Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Leonyid Brezsnyev A MAGYAR S^OCIALtSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA fi közel-keleti béke megteremthető XXX. évfolyam, 239. szám Ara: xn fillér Szombat, 1974. október 12. • • Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Napirenden a közművelődés Aczél György felszólalása Pénteken az Országház Va­dász-termében Sarlós István főtitkár elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az elnök­ségben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és dr. Orbán László kulturális miniszter. A Hazafias Népfront köz­művelődési teendőit össze­foglaló jelentést dr. Szent- istványi Gyuláné, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára terjesztet­te elő. Rámutatott, hogy a közművelődés helyzetéről és fejlesztéséről szóló pártha­tározat a népfront-mozgalom feladatai1!; is megjelöli. A népfront-bizottságok mellett már mintegy 300 mű­velődési munkaközösség ala­kult, amelyeknek tevékenysé­ge rendkívül változatos, szí­nes feladataikat a helyi vi­szonyok, lehetőségek alapján szabták meg. A művelődési munkaközösségek körében szerzett tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a népfront-bi­zottságok szélesebben, átfo­góbban értelmezik a műve­lődés ügyét, mint korábban. A Hazafias Népfront, mint a társadalom legátfogóbb poli­tikai tömegmozgalma, vala­mennyi társadalmi osztály és réteg művelődésének ügyé­ben fáradozik. Ezekben a he­tekben 000 munkás népfront- aktivistát képeznek tovább, a KISZ-szel közösen szer­vezték meg az olvasótábo­rok vezetőinek tanácskozá­sát, s jó az együttműködés más állami és társadalmi szervekkel a honismereti te­vékenységben is. A közmű­velődés fejlesztése érdeké­ben eddig kialakult együtt­működés lehetőségeit azon­ban még korántsem merítet­ték ki, új formákat, új fóru­mokat kell felkutatni. Az előterjesztést követő vitában felszólalt Aczél György is. — Jó úton jár a népfront­mozgalom, jó irányban kere­si teendőit, hiszen a közmű­velődés egész népünk, társa­dalmunk ügye. Népünk igé­nyei, lehetőségeink javulása szükségessé tette, hogy a közművelődéssel pártunk Központi Bizottsága foglal­kozzon. Jó, hogy az elvi egyetértésen túl a népfront, .amely hazánk minden kö­zösségért felelős emberét tö­möríti, cselekvő együttmű­ködéssel támogatja a párt közművelődési határozatát — hangsúlyozta. Ez a támoga­tás annál is inkább értékes, mert nagy feladatokat csak közösen, társadalmunkért, a közösségért áldozatra kész dolgozók tíz- és százezrei­nek segítségével valósíthat­juk meg. Mi az embert az élet minden területén min­denekelőtt aszerint ítéljük meg, hogy mennyit ad a közösség számára. A külön­böző kezdeményezések — az Olvasó népért mozgalom, a Könyvet a pusztai diákok­nak akció, a honismereti mozgalom és minden más forma — cselekvő hozzájáru­lást jelentenek a határozat megvalósításához. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy közművelődési fel­adataink elszakíthatatlanok népünk jólétének további emelésétől. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután rámutatott : — Lehetnek közöttünk más-más felfogású és világ­nézetű emberek, de összeköt bennünket a nép szolgála­tának ügye, amely elválaszt­hatatlan a művelődési tevé­kenységtől. A KB-határozat megvalósításához egységre és összefogásra van szükség. Egységnek kell lennie a köz- művelődés országos irányí­tásában ugyanúgy, mint a falvakban, intézményekben, de sokszínűséget kell bizto­sítani az egyes - intézmények tevékenységében, az értékek közti választás lehetőségé­ben. A szocialista kultúrá­nak nem a hagyományokkal, hanem a jó hagyományokért kell küzdenie, de le kell hán- tani a hagyományokra rako­dott sarat, a hagyományok­ban és az azok mellett je­lentkező maradiságot, korlá­toltságot, nacionalizmust, nemzeti nihilizmust, kis- és nagypolgáriságot, állforradal- miságot. Bátran állíthatjuk, hogy soha, mióta népünk lé­tezik, ilyen mélyen a törté­nelmi tudat nem hatolt el milliókig. A munkásosztály, a szocialista kultúra egyben az emberiség és a nemzet igazi emlékezete. Felszólalása végén Aczél György ezeket mondta:- A vita részvevői egyetér­tettek abban, hogy a köz- művelődés társadalmi ügy, ezért jelentős feladatokat kell vállalnia a társadalom legátfogóbb tömegmozgalmá­nak, a népfrontnak is. Kö­vetésre méltó példák, helyi kezdeményezések és már- már országos méretűvé te­rebélyesedő akciók sorát idézték, megannyi bizonyíté­kát annak, hogy a mozgalom képes a felelősségteljes meg­bízatás teljesítésére. A vitában elhangzott ész­revételekre, javaslatokra dr. Szentistványi Gyuláné vála­szolt. majd tájékoztató je­lentés hangzott el a Haza­fias Népfront nemzetközi kapcsolatairól. A szovjet Moldava és a Moldovai Kommunista Párt fennállásának ötvenedik év­fordulója alkalmából rende­zett kisinyovi ünnepséget pénteken délelőtt Ivan Bo- gyul, a köztársaság kommu­nista pártja Központi Bizott­ságának első titkára nyitot­ta meg. Ezután Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára mondott be­szédet az ünnepi ülésen. Brezsnyev beszédének kül­politikai részében hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és ingadozás nélkül folytatja az SZKP XXIV. kongresszusának irányvonalát, amelynek cél­ja, hogy szavatolja a meg­felelő békés feltételeket a szovjet nép mindennapi éle­te és fejlődése, a testvér­országok népei, a Szovjet­unió szövetségesei és bará­Haroltl Wilson angol minisz­terelnök A brit munkáspárt három­ul a ndát uniós, szerény abszo­lút többséggel nyerte meg — a szavazatszámlálás finisé­nek péntek este közzétett adatai szerint — az idei má­sodik általános választáso­kat. Harold Wilson, aki szá­mottevő. ennél munkaképe­sebb többségre számított, en­nek ellenére kikerült a ki­sebbségi helyzet harapófogó­jából. Az 58 éves miniszter­elnök pénteken liverpooli vá­lasztókerületéből Londonba repült. „Szerettük volna, ha nagyobb többséget kapunk" — , mondotta a labourpárti aktivisták előtt a főváros­ban. Törik a kukoricát A bálaszéki Búzakalász Tsz-ben az idén 2000 hektáron termesztettek kukoricát, melynek a törését a napok­ban kezdték meg tai élete és fejlődése számá­ra, és amelynek célja a vi­lágbéke szilárdítása. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban az SZKP KB főtitkára a következőket mondotta: az izraeli meg­szállók továbbra is kezült­(Folytatás a 2. oldalon) fiz építömunkások keresetéről Tájértekezletet tartottak Miskolcon Öt megye — Borsod, Haj­dú, Heves, Nógrád és Sza­bolcs — építőipari szakszer­vezeti vezetői, valamint az építőipari és építőanyagipari vállalatok munkaügyi szak­emberei tanácskoztak tegnap, pénteken délelőtt a BÁEV miskolci székházában. A táj- értekezletet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építők Szakszervezete hívta össze azzal a céllal, hogy elősegítsék az új or­szágos szakmai bértáblázat alkalmazását, s ezáltal az építőmunkások kedvezőbb, igazságos bérarányainak ki­alakítását. A tanácskozáson az Építők Szakszervezetét többek között Juhász Ottó, a szakszervezet titkára, az EVM-et Dévényi Sándor osztályvezető képviselte. A dolgozók helyes érde­keltségi rendszerének kiala­kítása mellett igen fontos, hogy az alapbéreket a mun­kások szakképzettsége és a munka-, illetve a munkakö­rülmények nehézségi foka szerint differenciálják. Egy­úttal az azonos munkát végzők keresetei között ma még előforduló indokolatlan különbségeket is meg kell szüntetni. Ezzel a céllal ké­szült el az új országos szak­mai bértáblázat, amelytől azt várják, hogy tiszta hely­zetet teremtsen, és elősegít­se a szocialista bérezés el­veinek következetesebb ér­vényesülését. Az új bértáb­lázat előírásait 1975 január­jától kell — egyelőre irány­elv-jelleggel — bevezetni. A vállalatoknak a kollektív szerződésben kell rögzíteni­ük az ezzel kapcsolatos bér- intézkedéseket. amelyek vég­rehajtása ezután már köte­lező lesz. A bértáblázat tartalmazza az alapbérek alsó és felső határait, s a bérfejlesztések­kel minél előbb el kell ér­ni. hogy senkinek a bére ne legyen a képzettségének, munkakörülményeinek meg­felelő alsó határ alatt. Ez ugyan igen sok helyen már az eddigi bérintézkedések eredményeként megvalósult, de több helyen nem kielégí­tő még a képzettség és a munka nehézségi foka sze­rinti differenciálás. Az új bérelőírások alkal­mazása egyúttal fontos po­litikai feladat is, hiszen az országos szakmai bértáblá­zat a munkásosztály hely­zetének további javításával kapcsolatos párthatározat szellemében készült. Az eb­ben rögzített elvek helyes, következetes érvényesítése a szakszervezeti szervek szá­mára is igen nagy felada­tokat jelent. Szovjet kulturális delegáció Borsodban Tegnap, október 11-én két­napos látogatásra megyénk­be érkezett az Oktatásügyi Minisztérium meghívására hazánkban tartózkodó szov­jet kulturális delegáció, amelynek vezetője L. K. Baljasznaja, az OSZSZK közoktatási miniszterhelyet­tese. A küldöttség tagja J. I. Aionyina, a Leningrádi városi Tanács művelődési osztályának helvett es veze­tője, valamint T. V. Boliko- va, a Moszkvai Lenin Tanár­képző Főiskola tanszékve­zető egyetemi tanára. A kül­dötteket elkísérte dr. Fiílöp Károly, az Oktatási Minisz­térium osztályvezető-helyet­tese. A szovjet küldöttség teg­nap délelőtt az emődi álta­lános iskolát kereste fel, ahol Tóth Bertalan igazga­tó tájékoztatta őket az isko­la és az úttörőcsapat mun­kájáról. A vendégek elsősor­ban arról érdeklődtek, hogy a tanulók véleményének mi­lyen helyet biztosítanak az iskolai élet megszervezésé­ben. Megtekintették az is­kola orosz szaktantermét is. A déli órákban Varga Gá- borné, az országgyűlés alel- nöke, a Borsod megyei Ta­nács elnökhelyettese fogad­ta a delegációt és táiékoz- tatást adott a meeve kultu­rális életéről, az oktatási in­tézményekről. A fogadáson jelen volt Nagy Zoltán, a Borsod megyei Pártbizott­ság megbízott osztályveze­tője. Délután a Kossuth Gimnáziumba látogattak, ahol egy első osztályos orosz órát tekintettek meg, majd részt vettek az orosz nyelvi és a szőnyegszövő szakkor foglalkozásain. *

Next

/
Thumbnails
Contents