Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
1974. siept. 25., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Sok múlik a jó szervezésen Készenlétben a télre Mii tesz a Köztisztasági Vállalat? Mind több szó esik azokról az előkészületekről, amelyeket az illetékes szervek Miskolc téli közlekedésének zavartalan biztosítása érdekében tesznek. A Miskolci Köztisztasági Vállalat kettős feladat ellátására készül: a szemétszállításon kívül a hó- eltakaritás is az ő hatáskörükbe tartozik. Őszintén szólva, egy évvel ezelőtt a váratlan havazás nehéz feladat elé állította a vállalat dolgozóit és vezetőit. Ebből okulva, már hetekkel ezelőtt megkezdték az előkészületeket, hogy az idei tél ne okozzon (nehézségeket. Október 1,5-re valamennyi járművet és munkagépet üzemképes állapotba helyezik, ugyanakkor a kézi- szerszámok is a rendeltetési helyükre kerülnek. Készülnek a munkaszervezési, intézkedési tervek is, amelyekben meghatározzák az ügyeleti rendet, a takarító részleg feladatait, a szállítás szervezését és formáját. A vállalat vezetői mindezt októberben terjesztik a városi tanács illetékes szervei elé. A 17 különféle hóeltakarító eszköz elegendő, viszont a hó elszállítását saját járműparkjukkal nem tudják megoldani. Ezért — a korábbi évekhez hasonlóan — most is tárgyalásokat folytatnak a gépkocsikkal rendelkező vállalatokkal, hogy szükség esetén a hó mennyi- | ségétöl függően elegendő szállító jármű álljon rendelkezésükre, a város úthálózatának megtisztításához. Elegendő készletük van a síkta- lanító, szóró anyagokból is. Természetesen az alkalmi hóeltakarító munkásokra — a havazástól függően — ezen a télen is szükség lesz. A Miskolci Köztisztasági Vállalat téli tevékenységét nagyban befolyásolja az időjárás. Váratlan, nagy meny- nyiségű havazás esetén — bármilyen gondos és alapos felkészülés után — sem lehet egyik óráról a másikra megtisztítani a város úthálózatát. A vállalat vezetői, okulva a tavalyi tél nehézségeiből, most sokkal részletesebb, mindenre kiterjedő terveket készítenek, hogy a lehetőségeikhez mérten ne legyen panasz a munkájukra. Víztároló-építési tervek a növekvő vízigények kielégítésére Megyénk dinamikus fejlődésének velejárója, hogy rohamosan növekszenek a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízigényei. Már a mostani ötéves tervben a lakossági vízigények mintegy 38, a mezőgazdaságiak 26, az ipari vízigényeknek pedig 180 százalékos növekedésével számolnak a szakemberek. A következő ötéves tervben a vízigények még nagyobb növekedésével kell számolni. A megye vízügyi szakemberei gondosan kidolgozták, hogy milyen „forrásokból”. hogyan elégíthetők ki majd ezek a vízigények. Az elkövetkező években nagyon nagy szükség lesz a rakacai, a lázbérci, a geleji és más mesterséges tavakhoz hasonló, de ezeknél is sokkal nagyobb víztározók építésére. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei által elkészített tervek szerint 1980-ig megyénkben kilenc víztároló építése válik szükségessé. A tervek szerint a Bódva völgyében, Perkupánál épülne a legnagyobb ilyen víztároló, amelynek hasznos térfogata 112 millió köbméter lenne. Ez huszonkétszer több, mint a rakacai, mesterséges tó vízkészlete. Ennél kisebb víztárolók építését tervezik a Boldva, Makkoshotyka—Hercegkút, Mezőkövesd, Bogács. Parasznya, ; Telkibánya, a Szcrencs-völgy és a Bélus- völgy térségében. A boldvai 1 víztároló a tervek szerint 6.5 millió, a makkoshotyka— hercegkúti 1.6, a Mezőkövesd Hór-pataki 6. a Szerencs-völ- gyi 4,4, a Bélus-völgyi 1,6. a telkibányai 1,2 millió köbméter, a bogácsi 600 ezer, a parasznyai pedig 700 ezer köbméter hasznos térfogatú lesz. A tárolók építésének meggyorsítását a vízigények kielégítésén túl környezetvédelmi. üdülési és sportolási szempontok figyelembe vétele is indokolja. , Szombat volt. A dőli órák i most nőni okozlak gondot a i közlekedésben. A Győri kapu i útszakaszának aszfaltozása kö- i vetkeztében lelassult forgalom i miatt a villamosok is összébb ' zsúfolódtak. Az egyik 2-es Já- 1 rat fiatal vezetője talán már J a műszak közelgő végére gon(lolty amikor szép óvatosan J húzta meg az indítókart. A , kocsiban tartózkodó néhány i utas, aki a Vasgyár felé uta- i zo:t, egykedvűen szemlélte a i nup-mint nap látott utcasort. I libben a látszólagos nyugalom* ban változást csak a Piac tér- 1 nél felszálló ellenőrök Jolcn- J tettek. Műanyag táskájuk azonossága már .jó előre fémje- , lezte beosztásukat, mielőtt i még a szolgálati .Jelvényüket” i karjukra húzták volna. Ke— i ziink e pillanatban akaratlanul i is oda irányult, ahol a bér- t let, vagy az utazási jegy he— • lyét sejtettük. Jóleső mosollyal 1 nyugtáztuk, amikor tnpintri- J sunk alatt kirajzolódott az oly nehezen megszokható jegy , alakja. i Egyedül a kocsi hátsó részén, i most árván díszelgő vezető- i széknek támaszkodó fietalem- » bér arca lett a szokottnál • sé pirosabb. Esetlen kamasz * ökleit elnyűtt farmerjának 1 zsebébe préselte, s mint győz- J tes „hadvezér”, szegezte te- ( kin tétét a már éppen ..akció- , ha” lépő ellenőrökre. Viszont , hogy ők sem kezdők a sz.ak- i mában, azt bizonyította, hogy i azonnal célba vették az „al- i kalmi villamosvezetőt”. Néhány erélyesebb felszólítás, egy-két „tessék-lássék” keresés után egyértelművé vált, hogy a „tisztelt” fiatalember sem bérlettel, sem utazásra jogosító jeggyel nem rendelkezik. No, persze, mint általában ilyenkor gyakori eset, nála sem volt 50 forint, de igazolvány sem. Amíg a néhány szavas, nem éppen a „békés egymás mellett élésre” utaló eszmecsere lezajlott, az amúgy is ráérősen haladó villamos méltóságteljesen „csurgóit be” a vasgyári gyógyszertár-megállóba. Igen ám. de leszállói senki i^em tudott. Egyikünk sem vette észre, hogy az egyik cllcnőrnő időközben közölte a kocsi vezetőjével, hogy a szabályt megszegő fiatalember esetleges lelépnének megelőzése érdekében tartsa zárva az ajtókat. Így valamennyien, akik a szerelvényen utaztunk — ba néhány pillanatig Is — de foglyai voltunk az MKV-nak. Á szabadulást kínos helyzetünkből csakis annak a néhány „harcias” nőutasnak köszönhetjük, akik hősiesen követelték személyes szabadságuk korlátozásának megszüntetését. Hogy a szabályt mindenkinek be kell tartani, az egy percig som vitás. Akik ez ellen vétenek. feleljenek tettükért. De azért a büntetés ne sújtsa az ártatlanokat. V. M. A kiskereskedelmi forget font ret 1 Szerződéskötés állattartásra A tervezettnél 1 százalékkal, a tavalyinál 9,8 százalékkal volt nagyobb az év első nyolc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom, amely összességében 125,6 milliárd forintot tett ki — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium most elkészült áruforgalmi gyors- jelentése. Az összes forgalmon belül az átlagosnál jobban, 13,6 százalékkal emelkedett a vegyes iparcikkek értékesítése, kedvező a ruházati kereskedelem forgalmának 8,4 százalékos fejlődése, míg valamivel az átlag alatt maradt a bolti élelmiszerek és a vendéglátás forgalma. Az élelmiszer- és az iparcikkkereskedelem arányait tekintve tovább érvényesült a kedvező tendencia, a forgalomból 52,7 százalék az iparcikkekre jutott. Az év eddig eltelt időszakában a tavalyihoz képest — bár nem egyenletesen — kisebb mértéiben tovább javult az áruellátás. Kedvezőbb volt például a ruházati kereskedelem kínálata — s árszínvonala sem emelkedett olyan mértékben, mint korábban —, változatlanul bőséges az élelmiszerválaszték, a vas-műszaki szakmában viszont, elsősorban az alapanyag-ellátás nehézségei miatt, fokozódott a választékhiány. A minisztérium igen pozitívnak értékelte a húsellátást, tőkehúsból a tervezett 5 százalék helyett 6.5 százalékkal nőtt a fogyasztás. Húskészítményekből — téliszalámi és gyulai kolbász kivételével — kielégítő mennyiség került forgalomba. A zöldség-gyümölcs primőrök későn jelentek meg a piacon, az ellátást mégis kedvezőbbnek tartják a tavalyinál. A húsprogram intézkedései nyomán az elmúlt időszakban megyénkben is számottevően nőtt az állatállomány. A gyors ütemű növekedés alapján lehetővé vált, hogy mind a hazai fogyasztók igényeit, mind a meglevő exportkötelezettségeinket ki tudtuk elégíteni. Köztudott, hogy ez év első felében a tőkés piacon bekövetkezett válságjelenségek miatt egyes tőkés országok. például Olaszország zárolta a szarvasmarhahús behozatalát, emiatt nagyobb mennyiségű, már exportra kész vágóállat maradt itthon. A közös piaci országok diszkriminációs intézkedéseinek hatására a belföldi piacokon bizonyos nehézségek keletkeztek, több szövetkezet, illetve gazdaság tartott attól, hogy a hizlalásra, húshasz- nositásra Beállított állatokat nem tudják majd értékesíteni. Az elmúlt időszakban azonban viszonylag erős ütemben megkezdődött a növendék-szarvasmarhák exportja a Szovjetunióba, s ezzel csaknem egvidőben a húsipari vállalatok is növelték a belföldre levágott állatok számát. A piac feszültségei így a közelmúltban lényegesen enyhültek, azonban az értékesítési torlódás elkerülése érdekében az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az eddig meghozott intézkedéseken kívül más módon is segíteni kíván a szövetkezeteknek és magán állattartóknak. Ennek megfelelően az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt operatív bizottsága határozatot hozott, hogy az elkövetkező időszakban a külföldi és hazai értékesítésre főleg a bikákat, illetve a hímivarú szarvasmarhákat vásárolják fel. A felvásárlás késéséből eredően a kötbéreket a vállalat automatikusan folyósítja a leszerződött félnek. A határozat értelmében a nőivarú szarvasmarhák (tehenek) hasznosítását pedig leelletéssel kell megoldani. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a szövetkezetekkel és magángazdálkodókkal szerződésben rögzíti majd az állattartás feltételeit. Ezek szerint a mezőgazdasági üzemek a szerződés aláírásakor arra vállalnak kötelezettséget, hogy az általuk 1974 második félévére lekötött nőivarú szarvasmarhák közül az erre alkalmasakat vemhesíttetik és a szerződésben biztosított ösztönzők mellett ellettetni fogják. A született borjak a szerződés értelmében a gazdaság tulajdonában maradnak. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a szerződés értelmében 5 ezer forint költségtérítést fizet a szerződő gazdaságoknak. Ebből 2 ezer forintot a szerződés megkötésekor, 3 ezret pedig a vemhesség igazolásakor kap meg a gazdaság. A vállalat az említett költségmegtérítésen felül 5000 forint állami árkiegészítést is fizet, ha a gazdaság a teheneket a húshasznosítású irányzatnak megfelelően, tehát fejes nélkül tartja. Amennyiben az állat a háromszori termékenyítés ellenére sem lesz vemhes, azt — az illetékes állatorvosi igazolás után — a vállalat szerződéses áron soron kívül veszi át. A gazdaságok a szerződésben arra is lehetőséget kapnak, hogy esetleg az elles után a szarvasmarhákat hús- hozamú tartásra fogják be. Ebben az esetben azonban a részükre folyósított költségmegtérítést a gazdaságok kötelesek visszafizetni. Ugyanakkor a gazdaságokat megilletik azok az állami kedvezmények, amelyet a Minisztertanács az 1044 1974. (VIII. 18.) számú határozatában a húshasznosítású szakosodás ösztönzésére nyújt. Mivel a gazdaságok a korábbi terveikben az elletési akcióba bevont állatok eladásával számoltak, így igen sok szövetkezet a számadásában ezt a pénzösszeget nem nélkülözheti. Az akció sikere érdekében — a szerződés alapján — a Magyar Nemzeti Bank az általános hitelezési feltételek mellett az állatok vágóértékét a szövetkezetek részére meghitelezi. A háztáji és egyéb termelőknél a feltételek annyibon módosulnak, hogy a szarvasmarha-tenyésztés szakosított irányú programja a minisztertanácsi határozat értelmében csak a nagyüzemekre vonatkozhat. Ebből következően a háztáji és egyéb állattartók a szerződésükben csak a szarvasmarha egyszeri leelletését vállalják, s ezután jogosultak a tehén és a borjú vágási célra való értékesítésére. Az elletési szerződés megkötésekor viszont költségmegtérítés címén 3 ezer forint, s később, az elles megtörténtekor további 5 ezer forint illeti meg a szerződéskötőt. (O) rr Őszi csillogás Fotó: Laczó József Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Mennyi tanulmányi szabadság jár? A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 23/ 1974. MüM. sz. rendelet 1974. szeptember 1. napjától lépett hatályba. Ezzel a korábbi, azonos tárgyú jogszabály hatálytalanná vált. Az új jogszabály szerint a továbbtanuló dolgozókat differenciáit mértékben tanulmányi szabadság illeti meg eszerint, hogy alsó-, közép-- vagy felsőfokú oktatási in- tézménvekben tanulnak tovább. Ha a dolgozó az említett oktatási intézmény ík valamelyikének esti, vagy levelező tanulója, akkor számára olyan munkaidő-beosztást kell biztosítani, amely a kötelező iskolai foglalkozáson, vagy az előadásokon való részvételt lehetővé teszi. Ha ez nem biztosítható, engedélyezni kell, hogy a munkát a napi munkaidő befejezése előtt abbahagyhassa. Az. ilyen címen engedélyezhető munkaidő-kedvezmény általános iskola esti és levelező tagozatán, valamint általános iskolai tanfolyamon tanuló dolgozóknál tanítási naponként iegfeljebb egy óra, a felsőfokú oktatási intézmény esti tagozatán tanulóknál tanítási naponként két óránál több nem lehet. A munkaidő-kedvezményt az utóbbi esetben összevontan is ki lehet adni. Az új rendelet szerint megváltozik a tanulmányi szabadság mértéke is. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve általános iskolai tanfolyamon, valamint a gimnázium esti tagozatán tanulókat 6, a gimnázium levelező tagozatán és szakközépiskola esti tagozatán tanulókat és a szakközépiskola levelező tagozatán tanulókat 15 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg minden tanévben. A felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanulók számára a fogalko- zásokon való részvétel céljából 15, 18, 30 napi.t n.eg nem haladó szabadnap jár. A felsőfokú intézményekben tanulók tanulmányi szabadságának mértéke attól függ hogy a képzési idő négy éven belül, négy év. vagv azon túl van. Az előbbinél az esti tagozaton 15. a levelező tagozaton 21. az utóbbinál 21, vagy 27 munkanao jár. A Marxizmus—Lenioiz- mus Esti Egyetem és a Politikai Főiskolán toveobta- nulókat a négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés szerint kell számításba v -nni A jogszabály biztosi ja továbbra is az. érettségire való felkészüléshez, a szakdolgozat. vagy diplomaterv készítéséhez. valamint az államvizsgára való felkészüléshez a 6, 15, 21 vagy 33 munkanap tanulmányi szabadságot. A rendelet külön taeömá- nyi szabadságot és szabadidő-kedvezményt biztosit az előkészítő tanfolyamon résztvevő szakmunkásoknak a felvételi vizsgára való felkészüléshez, illetve a vizsgákon való részvételhez. A jogszabály előírja, hogy az alsó-, közép- vág" felsőfokú oktatási intézmény esti. vagy levelező tagozatán ta- nulmánvokat folvtató dolgozó nem foglalkoztatható elvan műnk";dő-beosztásban, illetve nem kötelezhető elvan mértékű éjszakai és túlmunkára, amelv őt a kötelező foglalkozásokra. és vizsgákra történő felkészülésben. il’etve az azokon való aktív részvételben aka- dáÍvózza A tanulmánvi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes szabadságon felül -ár. A rendelet lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződésben a jogszabályi mértéken felül kétszeres kedvezménvt is lehet adni. és a többlet- kedvezményt feltételekhez köthetik. Dr. Sass Tiboe
