Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
1974. október 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Buez Lajos ismét dolgozik Segített I Mi újság a Tókörnyékc „környékén”? A volt szalonnái tsz-elnök nagyvonalúsága rf Őszi munkák a putnoki Egyetértés Tsz-ben ■ lurtént-e bűncselekmény? ■ A népi ellenőrök vizsgálata ■ Mit tartalmaz a vádirat? Október 10-én új elnököt választottak a szalonnái termelőszövetkezetben, amely 1909. január l-löl a szomszédos Meszes es Martonyi községek tsz-eivel egyesülve Tókörnyé- kc néven ismeretes. Két héttel korábban a Borsod Megyei Főügyészség vádiratot juttatott el a Miskolci Megyei Bíróság Büntetőtanácsa elnökéhez, s ebben hét vádlott szerepel. Közülük az elsőrendű vádlott — az eddigi nyomozások szerint — több. mint 1 millió forinttal károsította meg a nevezett közösséget. A megye egyik szép vidékén, a Rakacai-tó mentén mar több, mint két éve nem mindig szép témákról beszélgetnek az emberek. Főleg a termelőszövetkezeti tagok. Olyasmit mondogatnak, hogy a tó környékén nincs minden rendben. Konkrétan miket hangoztatnak? — Mi mindent vett a tsz- elnök magának a közösség pénzéből! Televíziót, magnót, fényképezőgépet... — Hűtőszekrényt, bútorokat vitt el a tsz-irodából. — Leányfalui családi házához előszobafalat készíttetett a tsz műhelyében. — A nagy távolságra tűzifát, műtrágyát, terményeket is szállíttatott. A fuvardíjat pedig nem mindig fizette meg. — Ö maga is gyakran több napra elment Leányfalura és ilyenkor napidíjakat, útiköltséget számolt el magának. — Persze, mert az útiszámlákat senki sem ellenőrizte: az elnök maga rendelte el a „kiküldetését”, aztán a teljesítését maga igazolta. Nemcsak az elnök lett azonban szóbeszéd tárgyává, hanem a tsz fatelepének vezetője is: — Mit sikkaszthatott el a munkabér-fizetéseknél! ? — Szerszámnyél-készítőként Martonyiban biztosan nem keresett annyit, mint itt 1969-től. Mert akkor lett a faüzem vezetője. — És az egész üzemet rokoni alapon szervezte meg. A feleségének, a lányának, a fiának, az unokájának az időbérét t> maga igazolta és számolta el. — Más munkavállalóknak pedig többnyire csak jegyzetlapokra írt munkabér- számlákat. összeg nélkül. Később ezekre több ezer forintot is ráírt és az összeget ő vette fel a tsz pénztárából ... — Kihasználta, hogy az alkalmi munkások, vagy az időszakos segédmunkások között voltak analfabéták, gyenge látóképességűek ... És hogy teljhatalommal, felügyelet nélkül vezethette az üzemet, ahol nem volt anyag- elszámoltalás, megfelelő készletrevételezés sem. A szállítások, íüvaroztatások szállítójegy nélkül történtek. — És még Budapesten rakodólap-javítási tevékenységet is szervezett a tsz neve alatt. Hallottuk, hogy kapcsolatot teremtett például az F.gyesült Gyógyszervegyészeti Gyárral, a Borgazdaságok Export Vállalatával, a Déligyümölcs és Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal, az Egyesült Vegyiművekkel, de még a Selyemipari Vállalattal is. — A „főhadiszállása” a MAHART-nál volt, ahol dokkmunkásokat és irodai dolgozókat is bevont a rakodólap-javító ténykedésbe. Ügy beszélik, hogy egy rakodólap javításáért 3 forintot fizetett és 30 forintos elismervényt állított ki. Nos, vajon csupán rosszindulatú híresztelések ezek a szóbeszédek? Avagy: reális alapú állítások? A kérdésekre az Edelénvi járási Népi Ellenőrzési Bizottság — egyes részletekben a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság segítségével — keresett választ. Rendkívül sokfelé ágazó — igen sok egyént és vállalatot egyaránt érintő — vizsgálatra volt szükség. Ráadásul: 1971. január 1-ig visszamenően. S az eredmény? A közöllek a népi ellenőrzés szerint beigazolódtak. Mi történt a továbbiakban? Az Edelényi járási NEB a tsz közgyűlésétől fegyelmi eljárás lebonyolítását kérte Kerékgyártó Antal tsz-elnök, Ráki László fa- üzemvezető és több érintett személy ellen, s ugyanakkor bűnvádi feljelentést tett az Edelényi Járási Ügyészségen Ráki László ellen. A tsz-nél a fegyelmi vizsgálat megtörtént, s az idei közgyűlés fegyelmi büntetéssel sújtotta az elnököt, továbbá Eperjesi Ferencné főkönyvelőt, Szekeres István főagronó- must, s Ráki Lászlót kizárta a tsz-ből. A tsz vizsgálata szerint ugyanis az utóbbi személy mintegy 200 ezer forintot sikkasztott okirathamisításaival, fiktív munkaszerződéseivel, elszámolásaival ... Az igazságszolgáltatás szervei azonban még több bűncselekményt derítettek fel. Ráki László gyanúsítottat (aki előzetes letartóztatásban van) már több, mint 1 millió forint „eltulajdonítása” terheli! Különösen nagy kárt okozó sikkasztás, csalás, üzérkedés, vesztegetés és hanyag kezelés bűncselekményének megdöbbentő halmazát tartalmazza az a vaskos vádirat, amelyet több szakértő bevonásával (s ezek több száz oldalas vizsgálati anyaga alapján) készített a Borsod Megyei Főügyészség. S amint elöljáróban közöltük: hét vádlott ellen. Az elsőrendű Ráki László után Sebestyén István, volt üzletkötő következik, aki — más ügy miatti büntetését ez év október 1-én töltötte le a sopronkőhidai fegyházban — s most előzetes letartóztatásban van. Az eddigi nyomozások szerint a büntetett előéletű budapesti lakos ugyanis szintén közrejátszott a közösség megkárosításában. Mint a többi vádlott: Zsár László. Kerékgyártó Antal, Eperjesi Ferencné, Horváth Ferenc és Bene Doszpoly István. S hogy milyen mértékben? Ezt is tisztázni fogja az igazságszolgáltatás. A közösség anyagi kárát meg kell téríteni. Ezt követően pedig majd bizonyára az egész tsz-tagság jobban törődik azzal, hogy a „Tókörnyéke” rendben legyen. Ruttkay Anna Az ózdi járás tsz-ei közül az őszi betakarításokat illetően a putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet áll a legjobban. Amint Farkas Pál tsz-elnök elmondotta, sikerült biztonságba helyezni a 80 hektáron termesztett napraforgó termését. Nagy szó ez, hiszen megyénkben a putnokiakon kívül alig akad még gazdaság, ahol már végezni tudtak volna e fontos ipari növény betakarításával. A tsz vezetői egyébként elégedettek a 14 mázsás átlagterméssel. Viszonylag jól állnak a putnokiak a vetéselőkészítéssel is. Ez ősszel 750 hektárt szeretnének bevetni, és ennek 95 százaléka csak arra vár, hogy meginduljanak a vetőgépek. Még az esős idő beköszöntése előtt sikerült 200 hektáron földbe juttatni a vetőAIIjón meg a Marx téren is A Miskolc Tiszai pályaudvar — Papírgyár között közlekedő autóbusz gyorsjárata újabban nem áll meg a Marx téren. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Tanács- háztértől a diósgyőri tanácsházáig. mintegy 5 kilométeres útszakaszon nem áll meg. A Marx tér pedig fontos átszállási pont, az LKM üzemei felé, ahol közel huszonnégy ezer ember dolgozik, a DIGÉP felé, de itt van átszállás a lyukó-völgyi, kom- lóstetői, tatárdombi települések felé is. Érdekes viszont, hogy ugyanakkor a Papírgyár és a diósgyőri Tanács- háza között majd minden állomáson megáll. Az a kérésünk a Miskolci Közlekedési Vállalathoz, hogy az autóbusz gyorsjárat — úgy ahogyan az éveken keresztül volt — álljon meg a Marxiéi- közlekedési csomópontján s ne nehezítse meg a gyári dolgozók utazását. Dr. R. A. és negyven aláíró Szükségünk van a jelzőcsengőre A Vászonfehérítő utca 1. szám alatti lakásokban lamagot. de sajnos a Sajó áradásával ez a víz alá került, és aligha van rá remény, hogy az ár levonulása után még kikel a búza. Gondot okoz a még földben levő, mintegy 100 vagon burgonya kiásása. Keseregnek a tsz \ vezetői amiatt is. hogy kertészetük több millió forintos veszteséggel zárja majd az évet, mert rengeteg zöldségféle rothadt meg a csapadékos napok alatt, amikor nem lehetett kimenni a földekre. A feszített tempójú őszi betakarítások egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a munkagépek mindig üzemképesek legyenek. Képünkön Balogh János traktorvezető és Győr László szerelő egy" MTZ—-‘50-es traktor javítását végzi a termelőszövetkezet II. számú javítóműhelyében. kók bosszúságára nem működik a kaputól a lakasba irányuló jelzőcsengő. A lakásba vezető jelzőcsengő augusztustól, a lakásból visszajelző csengő pedig már a beköltözéstől — március—április —. „hallgat.” Bosszankodnak a lakók és bosszankodnak a vendegek, akik hiába gyalogolnak fel az ötödik. vagy tizedik emeletije, mert esetlég senkit nem találnak otthon. Ha a jelzőcsengő működne, nem fáradnának hiába. A házfelügyelő sajnos hiába jelentette be a hibát, s részünkre is csak azt a felvilágosítást tudta adni: intézkedjenek a lakók! Bábonyi Ferenc, Miskolc Vászonfehérítő 1. VI1/3. Miért ii/cttettelx velem...? Több mint egy hete nem lehet nálunk autószifonba való patront kapni. Mivel amúgy is dolgom volt Miskolcon, édesanyám rám bízta: az enyémmel együtt cseréljem be az ő doboz patronját is. Az Ady Endre utca 14. szám alatti boltban két doboz patront kértem. A pénztárhoz utasítottak, ahol kicserélték, fizettem, s örömmel távoztam. Édesanyám,- A közelmúltban két alkalommal is közöltünk cikket a Tiszai Vegyikombinát volt dolgozója, a leninvárosi Nógrádi Sándor út 3. szám alatt lakó Bucz Lajos több mint három éve tartó kálváriájáról, vállalatával szembeni pereskedéséről. Helyzete, ügye sajnos nem egyedi eset, ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet. Mint arról első, „Beteg vagy keresőképes? című írásunkban beszámoltunk, Bucz Lajos hat éven át szorgalmas. megbecsült dolgozója volt a TVK-nak. 1971-ben azonban üzemi balesetet szenvedett, hosszú ideig táppénzes állományba kényszerült. majd üzemorvosa keresőképesnek nyilvánította annak ellenére, hogy nyilvánvaló volt: sérülése miatt •még nem tud munkába állni. Az orvosi vélemény alapján vállalata többször felszólította a munka felvételére es miután a beteg képtelen volt az üzembe bejárni, a sorozatos és eredménytelen felszólítások után a TVK felmondással megvált a balesetet szenvedett dolgozótól. Ez év tavaszán azonban bebizonyosodott, hogy a felmondás alapjául szolgáló vádak alaptalanok. Bucz Lajos sérült lábfejét ugyanis másodszor is megoperálták, s bár lábfejének egy részét elvesztette. rövid idő eltelte után gyogyultnak erezhette magát. „Segíteni soha nem késő” című cikkünkben ez utóbbi örömteli tényről adtunk hírt, hozzátéve: Bucz Lajos ugyan még kórházi kezelés alatt áll, ám máris a munkábaállás gondolata foglalkoztatja. „ ... Azt szeretné, ha oda mehetne vissza, ahol a sérülést elszenvedte. Ragaszkodik a gyárhoz, a TVK-hoz, itt akarja bebizonyítani, hogy szeret és tud dolgozni, úgy, ahogy három évvel ezelőtt, s hogy nem notórius munka- megtagadó. Ami a sérülést, a pereskedést illeti: az újabb műtét és folyamatos gyógyuazonban. hiába akart szódavizet készíteni, mert legnagyobb meglepetésünkre a dobozban csupa üres patron volt. Rosszat sejtve siettem haza. Sajnos én is így jártam. Nem hiszem, hogy szándékosan csaptak be, de akár így, akár hanyagságból történt, megkárosítottak egy vevőt. Bizonyos, hogy a jövőben rugaszkodom ahhoz — ami úgy tudom kötelező is —. hogy lemérjék előttem a dobozt. Igaz, a pénztárban árusítás ezt egy kicsit komplikálja. r Szabó Gyulánc, Alacska, Dózsa Gv. u. 36. Biztosítsanak jobb körülményekéi! Ebédidőben a különböző vállalatok. intézmények és iskolák ontják tagúkból az éhes embereket. Ilye kor zsúfolásig megtelnek az éttermek, az önkiszolgáló étkezdék. Van, ahol elviselhető ez a zsúfoltság, van ahol nem, s ez a rendelkezésre álló helyiség nagyságától függ. Az Avas-szálló Fehér-termének erkélyen levő üzemi étkezde kifejezetten alkalmatlan a lása önmagában elegendő érv ennek igazolásara. Bízunk benne, hogy Bucz Lajos a korábbi elmarasztaló döntések felül vizsgáld sarai nemcsak az erkölcsi, hanem as anyagi kártérítést is megkapja’’ — írtuk. Nos, Bucz Lajos helyzeie azóta teljes egészében rendeződött. A második lábmú- tétet követően, amely Bucz Lajos vétlenségét bebizonyította, a Tiszai Vegyikombinát vezetősége hatálytalan; tóttá a korábbi felmondási határozatot és volt dolgozóját a sérülést megelőző munkakörébe visszahelyezte. Egy - idejüleg — elismerve jog"' igényét — a táppénzét 1973. január 14-től. a keresőképesé nyilvánítás idejétől — visszamenőleg kifizették. Bucz Lajos — mint írja — ma már dolgozik. „Nagyon örülök, hogy 3 év és 9 hónap után erre régre sor kerülhetett. Tudom, bt zom benne, hogy régi munkatársaim, vezetőim. a gyár kollektíva ja munkám után továbbra is becsületes munkásemberként fog ismerni és számontartani, tevékenységemet értékelni." Azt mondottuk: Bucz Lajos ügye nem egyedi eset. Igen, mert bar mind ritkábban, de azért még mindig szép számmal előfordul, hogy az üzemi balesetet szenvedő dolgozó — még ha az nem is az ő hibájából következeit be — nem kívánatos személlyé válik a gyárban. Tanulság? Mindössze any- nyi, hogy azok a személyek, szervek, akik emberek sorsáról döntenek, ne sajnálják a fáradságot, az energiát, hogy a szabályok, paragrafusok mögött észrevegyék magát az embert is, ne ítéljenek elhamarkodottan, felelőtlenül. S ha mégis így történik, ne röstelljék később beismerni az elkövetett hibát, jóvátenni a másokon ejtett sérelmet. Ami az utóbbit illeti. Bucz Lajos esetében a Tisza: Vegyikombinát vezetősége jó példát mVa^ott. N. 1. rövid ebédidőben igencsak siető dolgozók étkeztetésére. A szorosan elhelyezett asztalok és a két asztalsor közötti keskeny hely sorbanal- láskor — szinte lehetetlenné teszi a kiszolgáló személyzet zavartalan mozgását. Hideg időben nem lehet megfelelően elhelyezni a kabátokat. Két megoldás ajánlható: vagy kevesebb előfizetéses vendeget vállaljon az Avas. vagy a helyiség bővítésével gondoskodjon a kulturáltabb étkeztetésről. Temesi László. Miskolc .Nyugdíjasok egymás közt Csütörtökön, október 17-én tartotta meg az Állami Biztosító megyei igazgatósága a már hagyományossá vált nyugdíjas találkozót. A kora délután kezdődő „emlékezést” rövid ünnepség előzte meg. Fövenyessi József megyei igazgató köszöntötte a megjelent nyugdíjasokat, majd az • Állami Biztosító KISZ- íiataljai verseket adtak elő. Ezt követően az itt eltöltött hosszú évekről beszélgettek az idős dolgozók, felidézték régi emlékeiket, élményeiket. A mintegy 60 nyugdíjas kellemes délutánját vacsora zárta az erre az alkalomra átalakított irodahelyiségben. ifj. X. L. ÁB városi fiókja NAPI POSTÁNKBÓL