Észak-Magyarország, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

1974. október 20., vctsarnop ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Számvetés és előretekintés Beszélgetés Újhelyi Tiborral, a megyei pártbizottság titkárával Jól bevált szokás, hogy fontos tennivalókról számve­téseket készítünk. Így van ez most pártszervezeteink éle­tében is. Visszatekintünk az elmúlt négy esztendőre, s számba vesszük, miként si­került megvalósítani a X. partkongresszus határozatait. S miközben az elmúlt esz­tendő eredményeiről és gond­jairól mérleget készítünk, a jövőt szolgáló elképzelésein­ket is meghatározzuk. Igyek­szünk a beszélgetések és a viták nagyon is alkotó lég­körében kialakítani legköze­lebbi és távolabbi tenniva­lóinkat. A pártéletnek -erről a mindennapi, egyre jobban pezsdülő, élénkülő tevékeny­ségéről beszélgettünk Újhelyi Tiborral, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titká­rával. — Mi jellemzi pártszerveze­teink. munkáját és a pártta­gok tevékenységét a kong­resszusi felkészülés jelenlegi időszakában — kérdeztem el­sőn élt. — A megyei pártbizottság é^j a különböző szintű párt­szervek, valamint párttagsá­gunk egésze a Központi Bi­zottság március 19—20-i ülé­sén elfogadott határozat szel­lemében növekvő aktivitás­sal készül pártunk XI. kong­resszusára. Megvitatjuk, ér­tékeljük, hogyan tettünk ele­get a X. kongresszus határo­zatainak, s mit kell tennünk a soron levő feladatok meg­oldása érdekében alapszer­vezeteinknél csakúgy, mint a társadalmi, gazdasági, politi­kai és kulturális élet egy- egy területén. Tesszük ezt a X. kongresszus és az 1972 novemberi párthatározat szellemében. E felelősségtel­jes munka eddigi tapasztala­tai, tényei alapján jó érzés kimondani, hogy párttagsá­gunk a két kongresszus kö­zötti időszakban eredménye­sen tevékenykedett, mérle­günk tehát pozitív. —* Ügy tudom, a pártalAp­szervezctekben és » pártcso­portokban éppen napjainkban folyik az a beszélgetés, amely­nek során a tagsár véleményt nyilvánít az eltelt időszak munkájáról — vetem közbe. — Az a beszélgetés, amely az alapszervezetekben a ve­zetőség, a pártcsoportbizal- miak és a párttagság között történik napjainkban, átfog­ja a pártmunka minden fon­tos területét. E beszélgeté­seknek kettős célja van. Egy­részt véleményt kérünk a párttagságtól a pártvezetö- ség munkájáról, pártunk po­litikájáról, arról, hogy az alapszervezet menyiben fe­lelt meg a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet, va­lamint a közvetlen irányító pártszervek határozataiból adódó sajátos feladatoknak. E beszélgetések kapcsán vé­leményt kérünk párttagsá­gunktól megyénk négyéves fejlődéséről, megkérdezzük, melyek azok a tendenciák, amelyekkel egyetértenek, és melyek azok, amelyek eaves területeken lassítják, vagy akadályozzák a fejlődést. A párttagsággal történő beszélgetés másik fontos cél­ja a párttagok minősítése. Ilyenkor szó esik róla. meg- feleltek-e a szervezeti sza­bályzatban előírt kötelezett­ségeknek, teljesítették-e párt- megbízatásaikat. E munkát a kongresszusi felkészülés fon­tos láncszemének tekintjük. Vallom, hogy e beszélgeté­sek érdemi eredménye, fele­lősségteljes volta jelentősen hozzájárul a reális számve­téshez, a még alkotóbb lég­kör kialakításához, és ter­mészetesen. az alapszerveze- ti munka színvonalának to­vábbi növeléséhez. — Hogyan lehetne értékelni Borsod megyében a X. párt­kongresszuson hozott határo­zatok végrehajtását? — E kérdést kiegészí­tem azzal, hogy a X. kong­resszus és az 1972. novembe­ri határozatok végrehajtásá­ról együtt beszélek. Félreér­tés ne essék, mindezt nem azért teszem, mert a Köz­ponti Bizottság novemberi határozata pártunk politiká­jában valamiféle eltérést je­lentett, hanem azért, m?rc megerősítette, még egyértel­műbbé tette mindazt, amiről a X. kongresszuson szó esett. A novemberi határozat min­denképpen hozzájárult a X. kongresszus célkitűzéseinek még eredményesebb, még gyorsabb megvalósításához. Borsodban éppen napjaink­ban értékeljük a X. kong­resszus határozatainak vég­rehajtását. Miként tettünk eleget a követelménynek, azt megyénk párttagsága es legmagasabb politikai fóru­ma, a megyei pártertekezlet hivatott kimondani. Nekem, mint a megyei pártbizottság egyik dolgozójának, az a sze­mélyes véleményem, hogy Borsodban a X. kongresszus határozatainak helyességét az élet számos területén el­ért eredményeink egyértel­műen bizonyítják. Ügy ér­zem, megyei pártbizottsá­gunk jó közérzettel, nyugodt lelkiismerettel adhat Szá­mot a pártértekezletnek, me­gyénk egész társadalmának arról a négyéves munkáról, amelynek eredményeképpen társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális életünkben szembetűnő eredményeket értünk el. — Mi az alapvető célkitűzés a káderek kiválasztásában, hi­szen napjainkban egyre több szó esik a munkások, a fia­talok és a nők fokozottabb bevonásáról a vezetésbe? , — Káder- és személyzeti munkánk gyakorlatában to­vábbra is o hármas követel­mény már eddig is jól be­vált elveit tartjuk szem előtt. Ezen belül azonban fokozottabban hangsúlyoz­zuk a politika elsődlegessé­gét anélkül, hogy ezzel csor­bítanánk a szakmai, vagy a vezetőkészséggel szembeni követelményeket. A vezetők megítélésénél a politilcai el­kötelezettség hangsúlyozását indokolja, hogy a vezető minden szinten elsősorban politikai tényező. Tetteiben, megnyilatkozásaiban pár­tunk politikáját képviseli, ha esetenként sajátos mód­szerekkel, vagy eszközökkel, de annak végrehajtásán fá­radozik. Ezért követeli pár­tunk, hogy a vezető politi­lcai magatartásában, kép­zettségében, az adott beosz­tásnak megfelelő feltételek­kel bírjon. Egyértelmű az is, hogy a különböző posz­tokon munkásosztályunk és pártunk megbízásából a nép szolgálatába állított vezetők szerepe a politika alakításá­ban és annak végrehajtásá­ban nagy jelentőségű. Ebből indult ki megyei pártbizott­ságunk. amikor a káder- és személyzeti munkával kap­csolatos határozatában na­gyon egyértelműen kimond­ta: a jövőben a vezetők ki­választásánál. minősítésé nél a politikai alkalmasság még jobban kerüljön előtérbe, jobban szem előtt tartva olyan tulajdonságokat Is, mint a demokratikus vezetői magatartás és a szerénység. > — Milyen elképzelések van­nak a fizikai dolgozók, tehát a munkások és a nó'k bevo­nására a vezetésbe? — Határozott vélemé­nyünk, hogy a jövőben töb­bet kell foglalkotnunk a kü­lönböző párt. állami, társa­dalmi és gazdasági vezető­beosztások betöltésénél az arra legalkalmasabb és terv­szerűen felkészített fizikai dolaozőkkal. Ez fontos poli­tikai feladat, mely elveink­nek és társadalmunknak törvényszerű, mindennapi, illetve távlati célja. Most. a XI. kongresszusra való fel­készülés során azon mun­kálkodunk. hogy körültekin­tő kiválasztással, megfelelő tervszerűséggel, a munkások és fizikai dolgozók nagyobb számban kerüljenek a kü­lönböző szintű pártszervek testületéibe és vezetőségeibe. E feladat realizálása nem egyszerű. Nem statisztikáról, nem öncélú elvek érvénye­sítéséről van szó. hanem ar­ról, hogy a munkások bevo­nása a vezetésbe magasabb színvonalú munkát, nagyobb aktivitást, a hatalom érde­mibb gyakorlását, egyszóval a munkásosztály vezető sze­repének erősítését szolgálja. Hadd említsem meg azt is, hogy fontos feladatunknak tekintjük a nők bevonását a vezetésbe. Eddigi eredmé­nyeink biztatóak. Tettünk egyet-mást az alkalmasság vonatkozásában és a politi­kai felkészítésben egyaránt. De vannak feladataink. Így például a széles körű szem­léletformálás, a nők szoci­ális körülményeinek további javítása, politikai és szak­mai képzésük fokozása. —; Hogyan segítik a tömes- •f7.orYP7.cick sajátos eszközeik­kel a kongresszusi felkészü­lést? — A szakszervezetben dol­gozó kommunisták azon fá­radoznak, hogy a párt poli­tikáját megismertessék a szervezett dolgozókkal. A kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny eddigi taoasztalatai kedvezőek. A vállalások többsége menala- pozott. egybe esik a vállalat előtt álló legfontosabb fel­adatokkal. segíti a tervek teljesítését. Célunk, hogy minden alkotó kezdeménye­zés elinduljon a megvalósu­lás útján, s ezáltal is erő­södjön a vezetők és a dolgo­zók kapcsolata. A KISZ tag­jai és a fiatalok tömegei a napi feladatok megoldásával uevancsak becsületesen részt vállalnak a kongresszusi célkitűzésekből. A KISZ Köznonti Bizottság áprilisi határozata alapján a kom­munista jelleg erősítésén, a fiatalok eszmei, politikai ne­velésén és a még tartalma­sabb a lanszervezeti munka kialakításén fáradoznak, mi­közben részt vesznek a kongresszusi munka verseny­ben. A Hazafias Népfront eredményesen tevékenyke­dik a megve előtt álló noti- ti.kai. gazdasági, társadalmi feladatok ismertetésében. miközben mozgósít a tervek teljesítésére. A népfront- munka tartalmát a szocialis­ta nemzeti egvség erősítése, a szocialista demokrácia fej­lesztése. a hazafiság és az internacionalizmus ápolása, a békemozgalmi tevékenység szélesítése képezi. — Végül mit vér * pért a kővetkező hetekben, hónaDOk- ban a meirye kommunistáitól, a társadalmi, eaztJasáfd, poli­tikai élet különböző területe­in? — Nagy szavak helyett egyszerű tetteket. Mi, kom­munisták példamutató és fe­lelősségteljes munkával, a megyei pártbizottság és a kü­lönböző szintű pártszervek irányításával azon fárado­zunk. hogv még pezsgőbb, alkotóbb légkör alakuljon ki a X. kongresszus és a me­gyei párt értekezlet határo­zatainak további végrehajtá­sához, annak reális értéke­léséhez, jelen helyzetünk pontos számvetéséhez. Bí­zunk benne, hogy párttagja­ink továbbra is tudásukhoz és ereiükhöz mérten példa­mutatóan részt vállalnak a X. kongresszus határozatai­nak további végrehajtásából, csakúgy, mint a negyedik ötéves téri' teljesítéséből és az ötödik ötéves terv reális koncepciójának kialakításá­ból. Mindezzel hozzájárul­nak ahhoz. ; megyénk társa­dalma egészséges munka- megosztással, a megfelelő arányok betartásával leg­jobb tudása szerint készül­jön társadalmi életünk nagv eseményére. pártunk XI. kongresszusára és felszaba­dulásunk .10. évfordulójára. — válaszolta Újhelyi Tibor elvtárs. Faulovits Ágoston A szereidében Hutter Sándor, a Diósgyőri Gépgyár H-egységénclt szerelő jc. Dicsei targoncamotor szerelése közben. Fotó: Szabados György A világ takarékpénztárai fel évszázaddal ezelőtt, 1924- ben Milánóban tartott ér­tekezletükön határozták el, hogy minden évben október utolsó munkanapján meg­rendezik a világtakarékos- sugi napot, amelyről ha­zánkban 1965 óta emlékez­nek meg. Az október 31-i világtakarékossági nap — a félévszázados nemzetközi és a 10 éves magyar jubileum — jo alkalom arra. hogy az eredményeket összesítve to­vább népszerűsítsék a taka­rékosság gondolat“:. A múlt évi világtakarékos­sági napon az OTP megkö­zelítően 60 milliárdos betét­állományról számolt be, most a lakosság megtakarí­tása eléri a 68 milliárd fo­rintot. Az egy főre jutó meg­takarított összeg a múlt évi­hez képest csaknem 900 fo­rinttal emelkedett. Jelenleg 4.8 millió betétkönyvet tar­tanak nyilván, vagyis ha­zánkban minden családnak van legalább egy betétköny­ve. A jubileumi világtakaré-* kossági nap megünneplésére országszerte gazdag progra­mot állítottak össze. Az OTP-fiókok, a takarékszövet­kezetek és a postahivatalok ünnepi ügyfélszolgálatot tar­tanak október 31-én. és ezen a napon a társadalmi és a tömegszervezetek bevon ásó­val a legtöbb helyen össze­gezik a helyi lakosság taka­rékoskodásának eredményeit. 1 Ahősö ilyenkor születnek Az esős őszi San™; lehangöló. Az utóbbi hetek időjárása bilincsként szorí­totta a mezőgazdaságot, kény­szerpihenőre kárhoztatva az embereket, a gépeket. A rendkívüli ősz már n miskol­ci villamoson is téma volt, s téma marad hosszú ideig, hi­szen a piac elsőként reagál az időjárás változásaira: bevá­sárló szatyrukat cipelő asz- szonyok panaszolták egymás­nak: hirtelen drágább lett a káposzta, a krumpli, ízetle­nebb a gyümölcs. Ám a pa­nasz ezúttal csak a tényekre szorítkozott, s nem volt ben­ne szemrehányás. A termés feletti idegesség, a féltés iz­galma lett úrra a szövetke- zéiek gazdáin is, hiszen száz­és százhoidakon van kint a napraforgó, a kukorica; szed­ni kellene a káposztát, a sző­lőt, az almát, hogy amit csak lehet, mentsünk a- fagy elől. Több hetes kényszerpihenő után végre kisütött a nap. Hamar felszállt a köd. elállt a szél, s az emberek, amikor kiléptek az ajtón, fellélegez­tek. A mezőgazdasági mun­kát, a termés betakarítását lehetetlenné tevő idő elmara­dását talán még sosem vár­tuk így, mint most. Milliár­dos értékek vannak kint, a szüntelen esőzés elsősorban a gyorsan romló növényeket veszélyeztette. Hosszú évek óla az idén végre megtört a cukorrépa, a burgonyaterme­lés egyhelyben topogása: tár­sulások jöttek létre, újabb termelőszövetkezetek kísérle­teznek a szántóföldi zöldség- termesztéssel. A termésátla­gok kedvezően alakultak, kü­lönösen cukorrépából, kuko­ricából mutatkozik helyen­ként igen jó termés, érthető tehát a tsz-gazdák izgalma. Ha rövid időn belül nem ke­rül biztonságos helyre a sok érték, hiábavaló volt a te­mérdek munka, a nagy anya­gi ráfordítás. A betonúton, az aszfaltos járdán hamar felszáradt az eső, de Miskolcról kiérve, an­nál szomorúbb képet mutat a határ. Azottan. csapzottan kókadoznak a kukoricasorok, s mindenütt fénylik a víz. Megteltek a barázdák, a göd­rök, s ha a partosabb részek­ről látszólag le is húzódott a sok csaoadék, a gépek abban a pillanatban elakadnak, ahogy a kövesútról letérnek. Mégis tegnap. Miskolciéi Üjhelyig mindenütt azt ta­pasztaltuk, hogy az első nap­sütésre, már a kora reggeli órákban megélénkült a határ: ahová nem tudnak bemenni a gépek, oda bemennek az emberek. — Igaz, lassúbb így a mun­ka — mondták a gesztelyi határban cukorrépát ásó asz- szonyok, férfiak, de most minden lehetőséget meg kell ragadni: ha ötven mázsát szedünk fel egy nap, akkor ötvenet, de az a földben nem romlik tovább,'és ha minde­nütt így gondolkodnak, ak­kor a Szerencsi Cukorgyár­nak sem kell csökkentett ütemben termelnie. Boi!ro«szegi akönt^2 áradásra emlékeztet minden: a műútról jobbra letekintve, beláthatatlan messzeségig víz, víz. Csak sejteni lehet, 'hol van a Bodrog valódi medre. Balról sárguló, rozsdabarná­ba játszó szőlőtáblák: ösz- szefüggő területeken a bor­kombinát új telepítése, de a Kincsem-düló aljában is áll a hegyről lefutó víz. Vonta­tók, teherautók állnak a mű- út szélén, hátukon puttonyt cipelő emberek közelednek és kádakba öntik a szőlőskertek termését. Máskor ez a mun­ka is könnyebb volt, a szál­lító teherautók lépésben kö­vették a szüretelőket. most százméterekről kell cipelni a nehéz terhet. S máskor talán hangulatosabb, színesebb is volt a szüret. Az idén azon­ban a téli, tavaszi fagyok már „előszüreteltek . ..” Sárazsadánnyal szemben is vontató áll az út szélén. Ti­zenöt, húsz asszony kapával forgatja ki a földből a bur­gonyát, a kapavágás nyomán megcsillan a víz. Erős férfiak kosarakba, zsákokba gyűjtik a termést, váltókra veszik és cipelik a szilárd úttesten álló vontatóhoz. Károlyfalva határúban kot traktor húz egy ekét, feljebb a domb al­ján szekér elé fogott lovak vergődnek a hatalmas ká­tyúkban. A traktorosok né­zik, nézik ezt á kínlódást, az­tán az egyik gép a lovak elé kanyarodik, kötelet erősíte­nek a rúdra es egy rántással kint vannak a kátyúból sze­kerestől, lovastól... Nehéz, hősies munka fo­lyik a földeken. De mindenütt dolgoznak, nem kell sürget­ni az embereket, mennek maguktól, mindenki kér, s mindenki kap feladatot. S megajánlotta segítségét a tár­sadalom: iskolák, szocialista munkabrigádok vállaltak a mai napra is munkát, ami el­sősorban a nagy értékű gyü­mölcs, zöldség betakarításá­nál jön jól. De mezőgazda­sági üzemeink dolgozói nem elsősorban erre építenek. Hi­szen a munkaerő, a gép a megtermelt növények betaka­rításához nagyjából minde­nütt adott. „Szabályos” idő­járás esetén károsodás nél­kül betakarították volna a termést. Az idén azonban a tavasz, a nyár. az ősz is sza­bálytalanul alakult, a segít­ség az egyre rövidülő időt pótolja. Az ősz olvun. amTi™; már ezzel kell számolni. Ahol nem boldogul a gép. olt meg boldogul ötletességével, lele­ményességével az ember. Ha' a teherautó nem tud bemen­ni a földre, kihordják a ter­mést. zsákokban, kosarakban. Senki nem zúgolódik, senki nem nézi az órát. s mert a szüret m^gis csak szüret: a sor végén valaki elkezdi a nótát. aztán felkapja és visszhangzik tőle az égész hegyoldal. Nehéz az idei ősz. Dé az ember még erősebb. A hétköznapok hőstettei ilyenkor születnek. Onoüvuri Miklós Népi betétkinyv

Next

/
Thumbnails
Contents