Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

1974. szept. 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 „Aki ma nem ér rá tanul­ni a munkától, az holnap nem tud dolgozni a tudat­lanságtól” — ez a jelmon­dat olvasható a hidasnémeti tanácselnök irodájában. — A sajátos földrajzi hely­zet miatt — Hidasnémeti ha­tárőrközség, Tornyosnémeti közúti határátkelő hely — olyan funkciót is be kell töltenie a tanácsnak, ami­lyet más községekben nem. Hozzánk tartozik még Her- nádszurdok is. A napi mun­kát úgy szervezzük meg — mondja Matisz Károly ta­nácselnök —, hogy együtt­működési megállapodást kö­töttünk a határőrséggel. Na­gyon sokat segítenek ne­künk. Jó a kapcsolat a vas­úttal is. A község rendezé­sében nagy érdemeket sze­reztek; a hidasi állomás ve­zetősége virágoztatta fel ná­lunk a sportéletet, az egye­sület neve is HVSC. A nö­vényvédő állomás dolgozói­nak szintén sokat köszön­hetünk. Az iskolákkal, az út­törőcsapatokkal is jó a kap­csolatunk. Először húzódoztak, nem hitték el, hogy közte­rületen is megmaradnak a virágok, díszcserjék. Azóta már többször elnyertük a „Tiszta, virágos község” cí­met. Évente 10—15-en meg­kapják a „Tiszta udvar, ren­des ház” kitüntetést. Intézményeik alapellátása évről évre fejlődik. Hidas­ban 25 férőhellyel bővült az óvoda, új ifjúsági klubot ad­tak át augusztus 20-án. Egy­re kevesebb lesz a földút is. Fontos lenne viszont a ke­reskedelmi hálózat bővítése: a kis boltocskák nem tudják kielégíteni a lakók igényeit. Belátható időn belül javíta­ni kell ezen a helyzeten, mert a gönci Áfész anyagi lehetőségei végesek. Nincs vendéglőjük, ABC-áruházuk, férfifodrászuk, háztartási gépeket javító műhelyük, gyógyszertáruk. Iskolai tan­terembővítésre is szükség van, ez a következő ötéves tervben valószínűleg realizá­lódik is. Az átutazó vendégeknek gondot jelent, hogy Hidason nem árusítanak szuperben­zint. Igaz, a tsz házi töltő­állomását még az idén átad­ják. Így elképzelhető, hogy az AFOR egyik kútja fel­szabadul, és gázolaj helyett ismét szuperbenzint hoznak majd forgalomba. A gázcseretelep egyelőre kielégíti az igényeket. Hi­dason a gyerekek még soha nem jártak napközibe, most 40 gyerekkel indul egy cso­port, és még egy csoport szá­mára biztosítottak férőhe­lyet. Az általános iskolások egy gyakorlókertet kaptak. Szurdokon orvosi rendelőt létesítettek. A hidasiak há­romszor voltak már orvos nélkül, egy éve megoldódott ez a problémájuk is. Heves megyéből, Erdőtelekről jött egy orvosnő, és nem „szö­kött” meg... Aki akar, boldogulhat Hi­dason. A fiatalok eleinte ide­genkedtek a tsz-től, inkább bejártak Miskolcra dolgozni, ma már itthon is megtalál­ják a számításaikat. Sokan vannak közülük a MÁV-nál is. Negyvenen átjárnak Kas­sára, a Kelet-szlovákiai Vas- művekbe. A kavicsbánya is ad munkalehetőséget. A BU- BIV 10-es számú encsi gyár­egységébe is bekerülhet majd jó pár határmenti ember. Eladó, helyesebben kiadó a tornyosnémeti kastély. Üzem- telepítésre alkalmas, öthol­das, gyönyörű kertes kör­nyezetben. Az emeleten ki­alakítható az iroda, a föld­szinten az üzem, az alagsori pincékben a szociális léte­sítmények. Egyelőre még nincs vállalkozó. Matisz Károly nyolc éve fáradozik azon, hogy a há­rom községben élők közérze­te egyre jobb legyen, ö ma­ga is hosszú utat járt be. A gépipari technikum elvég­zése után évekig az LKM- oen dolgozott. A tanácsi ap­parátusba 1963-ban került. Elvégezte a tanácsakadémiát, a marxista egyetemet. Evek óta pártpropagandista. Mun­kája nem sablonos, még ha vannak is benne visszatérő mozzanatok: nincs két egy­forma napja. Hidas a köz­pont, még akkor is, ha a há­rom község egy közigazga­tási egység. — Nekem a kis probléma is feladat — mondja az el­nök. Az egyperces ügyeket is el kell intézni. Mert an­nak a pár embernek az na­gyon fontos. S lényeges, fon­tos. hogy elismerést kapja­nak az emberek az iparko­dásukért Előfordult, hogy megállí­tották : — Elnök elvtárs, hol kell társadalmi munkát végezni? — Baráti viszonyban élek a községek lakóival, az ő problémájuk nekem is fáj. S ha az ember nem szunyó­kál, hanem figyel, tudja, mit kell tennie. Ha felada­tot kapunk, nem halogatjuk az elvégzését. Erre nem érünk rá. mert edzőzavarba kerülnénk, és akkor elkerül­hetetlen a kapkodás, ami nem vezet jó^a ... — Nemrégiben volt egvéb- kéot a fé'éves munka érté­kelése. Lényegesen előbbre vagvunk, mint tavaly. Ap­parátusunk minden tagiénak megvan a szakképzettsége j a kellő felkészültsége... S ami jó dolog: ennek a fede- j zete a jól végzett munka ... Sok elnök nem tudja, mit kezdjen az idejével, pedig nemcsak akkor elnök, ha aláír. Persze, az utóbbi is elkerülhetetlen. Vannak olvan dolgok, amelyeket nem adhatok oda az előadónak, van, amit nem csinálhat más. Ha el akarok végezni valamit, akkor azt kellően elő kell készíteni. S ami jól­eső érzés: a lakosság és a felettes szervek a dicséret­tel sem fukarkodnak, ha ar­ra rászolgáltunk. S mi igyek­szünk, hogy a dicséretre mindig rászolgál lünk. Búzafalvi Győző fel i A Közép-dunántúli Szénbányáknál kettőzött erővel halad a termelés, de a bányászok nehéz munkájuk után a kongresz- sztis tiszteletére vállalt társadalmi munkában is élen járnak. A József Attila tmk-brigád már 115 százalékkal túlteljesí­tette vállalását. Ózdi rekorda. A XI. pártkongresszus, va- ’ lamint a hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tisz­teletére tett munkafelaián- lások új lendületet adtak a szocialista munka versenynek az Özdi Kohászati Üzemek­ben. A finomhengermű gyár­részleg szeptember 20-ára teljesítette héromnegyed- pvps tervet. nm; 36? ezer tonna volt. A héiralevő tíz nap alatt iev íe-ven felül mintegy 12 ezer ö09 toúna hengerelt árut áBítenak elő. A vállalat másik gvárrész- ipeénéL a riurvr,'"m0c'Tnű- bon is kimaeae'ó to1,“«ft— mem- 4 c - - u ó <■ ? pn4,^-r; <'>■»* rtz’i'/íf Viselő s?oc?c?’'rt(i bríe-í'iíg szeptember 22-én a napi 4(í0 top a n.s készáru-kiszállítást tervét 1168 tonnára teljesí­tette. Ezzel a kiszállítási re­korddal megdöntötték a sa­ját, 1972. december 13-án el­ért. 1010 tonnás rekordered­ményüket. ifi konferencia Huszonöt ország mintegy 700 képviselőjének, útügyi, közlekedési szakembereinek részvételével hétfőn Buda­pesten, az építők szakszer­vezetének székhazában meg­kezdődött a Nemzetközi Üt- ügyi Szövetség, az IRF re­gionális konferenciája. A ta­nácskozáson szocialista és nyugat-európai országokon kívül részt vesznek Japán. Kanada, Kuvait. Libanon és az USA képviselői is. Rödönyi Károly közleke­dés- és postaügyi miniszter nyitotta meg az ötnapos kon­ferenciát, amelyen egyebek között összegezik a közutak építésével, fenntartásával, korszerűsítésével és fejlesz­tésével kapcsolatos eredmé­nyeket, megvitatják a közúti közlekedés biztonságával összefüggő kérdéseket A Nehézipari Minisztéri­um, a Magyar Villamosmü­vek Tröszt és az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület a magyar—szovjet tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás alá­írásának 25. évfordulója al­kalmából az atom- és villa­mos energiai együttműködés­ről kétnapos tudományos ülésszakot rendezett, amely hétfőn kezdte meg munká­ját. Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt ve­zérigazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy hazánk­nak különösen fontos a ma­gyar—szovjet villamosener- gia-ioari egvüttműködés. amelv jelentősen hozzájárult országunk gazdasági fejlődé­sének meggyorsításához. Tíz év alatt 24 milliárd kilo­wattóra villamos energiát kaptunk a Szovjetuniótól. A villamosenergia-lparban mindinkább előtérbe kerül az atomerőművek építése. A hazai építési feladatokról, a munkákról számolt be elő­adásában Szabó Benjámin, az atomerőmű-beruházás mi­niszteri biztosa. A hazai energiaellátás távlatait ku­tató vizsgálatok igazolják, hogy fontos feladat nálunk is atomerőművek építése, amelyhez rendkívül széles körű segítséget nyújt a Szov­jetunió. f rt A miskolci termelőszövet- kezetÖK egyik to feladatuk­nak tartják, hogy minél job­ban besegítsenek a város zöldséggel való ellátásába. Ezért mindhárom tsz már évek óta nagy gondot fordít kertészete fejlesztésére. Amint Károly György, az Egyetértés Tsz fiatal agro- nómusa elmondta, náluk 25 hektáron kertészkednek. Bár még korántsem fejezték be a zöldségfélék betakarítását, az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy közepes lesz a ter­més. Sajnos, az idei időjá­rás nem kedvezett sem a paradicsomnak, sem a pap­rikának. és így — hasonlóan az ország többi kertészkedő gazdaságához — ők is keve­sebbet takaríthattak be ezek­ből. mint a korábbi évek­ben. i Vannak viszont olyan nö­vényeik. amelyekből sokkal több termett, mint várták. Icon jó termést mutat a sárgarépa, s a haevmával is elégedettek. A káposztára sem panaszkodhatnak. Búza téri két standján a tsz ön­állóan értékesíti a megter­melt. zöldségféléket. Egredül három vagon zellerre kötöt­tek szerződést az AGRO­KOM'/TTM-mal. Rendkívül jó piacot bizto­sít a tsz számára a város özomikonyha-hálórata. Tő­lük szerzi be például zöld • ségszükségletét a DIGÉP, a MÁV, a Pamutfonoda és a Központi Leánykollégium ivon> núja, hogy csak legje­lentősebb partnereiket em­lítsük a 20 közül. Jól jöve­delmez még a tsz-nek a sa­vanyított káposzta is. Osztói tavaszig mintegy 150—200 mázsát értékesítenek belőle. A szirmai Uj Elet Tsz a gesztor az idén tavasszal létrehozott egyszerű zöldség- termesztő társulásnál, amely­nek tagja még a szomszé­dos görómbölyi Béke Tsz. A városi tanácstól 4 millió 011 ezer forintot kaptak be­ruházási célokra. Fűthető fó­liasátrakat és különböző szociális épületeket kivannak építeni a jövőre 60 hektárra felfejlesztett kertészetükben. A jövő hónap végére ígérték a KEVITERV szakemberei, hogy elkészítik a kertészeti telep terveit. A kivitelezést a Termel őszövei kezetek ön­álló Közös Vállalkozása vé­gezné. Harsányi József tsz-elnök szerint a beruházási költsé­gek jóval meghaladják az előzetes számításokban meg­határozottat. Előreláthatóan a dupláját teszi ki a városi tanács által nyújtott segít­ségnek. A két tsz saját erő­ből nem bír megbirkózni a fennmaradó, pluszköltség­ként jelentkező 4 millió fo­rinttal, pedig tudják, hogy milyen nagy szüksége lenne a miskolci lakosságnak ker­tészetükre. Mindenesetre amíg nincs kész az új kerté­szeti telep, addig is a ha­gyományos módon termesz­tik a zöldséget. Tavasztól ez idáig több vagon salátát, zöldhagymát, karalábét, kel­és fejes káposztát, karfiolt, retket, paprikát, paradicso­mot, főzőtököt, stb. adtak át a kereskedelemnek. A tsz vezetői attól tartanak, hogy nemsokára beköszöntenek a korai fagyok. Ez könnyen okozhat nagy károkat, hi­szen a termés jelentős része még kint van a szabad ég alatt, a földeken. A kertészet a munkaigé­nyes üzemágak közé tartozik, tgv az Egyetértés Tsz-ben is és a szirmai közös kertészetben is gyakran fő a fejük a ve­zetőknek amiatt, hogy nem áll rendelkezésükre elegen­dő munkaerő. Különösen Szirmán aggasztó a helyzet. Ezért határozták el. hogy korszerű szociális helyisége­ket is építenek a kertészet­ben. Munkásszállót kívánnak berendezni a telepen, higié­nikus öltözőkkel, mosdókkal. Ezzel is szeretnék a kerté­szetben dolgozók munkakö­rülményét javítani, mert tudják, hogy kulturáltabb körülmények között az em­berek is szívesebbed dolgoz­nak. Szalipszki Endre A LEN IN VÁROSI TA­NÁCS egy évvel ezelőtt ala­kította meg a cigánykérdés­sel foglalkozó társadalmi bi­zottságot, amely azóta szé­les körű felmérést végzett a cigánylakosság helyzetéről, élet- és mumtakörülmenyei- ről. A felmérés megerősíti azt az általános tapasztala­tot, hogy a cigánylakosság életmódjában a felszabadulás óta nagy változások mentek végbe. Különösen szembetű­nővé vált mindez a nagy­arányú ipartelepítés, a meg­növekedett munkalehetősé­gek nyomán. A Leninváros- ban élő cigánylakosság — számuk mintegy százra te­hető — teljesen beilleszke­dett a közösségi életbe, rend­szeresen dolgozik, gyerme­keiket iskoláztatják és igen jók életkörülményeik. Ma már az sem újság, hogy az üzemekben, vállalatoknál egyenlő elbírálásban van ré­szük. Többen közülük szo­cialista brigádokban dolgoz­nak, ami rendkívül jó hatás­sal van munkájukra, élet­módjukra. Az óvárosban (a régi Ti- szaszederkényben — szerk.) már korántsem ilyen kedve­ző a cigányság helyzete. A legutóbbi felmérés alapján itt 236 családot tartanak nyil­ván. Annak ellenére, hogy évről évre növekszik azok­nak a száma, akik igyekez­nek kiszabadulni a putriból, az elmaradottság világából — nem egy korszerű lakást épít magának —. még min­dig érvényesül a cigánysor visszahúzó ereje. Nem egy közülük hajlamos a munka­kerülésre, az alkoholista életmódra, esetenként ga­rázdaságot és egyéb bűncse­lekményt is elkövet. Igv tár­sadalmunk humánus intéz­kedései nem mindig célra- vezetőek. ÉRDEMES KÖZELEBB­RŐL is szemügyre venni la­káshelyzetüket. A városban letelepedett cigánycsaládok összkomfortos lakásban él­nek. tisztaságuk, lakáskul­túrájuk egyaránt példás. So­kat javultak az óvárosi ci­gányság lakásviszonyai az utóbbi esztendőkben. Példá­ul, három évvel ezelőtt ti­zenhárom belvízkárosult csa - Iád kapott egyszobás lakást, amelyet kamatmentes hitelből építettek fel. Ezenkívül, el­készült nyolc, úgynevezett CS-lakás is. Ez azonban még kevés. A társadalmi bizott­ság minősítése szerint a la­kások negyven százaléka jó, húsz százaléka tűrhető, negyven százaléka azonban még mindig vályogviskó, az­az putri. Ez, utóbbiakat el­sősorban egyedülálló, mun­kaképtelen öregek lakják. A cigánylakosság egy ré­sze munkahelyét gyakran változtatja, sok esetben-csak a családi segély folyósításá­hoz szükséges napokat dol­gozza le. Például a város­gazdálkodási vállalat köz­tisztasági üzemében közel negyven cigány férfit és nőt foglalkoztatnak, de nagyon kevesen tudnak közülük hosszabb időre megmaradni. Szinte évenként cserélődnek a cigány munkavállalók en­né] a vállalatnál. Az inari üzemekben sokkal iobb a helvzet. Ebben döntően köz­rejátszik. hogv löbben már szakmával rendelkeznek, magasabb az iskolai végzett­ségük. ennélfogva feevelme- zettebbek, életelemükké vált a munka, örvendetes az is. hogy az általános iskolát végzett fiatalok közti! eg’-re többen jutnak be a szak­munkásképző intézetbe, sőt még középiskolába is jelent­keznek. Megváltozott életkö­rülményeik ösztönzik őket. EGYES CIGÁNYCSALÁ­DOK részéről tapasztalható olyan törekvés iís. hogy sze­retnének kulturáltabb kö­rülmények között élni. Ti­zenegy olyan több gyerme­kes családról tudunk, akik azzal a kézenfekvő indokkal adták be lakásigényüket a Leninvárosi Tanácshoz, hogy elegük volt az eddigi élet­formából. Ismerve a Lenin­városi Tanács álláspontját, hogy a három, vagy ennél több gyermekkel rendelkező családokat a lakáskiutalásnál előnyben részesítik, minden remény megvan rá. hogy a szóban forgó cigánycsaládok lakásproblémája is megoldó­dik. i A tanácselnök véleménye szerint Hidasnémeti változások Tidsnáiyos ii'és kezdődött i üisftOÍCi tsz-ek a város zöldségellátásáén festal élnek a cigánycsaládok Leitiit városban ? A koniresszBs liszteseiére

Next

/
Thumbnails
Contents