Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

T974. nov. 29., péntek £SZAK-MAGYARORSZAG 3 a1! •Jaiesstűs átiamésáhos étkezett az új cementgyár foerisházása 3 tapolcai kőbán á lián Az 50 tonnás daru segíti a szerelők, majd később a karban­tartók munkáját. Az előtörő bedöntő bunkerja a napokban már követ „fogad”. A Hejőcsabán épülő új ce­mentgyár — mint ismeretes — a negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb beruhá­zása. Program szerint az új gyárnak jövőre már termel­nie kell. Addig még, termé­szetesen, igen sok munka van hátra. A kivitelezők azon­ban azt ígérik — és ez a legfontosabb felajánlásuk a kongresszusi munkaverseny­ben is —, hogy betartják a határidőket, s így 1075 má­sodik negyedében már ce­mentet adhat a gyár. A 4,7 milliárd forintos be­ruházás egyik igen jelentős részfeladata a tapolcai nagy- kőmázsai kőbányával kapcso­latos. A régi kőbánya kapa­citása évente 500 ezer tonna volt; az új gyár és a rnész- üzem együttes igényeinek ki­elégítéséhez évi 1,8 millió tonna — megfelelően dara­bolt és osztályozott — kőre van szükség. Ehhez új be­rendezések, létesítmények egész sorát kellett megvaló­sítani. A beruházás itt, a Nagykőmázsán jól halad, a legfontosabb berendezések szinte kivétel nélkül elké­szültek. Ezekben a napokban jelen­tős állomásához érkezett az új cementgyár beruházása, illetve a kőbánya rekonst­rukciója. Az elmúlt hét vé­géig elvégezték az úgyneve­zett hidegpróbákat a legtöbb berendezésen, többek Időzött a vibrációs osztályozón és az utántörő berendezésen. Üres­járatban kipróbálták már a kőbányától a cementgyárig kiépített, mintegy hétkilomé- teres távolsági szállítószalag- rendszer egységeit is. Tegnap, november 27-én megkezdődött az egyik igen •fontos berendezés, a szovjet gyártmányú előtörő hidegjá- ratása. A kezdés itt azt je­lenti, hogy megkezdik az olajzórendszer tartályában levő 3 ezer liternyi olaj fel- melegítését. Amint az olaj hőmérséklete eléri a 25 fo­kot, megkezdődik a cirkulá­ció, majd nyolc óra elteltével — program szerint ma, csü­törtökön — már forogni fog a berendezés. A szovjet és a magyar szerelők jó munkát végeitek, így a próbák siker­rel kecsegtetnek. Holnap, pén­teken pedig már az igazi, üzemszerű próbára is sor ke­rül. Az ugyancsak szovjet gyártmányú, 27 tonnás Belaz óriás dömperek már a he­lyükön várják, hogy pénte­ken az előtörő bedöntő bun­kerébe üríthessék terhüket. Most történik meg a kőbá­nya automatikus indítórend­szerének vizsgálata is. Az előtörő üzempróbái után az új kőbánya egész rendszere lényegében készen áll a termelés megkezdésére. A szovjet előtörő berende­zés és a hozzá kapcsolódó berendezések kapacitása igen nagy: egy óra alatt annyi követ tud feldolgozni és to­vábbítani, mint a régi kő­banya berendezései egy egész nyolcórás műszak' alatt. Biztatóan alakul tehát a cementgyár beruházása. Az üzempróbák láncszerűen kö­in ■— «■'»mbii i iiiimnim ii in vetik majd egymást — de­cemberben már anyaggal —, a kőbánya után a távolsági szalag, később a nyersma­lom, a kemence, majd a ce­mentmalmok következnek. Természetesen, az utóbbiak már a jövő év első hónapr jaiban. És így várhatóan si­kerül teljesíteni a beruházás programját; a tervezett idő­pontban cementet adhat az új hejőesabai gyár. Flanek Tibor Fotó: Bacsó József Csúcsforgalom egész évben Nincs többé kivételes idő­szak az áruszállításban! Az egész év csúcsteljesítményt kíván a vasúttól, az autófu­varozási vállalatoktól, noha az előző években is rendkí­vül nehezek voltak a fel­adataik. A vasút teljesítmé­nye például már meghalad­ja azt a szintet, amit a szak­emberek a 70-es évek dere­kára vártak. A tervezettnél vorsabban fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, a külke- sskedelem; újból nőtt a '.énbányák termelése. A kedvezőbbé váló nemzetkö­zi helyzetben a vártnál job­ban bővült a tranzitforga­lom is. A vasút mindenekelőtt belső szervezéssel és a ter- meieKenység fokozásával ed­dig jól teljesítette gyorsan növekvő feladatait, pedig dolgozóik létszáma csökkent. A szállítási feladatok gyors növekedésével kell számol­ni továbbra is. A vasút az utóbbi időben az igényeltnél kevesebb va­gont tud adni megrendelői­nek. Mert ugyanebben az időszakban mind kevesebb kocsit kapott vissza időben azoktól, akiknek szállított. Vasárnaponként sol^-sok ko­csi vesztegel a rendező pá­lyaudvarokon, iparvágányo­kon — kirakásra várva. Ilyenkor úgy összegyűlnek,’ hogy azután keddre, szerdá­ra képesek csak visszaadni őket a forgalomnak a szál­lítmányok címzettjei. Egyik helyen vesztegelnek a ko­csik, másutt meg várják azokat, és vár az áru is. Várnak a termékekre más vállalatok vagy az üzletek. Megeshet, hogy egy-egy va­sárnap elmulasztott rakodás túlóralavinákat indít el vál­lalatok, szövetkezetek szá­zainál: a vagonhiány miatt késve érkező nyersanyag, alkatrész miatt. Egy-egy vállalat olykor tízezreket fizet álláspénz­ként a viszatartott, kirakat­ien kocsikért. De ez nem oldja meg a gondot, ami most, a rendkívüli időjárás miatt a mezőgazdasági szál­lításban is, de az áru- és nyersanyagszállítás vala­mennyi területén a tél ele­jén jelentkezik. A 70-es évek elején —, amikor a kormány a bün­tetőtarifát, kocsiálláspénzt bevezette — 1—2 évig érző­Az árvíz a legnagyobb gazdaságokat sújtotta Drágább iesz-e a zöldség Óidon 7 a telepünkön 20 vagon el- 'vermelt burgonyát a sok csa­padék miatt a rothadás ve­szélye fenyegette. Az ózdi József Attila Gimnázium sie­tett a segítségünkre, naponta több osztály is itt serény­kedett, s négy nap alatt si­került megmenteni a burgo­nyát. Megvettük Bánszállá­son a banya egykori rak­tárhelyiségeit, itt biztonságos körülmények között tárolha­tó egyebek között a burgo­nya is. * Az AGROKONZUM ózdi telepén a napokban már be­fejezték a készletek begyűj­tését. Kevesebb áru érkezett be. mint amennyire számí­tottak. Braun Márton elmon­dotta. hogy a készletek így is a legtöbb áruféléből meg­haladják a bázisszintet, s az ipari körzet igényét mara­déktalanul ki tudják elégí­teni, akárcsak az utóbbi években. Burgonyából, almá­ból, vöröshagymából és még néhány áruféleségből más vi­dék ellátásában is segíthet­nek. — Még néhány kuriózum­nak számító importáru ér­kezését várjuk. Szőlőt pél­dául és paradicsomot, ha megérkezik az utóbbi, 30 fo­rintos fogyasztói áron kerül­het a piacra. Egyedül a sár­garépakészletünk kisebb a tavalyinál. * A zöldáru idei betakarítá­sának költségei érthetően magasabbak az utóbbi évek átlagánál. — A költségek növekedé­se hogyan érinti a fogyasztói árakat? — Kormányhatározat van , arra, hogy a zöldségfélék árai maximálisan 2 százalékkal emelkedhetnek. Vállalatunk presztízskérdésnek tekinti, hogy a kedvezőtlen őszi idő­járás hatását ne érezzék a vásárlók. Az árak tehát lé­nyegében a múlt évihez ha­sonlóak lesznek, nem emel­kednek. Arról van szó, hogy a nyereség jegy részéről le­mondunk. Hogy ez a gyakor­latban mit jelent? Az árvíz miatt a zöldségfélék nagy ré­szét Makó környékéről kel­lett beszereznünk, egy fo­rinttal magasabb áron, s természetesen lényegesen magasabb szállítási költség­gel. Csupán ez 40 ezer fo­rinttal csökkenti a tiszta nyereségünket. Az AGROKONZUM ózdi telepének kollektívája is csat­lakozott a kongresszusi mun­kaversenyhez. Vállalásaik mindenekelőtt a lakosság jobb áruellátását szolgálják. Egyebek között felajánlották az értékesítési terv 3 száza­lékos túlteljesítését, s ezt ed­dig 10 százalékkal teljesítet­ték túl. Vállalásaik között szerepel továbbá a háziasz- szonyok munkájának köny- nyítése. Ennek érdekében növelik a csomagolt, mosott áruk forgalmát, s decem­berben már lesz az üzletek­ben burgonyán és hagymán kívül elegendő vegyes zöld­ség is. (t. i.) Gondsk a ilaközi földeken A zöldség- és gyümölcs­ellátás, különösen a piaci árak, mindig élénken foglal­koztatták Űzd város lako­sainak az érdeklődését. Két- három éve még úgy tartot­ták számon a gyárvárost, hogy itt van az ország leg­drágább piaca. Ismeretes, hogy azóta kedvezően válto­zott a helyzet. A téma — en­nek ellenére — újra napi­rendre került az utóbbi Íre­tekben. Mégpedig olyan for­mában, hogy a téli és a ta­vaszi ellátás .lehetőségét la­tolgatják az ózdiak, sokan — az árvíz miatt — számottevő drágulást jósolnak. Az árvíz az ózdi járás leg­nagyobb gazdaságait sújtot­ta. Káposztaföldek, burgo­nyával' és zöldségfélékkel ve­tett táblák kerültek víz ala a Sajó völgyében. Azok a termelőszövetkezetek káro­sodtak a legjobban, amelyek a mezőgazdasági termékér­tékesítő vállalat legnagyobb felvásárlási bázisát jelentik. Tudott-e megfelelő készle­tet raktározni az ' AGRO­KONZUM ózdi telepe? Jo- gos-e az aggodalom, hogy új­ra az ózdi lesz az ország legdrágább piaca? * — A csapadékos időjárás megnehezítette a munkán­kat, az árvíz miatt pedig sok vagon áru a földeken ma­radt, s kárbaveszett — mon­dotta Braun Márton, az AG­ROKONZUM ózdi telepének vezetője. — Egyetlen példát: Üj típusú mikrohullámú berendezés A kongresszusi munkaver­seny eredményeként több mint egy hónappal a határ­idő előtt csütörtökön az Orion-gyár átadta a Magyar Villamos Műveknek azt az új típusú mikrohullámú be­rendezést, 'amellyel gyorsab­bá és biztonságosabbá teszik a bánhidai erőmű és a bu­dapesti központi elosztó kö­zötti információtovábbítást. A berendezés későbbi soro­zatgyártásával és folyamatos üzembe helyezésével lehető­vé válik az erőművek és a diszpécserek, elektromos áramelosztó központok közti gyors kapcsolatteremtés. dött a hatás. Ma már azon­ban a vállalatok egy része a kocsinként és óránként 200 forintos „parkolódíjtól” sem riadnak vissza. A vállalatoktól a kocsiál­láspénzek fejében elgurult forintokon azonban nem le­het szállítani: a MÁV-nnk nem pénzre — legalábbis nem ilyenre —, hanem ko­csikra van szüksége. A vál­lalatok eredményéből azon­ban — akár könnyen veszik ezt a veszteséget, akár nem — hiányoznak ezek a milli­ók. Ezek felhasználásával többnyire megoldható lenne a gyors rakodás, és az idő-, ben, a megfelelő helyen tör­ténő ráfordítás — szervezés­ben, bérben, technikában, figyelmességben — számot­tevő „ráfordításoktól” tekin­télyes veszteségektől óvná meg a vállalatokat, a vas­utat, s az egész népgazdasá­got. Taktaköz nagy része még mindig csak a kövesutakon járható rendesen. A határba vezető földutakra teherau­tóval, erőgéppel csak az me­részkedjen, aki legalább egy SZ—100-ast tud a közelében, hogy legyen majd ami ki­vontatja, kicibálja a sár­tengerből. És ha nem is bő­ségesen, de ismét esett az eső. A Taktán túli táblák nagy részén még áll a víz. így aztán nem csoda, hogy a taktaharkányi Petőfi Tsz- ben, ahol pedig mintaszerű­en szervezték meg az őszi munkákat, még nem szűn­tek meg az időjárás okozta gondok, még mindig tart a küzdelem. Mert azt, ami már kilen­cedik hete folyik itt, nem le­het egyszerűen őszi mun­káknak, őszi betakarításnak nevezni. Küzdelem ez, a megtermelt értékek meg­mentéséért vívott harc. A gépek el-elakadnak, alkat­részeik törnek ebben a küz­delemben, de az ember ki­lencedik hete bírja. , Estére hullafáradt, lemossa magá­ról a sarat, az olajat, né­hány órát alszik, s másnap folytatja. És az eredmény nem ss maradt el. A tervezett 500 hektáron már földbe került a búza. A vetések egy ré­sze már ki is zöldellt, 400 hektárnyi olyan búzaveté­sük van, ami semmivel sem marad el az elmúlt évi, mö­gött. Ez pedig nagy szó, mert ebben a gazdaságban az idén hektáronként 48 mázsa felett fizetett a búza. Száz hektárnyi búzavetés sajnos gyengébb lesz. Nem is kis területen. 132 hektáron már felásták a cukorrépát. Most az utolsó kupacokat, prizmákat szál­lítják be a járművek Sze­rencsre. Az elmúlt évben hektáronként 360 mázsás volt, most mintegy 80 má­zsával magasabb az átlag­termés. És a napraforgót is idejében betakarították. Hektáronként 22 mázsánál többet fizetett. Most az 580 hektárnyi kukorica termésének utolját mentik. Már nem táblák, nem egy-egy nagyobb, ösz- szefüggö terület betakarítá­sa van hátra, hanem csak soroké, vízben álló, mélyebb fekvésű táblarészeké. Nehéz most kiszámítani, hogy mennyi a pontos át­lagtermés, hiszen a vízborí­tás, az embert, gépet meg­bénító sár miatt itt is, ott is kimaradt egy-egy rész. de az már biztos, hogy 65— 70 mázsa között van az át­lagtermés. — Csak a legutóbbi va­sárnapon 941 mázsa kukori­ca jött be a két Class kom­bájntól — mondják az iro­dán. — És ez volt a kilen­cedik munkával töltött va­sárnap. Rozgonyi András­nak, Fukász Istvánnak és társaiknak kilencedik hete nem volt szabadnapjuk. — Nem, nem is kérték Hiszen vagy 450 vagon ku­korica már benn van a ha­tárból, ezt már megszárítot­tuk vagy éppen szárítjuk, de közel száz vagonnal még odakünn van. — Senki sem állt ki a sor­ból? A főagronómus egy na- g5'on halkan beszélő fiatal­embernek írt alá valami papírt Amikor megkapta az aláírást, a papírt majd­nem összegyűrve, zavartan siet ki a szobától. Csak amikor már becsukódott mögötte az ajtó. válaszol a főagronómus. — A legutóbbi vasárna­pon egyetlen járművünk ve­zetője nem dolgozott. O volt, ez a fiatalember. El­megy máshová, de harag nélkül búcsúzunk Rajta kí­vül mindenki kitartott és kitart a még hátralevő né­hány nehéz napon is (p. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents