Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. szept. 6., péntek Kátír János fogodta V. A Hint Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Vlagyimir Aleksze- jevics Kirillint, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, I. N. Ma­karov. az SZKP KB osz­tályvezető-helyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Ms nagygyűlés a fővárosban Bu'gária felszabadulásának harmincadik évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Bulgária fel- szabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából szeptember 6-án, pénteken délután 3 órakor nagygyűlést rendez az Egyesült Izzóban. A nagygyűlésen Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköz- társaság magyarországi nagy­követe mond beszédet. (Folytatás az 1. oldalról) V. A. Kirillin fontos ered­ményként értékeli, hogy a tudományos-műszaki kapcso­latok jó feltételeket terem­tettek új technológiák alkal­mazására. Reálisan értékelve a szov­jet tudomány és technika eredményeit, nagy lehetősé­geinket, azt is világosan lát­juk —, mondotta — hogy erőinket egyesítve sokkal na­gyobb eredményeket érhetünk el a tudományos-műszaki ha­ladás valamennyi ágában. Az ünnepi megemlékezés Lázár György zárszavával, majd az internacionálé hang­jaival ért véget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Biz-ttsága és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa a magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együtt­működési megállapodás alá­írásának 25. évfordulója al­kalmából ezután fogadást adott a Parlamentben. Kiállítások az egyetemen Tegnaptól, szeptember 5- től két kiállítás is látható a Nehézipari Műszaki Egye­temen. A felsőfokú oktatási intézmény alaoításának 25. évfordulója alkalmából az egyetemi könyvtárban és a főépület régi szárnyának galériáján nyílt kiállítás. Az egyetemi könwtár földszint­jén, a tárlókban egyetemi oktatók és hallgatók .un­káival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Szakdolgoza­tok és doktori értekezések, egyetemi jegyzetek és tan­könyvek. haza; és külföldi kiadók gondozásában meg­jelent tudományos művek jelzik: nemcsak a jogelőd e<*vetemek nrofesszo’-gi. ha­nem a Nehézipari Műszaki Egvetem tanárai is eredmé­nyesen tevékenykednek szakterületük, egy-egy tudo­mányág ismereteinek feltá­rásában. A kiállításon gra­fikonok segítségével megis­merkedhetünk az egyetemi könyvtár munkájával is. A Nehézipari Műszaki Egyetem történetét, az egye­temi életet ismerhetjük meg az A/l-es épület galériáján megnyílt fotókiállításon is. A pillanatkéoek felidézik az indulás éveit, az építkezés időszakát, az első miskolci egyetemisták — és termé­szetesen a maiak — minden­napi életét is. A fotók se­gítségével az érdeklődők megismerkedhetnek azzal a tudományos munkával is. amelyekre az egyetem jól felszerelt laboratóriumaiban, tanszékein lehetőségük nyí­lik az oktatóknak, kutatók­nak és diákoknak egyaránt. Moszkvai jelenlés Szabadságot a chilei nép hű fiainak! Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön fogadta Németh Károlyt, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tartózkodik Moszk­vában. Csütörtökön Miskolcon be­fejeződött az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um által rendezett észak­magyarországi tájértekezlet, amelyen az ÉVM képviselői Borsod, Heves és Nógrád megyék, valamint Miskolc megyei város tanácsi szak- igazgatási vezetőivel vitatták meg az időszerű tennivaló­kat. A tanácskozás második napján az október 1-én élet­be lépő Országos Építésügyi Szabályzat előírásairól, s az azok alkalmazásával kapcso­latos követelményekről tár­gyaltak a résztvevők. Az eddig érvényben volt szabályozókat még 1961-ben adták ki, s így ezek termé­szetesen az akkori gazdasági helyzetet, az akkori műszaki fejlettséget tükrözik. Az az­óta eltelt több, mint egy év­tized alatt az építőipar mű­szaki fejlődése nagymérték­ben felgyorsult. A most életbe lépő sza­bályzat legfőbb jellemzője, Leonyid Brezsnyev és Né­meth Károly között szívé­lyes, baráti beszélgetés folyt le, amelynek során megvitat­ták az SZKP és az MSZMP közötti együttműködés to­vábbfejlesztésének néhány kérdését, valamint több, kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó időázerű nemzet­közi problémát. hogy jóval kevésbé megy a részletekbe, mint a régi. A konkrét méretek, anyagok és szerkezetek és a különfé- ls megoldási módok megkö­tése helyett elsősorban az ál­talános követelményeket rög­zíti. így a szabályzat terje­delme is jelentős mértékben csökkent. Három fő téma­csoportja lényegében a vá­ros- és községrendezési elő­írásokat, az építményekre vonatkozó általános előírá­sokat és az egyes építmény- fajtákra vonatkozó speciális előírásokat öleli fel. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az új építésügyi sza­bályzat nagymértékben nö­veli a tervezői és beruházói szabadságot, zöld utat bizto­sít az új megoldásoknak, a műszaki fejlődésnek. De ez egyben azt is jelenti, hogy megnő a tervezők, s az épí­tésügyi hatóságok, a tanácsi szakigazgatási szervek fe­lelőssége is. f. t. Egy évvel ezelőtt dön­tötte meg Chile törvényesen megválasztott, kormányát a fasiszta katonai puccs, s gyilkolták meg. Allende el­nököt. A Magyar Szolidari­tási Bizottság ebből az alka­lomból közzétett nyilatkoza­ta emlékeztet arra, hogy Allende elnök meggyilkolá­sával és törvényes kormá­nyának megbuktatásával megkezdődött a chilei haza­fiak elleni könyörtelen haj­tóvadászat. Megkínoztatás és börtön lett osztályrésze mindazoknak, akik valóra akarták váltani a chilei nép évszázados álmát: a szabad, független és virágzó haza megteremtését. Hazafiak ez­rei jutottak AUende sorsára, a börtönök megteltek de­mokratákkal és kommunis­tákkal. Luis Corvalánt és a Népi Egység-kormány tagjait halálra akarják ítélni, hogy megsemmisítsék a haladó erőket Chilében. Hosszan tartó, súlyos be­tegség után, 51 éves korá­ban elhunyt dr. Zsidai László, országgyűlési képvi­selő, a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság igazgatója. Dr. Zsidai László az MSZMP Mezőkövesdi járási Bizottsága végrehajtó bi­zottságának tagja volt és több mint egy évtizeden át — A leghatározottabban elítéljük a chilei ellenforra­dalom véres terrorját, a de­mokratikus, haladó erők el­leni megtorló akciókat. Is­mételten kifejezésre juttat­juk: együtt vagyunk a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a de­mokráciáért harcoló chilei néppel; mindazokkal, akik harcban állnak az ellenfor­radalmi katonai juntával. A magyar közvélemény cse­lekvő szolidaritását kifejez­ve, követeljük a demokra­tikus szabadságjogok hely­reállítását, a terrorperek megszüntetését, a letartózta­tott kommunisták, hazafiak szabadon bocsátását, vala­mint a demokratikus rend helyreállítását. Szabadságot a népi egység vezető politi­kusainak, a chilei nép hű fiainak — hangzik a nyilat­kozat. irányította az egyik legna­gyobb Borsod megyei állami gazdaságot, kerületében má­sodik alkalommal választot­ták országgyűlési képviselő­nek. A Borsod megyei képvi­selőcsoport legutóbbi ülésén kegyelettel emlékezett meg elhunyt képviselőtársáról. Magasai szakmai kivételit lyi Befejeződött az észak-magyarországi építésügyi tájértekezlet Elhunyt dr. Zsidai László A ¥ILÁG_________________________________ nyersanyagéhségéről A kőolaj közös kiaknázása, finomítása és elszállítása is tény ma már. A nyugatné­met Európa-Archiv említet­te: a szovjet olaj-, földgáz- és rézkészletek akkorák, hogy azok hosszú ideig ki­elégíthetnék az NSZK szük­ségleteit. Lényegében ugyan­ezt mondhatja el több más nyugat-európai állam is. Ezért döntött úgy Francia- ország is, hogy „beszáll” a szibériai rézlelőhelyek hasz­nosításába, ércmosó és érc- feldolgozó üzemeket építe­nek. Az utóbbi időben je­lentős nyersanyag-egyezmé­nyeket írt alá a Szovjetunió Japánnal is. Ami tehát évek­kel ezelőtt, a hidegháború esztendejében elképzelhetet­len volt, az most valóság. Az Egyesült Államok és Japán a Szovjetuniónál feliratko­zott a nyersanyagkérelmezök listájára. Persze, hogy a nyugati or­szágok a Szovjetunió nagy nyersanyaglelőhelyei felé ka­csintgatnak. az egyáltalában nem jelenti, hogy az Euró­pai Közös Piac, az Európai Szabad Kereskedelmi Társu­lás és sok más — a tőkések által létesített szervezel, amelyek mind az integrá­ciót, mind pedig a gazdasá­gi kapcsolatok bővítését cé­lozzák, elavultak volna. Er­ről egyáltalán nincs szó. A nemzetközi gazdasági együtt­működés szükségszerűségből jött létre, s a huszadik szá­zad második felében szinte nélkülözhetetlenné vált. Ha ez jellemzi az egész világot, akkor ez a törvény- szerűség méginkább vonat­kozik a szocialista országok közösségére. A szocialista országokat a közös cél — a szocializmus, majd a kom­munizmus felépítése —, va­lamint a közös ideológia, a marxizmus—leninizmus fűzi össze. Mindez nemcsak szük­ségessé, de lehetővé is te­szi a szocialista országok gazdasági összefogását, a közös cél sikeres megvalósí­tása érdekében. A múltból örökölt elmaradottság, a há­ború okozta károk következ­ményéinek a felszámolásá­ban is jelentős volt a sze­repe a szocialista országok összefogásának, és jelentősé­ge nem csökken, hanem egyre inkább nő a szocia­lizmus építésének meggyor­sításában, a szocializmus tel­jes felépítésének idején. A magyar népgazdaság számára pedig különös je­lentőséggel bír a nemzetközi gazdasági együttműködés. Ezt megkövetelik a magyar nép­gazdaság viszonylag rossz adottságai, lehetőségei. Hazánk viszonylag sűrűn lakott ország, négyzetkilomé­terenként 110 ember él a Duna-medencében. A KGST- országok között Magyaror­szág területe a legkisebb, la­kosságának száma pedig csak Mongóliánál és Bulgá­riánál több. Magyarország iparilag közepesen fejlett or­szág, ennek ellenére azon­ban helyzeti adottságaink, nyersanyag- és energiahor­dozók tekintetében szegé­nyek. Magyarország az ener­giahordozók tekintetében a KGST-országok között 8 leg­rosszabb feltételekkel ren­delkezik. Szén, olaj, földgáz és vízienegia-készleteink a legkisebbek. Az energiahor­dozók között jelentős helyet elfoglaló széntermelés a KGST-országok közül Ma­gyarországon a leggazdaság- talanabb. Még kedvezőtle­nebb tényező, hogy a 12 legfontosabb nyersanyag­ellátottság tekintetében ha­zánk az utolsó helyen áll' a KGST-országok között. Csak egyetlenegy alapanyagból, a bauxitból vagyunk önellá­tóak. A bauxitvagyont a har­mincas években kétszáz-há­romszáz, sőt 450 millió ton­nára is becsülték. Az ötvenes években már úgy vélekedtek, hogy megközelíti a 200 mil­lió tonnát, végül a felkuta­tott bauxitvagyon a hatva­nas évek végén 110 millió tonna körül alakult. (Nem árt tehát az óvatosság!) A bauxit Magyarország közismerten fontos nyers­anyaga, de azért hadd utal­junk az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen tényezőkre: az egyik: bauxitkincsünk mint­egy 90 százaléka veszélyes karsztvízszint alatt van. A bányaművelést nagymérték­ben megnehezíti e körül­mény, egyben azt világossá is teszi: egy tonna bauxit ki­termeléséhez jelenleg 100 méter mélységben 60 m:l vizet kell kiemelni. (A későbbiek során ezek a számok: 160 méter mélységre és 80 m3 vízre változnak.) A másik: a bauxitot nem tudjuk olcsó vízienergiával párosítani. Már pedig kiderül, hogy az alumínium értékében a fel­használt energiamennyiség értéke a bauxitérték több­szöröse. Ezért az alumínium- gyártás gazdaságos feltételeit alapvetően nem a bauxitbá­nyászat, hanem sokkal in­kább a villamosenergia-ter- melés adottságai határozzák meg. Ez magyarázza, miért koncentrálódik a világ alu­míniumtermelésének 90 szá­zaléka azokba az országokba, amelyek vízierőműben elő­állított, olcsó villamos ener­giával rendelkeznek, noha ezek az országok a világ ba- uxittermelésének csak 20 százalékát adják. Importra szorulunk a fon­tosabb színesfémekből; a rézből, a krómból, az ónból, a volframból, a nikkelből, s kohászati alapanyag-szükség­letünk jelentős része is im­portból ered: a vasérc 87, a kokszolható szén 50, a koksz 60 százalékát importáljuk. Hasonlóan behozatalra szo­rulunk vegyipari eredetű, vagy vegyipari rendeltetésű anyagokból is. Vonatkozik ez elsősorban a nyers fosz­fátra, a gumira, a kénre, de érvényes a textilipar, illetve a könnyűipar számára szük­séges számos alapanyagra, pl. a gyapotra és a gyapjúra, valamint a bőrre és a fára is. (Folytatjuk) i iiiepsíi a Parlamenttel)

Next

/
Thumbnails
Contents