Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

1974. szept. 10., kedd ÉSZAK- M AGYARORSZAG 3 Kongresszusi mnkaverseny i TVK-ban A Tiszai Vegyikombinát egyike annak a tizenkilenc nagyvállalatnak, amelyek szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a párt XI. kongresszusa és hazánk (elszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Ebben a nemes versengésben 1S5 szocialista brigád és 18 na­gyobb üzemi kollektíva vesz részt. A kombinát dolgo­zóinak ez évre szóló kongresszusi munkafelajánlásai, a vállalat sajátos helyzetének megfelelően, egyrészt a termelés növelését és a költségek csökkentését célzó vállalásokat tartalmazzák. A ÍPTlllplÓSI felajánlá- SCI HÍMEM sok küzül a legnagyobb volument a műtrágyagyár üzemeinek vállalásai jelentik. A válla­lat legnagyobb termelő egy­ségében a szocialista brigá­dok felajánlásai kereken 16 millió forintot érnek, őket követi a műanyaggyár, va­lamint a gépgyár, amely a termelés növelésén kívül a minőség javítását és a költ­ségek további csökkentését tűzte ki célul. A pártkongresszus tiszte­letére tett termelési felaján­lások értéke vállalati szin­ten mintegy 27 millió fo­rint. Számottevő az anyag- és energiatakarékosság, stb. révén tervbe vett költség­csökkentés összege is, hi­szen jóval meghaladja a 20 millió forintot. A kongresszusi vállaláso­kat nagyszerű munkatettek egész sora követte. Ilyen volt például a műtrágya- gyárban az éves nagyjavítás határidő előtt történt befe­jezése. Ezt úgy érték el, hogy a munkák előkészíté­sére és helyszíni irányításá­ra a különböző gyárak, társ­üzemek dolgozóiból 38 fős műszaki komplex brigádot hoztak létre, amely óramű pontossággal kidolgozta a nagyjavítás ütemtervét. Dön­tő volt az is, hogy a fizikai dolgozók, megértve a feladat fontosságát, kommunista műszakot, vagyis jelentős pluszmunkát vállaltak, így több ezer óra társadalmi munkával segítették a javí­tási, karbantartási feladatok gyors és maradéktalan tel­jesítését. Végül is, a 15 nap­ra tervezett nagyjavítást lé- nyegsen rövidebb idő alatt fejezték be: a kilencedik napon ugyanis már teljes kapacitással termelt a gyár minden egyes üzeme. A dolgozók áldozatos mun­kájának, a szocialista bri­gádok összefogásának, meg­van a kézzelfogható ered­ménye, hiszen a műtrágya- gyár már teljesítette ez évi kongresszusi vállalását. A felajánlott 5 ezer 400 tonna ammónnitrát helyett eddig 5897 tonna, nagy hatóanyag­tartalmú nitrogénműtrágyát adott terven felül a népgaz­daságnak. kttiíínfrk munkájukkal fi«3a!iEri a többi Ryiir> üzem dolgozói is. Például, a festékgyár szocialista bri­gádjai igen sokat segítettek a gyárvezetésnek az alap­anyag-beszerzési gondok és a •tőkés piacokon tapasztalható áremelkedések okozta ne­hézségek leküzdésében azál­tal, hogy a termeléshez meg­felelő hazai gyártmányú alapanyagokat használtak fel. Ahol indokolt volt, át­dolgozták az egyes receptú- rákat is. Mindez döntően hozzájárult ahhoz, hogy a tervezettnél nagyobb árbe­vételt tudtak elérni, ugyan­akkor eleget tettek export­kötelezettségüknek is. A műanyaggyár kollektí­vái egy idő óta alapanyag- ellátási nehézséggel találják szemben magukat. Ezért igen nagy erőfeszítésükbe került a megnövekedett ter­melési feladatok teljesítése. Az itt dolgozó szocialista bri­gádok — kongresszusi válla­lásuknak megfelelően — azonban még ilyen körülmé­nyek között is 3,7 százalék­kal túlszárnyalták első fél­évi tervüket. A gyártási veszteséget is jelentősen, 3.9 százalékról 1,7 százalékra csökkentették és ezáltal több mint 3 millió forintot taka­rítottak meg. A karbantartó és szolgál­tató egységek dolgozóit ha­sonlóképpen elismerés illeti eddigi munkájukért. Az ó érdemük elsősorban, hogy a termelő üzemekben folya­matosan, különösebb fenn­akadás nélkül tudtak dol­gozni. Ezenkívül, számos be­ruházási-fejlesztési felada­tot oldottak meg sikerrel. Szót kell ejteni azokról az intézkedésekről is. amelye­ket a kombinát vezetősége hozott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására, a szociális ellátás fejlesztésére. Így például megemlíthetjük, a közel­múltban elhatározott újabb 5 százalékos bérfejlesztést, amely mintegy kétezer dol­gozót, főként szakmunkáso­kat érint. Tovább javultak a szocialista brigádok kultu­rális és tapasztalatcsere le­hetőségei: a kombinát igaz­gatósága egy új panoráma ! autóbuszt bocsátott a dolgo­zók rendelkezésére. Nem le­becsülendő az a támogatás sem, amelyet a városi ta­nács kap a vállalattól a gyermekintézmények fej­lesztésére. Ebben az évben a TVK 3 és fél millió forint­tal járul hozzá egy újabb óvoda építéséhez, hogy ily módon is segítse a kombi­nát dolgozóit gyermekeik el­helyezésében. A kombinát dntk°zóa kongresszusi munkaverseny­ben kifejtett eredményes munkáját bizonyítják a vál­lalat első félévi termelési, gazdasági sikérei. A TVK ■termelési értéke mintegy 40 millió forinttal haladta meg a tervezett szintet, a válla­lati eredmény 7,5 százalék­kal volt több, mint a félévi előirányzat. L, L. Az igazgató fogadónapján Kazincbarcika, Borsodi Ve­gyikombinát, igazgatói szoba. A tágas helyiségben kelten ülnek, Körtvúlyes István, a BVK igazgatója és V. Gézá- né, gyors- és gépírónő. A fé­lig leeresztett redőnyök mö­gül behallatszik az üzem egyenletes zúgása. Az igaz­gató előtt papír, elérhető tá­volságban magnetofon. Igazgatói fogadónap. Ezen a napon a sok ezer fős vál­lalat minden dolgozója pa­naszával, bejelentésével, vagy más ügyes-bajos dolgával felkeresheti a vállalat igaz­gatóját. # — A gyermekünk hosszabb ideje beteg, asztmás, és az orvos környezetváltozást ja­vasol — kezdte az asszony. — Ezért a férjemmel együtt kérjük az igazgató elvtársat, hogy tegye lehető­vé a vegvikombinát szek­szárdi gyáregységébe való áthelyezésünket. A férjem ugyancsak itt a vállalatnál dolgozik, művezető. — A szekszárdi gyáregysé­günkben jelenleg ugyan nincs üres beosztás, de a fejlesztés folyamán talán nem lesz akadálya az áthe­lyezésüknek — mondta az igazgató. — Sajnos, Szek- szárdon a vállalatnak nincs szolgálati lakása, az ottani lakáshelyzetet nem is ismer­jük. Ebben a kérdésben így a vállalat nem tud segítsé­get nyújtani. Az ön férje művezető, s talán lenne egy másik megoldás is — gon­dolkozott hangosan az igaz­gató — ez ugyan a vállalat számára kedvezőtlenebb, hi­szen meg kellene önöktől válnunk. Az elmúlt napok­ban megkerestek bennünket a leninvárosi Tiszai Kőolaj­finomító Vállalattól, azzal a kéréssel, hogy a BVK adjon át az újonnan induló válla­latnak néhány középkáder szakembert, például műveze­tőket. Leninváros sík vidék, levegője más mint Kazinc­barcikának, s a gyereknek is valószínűleg megfelelne. Ott a lakáskérdés is valószínű­leg hamarabb megoldódik. — Mi inkább a szekszárdi lehetőséget szeretnénk — vá­laszolta kis gondolkodás után az asszony. — Ott ro­konaink vannak, s reméljük, lakáscserével vagy más mó­don a problémánkat meg tudnánk oldani. Befejezésül az igazgató el­mondta, ha V Gézánéék döntése végleges, a családot az új munkahelyre a válla­lat áthelyezi, és a költözkö­désükhöz is segítséget nyújt. * A néhány perces szünetben az igazgatóval beszélgettünk a fogadónapok tapasztalatai­ról. Ezekén a nyílt napokon általában 10—20-an keresik fel a legkülönbözőbb kéré­sekkel a vállalat igazgatóját: Igen sokan a munkakörük­kel kapcsolatos gondokkal, problémákkal jönnek. Ezek az összes kérelmezőknek mintegy 25 százalékát teszik ki. Vannak azután szinte ne­vetséges ügyek is. Például nemrég az üzem .egyik dolgo­zója azzal a panasszal jött az igazgatóhoz, hogy a felesége éjszakára kizárta a lakásból. De a panaszok többsége jo­gos és mély emberi gondo­kat, érzéseket takar. * Annak ellenére, hogy akik ide eljönnek, valamennyien tudják, az igazgató lakásel­osztással nem foglalkozik, a megjelenteknek mintegy 50 százaléka mégis lakásügyben jön. így például dr. P Tamás létesítmény főmérnök is: — Két gyermekem van — kezdi —, jelenleg másfél szobás lakásban lakunk. A városi tanácson 1965 óta jo­gos lakáscsereigényem van beadva, de mind a mai napig a kért nagyobb lakást nem kaptam meg. Szeretném, ha kérésemet a vállalat támo­gatná, hiszen a pihenésünk­höz, a munkaköröm jobb el­látásához, s a gyermekeim érdekében szükségünk lenne a nagyobb lakásra. A főmérnök ígéretet kap, s a rövid szünetben az igaz­gató magnetofonba diktálja a véleményét. A vállalat nyújtson segítséget, hogy a kért két és fél szobás lakást dr. P. Tamás megkapja. Majd megjegyzi: Cukorrépaszedés géppel A Szerencsi Cukorgyárban megkezdődött a termelés. A közelben levő Szerencsi Állami Gazdaság éppen ezért már folyamatosan szállítja a cukorrépát a gyárba. Az állami gaz­daság egyik 44 holdas tábláján géppel szedik a cukorrépát. Traktorvontatású árógép után a felszedőgép tisztítja és juttatja pótkocsiba a termést. Laczó József felv. ________________________________________? Í z eaersialisrriszék ám .,;í : ,? . :;i A tőkés országoknak a közelmúltban kirobbant energiaválsága nem érte vá­ratlanul hazánkat. Tulajdon­képpen már évek óta megfi­gyelhettük előjeleit, sőt, bi­zonyos mértékben, mestersé­ges előkészítésének különbö­ző megnyilvánulásait is. Kü­lönösen a kőolaj az az ener­giahordozó nyersanyag, ami rendkívüli gazdasági és po­litikai jelentőségű. Árának alkulását a világpiacon leg­alább annyira befolyásolják politikai tényezők, mint köz- gazdasági megfontolások. Az olajválság a szocialista országok — így hazánk — energiaellátását nem veszé­lyezteti. hiszen a szocialista országok energetikailag ön­állóak. Felbecsülhetetlen tá­— Mindenkit egyforma mércével kell mérni. Ha jogosult, a kéréseket a vál­lalat támogatja, ha a kérés nem jogos, az igazgató is ne­met mond. * Az újabb kérelmező K. A. Sándor. Szarvason megürese­dett egy tanszékvezető tanári állás. Azt akarja megpá­lyázni, és kéri a vállalat igazgatóját, hogy az eddigi munkájáról és magatartásá­ról kedvező elbírálást adjon. Az igazgató kifejti a véle­ményét: K. A. Sándort ki­váló szakembernek tartja, és' nem gátolhatja meg az üzemből való eltávozását. De személy szerint úgy érzi, a tanárjelöltnek a közélettől való tartózkodása a fiatalok nevelésében hátránynak szá­mít. * A néhány perces szünetet ismét a lakáskérdésnek szen­teltük. Hiszen a kérelmezők többsége ezen a napon is ilyen kérésekkel kereste fel az igazgatót. — Volt-e példa rá, hogy az igazgatói döntés megvál­toztatta volna az üzemi la­káselosztó bizottság korábbi határozatát? — Nem, még nem volt rá példa — válaszolta. — De bizonyos módosításokat, fi­nomításokat már végeztünk. Például, a jövőben az igé­nyek teljesítésénél lényege­sen nagyobb súllyal esik lat­ba, ki hány éve dolgozik a yállalatnál. Tehát a törzs- gárdatagság sokat számít. A néhány perces szünet után újabb panaszos érke­zik. Néhány napja nősült, és lakást szeretne... Hajdú Gábor maszt nyújt ehhez a Szov­jetunió segítsége, a szocia­lista tábor gazdasági ereje, ezen belül az energetikai együttműködés. Jóval érzé­kenyebben érint azonban bennünket a világpiacon tar­tósan érvényesülő áremelke­dés, amely már ma is sú­lyosan terheli tőkés fizetési mérlegünket. Benzinárak külföldön Figyelemmel arra, hogy a kőolajat, illetve a kőolajter­mékeket csak igen korláto­zott mértékben lehet más energiahordozóval helyette­síteni és a szóba jöhető he­lyettesítés is csak hosszabb távlatban oldható meg, az olajválság hatását tartósnak kell feltételezni. Elsősorban ez a magyarázata, hogy a legtöbb európai országban a kőolajipari termékek rend­kívüli áremelkedése követ­kezett be, és a takarékos felhasználást elősegítő intéz­kedéseknek egész sorát ve­zették be. Az egy évvel ezelőtti, egyébként is magas benzin­árakhoz viszonyított árindex a szomszédos Ausztriában 160 százalék, Franciaország­ban 149 százaiéit, az NSZK- ban 137 százalék, Jugoszlá­viában 189 százalék. Cseh­szlovákiában 175 százalék" —, hogy csak néhány példát említsünk. Árváltozások itthon Ismeretes, hogy energia- és energiahordozó impor­tunk döntő többsége a Szov­jetunióból származik. Ezeket az energiahordozókat ma is a tervek szerint előirányzott mennyiségben és a világpia­ci konjuktúra hatásaitól és ingadozásaitól mentes ára­kon vásároljuk. Növekvő szükségleteink fedezésére azonban tőkés olajimportot is igénybe kell vennünk, mégpedig a rendkívül ma­gas világpiaci áron. Két adat az árak jellemzésére: az energiapolitikai koncepció kidolgozásakor 17 dollárért lehetett olajat beszerezni a világpiacon, ebben az évben az egvik vásárlásnál pedig már 70 dollárt kellett fizet­nünk. A tőkés olajimport növe­kedése azzal a kézenfekvő következménnyel jár. hogy a világpiaci árak és árarányok hatása alól mi sem vonhat­juk ki magunkat. Kormány­zatunk részben erre a kö­rülményre való tekintettel tartotta szükségesnek szep­tember 1-ével az új fogyasz­tói árak, 1975. január 1-ével pedig a termelői árváltozá­sok eletbe léptetését. A fo­gyasztói árváltozásokat, va­lamint a termelői árváltozá­sokat indokolttá tette még a tüzelőanyagokkal való he­lyes és taitarékos gazdálko- uas szükségességé is. A hazai termelői és fo­gyasztói áremelkedések azonban a tőkés piaci ár­emelkedésekhez kepest vi­szonylag alacsonyait., éppen annak következtében, hogy kőolajszükségletünknek csak egy részét szerezzük be a tőkés piacról. A világpiaci áremelkedésből származó többletkiadás azonban még ilyen körülmények között is jelentős terhet jelent a költ­ségvetésnek. Energiahordozó-árrendsze­rünk alapjait 1966-ban rak­ták le. Annak idején a termelői árak szintjét az át­lagos belföldi társadalmi rá­fordítás alapján határozták meg, ami azt jelentette, hogy az összár fedezte az ener­giahordozók összes belföldi kitermelési és import be­szerzési költségét, beleértve egy bizonyos mértékű nye­reséget is. Jiivtöeíeninevelö mtézkeűósek Az ösztönzés azonban a vártnál szélesebb körben te­remtett érdekeltséget a szén­ről a szénhidrogénre való átállásra. Ellenösztönzésként ezért az új termelői árakban megváltoznak az árarányok, mégpedig úgy, hogy ha az egységnyi szén ára 100. ak­kor a tüzelőolajoké 150, a gázé 140 lesz. Az árarányok változása némileg lassítani fogja a szénről a szénhidro­génre való átmenetet, ami természetesen a szén haté­konyságának újraértékelését jelenti. A lakosságot érintő tüze­lő- és üzemanyag-áremelé­sek miatt 2,3 mill'árd forint­tal növekszik a lakosság ki­adása. A kormány ezért jö­vedelemnövelő intézkedése­ket is hozott. Az ugyancsak szeptember 1-tői életbe léoő bérkiegészítések 3.5 milliárd forinttal növelik a lakosság jövedelmét. A bérkiegészí­tés összegének körülbelül 60 százalékát a nyereségadózás rendszerén keresztül az ál­lam, körülbelül 40 százalé­kát pedig a vállalati alapok fedezik. A vállalatokat érin­tő termelői árváltozásokat az eszközlekötési járulék egy­idejű módosításával ellensú­lyozza az állami költségve­tés.

Next

/
Thumbnails
Contents