Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

1974. okt. 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1874. október 9-én alakult meg az egyik legrégebbi nem­zetközi együttműködési szer­vezet, az Egyetemes Posta­egyesület. Célja a népek köz­ti gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok segí­tése, egy jól működő és min­denki által könnyen igény­be vehető postaszolgálat meg­szervezése révén.' Működését a postai levélküldemények forgalmának nemzetközi meg­szervezésével kezdte, és azt a többi küldeményekre, szol­gáltatásokra is kiterjesztette. Későbbi — egészen napjaink­ig tartó — feladatai közé tar­tozik a postaszolgálat fejlesz­tése, tökéletesítése. Az egyesület az eltelt száz év alatt igen nagy utat tett meg. A megalakuláskor 22 tagot számláló világszerve­zetnek ma 153 tagja van. A Postás Világszervezet (ismertebb nevén UPU) vég­rehajtó tanácsa képviseli az ügyfelek érdekeit az ENSZ- ben is. A nemzetközi szer­vezet küzd a lakosság és a posta minél jobb kapcsolatá­nak kialakításáért. Ez a szer­vezet ma százéves. Az UPU centenáriumáról tartott sajtótájékoztatót teg­nap délelőtt 10 órakor a Miskolci Postaigazgatóságon Szele Mihály, a posta-osztály vezetője. Ismertette a világ- szervezet történetét, valamint az ebből az alkalomból tar­tandó ünhepi megemlékezé­sek rendjét. A Miskolci Postaigazgató­ságon ma délelőtt 10 órakor ünnepi megemlékezést ren­deznek. V. I. AZ IDŐHÖZ hasonlóan borús a hegyaljai szőlősgaz­dák, szőlész szakemberek hangulata. Alig több mint két hét van hátra Simon- Júda napjáig, a szüret ha­gyományos kezdetéig, s az előjelek korántsem bizta­tóak. A Tokaj-hegyaljai Borkombinát szakértői — a szövetkezeti nagyüzemek, s a tanácsi szakigazgatás szak­embereivel együttműködve — elkészítették az idei vég­ső termésbecslést. Kapás Pál vezérigazgató tájékozta­tása szerint ezen az őszön a történelmi borvidék zárt területén legfeljebb 280 ezer mázsa szőlőre lehet számí­tani, s ebből kereken 200 ezer hektoliter bor forrhat ki a pincékben. A tavalyi bő terméstől 140 ezer má­zsával lesz az idén keve­sebb a szőlő, s a mostoha idő miatt a must minősége is gyengébbnek ígérkezik a múlt évinél. Még ha újra napsütéses hetek • köszönte­nének is erre a vidékre, csak igen csekély a remény ar­ra, hogy a hideg esővel együttjáró szürke rothadás nemes aszúsodásba forduljon át. Hosszú lajstromba foglal­ták a szakemberek a ter­méscsökkenés és a. minőségi visszamaradás okait. Érzé­keltetésül hadd utaljunk itt a legnyomósabb okokra. A tavaly ősszel bekövet­kezett szokatlanul korai fa­gyok, s a legyengült vessző­ket újra sújtó, ismétlődő téli nagy hidegek hozzávetőleg ezer hektárnyi területen okoztak érzékeny fagykárt, pusztítottak el még rügykez­demény korában 50—fiO ezer mázsa várható termést. A virágzás és a termés­kötődés időszakában hűvös­re, esősre fordult időjárás erősen hátráltatta, sok he­lyütt teljesen megakadá­lyozta a szőlő termékenyü­lését. Emiatt legalább 30 ezer mázsa termés vetélő- dött el. Nyáron viszont, különösen júliusban még jégverés is ritkította az amúgy is gyér fürtöket Tokaj, Tárcái, Mád, Bodrogszegi, Erdőbénye he­gyi dűlőiben. S mindehhez járult a legkevésbé kívána­tos időszakokban a hirtelen lehűlés, a kártékony meny- nyiségben lezúduló eső. Persze, amíg a szőlő a tő­kéjén van, addig javára is változhatnak az időjárási körülmények — de mindent helyrehozó fordulatról a leg­inkább derűlátásra hajlók sem ábrándozhatnak. Azt a termést kell e lehetőségek­hez képest legmegfelelőbb időben leszüretelni, ami eny- nyi természeti csapás után is megmaradt. MEGSZÍVLELENDŐ a hozzáértők tanácsa, hogy épp a várható minőségi különb­ségek miatt érdemes termő­helyek szerint külön szedni, s préselni a szőlőt, hogy így legalább egy szemig érdeme szerint értékesüljön a jobb minőségű, kellő cukorfokú termés, amiből Tokaj-Hegy- alja igazán hírt szerző bo­rai. a szamorodni és az aszú növekedhetnek majd az ér­lelőpincék biztonságában. A minőség megkülönböz­tetett. megbecsülése közös érdeke a termelő gazdasá­goknak, s a feldolgozó, érté­kesítő Üzemeknek, vállala­toknak. A rendkívüli kísérő körülmények ellenére sem változnak ugyanis az idén sem a felvásárlási, sem a fogyasztói árak a tokaji bor piacán. Körültekintően felkészült a várhatóan próbatevő idei szüret lehető leggazdaságo­sabb lebonyolítására min­den termelő szektor Tokaj- Hegyalján. S a borkombinát — saját termelői tenniva­lóin túlmenően — előkészí­tette az átvevő pincészete­ket, feldolgozó részlegeket a felvásárlásból várható 30 ezer mázsányi szőlő, illetve közel 90 ezer hektoliter must fogadására is. Ennek a meny- nyiségnek kilenctizedét szer­ződésben kötötték le a ter­melőszövetkezetek, szakszö­vetkezetek, s a kistermelők — s ennek megfelelően kap­ják az előnyösebb szerződé­ses árakat termésükért. Az idén is tizenkét átvevő pince várja a mustszállít­mányokat. Ezek arányos el­osztásban helyezkednek el Sátoraljaújhelytől Ababúj- szúntóig. A már jól bevált hordókölcsönzésről is gon­doskodik a borkombinát. A kölcsönzés 48 órára díjmen­tes. A szállítóhordók minél jobb kihasználása érdekében kívánatos, hogy azok mi­előbb kiürüljenek, s újabb gazdát szolgáljanak. Gyor­síthatja a must átvételét az is, ha a szövetkezeti gazda­ságok és az egyéni terme­lők egyaránt érvényes hite­lesítésű hordókban, tartá­lyokban adják át az értéke­sítésre szánt árujukat, mert így nem kell időt tölteni az át.mérésekkel, átfejtésekkel. KÖZÖS ÉRDEK, hogy a szövetkezeti gazdaságok él­jenek azzal a lehetőséggel is, hogy az átvevőhelyekre saját megbízottakat állíta­nak, akiknek munkája nem­csak az átvétel lebonyolítá­sát gyorsítja meg, hanem személyükben állandóan je­len van a szövetkezeti kö­zösség érdekeinek képvise­lője, szószólója. így elejét lehet venni a nemkívánatos utólagos gazdasági, pénz­ügyi vitáknak, vagy a még­is elkerülhetetlen vélemény- eltéréseknél helyben, gyor­san biztosítható a vitás felek közös megegyezése. B. J. Meg, esetleg hosszú időre, kamatos kamatot fizettetve azért, amit elmulasztottak, amit „megtakarítottak” ve­le kapcsolatban. Nem vitat­kozik, hogy mikor és milyen karbantartásra lenne szük­sége; egyszerűen felmondja a szolgálatot. Nem tehet egyebet. Hiszen a betűszócs­ka — tmk — világosan ki­fejezi, mi az, amit tenni kellett volna: elvégezni a tervszerű, megelőző karban­tartást. Csinálják? Persze. Csak az a kérdés, mennyi benne a tervszerűség, a megelőzés, s mennyi a kap­kodás, a már lerobbant gép, berendezés bülykölése? Sokatmondó arányok Viszonylag szerény, 14 százalék az iparban a kar­bantartók átlagos aránya az összlétszámon belül. Ez el­fogadható nemzetközi össze­hasonlításban is. A szak­emberek szerint nem ott a probléma, hogy kevesen vagy sokan találhatók n kar­bantartók táborában, hanem ott. mit és hogyan csinál­nak özek az emberek. Igaz, iparáganként eltérőek a technikai és technológiai követelmények, s ehhez nem mindenkor igazodik a kar­bantartók ereje, ára ennél is nagyobb gond, hogy mun­kájuk körülményei, eszközei kezdetlegesek. A miniszté­riumi iparban péHául a karbantartó tevékenység csupán 13—15 százalékban gépesített. Ez nemzetközileg — a legtöbb KGST-orszá­gokhoz viszonyítva is —ala­csony, így a Német Demok­ratikus Köztársaságban ez az arány az előbbi számnak eppen a kétszerese. S még egy sokatmondó tény: a ja­vítási, karbantartási leiada­tokat ellátó dolgozók 35 szá­zaléka nehéz fizikai munkát végez. Kevés a figyelem vagy korlátozottak a lehetőségek? Tavaly négy gazdasági mi­nisztérium vizsgálta válla­latainál a kapacitáskihasz­nálást. Egyebek között meg­állapították, hogy a válla­latok többségénél nincs hosszabb távú program a tervszerű karbantartásra, a termelés és a karbantartás teendőinek egyeztetésére; a feladatok kijelölése csak rö­vid időszakokat ölel fel. Az o!csó idő Lázár György miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, az MSZMP Központi Bizottsá­ga Politikai Akadémiáján tartott előadásában megál­lapította : . .az állóeszkö­zök kih&sználása egyenlőtlen és átlagosan sem éri el a kívánt mértéket”, aminek egyik, s nem mellékes oka a karbantartás szervezetlensé­ge, tervszerűtlensége, a rög­tönzések általános gyakor­lattá válása. Lássuk csak megint, a be­tűszócskát: tmk. Tervszerű, megelőző karbantartás. Alig­ha szükséges különösebben bizonygatni, hogv a hang­súly a megelőzésre tevődik, ami viszont elválaszthatat­lan a tervszerűségtől. Még­is, a vállalatok tetemes ré-i sze a karbantartást elsza­kítja ezektől. Karbantart, amikor már áll a gép, a munka! Szúrópróbaként vég­zett vizsgálatok igazolják, hogy az üzemközbeni állás - idők 35—40, egyes vállala­toknál 60—64 százalékát el­kerülhetnék a gépek, beren­dezések rendszeres, folyama­tos karbantartásával. A papír értéke Valamilyen terv persze mindenütt található. Ez azonban sűrűn nem több paoírnál. melyet napok alatt szétszakít az élet. Mert nem műszaki normák figyelem- bevételével, az adott eszkö­zök és a szükséges feladatok összevetésével . készült, ha­nem — mint hallani — a kialakult gyakorlatra alapo­zott becslések segítségével. S mit tehetnek, ha a gépek fütyülnek a becslésekre? Szaladgálhatnak —, ahogy mégintcsak az üzemi szó- használat találóan jelöli — tüzet oltani ... Szakkörökben vita folyik arról, miként lehetne a mai helyzet megváltoztatására ösztönözni. Elképzelhetőnek tartják esetleg összekapcsol­ni a eAook. berendezések ki­használtságát. s az eszközle­kötés! járulékot: megállapí­tott kulcs szerint csökken az utóbbi, ha az előbbi növek­szik. Meggyőződésünk azon­ban. hogv csak központi in­tézkedésekkel nem érhető el tartós siker Ehhez a válla­lati szern'élptnok is móón- snlnia kell. Például az idő­tényező becsületének meg­teremtésével. Vagv azzal, hogy kritikusan fölmérjék, A Miskolci Üveggyár dolgozói kommunista műszakokban soron kívül gyártották le a szükséges kopoiit üvegtáblákat. Kiváló munkát végeznek a DIGÉP szerelői a kondenzátor­miként kamatoztatják Ők a magasan képzett szakmun­kások tudását. A karban­tartáson foglalkoztatottak 79 százaléka ugyanis — de bi­zonyos területeken, mint a gépiparban, száz dolgozó kö­zül 85 — szakmunkás! Része a szervezésnek Befejezéshez közeledik a Miskolci Húskombinát építése. A több mint 800 millió forintos költséggel megvalósuló beru­házás a tervek szerint 1975 júniusában készül el. Az építék után a szerelők vették át a munkahelyeket, sorban egymás után helyükre kerülnek a kádak, üstök, a hűtöegxjségek, a szállító konveyorok és más berendezések. Az új üzemben a tervek szerint új gyártmányok is készülnek majd, így töb­bek között a dobozolt sonka, amelynek egy részét exportra szállítják. A megye nagy élelmiszeripari beruházása elké­szülte után sok-sok tonna hússal és hentesáruval látja el a községek és városok lakóit. Szükséges megemlíteni azt is, hogy a karbantartók te­kintélyes része ma .»még nem a tényleges feladatát látja el, hanem felújít, sőt, gyárt! öreg gépeket hatalmas költséggel varázsolnak „új­já”, alkatrészeket, speciális berendezéseket állítanak elő, miközben a műhelyben a legszükségesebb gondozást is nélkülözik a termelőeszkö­zök __ A tervszerű megelőző kar­bantartás az üzem- és mun­kaszervezés elengedhetetlen része; az egyetlen egészet alkotó élő szervezet darabja. Az iparban száz szakmun­kás közül 27—28 karbantar­tóként keresi a kenyerét, s amit gondozniuk kell. an­nak értéke százmilliárd fo­rint fölött van! Beszédes számok. Ám úgy tűnik, hangjuk nem elég erős ah­hoz, hogy ráébressze az érin­tetteket. a megváltozott kö­vetelményekre. Arra, hogy az aranykezű szakik, akiit valaha mindent megcsinál­tak a gyárban, nem szület­hetnek újjá. A megváltozott termelési körülmények meg­változott karbantartói szer­vezetet, működést követel­nek, Tervszerűséget, a bajok megelőzését, az eszközök minél jobb kihasználását. Jogos követelmény, mert a társadalmi érdek kifejezője. Olyannyira jogos, hogy tel­jesítése elől kitérni nem le­het. Befejező munkálatok a kompresszorházban. Az ÉÁÉV ácsbrigádja előkészíti a nagy teljesítményű teher- lift építéséhez szükséges állványzatot. Fotó; Szabados György Százéves a posta vüágszmezete Saitolájioitaía a poslaigazoatóséoon Nehéz Ec * ""í Épül a íuiskoailiÉaát

Next

/
Thumbnails
Contents