Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. aug. 8. csütörtök Jack Lemmon nagy közönségcsalogató. Rajongói ebben a filmben is bizonyára szívesen látják majd a mindig póruljáró, elesett embereket megszemélyesítő komikust. Ebben az amerikai filmben szerepköre némileg módosul. Egy karikaturistát játszik, aki következetesen gyűlöli a nőket, a gyermekeket és a kutyákat, s máris adott a. képlet: a film története során mindig olyan szituációkba kerül, amikor elveit megcáfolva kell élnie. Ráadásul szembetegsége van. félő, hogy teljesen elveszti látását, műteni is kell. A Mel Shavelson rendezte történet igen sok jó szórakoztató részletben gazdag. Szellemesek már a főcím előtti rajzos bevezető képsorok. Az élőfilm és a rajzfilm helyenkénti keverése is. De például már a legutolsó, hosszú, rajzos jelenetsor, amely mintegy összegezni próbálja a Jack Lemmon megszemélyesítette író mondandóját a világról oktalanul hosszú, elnyújtott. A női főszerepben látott Barbara Harris viszont roppant szép, vonzó jelenség, érthető, ha az elveihez görcsösen ra gaszkodó karikaturista nem tud ellenállni neki. Van ezenkívül a filmben három gyermek, és természetesen egy kutya is. A címbeli kö zelharc nem a filmben játszódik le, hanem az a karikaturista egy sikeres kötetének a címe, de a filmtörténet sem más, mint a nőgyü lölö művész harca elveinek fenntartásáért, sokszoros csatavesztése, menekülési kísérlete és újabb veszteségének ígérete. A kellemesen szórakoztató képsorokat olykor vontatottabbak váltják szinte leáll a film. összegészében mégis olyan műnek ítélhetjük, amely a maga kategóriájában nem jobb és nem rosszabb az átlagnál, megtekintése nem haszontalan időtöltés. De Jack Lemmon rajongói kicsit csalódnak, mert a Legénylakás, vagy az Irma, te édes, meg a Furcsa pár főszerepei után a karikaturista alakjában sokkal, de sokkal halványabb, mint korábbi népszerű szerepeiben. Gyerekkocsi Csaknem egy évtizeddel ezelőtt szerepelt először a magyar mozik vásznán Bo Widerberg, a nagyhírű svéd rendező filmje. Most a filmbarátok köre mozihálózatában — Miskolcon, a He- vesy Iván Filmklubban — újra műsorra tűzték ezt a filmdrámát. Az első bemutatás óta eltelt időben sok újat megtudtunk különböző forrásokból, nem utolsósorban filmalkotásokból a nyugati fogyasztói társadalom életéről, az elidegenedésről, ismerősebb lett az 50-es évek vége, 60-as évek eleje svéd életformája, s talán aki most látja először a filmet annak is bizonyos mértékig csökkent értékű lesz a film nyújtotta társadalmi kép. Aki pedig ismételten találkozik vele, mégha a legjobb emlékei között őrizte meg ezt a művet, az újszerűség élményétől természetszerűleg elesik, szegényebb lesz. A film nagy közönségtömegekkel fog újra találkozni, s egészében — az előbb mondottak fenntartása mellett — jól elkészített filmnek kell ma is tartanunk. Olyannak, amely az egy évtized előtti nyugati, vagy közelebbről svéd társadalmi állapotokat hűségesen tükrözte, bizonyos kritikai megközelítéssel tárta elénk a svéd valóságot és az akkoriban sokat emlegetett svéd szexu- ál-morált. A felrajzolódott kép ma is őszinte, emberi, még ha az ábrázolásmód újszerűsége már nem is érezhető. A harmadik tettes A hét harmadik filmjét Helmuth Krätzig rendezte. NDK bűnügyi film. Egy bankrablás, illetve a tettesek kézrekerítésére folytatott nyomozás története. (bm) A nagy pedagógiatörténeti múlttal rendelkező sárospataki kollégiumnak mindig voltak olyan tanárai, akik nemcsak tanították szaktárgyaikat, hanem tudományos szinten művelték is, hozzájárulva így az egyetemes magyar tudomány fejlesztéséhez. A század eleji tudós professzorokra emlékszik a diákváros azzal a különleges kiállítással, amelyet a nagykönyvtár termében rendeztek neves pataki tanárok alkotásaiból, festményeiből, rajzaiból és az életükkel kapcsolatos tárgyi emlékekből. A teológián kívül jogakadémia, tanítóképző, gimnázium, mezőgazdasági szakiskola, sőt az elmúlt század végén néhány bölcsészeti és m'űegyetemi tanszék is működött a pataki kollégiumban, s ezek tanárai tudományos és szépirodalmi műveket jelentettek meg, folyóiratokat szerkesztettek. Sokuk számára a kollégium csupán előképző műhely volt, mert tudósokból Sárospatak rendszeres utánpótlást szolgáltatott a hazai egyetemeknek. A gazdag kiállítási anyag közt egymásután sorakoznak a tárlókban Finkey Ferenc híres jogtudósnak, a néhány éve elhunyt Búza László Kossuth-díjas szegedi egyetemi tanárnak, Trócsányi József, Gerőcz Kálmán, Mátyás Ernő, Marton János, Harsányi István, Gulyás József, Novák Sándor, H. Bathó János tanároknak, íróknak, zeneszerzőknek és másoknak kiadott művei, kéziratai és a velük kapcsolatos emlékek, amelyek pedagógiai és tudománytörténeti szempontból egyaránt érdekesek, értékesek. A kiállítást, amelynek megrendezése dr. Űjszászy Kálmán főkönyvtárosnak és munkatársainak az érdeme, sokan megtekintik a városba érkező hazai és külföldi vendégek, turisták közül is. Munkásfiatalok, munkásművelődés Rónay László: Thurzó Gábor A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó író pályája a harmincas években indult. Segítő Fortuuátusz címmel jelent meg első kisregénye (1936), ezt és ko- ] rai műveinek — Előjáték (1938), Az adósság (1939) tartalmát a gyerekkor iránti nosztalgia, a katolicizmussal való találkozás élménye határozza meg. Írói stílusát, technikáját kezdetben erősen befolyásolta a kortárs európai irodalom, de Máraí Sándor hatása is erőteljesen érvényesült. Az író 1945—1956 közötti alkotói periódusának állomásait sikeres színpadi müvek és kitűnő elbeszélések jelzik. A sóbálvány, az Amen, ámen című, 1957-ben megjelent regényei, valamint számos novellája (Négyen a harminchatból, A rászedettek — ez utóbbi Záróra címmel színpadon került bemutatásra) új témakört jelentenek. írói módszere véglegesen kialakult: a valiomásos, egyes szám első személyes előadási mód, ábrázolási mód, a virtuóz köny- nyedség, a múlt és jelen együttes bemutatása, az irónikus-ka- rakterisztikus elemekkel való variálás. Pályája csúcsát az 1966- ban megjelent A szent című müve jelenti, amely színpadon Az ördög ügyvédje címmel került bemutatásra. j A tanulmányt Thurzó Gábor legújabb, nagyobb lélegzetű elbeszéléseinek, Egy halott Varsó j és Krakkó között, a Lanovka, j az Utazás öcsémmel értékelése | zárja. (Akadémiai Kiadó.) Tegnap, augusztus 7-én délelőtt folytatódott és befejeződött az ifjúságról, az ifjúság művelődéséről a vita a tokaji írótáborban. Tegnap délelőtt ugyanis az ifjúmunkásokról és a. munkásfiatalokról beszélgettek az írótábor részvevői. A bevezető előadást László-Bencsik Sándor író tartotta, aki az elmúlt években sokoldalúan foglalkozott e témakörrel munkáiban is. A délelőtti vita után kiránduláson vettek részt az alkotók: Tarcalra és a tokaji Kopasz hegyre látogattak el. Ezzel a kirándulással tulajdonképpen véget ért az írótábor tokaji programja, hiszen ma délelőtt már Miskolcra utaznak a részvevők. De a mai napon látogatnak el az alkotók a bükki-rejte- ki ifjúsági olvasó táborba is, hogy részt vegyenek a gyerekek néhány foglalkozásán. Vargha Balázs részvételével és irányításával sor kerül egy játékos gyermek-foglalkoztatásra is. Az írók délután fórumot rendeznek a gyermekolvasók részére, Lillafüreden megkoszorúzzák József Attila emléktábláját. Tóth Imre képei a Szőnyi-teremben Tunéziai vázlatok (IV.) PARKBAN Knnt Ernő rajza 1 A Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István-terme mától ismét közöttünk élő képzőművész munkáit mutatja be és — az intézmény jellegénél fogva — kínálja megvételre a képzőművészetek barátainak. Tóth Imre festő- és grafikusművész negyven festménye látható mától augusztus 22-ig a teremben. Tóth Imre — városunk szülötte, egész munkásságával ide kapcsolódik — mész- sze az országhatáron túl is ismert művész, rendszeres részvevője rangos kiállításoknak, tulajdonosa több elismerésnek, díjnak, Munkácsy- díjas. Korábban a Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításon nagydíjat nyert akkor nagy feltűnést keltő, Egyedül című festményével, amely a kisparaszti élet, a túlhaladott gazdálkodási forma tarthatatlanságát hirdette meggyőző művészi átfogalmazásban, igen magas szinten. Jóllehet, mind a festészetet, mind a grafikát műveli, az utóbbi években elsősorban grafikusként tartották számon, ilyen jellegű munkáival jelentkezett lapokban, tárlatokon, festménynyel ritkábban lépett közönség elé. Az 1973-as miskolci országos grafikai biennalén Miskolc város megosztott díját nyerte. Most ismét festményekkel jelentkezik. A Szőnyi István-teremben látható Tóth-képek megka- pók. A képek egymás mellet- tisége, szoros egymásutánja talán valamivel csökkenti az egyes képek hatását, lakásban mindegyikük másképpen hat, nem torlódnak egymásra a benyomások, élmények, mint itt elkerülhetetlenül adódik. Tóth Imre a rézkarc, a különböző grafikai ábrázolási kísérletek, az éles, kemény vonalakkal való megjelenítés után láthatóan nagy kedvvel nyúlt ismét az ecsethez, lendületes, széles ecsetvonásokkal állítja elénk a nem ritkán tobzódó színekben pompázó környezetet, mindazt a látnivalót, amire az ember a szemét rányithatja, a tájat, a falusi részletet, utcaképet, a virágos, vázás, halas, vagy éppen késsel és sülő tükörtojással teli csendéletet. Csak éppen az hiányzik képeiről, akit mindez körülvesz: az ember. Talán két- három képen, ha feltűnik valami emberalak jelenlétének jelzése. Egyebekben a képek külön-külön mind értékes és szép, látványos munkák, a mai ember korszerű lakásának művészi kiegészítői, a legnemesebb értelemben vett lakáskultúrát szolgáló alkotások. De hiányzik belőlük Tóth Imre mai életünkhöz, mindennapjainkhoz vajó művészi kötődése. Tárlatát így is szívesen ajánljuk a szép, jó képek kedvelőinek figyelmébe. (benedek) A kiállítás egyik darabja. SZERENCS ÉS KORNYÉKE LAKOSAI FIGYELMÉBE! Értesítjük vásárlóinkét, hogy az Észak-magyarországi TEXTIL Nagykereskedelmi Vállalattal közösen megnyitottuk az olcsó áruk boltját Szerencsen # Pamut, szövet, selyem méteráruk; # férfi, női és gyermek felsőkonfekció, # bútorvászon, kész-ágynemű. NYITVA TART AS: Hétfőn: 8-tól 12-ig. Szombaton: 8-tól 12.30-ig. A hét többi napján: 8-tól 12-ig és 14-től 17.30-ig. KeDVEZÖ ARAK BŐSÉGES VÁLASZTÉK! Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Miskolc megyei város Tanácsa V. B. kereskedelmi osztálya PÁLYÁZATOT hirdet ÄRFÖELÖADÖI MUNKAKÖR betöltésére. Követelmény: közgazdasági egyetemi, vagy kereskedelmi főiskolai végzettség. Fizetés megállapodás szerint. A pályázat benyújtásának batárideje 1974. augusztus 15. Film jegyzet Közelharc férfiak cs nők közöli Régi tanárokra emlékeznek Faiakon
