Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. nov. 2., szombat Könyvtári számadatok tanulságokkal.. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja ismételten közreadta Településeink könyvtári ellátása című statisztikai összeállítását, ezúttal az 1973-as esztendőről. Ezzel egyidőben jelent meg a Statisztikai Tájékoztató különlenyomata a közművelődési könyvtárakról, ugyancsak az 1973-as évről. Jóllehet napjainkban már az 1975-ös közművelődési munkát tervezzük, azon belül a könyvtári tevékenységet, az 1973-as esztendő adatai rendkívül tanulságosak. Annyi lokálpatrotizmus elnézhető nekünk, hogy legelőször a miskolci adatokat kerestük meg. Miskolcon jelenleg 165 közművelődési könyvtár működik, s abból 140 a szakszervezetek kezelésében. A tanácsi és a szakszervezeti könyvtárak közös könyvállománya 664 ezer 748 kötet, és 53 ezer 225 beiratkozott olvasó az elmúlt évben együttesen 1 millió 510 ezer 576 könyvet kölcsönzött. Ez azt jelenti, hogy Miskolc minden egyes lakosára 3,8 könyv jut és a lakosság 30,8 százaléka könyvtári olvasó. Ha megnézük az országos átlagot, kitűnik, hogy Miskolc messze fölémagasodik annak, mert országosan egy lakosra 2,7 könyv jut, s az ország lakosságának 21,7 százaléka beiratkozott könyvtári olvasó. A budapesti könyvellátottság az országossal azonos, az olvasóarány 23,4 százalék. Nem árt Miskolcot összehasonlítani ilyen vonatkozásban a másik négy megyei párossal. Figyelembevéve Debrecen, Szeged és Pécs humán jellegét, még értékesebbnek tűnik a miskolci arány, hiszen Debrecenben a lakosságnak csak 22,6, Szegeden 25,1, Pécsett 22,9 százaléka „beiratkozott” olvasó. Hozzá kell itt tennünk, hogy elképzelhető: e városok egyes rétegei nem közművelődési könyvtárakat látogatnak. Az egy lakosra jutó könyvek száma csak Szegeden magasabb — 4,3 —, máshol alacsonyabb. Az ötödik megyei város, az ipari jellegű Győr is messze fölé emelkedik a másik három városnak, s alighanem Miskolchoz hasonlóan, a szakszervezeti könyvtári szolgálati helyek 'magas aránya játszik ebben közre. Borsod megye néhány más településének adatait is megkerestük. Özdon például 27 könyvtár működik, 101 995 kötetet kínál az olvasóknak. Itt sajnos csak 2,6 könyv jut egy olvasóra, a lakosságnak 24,7 százaléka beiratkozott olvasó. Bár feltehetően a vasas könyvtár látogatói között nagy számban vannak nem ózdi lakosok, s ez az olvasóarány nem egészen helytálló. Sátoraljaújhelyen, ahol öt városi, illetve tanácsi és három szakszervezeti könyvtár működik, 21 százalékos az olvasóarány, egy lakosra 2,8 könyv jut, a szomszédos Sárospatakon 8 tanácsi és egy szakszervezeti könyvtár mellett mindössze 1,7 kötet jut egy lakosra és az olvasók aránya csak '17.5 százalék. Alighanem itt is azt kell mondanunk, amit a három humán jellegű megyei városnál : sokan olvasnak más, nem -közművelődési könyvtárakból. Leninvárosban a teljes könyvtári ellátottság szakszervezeti kézben van, a 15 könyvtár 2,8 kötetet biztosít .minden egyes lakosnak, viszont 02 olvasók aránya országosan -is figyelmet érdemlő: 36,2 százalék. Érdekes, hogy az ezt az arányt megelőző települések is többségben ipari jellegűek, például Salgótarján, Ajka. E statisztikai adatok természetesen nem fetisizálhatok. A leggondosabb tanulmányozással is csak az tudható meg belőlük, milyen ösz- szeget fordítanak könyvgyarapításra, hány kötettel rendelkeznek, milyen a számszerű forgalmuk és egy sor viszonyszám azt tükrözi, hogy miként élnek az adott lehetőségekkel. Megközelítőleg sem tűnik ki azonban ebből az összesítésből, hogy a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak látogatói mit olvasnak. Mert a statisztikában éppúgy egy adatot jelent egy rossz bestseller, mint egy értékes tudományos mű, avagy egy, a kedvelt hobbihoz szükséges népszerű kézikönyv. Éppen A repülőút az utazás minden kényelmét, örömét megadja. Hivatalos és tirristaútján vegye igénybe A MALÉV LÉGIJÁRATA1T. Egyéni és családkedvezmények, OTP-hitellehetőségek. Részletes felvilágosítás, helyfoglalás, jegyeladás: Budapest V., Váci u. 1., és Dorottya u. 2. Telefon: 186-805., valamint a Megyei Idegenforgalmi Hivatalnál. iftjMLElf l/aqyar Légiközlekedési Vállalat FELVÉTELRE KERESÜNK: építőipari gyakorlattal rendelkező — anyaggazdászt, — teljesítményelszámolót, — nyugdíjas belsőellenőrt, asztalos, festő és parkettás munkákban jártas építésztechnikust, szakipari részlegvezetői \ munkakörbe, valamint ács szakmunkásokat és segédmunkásokat, nyugdíjas éjjeliőröket. Címünk: Miskolci Építőipari Szövetkezet 3501 Miskolc, Szeles u. sz. Telefon: 13-082., illetve 16-602. ezért ezek az adatok, ezek a viszonyszámok csak kiindulópontok lehetnek a mélyebb vizsgálódásokhoz. Például annak megismeréséhez, hogy egy-egy településen belül az egy személyre jutó kötetek között mennyi az érték, mennyi a kevésbé értékes mű, a kivitt és föltehelőleg el is olvasott művek hogyan oszlanak meg, s hogy vajon a szakszervezeti könyvtárak rendelkeznek-e mindenkor megfelelő „érték-fedezettel”, azaz a szép számú olvasó „értékeket” olvas-e, vagy csak brigádfelajánlásban iratkoztak be a könyvtárba. A másik kiadvány, a már említett Statisztikai Tájékoztató megyei összesítéseket is közöl. Borsod megyében 10 ezer lakosra 9 könyvtár jut. ezer lakos közül 224 a beiratkozott könyvtári olvasó, aza^ 22,4 százalék. Ez már kevesebb a bevezetőben említett miskolci 30,8 százaléknál. Ugyanakkor a megye községeiben ez az arány csak 20,4 százalék, jóllehet otl magasabb a 10 ezer lakosra jutó könyvtárak száma. Míg a községekben 10 ezer lakosra 1.0 könyvtár jut, a megye városaiban csak 7,5. Az országos adatokhoz viszonyítva azonban Borsod még így is jó „helyen áll”, mert mind a 10 ezer lakosra jutó könyvtárak, mind a teljes könyv- állomány, mind pedig a beiratkozott olvasók arányát tekintve — nem utolsósorban a kikölcsönzött kötetek számában — messze az országos átlag előtt jár. E számadatok se tévesszenek azonban meg senkit, mert mint a városi összehasonlításoknál mondtuk: a statisztikai számok mögött nem tapintható ki a valós tartalom. Ez helyi vizsgálódásokat igényelne. A közművelődési párthatározat igen jelentős szerepet szán a könyvtáraknak. A statisztikai összesítés és kimutatások indulópontul szolgálhatnak a párthatározat szabta feladatok könyvtári vonatkozásainak helyi elemzéséhez és továbbfejlesztéséhez. (benedek) Megyénkben sok lakóházat tett tönkre az árvíz. A lakás nélkül maradottak egy részét iskolákban, közintézményekben helyezték el. Kazincbarcikán, a Pollack Mihály úti Általános iskola is több családnak adott ideiglenes hajlékot, az intézet napközijét rendeztélbe számukra. A kisiskolásokat erre az időre a magyar szaktanteremben foglalkoztatja a nevelő tanárnő. • Fotó: Sz. Gy. Iskolai hét a 40. sz. Általános Iskolában A miskolci 40. sz. Általános Iskola november 7-e és 13-a között — felszabadulásunk harmincadik évfordulója tiszteletére — iskolai hetet rendez. Ennek keretében ünnepélyes úttörő csapatgyűlésen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, különböző kiállításokat nyitnak, könyvtári bemutató foglalkozást, sport- bemutatót, kóruskoncertet tartanak. Szerepelnek a programban nyílt tanítási órák, kisdobos és úttörő rajfoglalkozások, valamint egy irodalmi est is. Aleksis Kivi: A hét testver Az 1870-ben írt parasztregény a finn irodalom klasz- szikus alkotása. Kivi művével lép színre a szóbeliségből kibontakozó finn nemzeti irodalom. A regény epikus formája még a népköltészet sokféle műfaját — lírai költészetet, bökverset, drámai párbeszédet, anekdotikus mesét — képes magába foglalni. A múltszázadbeli paraszti környezetben játszódó mű voltaképpen egy sajátos „ne- velődési regény” — az események során a hét nagyerejű, dologtalan, minduntalan botrányokba keveredő Ju- kola testvérből dolgos, rendes ember lesz. Az író kései kamaszkoruktól tíz éven át követi nyomon sorsukat. A jórészt párbeszédes formában kibomló történetet folklórisz- tikus versbetétek, mesék, mondák, naiv látomások, hiedelmek színezik. A regény erkölcsnemesítő célzatú, táj- és emtaerábrázolása azonban ma is eleven. (Magyar Helikon Kiadó) Művészi számadás a szülőföldnek A Magyar Rádióban A szovjet kultúra hete A hagyományokhoz híven a Magyar Rádió idén is új zeneművek, hangjátékok bemutatásával, összeállításokkal emlékezik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. A szovjet kultúra hete november 4-én a Szovjet Rádió napjával kezdődik. A programból érdekesnek ígérkezik november 6-án a „Mi a titka?” című műsor, amelyben Szvjatoszlav Richter művészetét elemzik. Ekkor hangzik el a Fehér éjszaka című zenés játék is. November 7-én a leningrádi Kirov Operába tehetünk látogatást, november 9—10-én pedig szovjet költői estet hallgathatunk. Az ózdi járás kezdeményezése Tizenkét tornaterem Az ózdi járásban — mint ahogyan megyénk más járásaiban is —, meglehetősen szűkölködnek az iskolák tornatermekben. Azelőtt is gondot okozott, hogy nem volt elég tornatermük, de ez a gond még szorítóbbá vált, amikor a testnevelés órák számát háromra emelték fel. Az ózdi járásban ugyanis a 49 általános iskolában tanuló 7225 kisdiák testedzésére mindössze 4 tornaterem áll rendelkezésre. Az új tornaterem építése pedig nemcsak tekintélyes összegbe kerül, de sok időbe Is. A járásiján azonban törték a -fejüket, hogy mit tehetnének, hogyan-könnyíthetnének a1 nem kis gondokon. Végül is megszületett egy nagyon életképes ötletük: az olyan művelődési házakat, amelyek nincsenek eléggé kihasználva, tornateremmé alakítják át, méghozzá úgy, hogy négy nap tornateremként, két nap pedig művelődési célra hasznosítják az épületeket. A helyi szervekkel már meg is kötötték a megállapodásokat, s a községi tanácsok 50-—60 ezer forint költséggel berendezik a termeket. Bánfi József kiállítása Sárospatakon 4 matt Tatabányán élő, alkotó Bánfi József festőművészt és grafikust a származás és a művészi indulás egyaránt Borsod megyéhez, közelebbről Sárospatak környékéhez és Miskolchoz köti erős szálakkal. Á művész a bodrogközi Rícsén született, Sárospatakon járt iskolába. Szülei most is ott élnek. Az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát, ahol Jakuba János festőművész volt a mestere. Tanári, s művészi pályáját Miskolcon kezdte, az itteni művésztelepen dolgozott hat évig. Grafikusi munkásságát máig meghatározza az észak-ma- gyarorszagi grafikai iskola jellegzetes stílusa. A Sárospataki Galériában rendezett gyűjteményes kiállítása művészi számadás a szülőföldnek arról, hogyan használta fel pályáján a hazulról kapott útravalót. A Rákóczi-vár reprezentatív környezetében egész eddigi életművét, művészi fejlődését hitelesen jellemz.ő alkotásait mutatja be. igényes válogatással, összegezi azokat az eredményeit, amelyek eddig részletekben kerültek a tárlatokat látogató közönség elé országos kiállításokon, külföldi szereplésein. Bánfi József fő kifejezési formája mindmáig a grafika. Monometszet sorozatának lapjai tanúsítják a legmeggyőzőbben sokoldalú tehetségét, lényeglátó és a lényeget érzékeltető képességéi. A Tatabánya című lapja sűrített jelképrendszerével jellemzi az összetett arculatú szocialista várost. Zsúfoltságában is lírai vonalvezetéssel képes egy másik lapján a Tavasz-1 képbe foglalni. Bensőséges ábrázolásával hiteles a Család című kompozíciója. Mindig a téma határozza meg kifejezési módját. Ezért sikerült elkerülnie a biztos technikai tudás fő veszélyeit: a modorosságot, a rutint, az öncélú rajzi bravúrokkal való megelégedést. A sárospataki pontosan érzékelteti Bánfi József festővé érésének stádiumait is. Korábbi olajképein — az Ádám és Éva, az Erdő anya, az őszi fák, vagy az izgalmasan modern megjelenítésű Madonna címűe- ken — még a grafikai, a rajzos értékek dominálnak. A Kék este, a Vízpart, vagy a Beszélgetők című vásznain azonban már a színek, a tónusok közük a nézővel a művészi mondanivalót. Kiemelkedő értékű a sárospataki tárlaton a Szőlőkötözn lányok című kompozíciója. Ez a kép a művész szép vallomása a dajkáló szülőföldhöz való, életre szóló ragaszkodásának. Berccz József A VOLÁN 3. sz. Vállalata Miskolcon autóbuszvezetői „Dv kategóriás tan folyamot indít 1974, november 5-én, 9 órai kezdettel. FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: — betöltött 21 éves életkor, ' — legalább 2 éves tchergépjárművezetői gyakorlat, — 8 általános iskolai végzettség, — 2 év alatt kettőnél több munkahelyváltozás nem lehet. A tanfolyam időtartama 1 hónap, amelyre 1800 Ft keresetet biztosítunk, továbbá vidéki dolgozók részére munkába járáshoz kedvezményes utazást. Egyenruha és munkaruha biztosítva. Jelentkezés: Miskolc, József A. n. 70., irodaház, fszt. 13. szoba. (Bejárat a Szondi utcai személykapunál.)
