Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 249. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1914. október 24. Kádár János taaértaett a Smiclinil Ma érkezik hazánkba a norvég minisztereinek Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására ma hazánkba érkezik Trygve Bratteli, a Norvég Királyság miniszterelnöke. Személyében első alkalom­mal köszönthetünk norvég kormányfőt Magyarországon. A köztiszteletben álló mun­káspárti politikus éppen egy esztendeje áll ismét az észa­ki ország kormánya élén. A belpolitikában a szociális kérdéseket (a munkásság életkörülményeinek javítását, a társadalombiztosítós kor­szerűsítését), a külpolitiká­ban pedig a földrész orszá­gainak' együttműködését, a kelet-európai államokkal való gazdasági, kulturális és po­litikai kapcsolatok elmélyí­tését és szélesítését helyezte előtérbe. A norvég kormány ez utóbbi törekvésének kézzel fogható bizonyítéka, hogy Bratteli miniszterelnök a Szovjetunióban és Lengyel- országban tett hivatalos lá­togatása után hazánkat is felkeresi. Bár Norvégia és Magyarország más-más szö- vetségesi rendszer tagja, a kontiríens országainak érde­keit összefogó európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet — nemcsak a mi véleményünk, de norvég fel­fogás szerint is — természe­tes folytatódása az európai feszültség enyhülésének. Nor­vég diplomáciai körökben hangoztatják, hogy az Euró- pa-tanácskozás sikeréért folytatott magyar és norvég munkálkodás gyümölcsözően hozzájárul a mindkét ország számára rendkívül fontos európai béke és biztonság erősítéséhez. Hazánk és Norvégia között fejlődnek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, a le­hetőségeket azonban még nem hasznosítottuk teljes mértékben. Mindkét állam számára előnyös lehetne, hogy a ma még csupán néhány cikkre korlátozódó árucserét mielőbb számottevően bő­vítse. Norvégia — hazánkhoz ha­sonlóan — dinamikusan fej­lődő. modern ipari állam. Magyarország egyebek kö­zött segíteni tudná az északi ország kőolajiparának fej­lesztését. Ismeretes, hogy a geológusok nemrégiben a norvég partok közelében rendkívül gazdag víz alatti olajlelőhelyekre bukkantak. Magyarország viszont tapasz­talatokkal rendelkezik a kő­olaj- és földgázvezetékek Építésében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és felesége, szerdán hazaérkezett a Szovjetunió­ból, ahol évi szabadságának egy részét töltötte. A Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­— Az 1980. évi nyári olimpiai játékok rendezője Moszkva — jelentette be szerdán délelőtt Lord Killa- nin, a NOB elnöke, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság 75. teljes ülésének határo­zatát. A bécsi városháza dísztermébe!) került sör a szavazás alapján hozott dön­tés nyilvánosságra hozatalá­ra, a nemzetközi sajtó és sportvilág nagy érdeklődé­sétől kísérve. A NOB elnöke mindössze két mondatban adta közre a határozatot, azt is közölte, hogy az 1980-as téli olimpi­át az egyedül jelentkezett Lake Piacid (Egyesült Álla­mok) rendezi. A nyári olimpiai játékok két pályá­zója, Moszkva és Los Ange­les szavazati arányát nem A Hazafias Népfront tevé­kenységének egyik igen fon­tos területe, hogy sajátos módszerekkel segíti az isme­retterjesztés, a közművelő­dés ügyét. Szervezi és irá­nyítja a megyében mind szé­lesebb körben folyó honis­mereti munkát. A szervezet megyei elnöksége időről idő­re összegezi e tevékenység eredményeit, számba veszik a fogyatékosságokat, egyúttal a további feladatokat, tenni­valókat is meghatározzák. Ezt tette a Hazafias Nép­front megyei elnöksége teg­nap délelőtti ülésén is, ami- I kor a népfrontnak a közmű­velődési feladatok végrehaj­tásában betöltött szerepéről, az ismeretterjesztés helyze­téről folytattak eszmecserét, majd a honismereti munkát értékelték. Az ülésen Serfőző Sándor, a megyei pártbizott­ság munkatársa is részt vett. Az előterjesztésekből és a hozzászólásokból kitűnt, hosv a községi, nagyközségi és városi népfrontbizottságok különösen a honismereti mozgalom terén szép ered­ményeket értek el az elmúlt időszakban. Ehhez jó ösz­Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője fogadta. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. csa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel ismertette. Nemhivatalos in­formáció szerint Moszkva a leadott 61 érvényes szavazat döntő többségét kapta, pe­dig csak az egyszerű több­ség is elegendő lett volna a rendezés jogának elnyerésé­re. A NOB határozatával kap­csolatban az olimpiai sport­ágakban érdekelt nemzetkö­zi sportszövetségek vezetői és a világsajtó képviselői kö­rében is általános volt a vé­lemény, hogy Moszkva rá­szolgált a nagy elismerésre és egyes kommentárok máris utaltak arra, miszerint a NOB döntése fontos politi­kai határozat is volt. Még­pedig azért, mivel az újkori olimpiai játékok történeté­ben első alkalommal szo­cialista ország rendezi az olimpiai versenyeket. tönzést adott hazánk felsza­badulásának negyedszázados évfordu'Oia, melynek tiszte­letéi? a i hagyomá­nyokat, a Si.o.'ialiita építő- munka 25 évi eredményeit dokumentáló rendezvényeket tartottak a megye igen sok községében és városában. Színesebb és tartalmasabb lett a honismereti körök munkája. Ez lehetővé teszi, hogy. a népfront testületéi és a honismereti körök további gazdag programmal készülje­nek hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára. Az elnökségi ülésen ezzel kapcsolatban felhívást fogad­tak el. A népfront megyei bizottsága a községi, terme­lőszövetkezeti és üzemi kró­nikák írásának kiszélesítését tűzte célul, arra kérve a községek, városok lakóit, hogy a jubileumi évforduló tiszteletére megyénk minden településén krónikákban örö­kítsék meg az elmúlt 30 esz­tendő eredményeit, lakóhe­lyük fejlődését. Egyúttal te­gyék folyamatossá a honis­mereti munka e szép meg­nyilvánulását. Losoiczi Fél Lengyelországba utazik Népköztársaságba utazik. Moszkva olimpiát remtez I honismereti munka eredményei A HNF megyei elnökségének ülése Miskolc térségében fokozzák az árvédelmi munkát Újabb kiürítések — Olajszennyeződés a Sajón Gondoskodnak az árvízkárosultakról — Forralás után igyuk a vizet! — Hastífusz-megbetegedések Heves megyeben A hídig duzzadt a Szinva Miskolcnál, ahol a Sajóba torkollik Az elmúlt napokban a Ti­sza, a Bodrog, a Sajó, a Her- nád, a Takta és a Tárná vízgyűjtő területén jelentő­sebb mennyiségű csapadék nem volt. Az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság területén a Tisza Tokajig apad, Tokaj—Üjlörincfalva között lássarj árad. Tovább­ra is árad a Bodrog. Az or­szághatár és Sárospatak kö­zött a folyó bal parti tölté­sein több mint ezer ember dolgozik megfeszített erővel. Nehezíti a munkálatokat, hogy a Bodrog gátjai átáz­tak, csurgások, szivárgások, fakadó vizek keletkeznek. A töltések állapota lehetetlen­né teszi a rajtuk való szál­lítást. Ezért a védelmi anya­gokat és eszközöket vízi úton szállítják a beépítés helyére. A Bodrog védvona­laihoz a Bajai Vízügyi Igaz; gatóságtól kapott segítséget az ÉVlZIG. A folyó mentén a jobb parti betöltésezetien szakaszon a mélyebb fekvé­sű településeken több lakó­házból ki kellett üríteni a lakókat. Hullámverés ellen több mint három és fél ki­lométer hosszúságban mű­anyag fóliával és rőzsével védik a gátakat. A megtöl­tött, közel ötezer homok­zsákból ez idáig félezret épí­tettek be. A Bodrogon a helyzetnek megfelelően har­madfokú árvízvédelmi ké­szültség van. A Sajó országhatár és Sa­jószentpéter közötti szaka­szán lassú apadás kezdő­dött. A Sajószentpéter és a Sajó-torkolat közötti szaka­szon az áradás azonban to­vább tart. A helyzetnek megfelelően a Sajón mind­végig harmadfokú árvízvé­delmi készültség van. Teg­nap Miskolc határában, a Sajó jobb parti töltéseinek magasítását kezdték meg. A védelmi erők és eszközök nagy részét Miskolc térsé­gében koncentrálták a kele­ti ipartelep védelmére, ahol ezerkétszáz ember dolgozik. Ennek ellenére a Miskolci Pamutfonóban már feltört a víz, elöntötte a szociális lé­tesítményeket és a gépso­rok alapjait is. A gépek mentésében a Diósgyőri Gép­gyár szerelői is segítséget nyújtanak. Homokzsákokkal védik a 3-as számú Volán és a Miskolci Közlekedési Vállalat telepét. A víz el­öntötte a Miskolcot Felső- zsolcával összekötő útsza­kaszt, ezért Felsőzsolca Mis­kolcról megközelíthetetlen. A város északkeleti részén, az úgynevezett Csorba-tele­pen 132 családot, több mint hét száz embert kellett teg­nap kitelepíteni. Várható, hogy újabb kitelepítésekre kerül sor. A Sajó védvona­lain mindenütt megfeszített evővel dolgoznak. Ez idáig a gátakon több mint 60 ezer homokzsákot használtak fel. A Sajó áradása miatt be kellett szüntetni a munkát és ki kellett üríteni a szu- hakállói és az edelányi ak­nát, ami naponta 2 ezer ton­na veszteséget okoz a szén - termelésben. A termelőmun­kából kivont bányászokat az árvédekezési munkálatok­hoz irányították. Tegnap dél­után Sajószentpéteren, az úgynevezett Fecskeszögben befejeződött az elöntött, il­letve a veszélyeztetett há­zakból a lakók kitelepítése. Sajószentpéteren 220 csalá­dot telepítettek ki. Tegnap rendelték el Szirmabesenyö részleges kiürítését is, ahol több utcát elönött a víz és estig több mint ötven csala­dot költöztettek biztos hely­re. Itt a vízügyi igazgatóság árvízvédelmi készenléti osz­tagának egy részlege ho­mokzsákokkal és úgyneve­zett jászolgáttal védi a te­lepülést a további elöntés ellen. Az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Vál­lalat a Sajó jobb partján a védelmi vonalakon, a Szin­va torkolatánál megkezdte a világítási hálózat kiépítését, annak érdekében, hogy fo­lyamatosan, éjszaka is dol­gozhassanak a gátakon. Szaporítja a gondokat, hogy hétfőn Csehszlovákia területén a Sajó egyik gát- '■ szakadásánál eltört egy olaj­vezeték is, aminek következ­tében több száz tonna olaj (Folytatás a 2. oldalon) Kazincbarcikán, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű szivattyúja állandóan üzemel, hogy az átereszeken bejutott és az utcákat elöntött vizet visszaszivattyúzzák a folyóba

Next

/
Thumbnails
Contents