Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1974. szept. 21., szombat Nagy részvéttel temették el Kun Bélénél Pénteken a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában gyászolók so­kasága vett végső búcsút Kun Bélánétól, a nemzetkö­zi munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségének özve­gyétől. Koszorúkkal borított ravatalánál díszőrséget álltak a Központi Bizottság és az Elnöki Tanács tagjai, lerót­ták kegyeletüket a család gyászában osztozó barátok, egykori harcostársak, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a Kun Béla ne­vét viselő Belügyi Tisztkép­ző Iskola, úttörőcsapatok, különböző társadalmi és tö­megszervezetek képviselői is. Ott voltak a végtisztes­ségnél az 1919-es harcostár­sak, a Tanácsköztársasági Emlékérem sok kitüntetettje. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Friss Ist­ván, a Központi Bizottság tagja emlékezett az elhunyt­ra. Családtagjainak és bará­tainak gyászát Tölgyesi Lászlóné, a győri Kun Béla iskola igazgatója tolmácsol­ta. Kun Béláné koporsóját a Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében, az Internacio- nálé hangjai mellett helyez­ték ' örök nyugalomra. ESEMÉNYEK KGE SFÜÜiSsüSSt Eli ár. lm Lász óló Tegnap, szeptember 20-án délután a Nógrád megyei Karancslapujtő köztemetőjé­ben hozzátartozók, rokonok, barátok, munkatársak, is­merősök sokasága végső bú­csút vett dr. Zsidai László­tól, a Mezőnagymihályi Ál­lami Gazdaság volt igazgató­jától, országgyűlési képvise­lőtől. Ez, a sokak által ismért, szeretett, megbecsült ember innen indult, a Karancs-hegy- ség lábánál élő, keményen dolgozó népből, innen hozta hatalmas munkabírását, jó­kedélyét, emberségét, itt szü­letett az akkor még külön­álló Bocsárlapujtőn egy szeptemberi hónapban és most ugyancsak egy szep­temberi hónapban ide tért vissza örökre. Mintegy jel­képeként is annak, hogy mindig azok közé tartozott, akik közül való volt: az egyszerű emberekhez, a nép­hez. Attól a bizonyos szeptem­bertől kezdve az idei' szep­temberig rövid idő telt el. De állandó munkálkodással teli idő. 1923. szeptember 12- én született. Egyetemet vég­zett, mezőgazdasági mérnök lett. Nógrádkövesden üzem­egységvezetőként, Pásztón, az állami gazdaságban fő- agronómusként, 1954-től pe­dig a Mezőnagymihályi Ál­lami Gazdaságban főagronó- musként, majd igazgatóként dolgozott. Tagja volt a já­rási pártbizottságnak, a vég­rehajtó bizottságnak. Meg­választották országgyűlési képviselőnek. Többször is megkapta a Mezőgazdaság kiváló dolgozója, az Állami gazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Megkapta a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát, a Mun­ka Érdemérem ezüst fokoza­tát. Hozzátartozóinak, rokonai­nak, ismerőseinek népes so­kasága tegnap búcsúztatta dr. Zsidai Lászlót, Karancs- lapujtőn. A gyászszertar­táson Molnár András, az MSZMP Mezőkövesdi járási Bizottságának első titkára mondott beszédet. Györki Sándor, a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság igazgatóhe­lyettese a gazdaság nevében, Hegyi Imre, a Borsod megyei képviselőcsoport vezetője az országgyűlési képviselők ne­vében köszönt el dr. Zsidai Lászlótól. Ellesietlék Gulyás Gyulát Pénteken délután a rákos- keresztúri új köztemetőben több ezren kísérték utolsó útjára Gulyás Gyulát, a Ma­gyar Rádió 52 éves korába" elhunyt riporterét. A rá­táinál a Magyar Rádió kó­rusának gyászéneke ut Éry József, a Magvaf Rá'ti: politikai adások főszerkesz­tő-helyettese mondott bú­csúbeszédet a Magyar Rádió és Televízió nevében, majd a sírnál Szepesi György, a Magyar Rádió főmunkatársa búcsúzott az elhunyttól, a Magyar Újságírók Országos zöve ■- *ge nevében. A teme­tésen ott voltak Gulyás Gyu- ’a hozz Tartozói, barátai, kol­légái és rádiós hallgatói. A temetés után Gulyás Gyula sírját elborították a koszo­rúk és a kegyelet virágai. WÍEsb®tÖB‘G!S BaUnk&bányán Pénteken délben már per­cenként 3 köbméter víz zú­dult a Közép-dunántúli Szénbányák balinkai üzemé­nek nyugati bányamezejébe. Az első még lényegesen ki­sebb méretű vízbetörést csütörtökön 16 óra 40 perc­kor észlelték a légvágat szomszédságában, majd a szállító vágaton és a légvá- gattalpból is. A víz elárasztotta a front alsó szakaszát és a feljebb fekvő légvágatot. A védeke­zést azonnal megkezdték, a felderítök bányamentő ké­szülékkel szálltak le. Öt szivattyút hoztak a szomszé­dos bányaüzemtől és péntek estig befejezték a közel egy- kilométeres, 300 milliméter átmérőjű csőrendszer kiépí­tését. A szivattyúk egy része pénteken délután már mű­ködött. A vízbetörés a bánya leg­mélyebb pontján történt. Az ott dolgozók mire a vízszint veszélyes méretűre emelke­dett. sértetlenül elhagyták a munkahelyüket. A mentési munkálatok irányításában részt vesznek a Közép-du­nántúli Szénbányák, vala­mint a kerületi bányaműsza­ki felügyelőség vezetői is. Előzetes becslések szerint a vízbetörés néhány hetes ter­meléskiesést okoz. Az Elnöki Tanács Péeliy Blanka színművésznek és írónak munkássága elismeréséül 80. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Orbán László kulturális miniszter adta át Péchy Blankának. NYOLC KOZMOSZ 0 A Szovjetunióban csü­törtökön nyolc, a Kozmosz sorozathoz tartozó mestersé­ges holdat bocsátottak Föld körüli pályára a kozmikus térség további kutatása cél­jából. Mind a nyolc mester­séges holdat egy hordozóra­kéta juttatta pályájára. K LERIDESZ—ILJICSOV TALÁLKOZÓ ® Pénteken Nicósiában újabb találkozó volt Glaf- kosz Kleridesz ügyvezető ciprusi elnök és Leonyid Iljicsov szovjet külügymi­niszter-helyettes között. SALT 0 Pénteken Genfben az ENSZ európai központjának állandó szovjet képviseletén megtartották a SALT- tárgyalásokon résztvevő szov­jet és amerikai delegáció esedékes találkozóját. A MOZAMBIKI KORMÁNY 0 Pénteken beiktatták hiva­talába a mozambiki ideigle­nes kormányt, amely 1975. június 25-ig, tehát a teljes függetlenség elnyeréséig ma­rad hivatalban. A kormány elnöke Joaquim Chissano, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) hadügyi titkára, a szervezet rangsor­ban, súlyban harmadik em­bere lett. KAIRÓI ÉRTEKEZLET 0 Pénteken megkezdődött Kairóban Egyiptom, Szíria és a PFSZ képviselőinek hármas találkozója. Az ér­tekezleten egyiptomi részről Iszmail Fahmi külügyminisz­ter, Szíriái részről Abdel Halim Khaddam külügymi­niszter, a Palesztin Felszaba­dítási Szervezet képviseleté­ben pedig Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője vesz részt. Megvitat­ják többek között a genfi békekonferencia új rafölvéte­lével kapcsolatos képviseleti kérdéseket is. fi Éli Ép | üépínni- gvüi ftp! 1 if Éta! Egy éve múlt, hogy a fasiszta katonai junta a nemzet­közi monopolkapitalizmus és a belső reakció támogatásával — a polgári alkotmány szellemének meggyalázásával — vérbefojtotta Chilében a Népi Egység kormányának haladó rendszerét. Megindult a gyűlölet és terror hadjárata azok ellen, akik a tényleges nemzeti függetlenség, az igazságos társadalmi berendezkedés, az államok és népek egyenrangú — a kölcsönös bizalomra épülő — kapcsolatai mellett vállal­tak elkötelezettséget. Népünk, a népfrontmozgalo mban tömörült társadalmi erők — együtt mindazokkal, akiknek drága a szabadság és a de­mokrácia eszméje — kezdettől fogva nagy rokonszenvvel figyelte a Népi Egység kormányának az ország társadalmi és gazdasági felemelkedéséért folytatott erőfeszítéseit. Mély­séges megdöbbenést keltett a fasiszta puccs híre, a junta arcátlan kegyetlenségei pedig fokozták az együttérzést és szolidaritást Chile népével. Társadalmunk valamennyi réte­ge tiltakozó gyűléseken, megemlékezések százain, táviratok­ban, nyilatkozatokban ítélte el a fasiszta katonai diktatúra népelnyomó intézkedéseit, a legelemibb szabadságjogokat semmibe vevő cselekedeteit. Él és hat népünk szolidaritása, s mi továbbra is moz­gósítunk mindenkit, akiknek számára nem közömbös a chi­lei hazafiak tragédiája, hogy tetteivel, cselekvő szolidaritá­sának fokozásával járuljon hozzá a rémuralom és a tör­vénytelenségek azonnali megszüntetéséhez, valamennyi poli­tikai fogoly — közöttük Luis Corvalán, Annibal Palma, Clo- domiro Almeyda — szabadon bocsátásához, a demokratikus szabadságjogok maradéktalan helyreállításához! Meggyőződésünk, hogy a fasiszta terror sugalmazói és vég­rehajtói nem kerülik el megérdemelt sorsukat, a chilei nép igaz ügye végérvényesen győzedelmeskedik! Kést Hl az tiSZBl eisisáp Apró Antalnak, az MSZMP I Politikai Bizottsága tagjának, I az MSZBT elnökének veze- i tésével pénteken ülést tartott az MSZBT ügyvezető elnök­sége. Az ülésen megvitatták egyebek közt az MSZBT-tag- csoportok helyzetéről szóló tájékoztatót, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet— Magyar Társasággal 1975-re kötendő együttműködési ter­vet. A jövő évi együttmű­ködés homlokterében felsza­badulásunk és a magyar— szovjet barátsági mozgalom megindulása 30. évfordulójá­nak méltó megünneplése ju­bileumi rendezvénysorozata áll. FINN ŐSZ NÉHÁNY NAP híján egy esztendeje jártam északi ro­konaink földjén, éppen ak­kor, amikor Helsinki három napon át zászlódíszben kö­szöntötte magyar vendégét, Kádár Jánost. Pártunk Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak akkori látogatása szer­vesen beleilleszkedett a ma­gyar és a finn politikai élet vezető képviselőinek évek óta folyó rendszeres találko­zásainak sorába. Jó érzés volt tapasztalni: a magyar és a finn politikusok, tudósok, nyelvészek, írók, a művé­szetek képviselői, a gazdasá­gi és kereskedelmi élet rep­rezentánsai azon munkálkod­nak. hogy a közös múlt nyo­mán még közelebb kerülje­nek egymáshoz népeink. Egyik este finn barátaim­mal a Svéd Színházhoz kö­zeli modern kávéházban be­szélgettünk, miközben egy szőke fiatalemberre lettem figyelmes, pontosabban laop népviseleti kabátkájára. Ak­kor még nem sejtettem, hogy néhány nap múlva Lappföl­dön leszek. A repülő néhány óra alatt Helsinkiből Rovaniemibe. a finnországi lappok fővárosá­ba repíti az utast. A máso­dik világháború idején a né­metek lerombolták a várost. Az akkori 8 ezer lakosú te­lepülés helyén ma 30 ezer lélekszámú, modern város áll. Szeptember utolsó harma­da a lapp ősz, a ruska-aika. Ilyenkor páratlanul szép a táj: színpompás erdők, fe­hér törzsű nyírfák sárga le­velekkel, a bokrok vöröses barnája, a fenyők örökzöld­je és az őszi erdő élénkpi­ros aljnövényzete gyönyör­Tampere, a finn ipar szíve. A város centruma, középütt a Kalcva templommal ködteti a látogatót. Aki nem ismeri az itteni vegetációt, hitetlenkedve nézi ,a képet, pedig a szem nem csal, az erdei áfonya piros szőnyege borul lábunk elé. Fölötte a valószínűtlenül kék égbolt, hófehér felhőkkel. alatta napfényben szikrázó sziklák s ahogy a finnek mondják: a táj szemei — a tavak. A ruska-a’ka idején valóságos népvándorlás indul az Észa­ki Sarkkörre, hogy sokan ta­núi lehessenek a természet e csodálatos ajándékának. Itt nincsenek turistacsaloga­tó fogások, itt az erdők, fo­lyók, tavak békéje és szép­sége honol. Délután már meglátszik a lehelet és éj­szaka már fagy. SOKAT lehetne írni Tam­peréről, a finn ipar szívéről. S hogy ezt most mégse te­szem, annak magvar vonat­kozása is van. Tamperében vendéglátóim megmutatták a fiatal finn építőművész, Reima tervezte Kaleva- templomot, amely modern­ségében sincs híján a régi katedrálisok hangulatának. Amikor a szószék mellett leültettek, a magnetofonból ízes magyarsággal felhang­zott a néhány éve elhunyt Pavo Viljanen esperes hang­ja: „Isten hozta közénk önö­ket, kedves magyar testvé­reim.” Képzeljék el hogyan hat ez az emberre, távol a hazától, a messzi Északon. Pavo Viljanen Sopronban végezte az evangélikus teoló­giát, ott tanulta meg nyel­vünket. Magyarországot má­sodik hazájának tekintette, koporsójába magvar földet is tettek. A szalag, amely megőrizte hangját, bemutat­ja a templomot, majd el­mondja, hogy Skandináviá­ban, az Északi Sarkcsillag alatt nem szokás a déli ha­rangszó, csupán itt, a Kale- va-templomban hangzik fel minden nap 12 órakor, a nándorfehérvári győző tisz­teletére. Mielőtt a hangot őrző magnetofon kikapcsol­na. így fejezi be szavát: „Isten hozza közénk önöket máskor is. Isten áldja meg a magyart!” A Finn-öböl partján épült Helsinkiben a klasszicista stílusú épületek mellett jól megférnek a csupa üveg, csupa fény magasépülelek. A Szenátus téren, ha ráte­kintünk az államtanács pa­lotájára és a katedrálisra, mintha Leningrádban érez­nénk magunkat. Az Aivar Aalto által tervezett Fin- landia-ház, amely az európai biztonsági konferencia záró­szakaszának is színhelye lesz. egész másfajta modern méltóságot áraszt. A finn építészet magas színvonalá­nak élő bizonysága az Esooo- város 9 kilométerre Helsin­kitől. Ott van a Taolola vá­rosnegyed, ahol a természe­tes környezetet érintetlenül hagyva építették fel a háza­kat és Otaniemit, az egye­temi várost. Taoiola centru­mában. egyetlen épületben 65 különböző üzlet található az élelmiszer-áruháztól a könyvesboltig, a banktól az autószalonig. A végső imp­resszió: olvan itt minden, mintha üdülőövezetben len­nénk. A MAGYART finn földön mindenütt testvérként, ba­rátként üdvözlik. s bár a történelem távolra sodort egymástól, a modern világ közlekedési eszközei közel hoznak bennünket. Ma már hetente kétszer magvar. il­letve a finn légitársaság közvetlen járatai szállítják az utasokat — vízum nélkül. Boros Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents