sának ellenőrzésével együtt a pártszervezetekre bízta. A területi bizottság, a vá­rosi és kerületi bizottságok nagy figyelmet fordítanak a káderkiválasztás, a káder- elosztás és a kádernevelés gondjaira. Ennek eredménye az, hogy jelenleg a vologdai területen a városi és kerü­leti bizottságok titkárainak 97 százaléka rendelkezik fel­ső-, vagy középfokú végzett­séggel. Kialakult a vezető és kö­zépkáderek képzésének rend­szere is. Három év alatt a területi bizottság mellett levő tanfolyamokat, több mint ezer pártmunkás és ta­nácsi dolgozó végezte el. Rendszeres oktatásban ré­szesülnek a városi és kerüle­ti pártbizottságokban tevé­kenykedő pártaktívák is. Az elmúlt három esztendőben 80-an szerezték meg levele­ző úton a legmagasabb párt- iskolai végzettséget. A politikai képzésen kívül állandóan figyelemmel kísé­rik a gazdasági vezetők szakmai képzését is. A vál­lalatok igazgatóinak többsé­ge, a szakmával kapcsolatos felsőfokú képzettséggel ren­delkezik. A szovhozok igaz­gatóinak és a kolhozok el­nökeinek 74 százaléka ren­delkezik a legmagasabb me­zőgazdasági szakképzettség­gel. A tömegszervezeti munkáról Az SZKP XXIV. kong­resszusa határozatának vég­rehajtását a pártszervezetek irányításával a szakszerve­zetek, a Komszomol-szerve- zetek, a tanácsok és más tö­megszervezetek is segítik. A pártbizottságok többségében kialakult a tömegszerveze­tek irányításával kapcsola­tos munkastílus. A pártszer­vezetek vezetői részt vesznek a tömegszervezetek plénu­mainak ülésein, ahol a párt­tagok tájékoztatást adnak az időszerű feladatokról. A párt- szervezetek időközönként elemzik a tömegszervezetek munkáját, és vezetőit beszá­moltatják tevékenységükről. Az irányításnak ez a mecha­nizmusa lehetővé teszi, hogy lényegében az egész szovjet nép egységesen munkálkod­jék a politikai, a gazdasági és a társadalmi feladatok megvalósításáért. W. L. (VéfieJ flíatíták a Megyei Főügyészség székhazát

Next

/
Thumbnails
Contents