Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

1974. szept. 15., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Eredmények és feladatok a polgári védelemben Beszélgetés Simaházi Sándorral, az Encsi járási Tanácsi Hivatal elnökével, a Polgári Védelem járdsi para ncsnokáváI Megyeszerte jó eredménye­ket értek el a polgári védel­mi kiképzésben. A lakosság mind nagyobb része ismerte fel, hogy a polgári védelmi kiképzésben való lelkiisme­retes részvétellel, a feladatok végrehajtásával alkotmányos kötelezettségének teljesítésén túl olyan ismeretek, olyan felkészültség megszerzésére nyílik lehetőség, amelyek nemcsak esetleges háborús viszonyok között elengedhe­tetlenül fontosak, hanem bé­keidőben is jól hasznosítha­tók. Az encsi járásban is si­kerrel hajtották végre az ed­digi feladatokat. A kiképzési eredményekről, a további feladatokról Simaházi Sán­dor, az Encsi járási Tanácsi Hivatal elnöke, a Polgári Védelem járási parancsnoka ' nyilatkozott munkatársunk­nak. — Hogyan értékeli Sima­házi elvtárs az 1974. évi pol­gári védelmi feladatok eddigi végrehajtását? — Véleményem szerint a polgári védelmi feladatok mindinkább szerves részét, fontos kiegészítőjét képezik az államigazgatási munká­nak. Szeretném külön is ki­emelni a Polgári Védelem humánus jellegét, hiszen a kiképzés során szerzett is­mereteknek nemcsak esetle­ges háborús viszonyok között van jelentőségük. A jól ki­képzett polgári védelmi ala­kulatokkal olyan erő áll ren­delkezésünkre, amely béke­időben is rendkívül sokat se­gíthet. Hadd utaljak csak az elsősegély-nyújtási ismere­tekre, amelyek mindenkor szükségesek lehetnek. Tá­maszkodhatunk a jól szerve­zett polgári védelmi erőkre esetleges természeti csapások esetén is. A járási Polgári Védelmi Parancsnokság fel­adatai közül ebben az esz­tendőben is a legfontosabb a szakszolgálatok, a szakszol­gálati alakulatok, az önvé­delmi erők kiképzése, felké­szítése volt. Ezeket a felada­tokat a Polgári Védelem me­gyei parancsnokának intéz­kedése határozta meg. Lé­nyegében kettős feladat előtt álltunk. Egyrészt — a pa­rancsnoki állomány megfele­lő továbbképzésével — azt kellett biztosítani, hogy min­den parancsnok alkalmassá váljon, a szakszolgálati ala­kulatok és az önvédelmi szervezetek kiképzésére, il­letve vezetésére. Másrészt az egész személyi állományt fel kellett, illetve fel kell készí­teni arra, hogy nehéz helyze­tekben is végre tudják haj­tani alapvétő feladataikat. Mindezek figyelembevételé­vel meghatároztuk a legfon­tosabb módszereket és köve­telményeket. Feladataink tel­jesítéséhez kezdettől sok se­gítséget kaptunk a járás párt-, gazdasági és társa­dalmi szerveinek vezetőitől. Most, a kiképzési év második felének megkezdése előtt, megállapítható, hogy a szak- szolgálatok parancsnoki és alegység-parancsnoki állo­mányának továbbképzését si­került eredményesen végre­hajtani. Előkészítettük a sze­mélyi állomány kiképzését is. Nem kis feladat volt a törzs­vezetési gyakorlatokra való felkészülés, de ma már el­mondhatom, hogy a gyakor­latok. illetve a bemutatók jól sikerültek. Ez pedig ön­magában is munkánk ered­ményességéről tanúskodik. — Mik lesznek a követke­ző hónapok legfontosabb ten­nivalói? — El kell mondanom, hogy a Polgári Védelem középtávú felkészítési programja min­den évben nagyobb és na­gyobb feladatok elé állította a járási törzs, valamint a szakszolgálati alakulatok és az önvédelmi szervezetek pa­rancsnokait, és a beosztott állományt. Jelenleg az a leg­fontosabb célunk, hogy a kö­vetkező hónapokban tovább bővítsük a parancsnokok és -az alegység parancsnokok is­mereteit, fokozzuk felkészí­tésüket a gyakorlati felada­tok végrehajtására. A közsé­gi polgári védelmi parancs­nokságok törzstagjainak fel­készítését még ez évben ter­vezzük. Ezt járási összevont kiképzés keretében kívánjuk megvalósítani. Az előkészü­letek már megtörténtek, olyan tematikát állítottunk össze, amely véleményem szerint hatékonyan elő fogja segíteni a szervezési, a ter­vezési és a kiképzési felada­tok eredményes végrehajtá­sát. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek polgári vé­delmi parancsnokait és törzs­parancsnokait a IV. negyed­év elején a járási állat- és növényvédelmi szakszolgálat parancsnoksága összevont törzsgyakorlaton fogja felké­szíteni . legfontosabb felada­taik ellátására. A rendszeres ellenőrzés során szerzett ta­pasztalataink és a felsőbb parancsnokságok véleménye alapján a következő hóna­pokban elsősorban az egyes szakszolgálati alakulatok ál­lományának eddig megszer­zett ismereteit kívánjuk be­gyakoroltatni. Fontos például a különféle eszközök és fel­szerelések helyes használati módjának elsajátítása és ala­pos begyakorlása. Mindezzel azt is elő kívánjuk segíteni, hogy a kiképzés után a részt vevők sikeres záróvizsgát te­hessenek. — Milyen terveik vannak a lakosság további polgári védelmi felkészítésére? — Ismeretes, hogy a lakos­ság 1960 és 1965 között tíz­órás, 1965 és 1970 között pe­dig 15 órás tájékoztató okta­tásban részesült. Ez azt je­lenti, hogy elsősorban általá­nos jellegű polgári védelmi ismereteket oktattunk. A tá­jékoztató jellegű oktatások során szerzett tapasztalata­ink értékelése alapján a jö­vőben hatékonyabbá kíván­juk tenni a polgári védelmi kiképzést, növelni szeretnénk a színvonalat. Elmondhatom, hogy a lakosság a mi járá­sunkban is mind jobban megérti a honvédelem fon­tosságát és az ezzel kapcso­latban reá háruló, az alkot­mányban is rögzített állam­polgári kötelezettségeket. Ma már a szakszolgálati alakú- | latok és az önvédelmi erők kiképzésének eredményeként vannak olyan alegységpa­rancsnokaink, akik egy-egy szakterületen el tudják vé­gezni a lakosság oktatását és hatékonyan elősegítik a fel­készítéssel kapcsolatos fel­adatok sikeres végrehajtását. Meggyőződésem, hogy mun­kánk személyi és tárgyi fel­tételei is sokkalta jobbak, mint a korábbi években vol­tak. A korábbi gyakorlattól eltérően középtávú tervünk­ben a lakosság oktatását el­sősorban a munkahelyen és a lakóhelyen kívántuk vég­rehajtani. A munkaviszony­ban álló dolgozók polgári vé­delmi kiképzése így jelenleg is folyamatban van. Az el­múlt esztendő lényegében az alapszintű, általános felké­szítés éve volt. Ebben a ki­képzési évben mér megkezd­tük a munkahelyeknek, illet­ve a munkaköröknek megfe­lelő differenciált szakkikép­zést is. Mint ismeretes, a Minisztertanács 1975 novem­beri határozata alapján a jövőben az oktatásban fontos szerepet kapnak a tömeg­kommunikációs eszközök, te­hát a sajtó, a rádió és a te­levízió. Ügy is mondhatnám, hogy ez lesz a lakosság ki­képzésének, oktatásának el­sődleges módja. Arra törek­szünk, tehát, hogy az eddigi tapasztalatok felhasználásá­val és az új lehetőségek le7 hető legjobb kihasználásával minél eredményesebben tud­juk végrehajtani feladatain­kat. Ehhez többek között he­lyi propaganda-munkánkat is az eddiginél jobban, ha­tékonyabban kell megszer­veznünk. A sajtó, a rádió, a televízió adta lehetőségekkel élve azok is részesülhetnek majd a polgári védelmi ok­tatásban, akiknek erre eddig más módon nem volt lehe­tőségük. Járásunkban ebben a munkában szeretnénk tá­maszkodni a közművelődési intézmények, a klubok, a könyvtárak adta lehetőségek- ré. Hathatós segítséget ad­hatnak propagandamunkánk­hoz a termelőszövetkezetek különféle híradói is. Befeje­zésül hadd mondjam el, hogy az eddigiekben igen sok se­gítséget kaptunk mind a párt­ós állami szervektől, mind a különféle gazdálkodó egysé­gektől, illetve azok vezetői­től. Erre a segítségre a to­vábbiakban is számítunk és meggyőződésem, hogy a jó együttműködés, a szervezett és színvonalos munka nem 1 lesz eredménytelen. Így pe­dig közelebb kerülünk leg­fontosabb céljaink megvaló­sításához. Térden Az anyósom, Matrjona Fjodorovna megérkezett hoz­zánk. Vendégségbe jött. Fa­luról. Fejőnö volt. Most nyugdíjba ment, jött meg­nézni az unokáit. És hát mi­lyen egy falusi anyós? Egy­szerű. munkaszerető, kedves, szeretetreméltó. Megérkezett, jól érzi magát, most itt él. Itt él csendben, nyugalom­ban. Nappal eljár az üzletbe be­vásárolni. Megfőzi az ebédet, sétál a gyerekekkel az udva­ron. Éli a városi életet, és mesél ifjúkoráról, a nehéz asszonyi sorsról. Esténként nézi a televízió adásait, vagy eljár az isme­retterjesztő előadásokra. Ná­lunk. a házban az anyósok mind eljárnak ezekre az elő­adásokra. Ilyenkor kicsinosít­ják magukat, frizurájukat rendbe teszik, az előadás előtt beszélgetnek, vitatkoz­nak erről, arról meghallgat­ják az előadást. Így aztán tisztában vannak a világ dol­gaival. Vannak, akiknek nem tet­szik, hogy az én anyósom, Matrjona Fjodorovna nem csípi úgy ki magát, mint a többiek, hogy falusiasán öl­tözködik. Szójukra vették. Azt állít­ják: helytelen, hogy ilyen ré- gimódian öltözködik. Azt mondták, hogy nem kislány már. hanem egv idős asszony, és mégis úgy öltözködik, mint egy Brigitte Bardot." És ez a fiataloknak rossz példamuta­tás, különösen mivel neki Galuskin — ez én vagyok te­hát — gyerekeit kell nevel­ni... Az udvaron utána néz­nek ... és háta mögött meg­mosolyogják. Hazajössz és hallod: „Meg­érkezett Bardot ve je!” Mitrofonics. a házmester, már nem is köszön. Ha meg­lát, ráhajol a seprűre, és annak mondogatja: Hippi... hippi... Sőt még a munkahelyemre is eljutott a hír. Iván Sztye- panics, a főnök behívat és azt mondja: — Mi van nálatok, Galus­kin? Üj rend költözött a házba? Tartsál mértéket... Rossz híreink vannak há::ad népéről... Az anyós miatt egyre több kellemetlenségem lett. annak ellenére, hogy egyszerű, be­csületes falusi nénike. És mi­atta még mértéket kell tar­tanom?! Éjjel amikor az egész csa­lád aludt, szép csendesen fel­keltem és az anyós vala­mennyi ruhájának levágtam a hosszából. Levágtam belő­lük annyit, hogy mind tér­den felül érjen neki... A többi vénasszony is ilyet hord. Ha ez mértéktartás, ám legyen... V. Klemcovics Két hivatalnok beszél­get: — Micsoda szeren-' cséd van! — Miért? — Téged sohasem fog felváltani sem gép, sem robotember. — Miért nem? — Mert olyan gépet még nem találtak fel, amely abszolút semmit sem csinálna... — Adj kölcsön egy százast a jövő hétig. — És ki kezeskedik arról, hogy a pénzt idő­ben visszaadod? — Egy becsületes em­ber szava neked nem elég? — Na jól van. Akkor gyere el hozzám azzal az emberrel ma este. — Én nem értem, mit (csinál ez a Magda a pénzével. A múlt hónap vegén sem maradt egy fillérje sem, ebben a hónapban pedig ugyanez a helyzet. — Kölcsön akart tő­led kérni? — ő nem. Én tőle! — Doktor úr, fáj a fejem. — Iszik? — Sohasem ittam. — Dohányzik? — Soha egyetlen ci­garettát sem vettem a kezembe. — Talán túlságosan sokat eszik? — Elenkezőleg, min­dig nagyon mértékletes vagyok az evésben. — Udvarol? — Agglegény vagyok és soha, egyáltalán nem törődtem a nőkkef. — Akkor csak egyet­len diagnózis lehetsé­ges: önnek a glória szo­rítja fejét! Miskolci Vasipari Szövetkezet azonnali belépéssel alkalmaz: a diósgyőri új város­központ melletti telepére rr» »01 munkaerőket betanított Jelentkezés: Miskolc. III. kér., a volt Márta-ljánya Tömörkényi út végén a telepvezetőnél. Mezőkeresztesi konfekcióüzemünkbe ruhaipari technikusi képzettséggel ÜZEMVEZETŐ, TERMELÉSIRÁNYÍTÓ. SZALAGVEZETŐ munkakörbe gyakorlott' munkaerőket felveszünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben. Konfekció Szövetkezet, Budapest XIII., Lehel u. 14. Cigánd nagyközségi Közös Tanács V. B. pályázatot hirdet: igazgatási csoport- feze tói állás betöltésére. Pályázat feltételei: Jogi egyetemi vagy tanácsakadémiai végzettség ;?—5 éves szakmai gyakorlat. Államigazgatási munkakörben dolgozók előnyben részesülnek. Fizetés: a 15/1973. (XII. 27.) MŰM számú rendelet alapján. Lakást 1975. II. fél évben biztosítunk. A pályázatot részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány és a képesítést igazoló oklevéllel szeptember 15-jg kell benyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents