Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
*tSZAX-MÄG¥ÄRORSZAG 4’. 1974. oug. 14., szercfa Vissza a forráshoz A népművészet reneszánsza FELESLEGES bizonyítani annak igazságát, hogy napjainkban a népművészét reneszánszát éljük. Ám, mégis — valóban csak érintően — megemlíthetjük a Röpülj pava-körök rendkívüli jelentőségét, a népi díszítőművészeti szakkörök erőteljes vonzását, vagy mondjuk, a ía.aragó szakkörök szerveződését. És akkor még mindig nem szóltunk a háziipari és népművészeti szövetkezetek munkájáról, amelyekkel kapcsolatban egyébként nem egyszer jogos kifogások merülnek fel, épp a népi díszítőművészet, a népművészet tisztaságának védelmében. Ám ez a pusztán érintőleges felsorolás is mutatja, hogy korunk emberében — nem egészen indokolatlanul és alaptalanul — benne él a vonzódás, a kötődés a népi művészet hagyományaihoz. S ez a kötődés — új, érdekes jelenség ez is — nemcsak és nem elsősorban a falusi lakosság körében van. Valahogy természetesnek vesszük, hogy a városi lakásokban, a modern vonalú bútorok között helyet kapjon egy-egy népi díszítőművészeti alkotás, egy fafaragás, úgy is, mint díszítőelem, de úgy is, mint használati tárgy. Az ipari és a népi tárgyak illeszkedése egymáshoz tulajdonképpen zökkenőmentes lehet. Tény, hogy érdeklődésből, hobbiból és ihletett alkotómunkából egyre többen válnak maguk is a népi művészet részes továbbvívőié. Azaz, egyre többen vannak olyanok, akik nem pusztán érdeklődnek a népi művészet iránt, hanem annak hagyományait maguk is alkotó módon folytatják. Különösen értékes számunkra a népművészeti szakkörök léte — talán azért, mert itt a legnagyobb a lehetősége annak, hogy a „tiszta forrásból”, az üzleti érdekektől mentes népművészetből merítsenek. A háziipari és népművészeti szövetkezetekkel szemben ugyanis — mint már említettük — nem egy esetben jogos kritikaként hozzák föl, hogy az üzleti érdekek miatt csorba esik magán a népművészeten. Nemcsak a tömegszerű termelés miatt, hanem azért is — elsősorban azért —, mert a vásárlók igényeit néha fontosabbnak tartják, mint a hagyomány töretlen folytatását. így születhetnek meg módjuk, olyan népművészeti elemekkel díszített blúzok, amelyeknek színei az eredeti népművészet színvilágában egyáltalán nem voltak jelen. Nos, ennek hatását eléggé megérezte a szakkörökben folyó népi díszítőművészet és fafaragás is. Az anyagsze- rűtlenség, a tárgyak túldíszítettsége, s következésképpen eredeti funkciójában való használhatatlansága eléggé jellemző volt például gz elmúlt időszak fafaragásaira. A míves mesterség, az öncélú, de a faragás technikájának magas szintjét bizonyító túldíszítettség meglehetősen általános jelenség volt. Ez pedig'-— fogalmazzuk kategorikusan — magában rejtette annak veszélyét, hogy a népművészeti alkotás közelít a gíccshez. Sokan kongatták a. vészharangot is. S úgy tűnik, nem hiába. örvendetes ugyanis, hogy a szakköri kiállítások szervezésénél — ezt igen hatékonyan támogatja a Népművelési Intézet — elsődlegesen mérce, hogy az elkészült munka, a forrás a népművészet szellemét tükrözze. S bár pusztán formainak tűnhet, mégsem az, - újabban gyakorlattá kezd válni, hogy az ilyen kiállítások anyagának zsűrizése után a szakköri tagokat qsz- szehívják. A döntésről azon írisseségében elemző indoklással tájékoztatják a szakköri kiállítókat. Ez pedig föltétlenül segíthet abban, hogy tovább nyesegessük a népművészet folytatóinak munkájában a vadhajtásokat, az indokolatlan, értelmetlen, a népi művészet lényegétől idegen elemeket. EZ ELSŐSORBAN a fafaragásoknál elengedhetetlenül szükséges, mert’ elsősorban a faragás távolodott el legmesszebb az eredeti forrástól, s talán itt volt legérezhetőbb az ipari művészet hatása is. Pedig mindenekfe- lett szükséges, hogy a mindennapjainkban egyre erőteljesebben jelentkező népi művészet tiszta formájában, eredeti funkciójában érvényesüljön. Csutorás Annamária Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel FELVESZ villanyszerelő, fűtésszerelő, vízszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat (jelentkezés: Bp., X., Venyige u. 1.), valamint Óbuda, Csepel, Lágymányos, Kőbánya, Zugló és újpalotai szállóinkra fűtöket, fűtő segédmunkásokat, takarítónőket, konyhalányokat, portásokat, kalanderescket, udvari segédmunkásokat (jelentkezés: Bp., XI., Bartók Béla út 152., IV. era. 401. sz, szoba). Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk. Idegen nyelvi tábor Rej teken 25 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 14-én nyílt meg Budapesten az újpesti stadionban a II. világifjúsági és diáktalálkozó, a világ fiataljainak nagy seregszemléje. Az 1945-ben a világ demokratikus fiataljainak londoni konferenciája a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség létrehozásán kívül az I. Világifjúsági és Diáktalálkozó megszervezéséről is határozott. Az azóta lezajlott 10 találkozó hűen tükrözte a világ haladó ifjúságának reagálását korunk, a XX. század legfontosabb társadalmi, politikai és ifjúsági kérdéseire, problémáira. Valamennyi találkozó újra bebizonyította, hogy az ifjúság gyűlöli a háborút, a fasizmust, a kizsákmányolást és kész tevékenyen részt vállalni az imperializmus és a gyarmatosítás elleni küzdelemből. A szocialista országokban megrendezett VIT-ek lehetővé tették, hogy a tőkés és a fejlődő országok fiataljai a szocialista országok életét és eredményeit személyes tapasztalataik alapján ismerjék meg. Ez a körülmény nem kis mértékben járult hozzá a „vasfüggöny”- mítosz szétoszlatásához. I. 1947. Prága. 72 ország 17 ezer fiatalja vett részt ezen a találkozón. II. 1949. Budapest. A hidegháború erősödése ellenére 84 nemzet 10 ezer fiatalja olyan világ mellett tett hitet, amely „nem ismeri többé a nyomort és a háborút”. III. 1951. Berlin. A kettéosztott Németországban a hidegháború csúcspontján találkozott 104 ország 20 ezer békeszerető munkás- és diákfiatalja. IV. 1953. Bukarest. 111 ország 30 ezer küldötte örömmel üdvözölte a koreai fegyverszünet megkötésének hírét. V. 1955. Varsó. 114 ország 30 ezer fiatalja szállt síkra a leszerelésért. VI. 1957. Moszkva. 131 ország 34 ezer küldötte a gyarmati rendszer teljes felszámolását követelte. VII. 1959. Becs. 116 ország 18 ezer fiataljának a béke és barátság jegyében rendezett találkozóját imperialista aknamunkával sem sikerült megzavarni. VIII. 1962. Helsinki. 1500 I szervezet 18 ezer delegátusa képviselte a világ haladó ifjúságát. IX. 1968. Szófia. 142 ország 20 ezer küldötte a „Szolidaritás, béke és barátság” jegyében találkozott. X. 1973. Berlin. Az NDK fővárosa 140 ország 20 000 fiatalját fogadta. Ezen a nyáron már a harmadik váltás történik a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház bükki, rejteki táborában. A nyár elején a honismereti tábor részvevői töltöttek itt két felejthetetlen hetet, augusztus első két hetében pedig az olvasótábort szervezték meg itt. A miskolci, a diósgyőri általános iskolás pajtásokból „verbuválódott” olvasótábor tegnap, augusztus 13-án fejeződött be, s ma délelőtt már újabb 30 iskolás érkezik ki a festőién szép környezetbe. Ma délelőtt ugyanis Tóth József, az Ady Endre Művelődési Ház igazgatója- nyitja meg az idegen nyelvi tábort, amely augusztus 28-ig tart. A részvevők ezúttal is miskolci általános iskolások, akik nyelvi tagozatos osztályokban tanulnak. Német, angol és orosz tagozatos gyerekek gyakorolhatják két hétig a nyelvet. S a gyakorlás ezúttal a szó szoros értelmében veendő, hiszen a foglalkozások merőben különböznek a tanórák menetétől. Az elsősorban egyetemisták, nyelv szakot hallgatók vezetésével megtartandó foglalkozásokon beszédkészségüket mélyítik el a gyerekek. Az Ady Endre Művelődési Ház egyébként idén már másodízben rendezi meg a nyelvi tábort. A tavalyi, első alkalommal megrendezett idegen nyelvi tábor tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes. A tanulók igen sokat tanultak az elmúlt évben is a két hét alatt, beszédkészségük elmélyült. Hiszen a táborozás ideje alatt egy fő szabály van: mindent azon a nyelven kell mondani, amelyet tanulnak a gyerekek. S így biztos, hogy a mostani táborozok számára sem lesz haszontalan ez a két hét. A Borsodi Vegyjkombinát ALKALMAZ férfi vegyésztechnikusokat, vegyipari szakmunkásokat, gépésztechnikusokat és gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalokat rendszerkezelői munkakörben, szállítási munkakörben kocsirendezőket, tolatásvezetőket és segédmunkásokat. JELENTKEZNI LEHET: szombat kivételével, a vállalat munkaerőgazdálkodási osztályán, Kazincbarcikán. Miskolci Vasipari Szövetkezet azonnali belépéssel alkalmaz: VASSZERKEZETI ÉS GÉPLAKATOS SZAKMUNKASOKAT, SZERSZAMLAKATOS SZAKMUNKASOKAT, HEGESZTŐ SZAKMUNKASOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT ANYAGMOZGATASHOZ VIZSGÁZOTT DARUKOTOZOKET Jelentkezés: Miskolc, Partizán u. 7. sz. A KARTOGRÁFIAI VÁLLALAT KERES ES BETANÍT érettségizett fiatalokat terepfelmérő munkakörbe ózdi és szerencsi kirendeltségére. Megfelelő gyakorlat megszerzése után továbbtanulási lehetőség. Jelentkezni lehet: Özd, Vörös Hadsereg út 34., Szerencs, Rákóczi u. 57., vagy Budapest, XIV., Bosnyák tér 5., III. em. 310. szoba.
