Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-27 / 277. szám

I

1974. no». 27., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Árvíz után

Győzött az emberek összefogása

4 V,..visszahúzódott

* ll' medrébe, csendes folyását szemlélve alig akarja elhinni az ember, minő pusztításra képes, ha megárad. A Szinva, ez a Miskolcon végigcsordogáló patakocska legtöbb helyen féllábszárig sem ét*, de a víz sodrásától földig felctetett fű és cserje jelzi, hogy nem is olyan régen alig tért el medrében, haragosan zúdulva Lillafüredtől egészen a megáradt Sajóig. Megyünk a hidakon, most, hogy elmúlt már a fenyegető veszély, s közben felvillan a kép. a helytállás, a város összefogásának, a nehéz napoknak a képe. s átvillan az emberen a gondolat, sikerült úrrá lenni az elemi erőkön, sikerült elhárítani a fenyegető veszélyt, a várost ostromló, a szó igazi értelmében véve. a kertek aljáig fellopakodó veszedelmet, az árvizet.

Ezek a gondolatok kavarogtak emlékezetemben,

amint Rózsa Kálmán, Miskolc megyei város Tanácsának elnöke kedden délelőtt tájékoztatta a városi pártvégrehajtóbizottságot az árvíz és belvíz okozta károkról. Ebből az összefoglalóból kitűnik, hogy immár megtörtént a felmérés a károkról. A legjelentősebb veszteségek közé tartozik az. amit az árvíz okozott a Miskolci Fonodában, hiszen ez számszerűen több mint 19 millió forint. A 3-as számú Volánnál mintegy 4 millió forint értékű kárt okozott. Ezenkívül több üzemben voltak még károk és a termelésből való kiesést az imént említett adatok nem is tartalmazzák. A tanácsi vállalatoknál is mintegv 2 és fél millió forint kárt okoztak a megáradt folvók. Megtörtént a közművesítésben keletkezett károk felmérése is. s Miskolcon csupán a tanácsi kezelésben levő kutak rendbehozatalára. árvíz okozta sérüléseinek felszámolására mintegv 32 millió foríntra lesz szükség. E konkrét károkon kívül jelentős összeget fordított a tanács a védekezésre és a kitelenítésre. összesen csaknem 2 és fél millió forintot. Valamennvi árvízká rosti 11 biztos fedél alá került, hiszen éppen a napokban ürítették ki azokat az iskolákat is, ahová ideiglenesen

szállásoltak el őket. Szám szerint 205 lakusl kellett felhasználni Nagy-Miskol- con, olyan családok elhelyezésére, akiknek házát lakhatatlanná, vagy életveszélyessé tette az árvíz, illetve a belvíz. Nyilván ez, maga után vonja azt is, hogy a 1 tanácsnak felül kell vizsgálnia lakáselosztási tervét, mely tulajdonképpen a sorrendiségen nem változtat, de őszintén meg kell vallani, hogy lesznek családok, akik kisebb késéssel juthatnak új otthonhoz.

A tanácselnök szavaiból kitűnt az is, hogy a kárfelméréseken kívül a szükséges következtetéseket is levonták. Megállapították, hogy eredményt hozott a Sajó es Szinva szabályozása, hiszen tíz esztendővel ezelőtt ilyen méretű áradásnál nehéz lett volna megvédeni a várost. Meggyőződtek arról is, hogy a védekezésnél bizton lehet számítani a varos összefogására, arra a nagy erőre, melyet Miskolc képviselt, hiszen a vízügyi szerveket elsősorban a nagy folyók áradása köti le. Gyors voJt a mozgósítás, de ha jobb lett volna a veszély előrejelzése, még hatékonyabba tehették volna a védekezést. ! A jövőt illetően pedig felmérik az ár- és belvizve- > szélyes területeket, ott építési tilalmat rendelnek el, , hatékony intézkedéseket ! tesznek a Sajó menti ipartelep miskolci részének vé- | delmére, s itt nemcsak a gát- ; rendszerek erősítésére és kiépítésére gondolnak, hanem szükség szerint műtárgyak létrehozásara is.

A~ utcáll ^ választmányi ülés után

Kozák Péter felvétele

A Sajó már

visszahúzódott medrébe. a Szinva is csendesen íolydogál. A statisztikai ada- I tok bizonyítják, mibe került I a városnak az áradás. Egy i dolgot azonban nem lehet I számokba sűríteni, és nem ; lehet valamiféle képletbe 1 szorítani, ez pedig az az ösz- szefogás, melyet a veszedelem kapcsán tanúsított Miskolc lakossága. És nem lehet elfelejteni a katonák, munkásőrök, egyetemisták, hívatásos és amatőr vízügyesek példás helytállását sem. ; Igen, ez is a mérleghez tar- , tozik.

Faulovits Ágoston j

Miért nem épül a hejócsabai híd?

Lapunk november l!»-i s/.ámá- j ban „Ross/, híd helyet l ni és • rosszabb” rímmel közöltük levelezőnk — íi. 1» — írását, amely a hejócsabai Beniczky utcai híd építésével kapcsolatos problémákat tette szóvá. A cikkre észrevételként az alábbi választ. Illetve tájékoztatást kaptuk Mezei , Alajostól, a Miskolci Mélyépítő Vállalat igazgatójától:

„Vállalatunk 197.7. szeptember 38-án kötött építési szerződést a Miskolci Beruházási Vállalattal a/ említett híd kivitelezésére, 1974. június 30-i befejezési batáridővel. A hidat a tervek alapján cölöpalapozással kellett volna megépítenünk. A régi híd bontása és a munkagödör kiemelése után cölöpverő berendezéssel megkezdtük a tervezett 8 méteres cölöpök leverését. A talajmechanikai szakvéleményben feltüntetett homokos kavics- réteg azonban vékonynak bizonyult. átszakadt. így a 8 méteres cölöpök nem voltak alkalmazhatók. 10 méteres cölöppel ts kísérleteztünk, de az niég 3 méteres „űzővel” való utánverés után sem érte el a teherbíró talajt. Ezért vállalatunk a beruházótól, illetve a tervezőtől új — kivitelezhető — alapozási tervet kért, de ilyet a mai napig sem kaptunk. Vállalatunk a munkaterületről 1974. április 2-án elvonult, s azt átadta az építtetőnek.

A munkagödör ideiglenes áthidalására biztonságos gyalogúidat építettünk, a gödröt bekerítettük. A balesetelhárítás érdekében tett intézkedéseket többször meg kellett ismételnünk, mert ismeretlen-személyek a biztosító anyag nagy részét eltávolították. A terület balesetveszélyes voltára több alkalommal felhívtuk az építtető figyelmét, de választ nem kaptunk. A híd sorsáról csak az új tervek ismeretében tudunk majd nyilatkozni. A híd megépítését beütemeztük, és ha a szükséges tervek és engedélyek rendelkezésre állnak, az építést rövid időn belül meg tudjuk kezdeni.”

A kisiparosok helye és szerepe

i hlOSZ menyei titkárának nyilatkozata

Megyénkben a lakosság ipari-javítási, karbantartást és személyes jellegű szolgái- tatásainak több mint 55 százalékát a magánkisipar végzi, 94 szakmáoan, 4700 kisiparossal. Borsod megye kisiparosainak vezetői választmányi ülésen értékelték az első félévi munkát. Csuturi Ernőt, a KIOSZ megyei titkárát kértük meg, ismertesse a választmányi ülés utáni leiadatokat, terveket. •

— Mit tekint a szervezel alapvető feladatának?

— A lakossági szolgáltatás fejlesztését. Sok ember úgy lesz kisiparos, hogy eleinte csak otthon dolgozgat a esa- ludnak és a rokonságnak. Ha jól dolgozik, akkor ennek híre megy, és idegenek is megkérik, csinálja meg ezt es ezt. A lakosság azlan valósággal odacsalogatja és a hozzáértő ember nem tehet mást, mint kiváltja az iparengedélyt. A lakosság a lejobb zsűri, hiszen itt közvetlenül tapasztalható: jól dolgozik-e valaki vagy sem. Az a kisiparos, aki keresi- kutatja a lakosság részéről jelentkező igényeket, és igyekszik azt gyorsan, megtelelő minőségben kielégíteni. megérdemli, hogy munkájával párhuzamosan jövedelme is emelkedjek. Aki viszont munka nélkül, az emberek becsapásából szerez nagyobb jövedelmet, tesz szert tisztességtelen haszonra. az rontja a kisiparosok jo hírnevét. Az ilyen jelenségek ellen fellépünk. Szerencsére, megyénkben ez nem jellemző, hiszen mindössze 5—6 ilyen esetről tudunk;

— Ezek szerint a panaszok száma is csökkent'.'

— Igen. Az előző időszakhoz képest 30 százalékkal csökkent a panaszok száma. A 4700 kisiparos munkája ellen mindössze 42 bejelentés érkezett a lakosságtól az első félév alatt. 20 határidő, 17 minőségi és 5 egyéb jellegű kifogás miatt. Egyetlen kisiparostól, egy autószerelőtől kellett megvonnunk az ipart a többszöri minőségi kifogás és a túlszámlázás miatt. Sok félreértés is akad vélt panaszok miatt. A jövőben ezért írásban kell rögzíteni a kisiparos és a megrendelő között a megállapodást. Kevesebb lett a kontárok száma is, mert fél év alatt 234 kontárral beszélgettünk el. s közülük ma már többen dolgoznak kisiparosként. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz. hogy amíg Budapesten csökken a kisiparosok száma. nálunk nem. Jellemző adat: országosan 17 százalékkal csökkent a kisiparosoknál leszerződtetett szakmunkástanulók száma, megyénkben viszont 5 fővel emelkedett a számuk.

— Ez azt jelenti, hogy kielégítő a jelenlegi létszám?

— Sajnos, nem. Körülbelül 800 kismaros hiányzik a megyéből. S éppen azokból a szakmákból, ahol a legtöbben vannak. A megye-, ben ugyanis a kisiparosok közül a legtöbb kőműves és lakatos. Mégis 145 kőműves hiányzik jelejileg a megyé- böl. Különlegesen keresett szakma számunkra az ács is. mert nagyon kevesen vannak. Falvakban szorít a cipó leginkább. Még Aggteleken sincs például fodrász. Kevés faluhelyen a férfiszabó is. Huszonhét vízvezeték- szerelő is hiányzik. Több bádogos, lakatos, műszerész kellene

— Mi az oka, hogy nem növekszik a kisiparosok száma?

— Az. hogy az emberek nem akarnak 8 óránál többet^ dolgozni. A kisiparban dolgozók ezt nem tehetik meg. Az is téves nézet, hogy a kismarosok egészében mind jól élnek. Beszéljenek a számoki Kismarosaink 62 százalékának 36 ezer forint alatt van az évi jövedelme es az egy főre jutó adójuk évente átlagosan 1200 forint. Huszonegy száz.alékuknal 36 000—60 ezer forint, náluk az egy főre jutó adó 5650 forint. Mintegy hét százalékra tehető azoknak a kisiparosoknak a száma, akiknek a jövedelme eléri a 80 ezer forintot, de az. egy főre jutó adó 13 250 forint. Nyolcvanezer forint feletti jövedelme van a kisiparosok P. százalékának, de náluk már az egy főre jutó adó összege évente 37 150 forint.

— A következő fél ér feladatai között akkor első helyen szerepel a létszámnövelés?

— Igen. A hiányszakmákban az utánpótlásról sürgősen gondoskodnunk kell. Mar csak azért is, hogy a lakó ne menjen a tizedik községbe, mert akkor többe is kerül a szakember. Természetesen. a meglevő kisiparosok munkaidejét is legoptimálisabban ki kell hasznaink A lakossági szolgálta lasok fejleszteset egyelőre az. úgynevezett atjarásos mozgalommal oldjuk meg. Ezt az jelenti, hogy a megyeben 517 kisiparos a ke.- ségen kívül a saját szakmajában a szomszédos helyeken is végez lakossági szolgáltatásokat. Arra is ösztönözzük őket, hogy a rokonszakmákban is váltsanak ki iparengedélyt, mert akkora lakosság egy helyen megtalál 3—1 szakmát, lgv például az asztalos bővítheti iparai épület- es műbútorasztalosra, bognárrá és kádárra. A központifutés- es csőhálózat-szerelő víz-gáz- és készülékszerelőire. Vag>’ például az üvegező, üvegműves, tükörkészítő és üveg- festő szakmákra, ügyeleti szolgalatot 134 kisiparos lat el. hogy szükség eseten azonnal a lakosság segítségére siethessenek. Azon vagyunk, hogy minél többen letegyek a mestervizsgát. Ez azért fontos, mert például csaa villanyszerelő-mester vállalhat el új épületben szerelést. Tennivalóink közül fontosnak tartjuk, hogy kisipa fosaink telephelyeiken segítsek társadalmi munka- vállalásaikkal a községpoli- tikát. Szép eredményeink vannak e téren is: júliustól 168 ezer forint értékű társadalmi munkát tegeztek. Sok helyütt ők látták el játékokkal az óvodákat. Put- nokon például egy park kialakításában vettek részi. Özdon pedig szövetkezeti lakások festését vállalták el társadalmi munkában.

B. Gy.

Hogyan épül a pihenőház?

Alsózsolcai

változások

Kukorieakonxes'v

Miskolctól alig néhány kilométernyire fekszik a község. Korszerű utakkal, rendezett utcákkal, szép, modern vonalú családi házakkal. s új középületekkel találkozik az Alsózsolcán jaró idegen. Pedig a második világháború ezt a községet sem ikímélte”.

Emlékművet állítottak annak a 90 szovjet katonának, akik AlsózsoJca felszabadi- tási harcaiban életüket áldozták a fasiszták ellen vívott harcokban... S 30 évvel ezelőtt, 1944. november 20-át követő napokban a község lakossága hozzákezdett az újjáépítéshez. A földosztás és a tanácsok megalakulása után az ötvenes években megkezdődött az ipartelepítés, amely alapvetően megváltoztatta a község lakosságának élet- és

munkakörülményeit. Napjainkban mar nyolc ipari létesítmény biztosit munkalehetőséget a lakosságnak, közülük a két legnagyobb: a Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyára és a BAÉV Házépítő Kombinátja.

Alaposan megváltozott a község képe is. A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt 950 családi ház épült, csaknem 1000—1000 rúdió- és televízió-előfizetőt tartanak nyilván és 140 gépkocsitulajdonos van a községben. A lakosság száma 2700- ról 5460-ra nőtt. Üj általános iskola. ABC-áruház, sportkombinát, kisvendéglő, presszó épült, 18 kilométer hosszúságú vízvezeték-hálózat is készült, s ma már óránként közlekedő autóbuszok kötik össze a községet Miskolccal.

Az 1973. évi sikeres próba után az idén már nagy mennyiségben konzerválnak morzsolt csemegekukoricát. A Hosz- szúUegyl Állami Gazdaság erre a célra különleges csemegekukoricát termelt. A morzsolt csemegekukorica újdonság még egész Európában. Az NSZK-ban és Angliában nagy sikert aratott. Az így clkcszilclt kukorica kiváló vegyes köretek készítéséhez. Képünkön: dobozokba kerül a kukorica

Elmúlt a meleg idő, s a szabadban dolgozók kezet vörösre csípi a szél.

— Mi mégsem fázunk ...

Ös/.inte jókedvvel mondtak ezt azok a fiatalok, akikkel Alberttelepen — a népkerti lakótelepen — találkoztunk a napokban. Pedig ugyancsak hűvös nap volt, s akikkel a beszélgetést kezdtük. azok bizonyára hozzászoktak már az irodák melegéhez. Mert a Mákvölgyi Bányaüzem hivatalházában dolgoznak: a Ságvári Endre ifjúsági szocialista brigád tagjai.

— No. azért nem vagyunk „kényesek”, bírjuk a fizikai munkát is! — hangoztatták megjegyzésünkre, s bizonyításként kőműveseket túlszárnyaló gyorsasággal tisztogattak a téglákat, válogatták az építőanyagokat. A népkerti lakótelepen ugvanis egy 'lebontott felvonulási épület romjainál találkoztunk ezzel az ifjúsági brigáddal. amelynek patronálója Vrabik Lajos, az üzem szb- titkára. és tagjai zömmel nők. Viszlát Lászlóné. Károly Lászlóné. Krechei Sándorné. Szőke Barnáné és társaik azonban a férfiakkal versenyezve dolgoztak. Kerékgyártó István, az üzem KISZ-bi- zottságának titkára szintén munkásruhába öltözve segédkezett.

— Várják az építőanyagot a csúsztál hétvégi üdülőhöz — magyarázta érdeklődésünkre. S a továbbiakban megtudtuk: kettős haszna is van ennek a társadalmi munkának. Egyrészt a lebontott épület helyén mielőbb megkezdődhet egy szolgultatóházzal egybekapcsolt társasház építése. Másrészt a felhasználható építőanyagokból szép hétvégi pihenőházat létesíthetnek a bányaüzem dolgozóinak.

A császtai erdő már régóta kedvelt kirándulóhely A bányászok évekkel ezelőtt hozzá is kezdték egy kis üdülő építéséhez, de az üzemnek nem volt pénzé a befejezéshez. Most a KISZ-esek kaptak 27 ezer forintot, s Takács István igazgató örömmel újságolta:

— A szocialista brigádok

sorra jelentkeztek, hogy társadalmi munkában segédkeznek a pihenőház felépítésénél. \

A legkülönfélébb szakmájú brigádok tellek vállalásokat.

— Mi például vájárok vagyunk a rudolftelepi IV. aknánál. a Nógrádi szocialista brigádban — hallottuk Pál Bálinttól es Almás! Lajostól. — Értünk a betonvéséshez is, es most ezen dolgozunk itt.

Ugyancsak itt láttuk dolgozni a rudolftelepi külszíni brigádokat is. Pozsgai Sándor, Ambrus Nándor és a többi kőműves a falakat emelték.

— Folyamatosan kapjuk az építőanyagot — jegyezte meg Gyenes Andrásné. aki raktárosként vigyáz mindenre. — Tehát ha van eleg munkáskéz, akkor tavaszra már kellemes pihenoházunk lesz.

A tények szerint pedig van elég munkáskéz, még ha vörösre is csípi most bőrüket a szél.

(Kuttkay)