Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-27 / 226. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. szept. 27., péntek Előremutató számvetés A z Országház csupa arany és márvány Kongresszusi terme talán kicsit túl ünnepélyessé is tette a szerdán tartott országos közművelődéspolitikai aktívaértekezletet, mégis nem ünnepi felszólalások sorozata, hanem munkaértekezlet volt ez a nagyszabású tanácskozás. Olyan munka- értekezlet, amelyen a közművelődésben érdekelt mintegy hétszáz aktíva hallgatta meg Aczél Györgynek, a Politikai l Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének referátumát a márciusban hozott közművelődési párthatározat realizálásának eddigi eredményeiről, majd igen nagyszámú hozzászólás egészítette azt ki helyi tapasztalatokkal, s vitatta meg a további teendőket. Előremutató számvetés volt ez, a munka kezdeti szakaszának nagy jelentőségű, s ugyanakkor kemény feladatokat szabó értékelése. Az aktívaértekezlet rendkívül gondolatgazdag volt. Hangot kapott a beszámolóban és a felszólalásokban egyaránt, hogy társadalomépítésünk alapvető célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom, ez pedig sokoldalúan fejlett szocialista emberekből áll. Ennek a társadalomnak az építése és a sokoldalúan fejlett ember nevelése nemcsak kulturális feladat, — s ebből következően a közművelődés régen megszűnt reszortfeladat lenni —, nem is kampányteendő, hanem mindennapi politikai munkánk szerves része. A márciusi párthatározat végrehajtására mindenütt megtörténtek az első lépések, első intézkedések. A teendők azonban rendkívül hosszú távra szólnak. Elhamarkodott, gyors, látványos intézkedések, lépések érdemi sikereket, tartós eredményeket nem hozhatnak. Az viszont, hogy távlati feladat, nem jelenti a halogatás lehetőségét is. Olyan távlati feladat a közművelődési határozat végrehajtása, amelyet már meg kellett, illetve azonnal meg kell kezdeni. Rendkívül érdekes volt hallgatni a különböző felszólalásokból, hogy az ország különböző pontjain milyen visszhangra talált a határozat, miként reagáltak rá az emberek. Különösen figyelmet érdemel, hogy például Békéscsabán a szocialista brigádok külön munkavállalásokkal kívánják segíteni a vidékről bejáró dolgozók kulturáis ellátását, oly módon, hogy a munkájuk értékét a bejárók lakóhelyi művelődésének segítésére fordítják. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a gazdasági vezetés felelősségét milyen sokan hangsúlyozták, s hogy a kormány rendeletileg is segíti a gazdasági vezetés részéről történő közművelődés-támogatást! Többek között azzal, hogy felfüggesztett olyan korábbi tiltó rendelkezéseket, amelyek bizonyos vállalati pénzek kulturális felhasználását korlátozták. Egyébként a közművelődésre évente 5 milliárd forintot fordítunk. R endkívül sok, s igen fontos kérdés merült fel, sok okos gondolat fogalmazódott meg. Az elkövetkező idősza- kokoan ezekről még szót ejtünk. Itt pusztán egyet ragadunk ki: ahogyan a közoktatási párthatározat után az oktatás támogatása közüggyé lett, úgy kívánatos, hogy most a közművelődési határozat után a közművelődés támogatása is valóban közüggyé legyen. S ebben is előremutató volt e tanácskozás. Benedek Miklós » Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz miskolci építésvezetőségeire: kőműveseket. ácsokat, villanyszerelőket, tetőszigetelőket, műköveseket, darusokat, bútorasztalosokat, lakatosokat. földmunkagépkezelőket, gépkocsiszerelőket, segédmunkásokat, irodatakarítókat. A sajószentpéteri építésvezetőség sajóbábonyi, kazincbarcikai, edelénvi és szendröi építkezéseire: sárospataki és encsi építésvezetőségére: kőműveseket, ácsokat. kubikosokat, segédmunkásokat. Útiköltséget, munkásszállót, különélés! pótlékot, fiatalok részére betanulási pótlékot biztosítunk. Minden héten szabad szombat. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. u. 51. Sárospatak vásártéri építkezés Sajószentpéter, Bányász u. 1. Encs, Vörös Hadsereg útja 13. Október 5-sg: Bozsik István munkája Országos grafikai hét Kiállítás a miskolci Szönyi István-teremben Érdekes kiállítássorozatot rendezett a Képcsarnok Vállalat. Tegnap az ország tizennégy városában, és a fővárosban egyidőben nyitotta meg az országos grafikai hetet, a ma élő magyar grafikusművészek alkotásainak bemutatóját, s vásárát. A tizennégy vidéki város között szerepel a magyar sokszorosító grafikai művészetnek biennálékon otthont adó Miskolc is, ahol a Képcsarnok Szőnyi István-terme kínálja a látnivalókat. A Szőnyi-teremben huszonhét művész egy-egy alkotása látható. Köztük mindössze kettő „képviseli” Miskolcot, ami a város és a grafika kapcsolatát ismerve meghökkentően kevés. A városhoz kapcsolódó művészek közül többen is szerepelnek egy-egy alkotásukkal. Szű- kebb pátriánkat Lenkey Zoltán és Barczi Pál, a Miskolc- hoz kötődőket Kass János és Csohány Kálmán, az itt már kiállításokkal szerepeiteket Gacs Gábor, Rékassy Csaba, Pásztor Gábor képviseli: De egy-egy művel szerepelnek a magyar grafikai művészetnek olyan jelességei is, mint Hincz Gyula, Stettner Béla, Raszler Károly, Gyulay Li- viusz és még sokan mások. (A rangos sort látva a miskolciak hiánya még feltűnőbb). A kiállított művek többsége rézkarc, kevesebb a linó-, vagy rézmetszet. Merész dolog lenne azt állítani, hogy ez a mini tárlat átfogó képet ad a hazai sokszorosító grafikai művészetünkről. Erre a részvevők összetétele sem ad lehetőséget. Részben, mert sokan hiányoznak (nemcsak miskolciak), másrészt a szereplők, illetve a kiállított műveik több esetben nem pontosan azt az élményt adják a nézőnek, mint egyéb tárlatokon. Ebben bizonyára igen nagy mértékben közrejátszik a Képcsarnok Vállalat műkereskedelmi szerepe, s ebből adódóan az a természetes törekvés, hogy magas művészi értékű műtárgyakat kínáljon a vásárló közönségnek, mindinkább áthidalva a művészi törekvések és a műtárgyakat vásárló közönség közötti nem ritka szakadékot. A Szőnyi-teremben látható képek ezt a műkereskedelmi-művészi ízlésfejlcsztési törekvést tükrözik. A kiállított képek mind jó munkák, többségben száz példányban készült nyomatok, olcsó — 250 és 500 forint közötti — áron. Többségben értékes la- káskiegc szítok, jó műves megoldással, kevesebb közölnivalóval, egy-két kivételtől eltekintve, a bármiféle emóció keltésének kerülésével, mentesen a közéleti vonatkozásoktól. E tekintetben kivétel Pásztor Gábor Ablak című munkája, amely az atomveszély vízióját asszociálja a tárlatlátogatóban, vagy Sziráki Endre színes Radnóti-iiiusztrációja. Feltétlenül ki kell emelnünk Hincz Gyula, Lenkey Zoltán, Gyulay Liviusz, Gacs Gábor, Rékassy Csaba, Kass János, Gácsi Mihály lapjait. Csohány Kálmán szűk szavú, nagyon kevés vonással jelzett grafikája és Barczi Pál Petőfi-illusztrációja kívánkozik még e sorhoz. ! Roppant széles a temati- j kai és az ábrázolási mód- | beli választék, s úgy tűnik, ez a tárlat hazai grafikai művészetünknek elegáns és rangos szemléje — a teljesség igénye nélkül. Azt a képcsarnoki célt viszont, hogy az emberek lakásaiba a grafikai művészet értékes darabjait kínálja és juttassa, magas szinten szolgálja. Szívesen ajánljuk a nagyközönség figyelmébe. * Az országos grafikai hét miskolci megnyitóját tegnap délután rendezték a Szőnyi- teremben. Feledy Gyula grafikusművész tartott bevezetőt. A meghívón Reich Károly rajzát látjuk. A tárlaton egyikük sem szerepel. A kiállítás október 5-ig tekinthető meg. (benedek) A Bodrog táncosai AKAR A NÉVADÓ folyó; bár vize folyton változik, szüntelen megőrzi önnön lényegét — a két évtizede alakult sárospataki Bodrog nép- táncegyüttes ugyanúgy őrzi jellegzetes egyéni stílusát, noha tagjai újra meg újra cserélődnek. Amikor húsz esztendeje, 1954 őszén, a mostani általános fogyasztási szövetkezet jogelődje, a helyi földművesszövetkezet gondoskodó gazdája lett Sárospatakon a néptáncművészet ügyének, már figyelemre méltó előtörténete volt itt a néptánc- mozgalomnak. Több intézmény, vállalat is működtetett kisebb tánccsoportokat. Mindebből azonban legfeljebb egy-egy alkalmi fellépésre futotta. Az erők szétforgá- osolása akadályozta a kívánatos művészi fejlődéshez szükséges nagyobb igényű, rendszeres foglalkozások bevezetését. Ez a felismerés késztette az érdekelteket az erők összegezésére. A földművesszövetkezet, mint fenntartó testület, anyagi és szellemi felelősségének vállalásával példásan tanúsította, hogy közhasznú gazdasági tevékenysége mellett híven igyekszik megfelelni társadalmi-közösségi nevelő szerepének, közművelődési feladatainak is. A szövetkezet gondoskodása anyagilag, szervezetileg biztosította az együttes működésének zavartalanságát — a művészi teljesítmény folyamatosságát pedig Sipos György művészeti vezető szakmai felkészültsége, pedagógiai rátermettsége szavatolta. Sípos György, a tanítóképző intézet testnevelő tanára nemcsak oktatói munkájában országosan elismert módszertani szakember, hanem a hazai amatőr néptáncművészet megbecsült szaktekintélye is. Elsősorban az ő céltudatos nevelőmun- kájának köszönhető, hogy a Bodrog-együttes a hazai élvonalba nőtt fel, s évről évre őrzi kivívott helyét. Szakmai eredményei mellett az együttes közösséget alakító, széles körben ható íziésfor- ,máló tevékenységének a hivatalos elismerését is jelenti a már kétízben kiérdemelt Kiváló együttes cím. A Bodrog különböző foglalkozású fiatalokat — ifjúmunkásokat, mezőgazdaságban dolgozó lányokat, fiúkat, gimnazistákat, főiskolai hallgatókat, ifjú pedagógusokat, szövetkezeti alkalmazottakat — köt össze egyakaratú, erős közösséggé. Tagjai valameny- nyien a népművészet szere- tetétől ösztökélve, önkéntes szép szolgálatként vállalják — napi fő kötelességük, munkájuk, tanulásuk után — esténként az izmokat, idegeket igencsak igénybe vevő próbákat. A szó legtisztább értelmében amatőr művészet az, amit a Bodrog-együttes tagjai művelnek. Évente 25—30 műsort ad az együttes. Országos megbecsülését fémjelzi, hogy például a szövetkezeti kongresszus gálaestjén is szerepelt, s fellépett az Elnöki Tanács elnöke által a diplomáciai testület számára adott fogadáson. A Szövetkezetek Országos Szövetsége javaslatára a Művelődésügyi Minisztérium több ízben érdemesítette külföldi vendégszereplésre a Bodrog-együttest, s a pataki táncosok már Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Angliában, Ausztriában, Franciországban, az NDK-ban, Norvégiában, s legutóbb Lengyelországban gyarapították fellépéseikkel a magyar népművészet jó hírét. Erről a külföldi lapokban megjelent értékelések is híven tanúskodnak. A BODROG-EGYÜTTEST működése 20. évfordulóján ünnepi fogadáson köszöntötte a fenntartó szövetkezet. A bensőséges ünnepségen részt vett az országos vezető testület képviseletben dr. Kovács Sándor, a SZŐ VOSZ első elnökhelyettese, aki méltatta az együttes sikerekben gazdag tevékenységét, s átadta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ajándékát, elismerő oklevelét. A város vezető testületéinek elismerését Bujdos János, a Sárospataki városi Pártbizottság első titkára fejezte ki. Ureczky Csaba megyei néptánc-szakfelügyelő, a megyei tanács, valamint a sátoraljaújhelyi testvéregyüttes, a Hegyalja köszöntését tolmácsolta. Kedves műsorral köszöntötték a jubiláló hazai. együttest az itt vendégszereplő lengyel Zlat- nianka népi együttes tagjai. Jókívánságaikat vezetőjük, Referda Eugeniusz foglalta szóba. A MÉSZÖV képviseletében Csege Géza elnök mondott köszöntőt. A pataki áfész nevében Kocsis János, az igazgatóság elnöke adott át ajándékot az együttesnek, jutalmat Sípos György művészeti vezetőnek és szakmai segítőtársainak odaadó munkájukért. Berccz József Kerítésanyagok árengedménnyel! Telepeinken szeptember 10-től november 30-ig árengedménnyel árusítjuk a különféle „Lepke” és „Kunsági” típusú kcrítésclcmcket, kiskapukat, nagykapukat. Miskolcon, a József Attila 15. sz. alatti Olcsó Áruk Boltjában, valamint a megyei telepeinken olcsón beszerezhető az udvarok és víkendházali elkerítéséhez keresett alumínium sodronyfonat. Nem rozsdái, mutatós, nem igényel festést! Észak-magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalat Miskolc, Sajó-part.
