Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. nem 15., péntek m Zoltánii István képei Zoitánfy István Szegeden élő festőművész munkáit mutatja be napjainkban a Képcsarnok Vállalat miskol­ci Szőnyi István terme. A. művész fiatalember, nyolc éve vesz részt helyi és or­szágos tárlatokon, két évvel ezelőtt a Képcsarnok Buda­pesten már megrendezte ön­álló kiállítását a Mednyánsz- ky-teremben. A Szőnyi István-teremben huszonkilenc képével mutat­kozik be Miskolc és kör­nyéke képzőművészetet ked­velő közönsége előtt. A ki­állított képek egy nagyon is tudatos, egységes művészi koncepciót, világlátást tük­röznek. Ugyanakkor már rögtön a kirakatban, vagy a földszinten látott képek szemlélésekor megragadja fi­gyelmünket a művész kife­jezésmódja, közlési techni­kája. A tárlatéi járva szembe­tűnő, hogy több triptichon- szerű megoldással találko­zunk. Kettőn a család, ket­tőn a nemzedéki váltások, egyen a paraszti esküvő él­ményei tükröződnek, egy pedig —• Én és a quattro­cento — a művész többfélé való kötődését jelzik. A csa­ládi képek, amelyeknél az egyiken egy nagyobb család van, a középső képen, alat­ta két kisebb, oldalt két-két kép, a másikon egy ifjú pár áll csecsemővel, az oldalké­neken pedig, mint az odatű­zött levelezőlapok, az elődök képei, meg egy első világ- háborús katonatemetés lát­hatók, csakúgy tükrözik a művész kötődését, mint s. Nemzedékek című, vagy az érdekes egyedi képek. Legfőbb jellemzői e mű­veknek a fényképszerű raj­zosság. sok helyen cizellált- ság, a kép a kepben fel- használása, a teljesen fény­kép hatású képek beappli- kálása a kompozíciókba, a vallásos témák kapcsolódása a régi parasztélethez. A ké­peken még 'megvan a hát­tér, a tanya, a vallásos rek- vizitumok. de a paraszti sorból elindult, nadrágossá és nyakkendőssé lett fiú már különáll paraszti szüleitől. Például a Keresgélő című kép, vagy A tékozló fiú ha­zatérése tükrözi ezt rendkí­vül erősen. Láthatólag ér­telmével már a megváltozott világhoz tartozik a képe­ken minduntalan felbukka­nó művész figurája is, de érzelmileg még a régi pa­raszti világhoz, az ősi szo­kásokhoz, emlékekhez, val­lásossághoz kötődik. Alig van a 29 között olyan kép, amely nem ezt az életérzést ■ tükrözi igen markánsan Ta­lán csak az egy-két, műter­met ábrázoló festményét nem kell ide sorolnom, de például a tanyaudvaron ol­vasó kislány, a Tárgyak cí­mű kép zsúfolt komódja, a csendéletek, a Régi színpad, vagy az Anya gyermekével mind ezt a világlátást tük­rözik. Zoitánfy kifejezési módja keresettnek tűnik, de rend­kívül következetes. Bizonyá­ra sokan lesznek, akik szí­vesen fogadják a világ ilye­tén eszközökkel való vissza- tükröztetését. s talán egy nagyobb kiállításon néhány nagyon jó! is mutatna. Egy gyűjteményes kiállításon azonban mintha kicsit sok lenne az ilyen módon alko­tott képekből. * A tárlatot csütörtökön dél­után öt órakor nyitották meg. November 27-ig láto­gatható «benedek) Szavalóverseny Az elmúlt időszakban Mis­kolc város felszabadulásá­nak 30. évfordulója tisztele-' téré több kulturális rendez­vényre és versenyre került sor. Ezek között is kiemel­kedő volt a Bartók Béla Művelődési Központ rende­zésében megtartott „Felsza­badulási szavalóverseny”, amelyen a DIGÉP és az LKM fiataljain kívül, szá­mos középiskolás diák vett részt. A verseny középdöntőjét november 12-én, kedden dél­után tartották meg a műve­lődési házban. A verseny­zők Papp Lajos Kérdőjelek című költeménye után a 30 év magyar költészetéből sza­badon választva verseket ad­tak elő. A középdöntő ered­ménye alapján a zsűri 13 diákot és munkásfiatalt jut­tatott be a Bartók Béla Művelődési Központban 1974. december 4-én megrendezés­re kerülő „Felszabadulási szavaló verseny” döntőjébe. KAZINCBARCIKA mm Barczi Pál rékarca Elméleti konferencia A „Béke és Szocializmus'* szerkesztősége és a BKP Központi Bizottsága Szófiá­ban rendezte A szocialista demokrácia időszerű kérdé­sei és fejlesztésének távlatai című elméleti konferenciát. — A szocialista demokrácia fejlesztése a munkásosztály politikai hatalmának és ve­zető szerepének megerősíté­sét szolgálja — mondotta felszólalásában Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a te­rületi gazdaságfejlesztési osztály vezetője. Az MSZMP a szocialista demokrácia to­vábbi, szüntelen fejlesztésé­re törekszik, tanulmányozva a testvérpártok gyakorlatát, merítve a Szovjetunió fél­évszázados tapasztalataiból. Közönségneveíés közösségnevelés Miskolcon húsz évvel ez­előtt alapították az első ének-zenetagozatú általános iskolát, amely ma, 6-os szá­mú, Fazekas utcai iskola­ként ismeretes. A Kodály- módszerű énektanítás mel­lett az iskolában két évti­zed alatt kialakult a hang­szeres oktatás is, és néhány éve a népi tánc oktatása is megfelelő szakembert ka­pott, így lett teljessé az el­képzelt ének-zenetagozatú általános iskola. Az intézet kórusai országos és nemzet­közi versenyeken kiemelke­dő sikereket értek el, társas­zenei és népitánc-csoportja ugyancsak országos elisme­réseket tudhat magáénak. Az ének-zene tagozat egy nagy -általános iskola szer­vezeti rendjébe beágyazot- tan működik, eleven kap­csolata van az iskola más tanulóival és kisugárzása az intézet egészében érezhető. A húszéves jubileum al­kalmából a megyei és városi tanács az ének-zene tagoza­tú általános iskolákban folyó zenei nevelésről ankétot ren­dez az iskolában november 22-e és 24-e között, Észak- és Kelet-magyarország ha­sonló jellegű tanintézeteinek, úttörőházainak, az irányító hatóságok, intézetek, tanár­képző főiskolák szakembe­reinek bevonásával. .Első­sorban a tapasztalatcsere a cél, s ezen belül a 6-os szá­mú Általános Iskola ered­ményeinek felmutatása. Az ankét november 22-én dél­előtt kezdődik Varga Gábor- né, az országgyűlés alelnö- ke, a megyei tanács elnök- helyettese megnyitójával, majd Tolnay Ferenc városi művelődésügyi osztályvezető a város zenei életéről, Kis- györgy István általános is­kolai igazgató pedig az ének-zenei nevelésről tart előadást. Kórusbemutató, kamarahangverseny, bemu­tató foglalkozások és tapasz- talatcsere-jellegű megbeszé­lések szerepelnek az első nap programjában, majd a má­sodik napon ugyancsak kon­certeket hallhatnak a részt­vevők. November 23-án tart­ják a zenei nevelés ankétjét, amelyen az Oktatási Minisz­térium, a Népművelési Inté­zet képviselői, valamint a zenei nevelés más szakem­berei tartanak előadásokat. Az ankét november 24-én, vasárnap a tanácskozások összefoglalásával és konzul­tációval zárul. A Miskolc! Közlekedés! Vállalat 4 Borsodi & T6iV©i©ií© treelőkészítő keres: MLéA My ^yM "Jll­felvesz! autószerelőket, 2 fő akkumulátor javító szakmunkást, 3 fő akkumulátorkezelőt.-K. ’íy «5 v \L/ w trzLifi C' gyakorlattal rendelkező bérelszámolói és SZTKrügyintézőt, valamint JD.” vizsgává! rendelkező és „D” vizsga nélkül! gépkocsivezetőket, 2 éves tehertengelyen töltött gyakorlati idővel. továbbá alkalmaz: lakatos, festő, hegesztő szakmunkásokat, gépkezelőket, kocsirendezőket, páiyamunkásokat, általános segédmunkásokat, ezenkívül női munkaerőket, szállítószalag-kezelőnek. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST: a vállalat munkaügyi osztálya ad, t Miskolc I. kér., Szondi Cy. u. 1, sz.­A betánított munkakörökben a betanítást vállaljuk. Heti 42 és 44 órás munkaidő. Bérezés beosztástól füg­gően, megegyezés szerint. Munkásszállást, utazási ked­vezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést biz­tosítunk. 7—IS óráig. Jelentkezés: 3 munkaügyi osztályon, Sajókeresztűron, •­Makra harmadik élete Kertész Ákos hőse, Mak­ra Ferenc megkezdte har­madik életét. A Makra cí­mű regény az elmúlt évek egyik — bár sok vitát ki­váltó — kiemelkedő könyv­sikere volt. A közeli hetek­ben jelenik meg immár ne- gyedik kiadása. A regény alapján készült színmű a budapesti József Attila Szín­házban mintegy két évvel ezelőtt került bemutatásra. Most a filmvásznon talál­kozunk a Makrával. Kertész Ákos írta a forgatókönyvet, a rendező Rényi Tamás volt. Kis is ez a Makra Ferenc, akinek életéből jó tíz esz­tendőt kísérünk nyomon, követjük útját szerelmeken, munkahelyi változásokon, az ő gondolkodása változásának csomópontjain át a tragikus befejezésig? Karosszéria- lakatos egy autójavító üzem­ben, s éli az ötvenes évek elején azt a munkáséletet, amit a hozzá hasonló korú fiatal szakmunkások Buda­pest külső kerületeiben él­nek. De valahol gondolat­ban más akar lenni, mint a többi, s amikor kitűnik, hogy sok vonásban más, sze­retne olyan lenni, mint a többiek, még ha az az „olyan” nem is azt az élet­formát jelenti, amely felé már az ötvenes években is fordulnunk kellett. Makra Ferenc nem tűri el, hogy barátai erőszakot kövessenek el egy alkalmi ismerős lányon, legjobb ba­rátait is megveri emiatt, mert nem olyan, mint a többiek. Elkerül a lakótelep­ről, régi környezetéből, még­is visszavágyik mindig. Ütja fordulatos, kalandos lesz. Egy, az ötvenes években igen gyakori típus polgárlányból lett. mindent túllicitáló for­radalmárhoz kötődik az éle­te, s változik meg sok te­kintetben a gondolkodás­módja, majd szerencsétlen házasságot köt. később egy munkatársnőjébe lesz szerel­mes, de azt a polgárlányt nem tudja felejteni. Makra Ferenc útja nem jellemző a munkásfiatalokra. Nem tipi­kus eset, hogy a tehetséges munkásfiatal elutasítja a ta­nulás lehetőségeit, bizonyos kispolgári álmokat kerges­sen, ugyanakkor művészkö­rök és léha baráti kapcso­latok, felszámolhatatlannak tűnő szerelmi viszonyok úgy hassanak rá, hogy az ön- gyilkosság legyen az egyet­len kiút, de a film nagyon sok részlete, vonulata az említett időszakban, tehát az ötvenes évek derekától a hatvanas évek első feléig igaz volt, s ha Makra tra­gédiája semmiképpen nem is tipikus, története a magyar munkásosztály egy szűk ré­tegét, a magyar társadalom történetének egy nagyon kis szeletkéjét tükrözi igen mar­káns vonásokkal. A film nagyrészt híven, követte a regényt. Lényeg­telen, hogy Makrának más lány lett a felesége a film­ben, mint a regényben. Az ötvenes évek kultúrotthon! környezete hitelesnek tűnik csakúgy, mint elfogadható, emberközeli több más szi­tuáció, környezetrajz is., Rényi Tamás — feltehetően az íróval egyetértésben —> úgy tömörítette a cselek­ményt, hogy a folyamatossá­got követni tudja a néző a regény ismerete nélkül is, bár így Makra néhány cse­lekedete kevésbé motivált, mint olvasás közben. Sajnos, a Makrát megjelenítő Ju­hász Jácint játéka nem elég meggyőző, nem elég erőtel­jes. A nagyszámú szereplő- gárdából Csomós Mari meg­győző és a maga szertelen­ségében is igen emberi pol­gárlányát kell elsősorban kiemelnünk. Érdekes alkotás, a film­baráti körök mozijaiban lát­ható. Benedek Miklós A Csőszerelőipari Vállalat I, sz. szerelőipari üzeme AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ időelemzőt, szerkesztő technikust Telefon: 51-705., HMB minősítéssel rendelkező hegesztőket, minősítés nélküli hegesztőket, központifűtés-, csőhálózat- és víz-gáz-szerelőkeí, betanított és segédmunkásokat. Fizetés a kollektiv szerződés szerint Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélés! pótlékot biztosítunk. Jelentkezés és felvétel: , Miskolc. Kabar u. 16. sí. Ö. á. Szerelésvezetőség Len in város. Új Hőerőmű L S3. Szerelőipari Üzem, munkaerő-gazdálkodásán. Zenei nevelési ankétok Miskolcon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents