Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. október 31., csütörtök A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága szerdán dr. Ma- róthy László, első titkár el­nökletével ülést tartott. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Győri Imre, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára. Az ülés résztvevői — Ba­rabás Jánosnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárá­nak előterjesztésében — je­lentést hallgattak meg a KISZ-oktatós és vezetőkép­zés helyzetéről, majd — vi­ta után — meghatározták az ifjúsági szövetség politikai képzéssel kapcsolatos felada­tait, a képzés új rendszerét. Az oktatás- és vezetőképzés eddigi eredményeit elismer­ve a Központi Bizottság úgy határozott, hogy időszerűvé vált a politikai képzés kor­Biszku Béla Szabolcs-Szatmár megyéién Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Biszku Béla a megye párt- és állami vezetőivel együtt részt vett a nyíregyházi 110. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet új, 300 szemé­lyes kollégiumának és 500 tanuló gyakorlati oktatására alkalmas tanműhelyének avatásán. Biszku Béla ezt követően részt vett és felszólalt a Nyíregyháza felszabadulásá­nak 30., és örökváltságának kihirdetése 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tanácsülésen. Segélyek, kártérítése (Folytatás az 1. oldalról) ingóságokban keletkezett kárra. Előfordulhat termé­szetesen. hogy ezek a kötvé­nyek nincsenek meg tulaj­donosaiknál, de ez nem okoz fennakadást, mivel a bizto­sító . pontos nyilvántartást vezet. A tanácsok segítségé­vel akkor is meg tudják ke­resni a károsultakat, ha azok nem tesznek bejelentést. Közismert, hogy a meg­áradt folyók, patakok men­tén nagy mennyiségű, me­zőgazdasági művelés alatt álló területet is elöntött a víz. Becslések, tehát még nem végleges megállapítások szerint a biztosító 8700 hek­tárnyi ilyen területtel szá­mol. Ezenkívül 1700 hektár­nyi belvizes terület is van. A károk pontos felmérése érthetően csak akkor lehet­séges, ha már járhatóvá vá­lik a terület. Végezetül még annyit, hogy a biztosító megfelelő képzettségű és kellő létszá­mú szakgárdával munkálko­dik ^ víz okozta károk fel­mérésén. A károk felmérői­nek a jövő héttől kezdve sem szabad szombatjuk, sem vasárnapjuk nem lesz, min­den idejüket erre a rendkí­vüli munkára fordítják, hogy a lehetőségek szerint minél előbb megtéríthessék az ár­vízkárokat. Az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága és a Haza­fias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán tanácskozást rendezett a tudományos fejlődés és a nemzetközi enyhülés összefüggéseiről. Képünk: Be rend T. Iván beszél. Téli Hétrét! November 1-én kezdődik meg a nemzetközi légifor­galom 197475. évi téli me­netrendje. amelyben a MA­LÉV és 19 partner légi-társa­ság összesen 167 menetrend- szerinti járatot indít a Feri­hegyi repülőtérről. Tavaly óta egyébként két újabb 'lé­gitársaság kapcsolódott be a Ferihegy téli forgalmába, s ezalatt az idő alatt heti 80 járattal több közlekedik. A MALÉV például a két évvel ezelőtti 59 járattal szemben 72-t indít a Ferihegyről. a MßLEV-nal Kedvezően alakult egyéb­ként a MALÉV kereskedelmi forgalma, az év első kilenc hónapjában október 1-ig már 387 ezer utast és 6 millió ki­logramm árut szállítottak. Az elmúlt év összteljesítmé­nye 394 ezer utas.és 6.6 mil­lió kiló áru szállítása volt. A téli időszakot rekonstrukciós feladatok elvégzésére is fel­használják. A meglevő gép­parkot az év végéig két TU—134/a típusú géppel bő­vítik, és automatizálják a MALÉV helyfoglalási rend­szerét is. A kitelepítettek fele visszaköltözött szerűsítése, továbbfejlesztése, szervezetének a ma, és a kö­zeljövő követelményeihez va­ló igazítása. A KISZ Központi Bizott­sága ezután tudomásul vet­te a felszabadulásunk 30. évfordulója megünneplésé­nek előkészítéséről, valamint az 1975. évi forradalmi ifjú­sági napok megrendezéséről elhangzott tájékoztatót, majd Illisz László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára számolt be az őszi mezőgaz­dasági munkák helyzetéről, az iljúság részvételéről ab­ban a nagy társadalmi ösz- szefogásban, amely az idő­járás okozta nehézségek le­küzdését célozza. A KISZ Központi Bizott­sága végül személyi kérdé­sekben döntött. Érdemei el­ismerése mellett felmentette központi bizottsági és intéző bizottsági tagsága alól Sza­bó Ferencet, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitká­rát, aki más, fontos állami megbízást kapott. Ugyancsak érdemei elismerése mellett felmentette a Központi Bi­zottság titkári tisztsége alól Szűcs Istvánnét. A KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárá­vá, intéző bizottságának tagjává dr. Nagy Sándort választották meg. * Szerdán délután ülést tar­tott a Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Taná­csa. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Maróthv László, a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának első titkára. Az Országos Tanács érdemeinek elismerése mellett felmen­tette főtitkári tisztségéből Szabó Ferencet, s főtitkárrá választotta meg Szűcs Ist­vánnét, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottsá­gának és titkárságának tag­ját. (Folytatás az 1. oldalról) készültség volt. Ez azt je­lenti, hogy az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság­hoz tartozó folyószakaszok gátjai mentén 189 kilométer hosszúságban harmadfokú, 316 kilométer hosszúságban másodfokú, 12 kilométer hosszúságban pedig első fokú a készültség. A védekezés szempontjából továbbra is a Bodrog okoz­za a legtöbb gondot. Itt még mindig ezerszáz ember, szá­mos munkagép', gépjármű és vízi jármű dolgozik a védel­mi munkálatokon. Itt, és a Tisza említett szakaszain hosszan tartó védekezésre rendezkedtek be, hiszen a szi­várgások, a csurgások, a magas és tartós árhullám, valamint a csapadékos idő­járás következtében egyre erősödnek. Ebben a térségben helyezték el a központi ár- vízvédelmi készenléti oszta­got is. A Sajó és a Hernád ko­rábban elöntött térségeiből meggyorsult a víz vissza­áramlása. A maximum óta a Sajón a vízszint csaknem 2 métert csökkent. Ezeken a gátszakaszokon tovább foly­tatják a védekezésnél fel­használt anyagok visszanye­rését, összegyűjtését, illetve a meghibásodott gátak és védművek helyreállítását. Az igazgatóság síkvidéki területén a belvizek elveze­tése érdekében továbbra is állandóan üzemelnek a szi­vattyútelepek és a hordoz­ható szivattyúk. Amilyen mértékben javult az árvízi helyzet, úgy csök­kentették a védekezésben résztvevők számát. Az igaz­gatóság területén tegnap el­hagyhatták a folyók gátjait a honvédség szárazföldi, ví­zi és légi egységei. Így már „csak" több mint 2600 víz­ügyi dolgozó, 100 munkagép, 400 közúti és 39 vízi jármű dolgozott a védvonalakon. A védekezés hatásfoka ezáltal nem csökkent. A szélsőséges és a rossz időjárási viszo­nyok azonban nagyon meg­nehezítik a védekezésben résztvevők munkáját. A tar­tós esőzés, helyenként a ha­vas eső, a viharos erejű, metszőén hideg szél, a nagy sár próbára tesz embert és gépet egyaránt. A legörvendetesebb tény, hogy Borsod megyében, és elsősorban a Sajó völgyében tegnap meggyorsult a kitele­pítettek visszaköltöztetése. Az árvíz következtében ugyanis 52 településből 4962 ember kényszerült otthoná­nak elhagyására. Ezeknek közel fele tegnap a délutáni órákig visszatérhetett lakásá­ba. Sajnos, Miskolcon a hely­zet még nem engedi meg, hogy a visszatelepítést meg­kezdjék. Sátoraljaújhelyen viszont már sokkal jobb a helyzet. Fleskó László, a városi ta­nács elnökhelyettese tegnap elmondotta, hogy a Ronyva áradása következtében a vá­rosban 32 utcát veszélyezte­tett a víz, de csak 38 család — mintegy 278 személy — ki- költöztetésére volt szükség, ugyanakkor 38 család önként, elsősorban a rokonokhoz, családtagokhoz költözött a veszélyeztetett időszakban. A Ronyva október 21-éré virradó éjszaka 4—5 óra alatt mintegy 3 és fél métert emel­kedett. A városi tanács ve­zetői időben gondoskodtak a veszélyben levők elhelyezésé­ről: a mintegy 300 főnyi ki­költöztetettet Sátoraljaújhe­lyen, a művelődési házban helyezték el, ahol megfelelő körülményeket biztosítottak számukra. Mint a tanácsel­nök-helyettes elmondotta, az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság 1-es számú, sárospataki szakaszmérnöksé­ge Tausz József irányításá­val igen sok segítséget adott a rendkívüli árvízi helyzet­ben. Az ÉVIZIG még az év tavaszán hozzákezdett az úgynevezett „új Ronyva- meder” kiépítéséhez, amely most igen nagy segítséget nyújtott a városnak az ár­hullám levezetéséhez. így is több ezer homok­zsákot kellett a védelemhez felhasználni. A tanács építési üzemének dolgozói, valamint a malom alkalmazottai 170 vagon búzát és 30 vagon lisz­tet helyeztek biztonságba, a Bibérc-tanyáról pedig ezer juhot mentettek ki. A városi tanács az árhul­lám levonulása után már 21- én megkezdte a károk fel­mérését. Tegnapig a 76 családból 63 visszaköltözött lakásába, a többieknek a vá­rosi tanács biztositott ide­iglenesen szálláslehetőséget. Hozzákezdtek a kutak és az elöntött területeken levő épü­letek fertőtlenítéséhez, s biztosítják a kiköltöztetett lakosság szénnel, valamint tűzifával való ellátását. O. J.—F. Gy.—L. .1. * Továbbra is gondokat je­lent — főleg Miskolcon — az ivóvíz minősége. Igaz ugyan, hogy a források le­tisztultak, de ez nem jelenti, hogy a víz forralás nélkül iható. A Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség újólag arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy csak forralt vizet fogyasszunk. Az utób­bi esőzések ugyanis késlel­tetik a letisztulási folyama­tot, így a fertőzés veszélye továbbra is fennáll. , Befejeződött a sárospataki tudományos ülésszak Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Október 30-án, szerdán folytatta munkáját a Sáros­pataki Tanítóképző Intézet­ben rendezett pedagógiai tudományos ülésszak. Dr. Károly István intézeti igaz­gató a felsőfokú képzés 15 esztendejéről elmondotta, hogy az új képzési forma a megnövekedett társadalmi igényeknek megfelelően folytatta a 425 éves múltra visszatekintő sárospataki ne­vel őképzés hagyományait. A másfél évtized , alatt 1034 felsőfokú végzettségű tanítót és a legutóbbi években ezen felül még 149 óvónőt is adott Sárospatak a magyar okta­tásügynek. A tanítóképzés korszerű­sítésében különösen jelentős volt az oktatástechnikai köz­pont, a pedagógiai kabinet és a pszichológiai laborató­rium létrehozása. Az 1972-ben megjelent ok­tatáspolitikai határozat újabb hatékony segítséget adott a tanítóképzés fejlesztéséhez. Befejezésül a tanítóképzés távlati feladatairól, lehető­ségeiről esett szó. A pataki intézet módszeresen készül arra a minőségileg új fel­adatra, amelyet az Elnöki Tanács idén megjelent tör­vényerejű rendelete alapján létrehozandó tanítóképző fő­iskola oktatási rendszerére való áttérés jelent majd az intézet életében. Ezután korreferátumok hangzottak el. Gesztesi Jó­zsef, a Győri Tanítóképző igazgatója az ifjúsági moz­galmi munkára való felké­szítésről értekezett. Az NDK tanítóképzésének helyzetét és fejlesztésének feladatait dr. Kurt Pietsch, iskolai fő­tanácsos, a Bautzeni Tanító­képző Intézet igazgatója is­mertette; A lengyel tanító- képzésről dr. Antoni Gladysz, a katowicei egyetem rektor­helyettese adott tájékoztatást. A Sárospataki Tanítóképző Intézetben folyó gyakorlati képzés problémáit Gonda Sándorné igazgatóhelyettes elemezte. Felolvasták Meré­nyi Józsefnek, a Borsod me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya helyettes vezetőjé­nek írásban beküldött korre­ferátumát, amelyben a pa­taki tanítóképző intézet sze­repét méltatta a megye köz­oktatásában. Végül Grajz István általános iskolai igaz­gató arról tartott tájékozta­tót, hogyan érvényesül a Sárospataki Tanítóképző In­tézet hatása a tiszakeszi ál­talános iskola oktató-nevelő munkájában. B. 3. Tegnap, október 30-án ülést tartott Miskolcon a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága. A HNF székhazában megtartott ta­nácskozáson Töltési Imre, a Hazafias Népfront Országos Bizottságának a főmunka­társa, a honismereti bizott­ság titkára, valamint Serföző Sándor, a megyei pártbizott­ság munkatársa is részt vett. Az ülésen elsőként a nép­frontnak a közművelődési feladatok végrehajtásában betöltött szerepéről folytattak eszmecserét. Az erről ké­szült írásos referátumhoz Hegyi Imre, a HNF megyei titkára fűzött szóbeli kiegé-. szítást. Eredményesnek ítél­te a népfront ez irányú te­vékenységét, majd azokat a tennivalókat vázolta, ame­lyek megvalósításával még hatékonyabbá tehető a köz­ségi, városi népfrontbizott- , ságolc ismeretterjesztő, a 'közművelődés javítását se­gítő munkája. Második na­pirendi pontként a megyé­ben folyó honismereti moz­galom1 helyzetét, eredmé­nyeit és feladatait vitatták meg. Mint azt szóbeli kiegészí­tőjében Pap Miklós, a hon­ismereti bizottság alelnöke el­mondotta, megyénkben szép eredményeket ért el ez a mozgalom. A megye községei­ben és városaiban mintegy 400 honismereti, illetve ilyen jeli: - gű kör működik. A helytörté­neti kutató- és gyűjtőtevé- kenység hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója kapcsán megyeszerte fellendült. A jubileum alkalmat adott ar­ra, hogy falu-, üzemi és tsz- krónikákban örökítsék meg a lakóhely történetét, fejlő­dését, összegyűjtsék és ki­állításokon bemutassák a községek 25 év alatt elért eredményeit dokumentáló anyagokat. A honismereti , mozgalom különösen a sze­rencsi járás községeiben ho­zott szép eredményeket, nagyszerű kezdeményezése­ket. De ugyanígy elismerés illeti Mezőkeresztes', Cigánd, Parasznya, Aggtelek, Han­gács és még sok más község honismereti köreit, amelyek egy-egy történelmi eseményt színvonalas rendezvényekkel tettek emlékezetessé. Az ülésen elhangzott: igen fontos lenne, hogy a honis­meretre nevelés már az ál­talános iskolákban elkez­dődjék, mivel a mozgalom­nak igen nagy szerepe van a felnövő nemzedék egyéni­ségének és tudatának for­málásában. H B 9z árvízi hd zcf A honismereti mozgalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents