Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-24 / 223. szám
IT %) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 223. szám Ara- Ml fillér Kedd, 1974. szepl ember 24. II éve szalad Harminc évvel ezelőtt, 1944. szeptember 23-án a szovjet hadsor.eg rohamzászlóalja Battonya határában az első magyarországi összecsapásban megverte a fasiszta erőket és ezzel megkezdte hazánk felszabad«'! á~á(. Az évforduló alkalmából vasárnap az MSZBT Országos Elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Cttörő- szövetség Országos Elnöksége, valamint Békés megye, a mc- zökovácsházi járás és Battonya part-, tanácsi és tömegszervezetei ünnepséget rendeztek. Az elsőnek felszabadult magyar község határában — azon a helyen, ahol Magyarország felszabadításáért vívott harcuk első győzelmét aratták a szovjet hadsereg alakulatai, — fel- szabadulási Békeparkot létesítettek. A park közepén beton talapzaton, a második világháború nagyhatású fegyvere, egy szovjet T—34-cs emlékeztet a harcokra. V« Ünnepség az első magyar község felszabadulásának harmincadik évfordulóján A Békeparkban rendezett ünnepségen megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagja, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke, Szabó Ferenc, az Üttörő Szövetség főtitkára és Barabás János, a KISZ KB titkára. Ott volt B. D. Sevikin, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ügyvivője, B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, valamint F, Gy. Kiva, a Szovjetunió kétszeres hőse, aki 30 évvel ezelőtt, mint a szovjet hadsereg rohamzászlóaljának parancsnoka, elsőnek érkezett Battonya főterére. Az emlékparkot Borba Sándor, a Battonyai nagyközségi Tanács elnöke adta át a Békés megyei úttörőknek, majd Apró Antal elhelyezte a fiataloknak a park megőrzésére és szépítésére tett fogadalmát tartalmazó emlékurnát a hősi emlékmű előtt. Ezt követően az ünnepség résztvevői békemenetben vonultak a község főterére, ahol magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen —, amelyen (Folytatás a 2. oldalon) Kissiioer borúlátó Megkezdődött a vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának hétfőn délelőtt megkezdődött általános vita első napjára vezető tőkés hatalmak képviselőinek saját válsághangulatukat tükröző, mélységesen borúlátó felszólalásai nyomták rá bélyegüket. Az általános vitát hagyományosan megnyitó brazil képviselő, általánosságokban mozgó felszólalásának elhangzása után Henry Kissinger amerikai külügyminiszter filozófikus hangvételű beszédében egész gondolatmenetének központi tételeként kijelentette: „példátlan támadás alá került az a növekvő mértékben nyílttá és együttműködővé váló globális gazdasági rendszer, amelyet mi hajlamosak voltunk eleve biztosítottnak tekinteni. A világ a féktelen gazdasági nacionalizmus visz- szatérésének szakadéka szélére került, ami a harmincas években a gazdasági rend összeomlásának kísérőjelensége volt. Ha ez ismét bekövetkezne, azt mindenki megszenvedné”. Kissinger azt állította, hogy a jelenlegi helyzet „minden egyént és minden nemzetet fenyeget”. De úgy tüntette fel, mintha kormányát elsősorban „a leginkább szenvedő szegények” sorsa aggasztaná. Amíg a gazdagabbak — mondotta —, megszorítják a nadrágszíjukat, a szegények éhen pusztulnak”. Az „éhező százmilliók tűrhetetlen helyzetét” úgy ábrázolta, mintha az nem az imperialista rendszer, a neo- kolonialista kizsákmányolás következménye, hanem közvetlenül az újkeletű olajár- emelkedés folyománya lenne. Ennek a fejetetejére állított világképnek védelmében az amerikai külügyminiszter már eleve óva intett attól, hogy a közgyűlésben képviselt nemzetek „bűnbakokat keressenek” és jó előre „propagandával” vádolta meg mindazokat, akik másképpen értelmezik a kialakult helyzet okait és így az emberiséget kínzó problémák orvoslásának módozatait. Ebbe az általános keretbe illesztve beszélt Kissinger j arról a három alapvető fel- tételezésről, amelyet — mint hangoztatta —, nem lehet többé eleve garantáltnak tekinteni, nevezetesen, hogy „a helyi konfliktusok örökösen kezelhetők maradnak”, hogy a „nukleáris fegyverek kezelésében az önmérséklet automatikusan érvényesül”, és hogy a világ „állandó gazdasági fejlődés ellenállhatatlan folyamata” lenne. Fejtegetése szerint a történe- lembeni is „vannak olyan rövid pillanatok, amikor a régi rend újnak adja át a helyét”, ezek a történelmi periódusok „potenciálisan felfordulással és veszélyekkel terhesek, ugyanakkor új alkotásra nyújtanak lehetőséget. Jelenleg ilyen pillanattal kerültünk szembe”. Az új lehetőségek között első helyen a kelet—nyugati kapcsolatok enyhülése és bizonyos regionális konfliktusok rendezése irányában tartó mozgást említette. „Ezt fenn kell tartanunk: még csak a folyamat kezdetén tartunk, csökkentettük a feszültséget, de távol vagyunk még a kiengesztelődéstől. Ha nem haladunk előre, ak- 1 kor vissza fog esni ez a folyamat” — hangsúlyozta Kissinger. Bizottsági ülés a Parlamentben Dr. Gonda György elnökletével ma délelőtt a Parla- menetben összeült az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson —, amelyen részt vesz Péter János, az országgyűlés alelnöke is — a képviselők az őszi ülésszak egyik várható témájáról, a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól tájékozódnak. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vitaindító előadásában aláhúzta: az 1971. évi 1-es számú törvény — sorrendben a harmadik tanácstörvény — megalkotását társadalmunk fejlődése tette lehetővé. A törvény alapvető célkitűzése kettős volt: a magasabb színvonalú, korszerűbb tanácsi munka kereteinek megteremtése, valamint a tanácsok tevékenységében a szocialista demokrácia további szélesítésének biztosítása. A törvény elvei és rendelkezései beváltak, helyességüket az élet igazolta. Bezárta kapuit az őszi BNV A kitűzött célt elértük A vásárrendezőség és a kiállítók már kora délután megvonták az őszi BNV gyorsmérlegét. Ügy találták, jól szolgálta a meghirdetésekor kitűzött célt: lehetőséget adott a kereskedelmi vállalatok vezetőinek és szakembereinek arra, hogy egy helyen tekinthessék meg egy- egy szakma 1975-re ajánlott bel- és külföldi árukínálatot, a választékbővítő újdonságokat. A szakmai napok sorozatában az ipar képviselőivel átfogó t&nácskozáso- kon beszélhették meg a közös gondokat; mód nyílt a már megkezdett, s az újabb üzleti tárgyalások, szerződés- kötések lebonyolítására. A kitűzött célt a vásárral elértük, s minden eddiginél nagyobb fórumot tudtunk biztosítani a rekonstrukciót már végrehajtott, vagy éppen korszerűsítés alatt álló köny- nyűipari vállalatoknak produktumaik bemutatására. Különösen kedvezőnek ítéljük, hogy ilyen szempontból a vásár már előre is mutatott, s képet adott a könnyűipar későbbi elképzeléseiről. Az első őszi Budapesti Nemzetközi Vásár vasárnap este bezárta kapuit. Fock Jenő, a kormány elnöke (középütt) hétfőn hivatalában fogadta Durga Prasad Dhar indiai tervezésügyi minisztert (baloldalt). A találkozón ott volt Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese Látogatás az MSZMP KB székhazában A Finn Szociáldemokrata Párt küldöttsége — Kaiért Sorsa főtitkár, Sulo Penttila, a Politikai Bizottság tagja és Rauno Viemerö, a párt külügyi osztályának vezetője — szeptember 23-án látogatást tett az MSZMP Központi Bizottságának székházában. Kalevi Sorsát fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett dr. Berecz János, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula, osztályvezető-helyettes. Az őszinte, baráti légkörben lezajlott tárgyalásokon a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről. Véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két párt képviselői szolidaritásukról és további aktív támogatásukról biztosították a fasiszta junta ellen küzdő chilei hazafiakat. Kifejezték reményüket, hogy a fasiszta rendszerek bukása után Portugália és Görögország továbbhalad a demokratikus átalakulás útján. A megbeszélés során áttekintették a két párt kapcsolatait. Szükségesnek tartják a rendszeres felső szintű megbeszéléseket és megállapodtak az együttműködés további fejlesztésében. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök hétfőn a délutáni órákban gépkocsival elutazott hazánkból. Búcsúztatására megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége, valamint Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kedvez az esőzés a mezőgazdaságnak A hetek óta tartó szárazságot felváltó esős időszak kedvez a mezőgazdaságnak. Annak ellenére így van ez, hogy a betakarítási munkákat az utóbbi két-három napban lényegében félbe kellett szakítani, a csapadék ugyanis fellazította, javította a talaj szerkezetét és több növényi kultúra terméskilátásait is előnyösen befolyásolta. A felázott föld ösz- szel esedékes talajmunkái a következő időszakban várhatóan meggyorsulnak. Az eső segítette a már elvetett növények és a továbbiakban földbe kerülő vetőmagvak kikelését. A cukorrépa és a szőlő cukorképződése javul a csapadék nyomán. A mezőgazdaságban szeptember végén kialakult helyzetről Lukács Béla, MÉM főosztályvezető-helyettes elmondotta, hogy általában kedvező a kép, a munkáknál a legtöbb esetben nincs lemaradás. Az őszi vetések alá 1,6 millió hektáron irányoztak elő szántást, ennek 60 százalékával készültek el a traktorosok. A tavaszi vetésekhez több mint 2,2 millió hektáron kell végigvonultok az ekét vontató traktoroknak, ez a munka is megkezdődött és kedvező ütemben halad. Az őszi vetések ugyan rövid időre félbeszakadtak, de ez nem okoz fennakadást, mert az előkészítő talajmunkák könnyebbé váltak. A betakarítási munkák közül legelőbbre tartanak a burgonya felszedésével. A cukorrépa betakarítása sem késik. A napraforgó termőterületének 10 százalékáról törték le eddig a tányérokat és hozzáláttak a csaknem 1,5 millió hektáron termő kukorica töréséhez is. Ezen a héten várhatóan általánossá válik a szüret, amely eddig főleg az alföldi megyékben kezdődött meg. Országszerte folyamatosan szedik a téli almát. A kedvező esőzések után azonban a gazdaságoknak meg kell gyorsítaniok a betakarítást, az ősszel esedékes talajmunkákat és a vetést Katari Sarsa eiutazott hazánkból
