Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
1974. ciug. 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Csak egy szóra... Annak ellenére, hogy „nyakig járunk” a kánikulában, az emberek általában sietnek, hiszen a napi kötelességek, az ügyes-bajos dolgok, s minden, amit aznapra ki-ki megszabott magának — sürget. Ebben a sietségben, rohanásban igyekeztünk meg- megállni embereket azzal, hogy ha csak egy szóra is álljanak meg és mondják el: mi volt a legemlékezetesebb élményük, érte-e őket valami bosszúság, egyszóval hogy telik a napi... Minden órában csapolnak A Lenin Kohászati Művekben, a kohónál Jánosik Gyula műszakvezető nem titkolja: a 30 fokos meteorológiai hőmérséklet mellé a a kohónál legalább még 10—15 fok csatlakozik. Ilyenkor még fokozottabb figyelemre, helytállásra van szükség, hiszen ez olyan munkahely, ahol a legkisebb hiba is veszélyekkel járhat. — Vigyázunk magunkra — mondja — és a műszakra is. A csapolásoknál nincs eltolódás. Percnyi pontossággal történik minden. Óránként „veszünk le” egy-egy adagot minden kohónál. Ez a menetrend, ez az előírás. S a vállalás is, amelyet a XI. kongresszus tiszteletére és Miskolc felszabadulásának 30. évfordulójára tettünk. Itt, a kohónál is azqn vannak az emberek, hogy fennakadás ne legyen, hiszen ha elhúzódnának a csapolások, ha nem úgy menne a munka, ahogy itt már hagyomány, gondot okozna a vállalások teljesítése is. — Egyébként van bőven védőétel, tej, tea és sajt. Hiánytalanul megkapunk mindent — mondja a műszák- vezető. — Így kell, hogy legyen, mert ez is egyik feltétele a jól végzett munkának. Szóvá (eszik a «épkocsivezetök Csak egy szóra kértük Dezsőházi Lászlót, a VOLÁN 3. számú Vállalat Búza téri állomásának forgalmi irányítóját. Amit mondott, megnyugtató: különösebb gond- juk-bajuk nincs. A járatok az előírt időben, pontosan indulnak és nem is zsúfoltak. Azért jó ezt hallani, mert — s ezen nincs mit tagadni — gyakran történik rendzavarás, vita, szóváltás az autóbuszállomáson és a már úton levő kocsikon is. A Miskolci Közlekedési Vállalat gépkocsivezetői viszont szóvá tettek néhány olyan problémát, amire érdemes odafigyelni. Mindenekelőtt arról beszéltek, hogy kivétel nélkül mindennap, főként csúcsidőben hihetetlenül nagy a zsúfoltság Miskolc főútvonalain. Jól tudják, hogy ezeknek az utaknak az áteresztőképessége . nem kielégítő, de bosz- szúsan tapasztalják azt is, hogy — okkal vagy ok nélkül — az üzletek és boltok előtt ilyenkor rakodnak az árut szállító teherautók, és mintha a személykocsiknak is ebben az időben lenne csak kedvük futkározni. Emiatt az autóbuszjáratok hol csak lépésben, vagy éppen hosszú várakozásokkal tarkítva haladnak tovább. Pedig minden járat menetidőhöz van kötve. S ha ezt nem tartják, pillanatok alatt zsúfoltság kerekedik az autóbuszokon, ami óhatatlanul gyakori vitához^-s nem egyszer incidenshez is vezet. Egyébként, mint elmondják, sok mindent tudnának javasolni a közlekedés zavartalansága, biztonsága érdekében. Kérik és sürgetik: ha van rá piód, a gépkocsivezetők részvételével rendezzenek ankétot, ahol mindezt és még sok egyebet szóvá tennének. Késik a szállítmány A vas- és acélgyártás technológiájának elengedhetetlen terméke, az úgynevezett frissítő anyaga a dolomit. E fon. tos terméket a Bükkben levő szomorúvölgyi bányából kapja a Lenin Kohászati Művek, mégpedig úgy, hogy a termék égetése Hejőcsaban történik. A gyár h nészetesen más lehetőségek. más források után is néz. — Tárgyalásokba kezdtünk Rudabányával — mondja az anyagellátási főosztály helyettes vezetője. — Kértünk is száz tonnát, a szállítás azonban késik. Alsótelekesen bányászott dolomitról van szó. amit mielőbb szeretnénk megvizsgálni: megfelel-e a minőségnek, a követelményeknek. Reméljük, hogy igen. Védnökség O és társadalmi munka Csak egy szóra ér rá Bás- ti János, a kazincbarcikai városi KISZ-bizottság titkára, aki két dologról; két fontos eseményről adott tájékoztatást. Az egyik, hogy a KISZ- fiatalok védnökséget vállaltak a PVC-III (olefin) építkezései felett, amit a VEGY- TERV-vel kötött együttműködési szerződésben is rögzítettek. Elsősorban társadalmi munkát ajánlottak fel, amelynek Kazincbarcikán is nagy hagyományai vannak már a KISZ-fiatalok körében. A másik eseményszámba menő kezdeményezés, hogy a fiatalok kéthetes turnusokban. egész nyáron át építőtáborban vesznek részt a Kazincbarcikai városi Tanács balatonszepezdi üdülőjében, ahol eredményesen, szorgalmasan dolgoznak. * A hétköznapok sodrásában — mint e röpke nyilatkoza-' tok is tanúsítják — figyelemre méltó eseményeknek, tetteknek lehetünk tanúi, amelyeket nem zavar, nem is késleltethet a legnagyobb kánikula sem. A kötelességtudás a még jobb munkára való törekvés és a helytállás ugyanis ma már nemcsak követelmény, hanem igénv is. X. F. Még fejletlen a cukorrépa A végre nyáriasra fordult nvárnak, a melegnek, a több napfénynek á cukorrépát termelő gazdaságokban és a cukorgyárakban is j örülnek. A Szerencsi Cukorgyár la- b " atóriumábnn végzett vizs- "álatok szerint eddig ugyanis még nem fejlődtek kellően a cukorrépák. A Szerencsi Cukorgyár körzetében, több mint húsz gazdaságban összegyűjtött rénaminták vizsgálata eddig elég szomorú eredményt adott. A július 10-én végzett mérések és vizsgálatok szerint a cukorrépák gyökér-átlagsúlya még csak 7,5 deka. cukortartalma pedig 6,6 százalékos volt. A július 24-én végzett második vizsgálat eredménye 15 dekás gyökérátlagsúly és 8,5 százalékos cukortartalmat mutatott ki az előző évi 33 dekás súly és 10,8 százalékos cukortartalommal szemben. A jóra fordut időjárástól a szép levélzetű, egyébként biztató cukorrépatermés gyors fejlődését és „édese- dését” várják a szakemberek. Törökbálint, Tata, Bndakcszi Építőtábor 74 Országjáráson, borsodi iiatalok között Törökbálint... Festői környezet, millió őszibarackfa, bágyasztó kánikula. A KISZ KB Bagi Ilona nevét viselő önkéntes építőtábora 800 lány otthona. Közöttük 300 miskolci, a város középiskoláiból ... Németh Klára borsodszi- ráki kislány, ősztől a Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola harmadikos növendéke. — Először vagyok építőtáborban, nagyon jól érzem magam, a lányokkal is megvagyunk — mondja egyszusz- ra. — És a munka?... — Kibírható. Ma délelőttösök voltunk, barackot szedtünk. Tóth Margit miskolci, a Közgazdasági Szakközépiskola diákja. Két évvel ezelőtt már járt itt, Törökbálinton. — Most még a hangulat is jobb. Akkor nem volt ilyen szép épület, ebédlő. — Levél a szülőknek? — Csak egy képeslap.. Jól érzem magam, mindenkit üdvözlök. A munka nem nehéz, a barack sok ... — Hány kilót esztek meg naponta? — Az első három nap, jóllaktunk. Most már három, négy szem is elég — válaszolja Kiéri Katalin, a Kereskedelmi Szakmunkásképző tanulója. — Utána iszunk néhány korty tejet, és megvan a kellemes hatás ... Mármint a nyugodt, kellemes alvás! — mondják a lányok kórusban, és mellé nagyokat nevetnek. Vidámak, egészégesek. Es a színek!... Van, aki már négerbarna, mások éppen a sárgásbarna és a pecsenyepiros közötti, átmeneti állapotban vannak. — Szórakozás? — Könyvtár, újságok, klubdélután, tábortűz. Lábszépségverseny is volt, ma pedig fodrászverseny lesz. Neves pesti beat-zenekarok jönnek hozzánk — mondja Sima Erika. Nguyen Van Hai, Nguyen Manh Hoang, Nguyen Manh Tien és Vu Anh Quan, vietnami diákok, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem harmad- és ötödéves hallgatói. — Nagyon szép itt minden. Először vagyunk építőtáborban. Miskolcról húszán jöttünk — mondja Nguyen Van Hai, majd még hozzáteszi: a munka sem nehéz, sok a szabad idő és a szórakozás. Tata... Az öregtó partján sátrak millió színben. Négerbarna fürdőzők. Ság- vári Endre önkéntes építőtábor. Fiúk, akik Borsod iskoláiból töltenek itt két hetet. A Komárom megyei Építőipari Vállalat munkahelyein dolgoznak. A Leninvárosi Gimnáziumból 15-en jöttek, két brigádban dolgoznak. Tóth Sándor ősztől negyedikes, először vesz részt építőtáborban. — Mit csináltok? — Az egyik brigád Bajon, lakásépítkezésen van, a másik itt, Tatán egy 100 személyes szálloda munkáinál. Mit csinálunk ... ? Mindent, amit egy építkezésen lehet. — És a munkaidő? — Reggel hatkor kezdünk, és kettőig dolgozunk. Pénteken csak délig, mert szabad szombat is van — mondja Balogh László, az ózdi József Attila Gimnázium másodikosa. — Mi a brigádotok neve? — Heten, mint a gonoszok ... __ 777 — No, igen, ugyanis heten jöttünk a gimiből... — A kaja? — Elég, jó, bőséges ... Aki kevesli, az ássa el magát. Tóth Tibor leégett. Szó szerint, ugyanis őrségben volt. A sátortábor bejáratánál. Fegyelem, rend van mindenütt. Beteg? — Bukta Győző, mezőkövesdi fiú egy kis napszúrást kapott. Vajda Miklós gyomorrontást. — Ki lehet bírni — mondja Kecskeméti Ottó, aki miskolci és Kazincbarcikán, a Vegyipari Szakközépiskolában tanul. Ö már csak tudja, ez a negyedik nyár, amelyet építőtáborban tölt... Jól fiséi a búsa.,. Haíárszemlén a bogácsi Uj Elet Termelőszövetkezetben Uj elektromos távvezeték Elkészült az ózdi iparkörzet szempontjából fontos Borsod—Center 120 kilovoltos távvezeték. A mintegy 29 millió forintos költséggel épülő 39,5 kilométer hosszúságú távvezetéken át — amelynek egy szakaszát most adták át — táplálják majd elektromos árammal az Ózdon létesülő rúd-drót hengerművet. A most elkészült új távvezetékhez a továbbiakban egy 120/20 kilovoltos transzformátorállomás és egy épülő Center—Özd—Borsodnádasd 120 kilovoltos vezetékhálózat is csatlakozik majd. Az ózdi ipartelep új elektromos távvezetékrendszerének kivitelezési munkái folyamatban vannak, s annak elkészülte után az egységes rendszer évekre megoldja az iparvidék elektromos energia gondjait. Az új távvezeték üzemeltetését előreláthatóan szeptember végén kezdi meg az ÉMÁSZ kazincbarcikai üzem- igazgatósága. A bogácsi Űj Élet Tsz-bcn 120 hektáron termesztenek hibridkukoricát vetőmagnyc- rés céljából. Jelenleg 150 dolgozó a legfontosabb növényápolási munkát, az anyasorok címcrczését végzi. A GAZ-kocsiban pokoli a forróság. Az embernek gyakran kell a homlokot töröl- getnie, de a verejtékcsep- pek csak-csak előjönnek. — Szívesen izzadunk! — mondja nevetve Molnár István, a bogácsi Üj Élet Tsz főagronómusa. Ezzel a régóta várt kánikulára céloz. Nagyon kellett már a jó idő, hisz az aratás nem várhat. Az út mellett, ahol a GAZ-kocsi elhalad, már befejezték az aratást. Két traktor éppen a szalma lehúzásával foglalkozik. — Ha befejezik, azonnal megkezdjük a tarlóhántást. A másik oldalon 120 hektáron hibridkukorica díszük. Vetőmngnverés céljából termesztik. Néhány napja az itt dolgozók az anyásorokat címerezik. A kocsi ablakából csak a fejkendők tarka sora látszik, mely színes szalagként húzódik végig a hatalmas táblán. — Ma 150-en dolgoznak itt. Nagyon fontos munka, és ami a legfontosabb ... lelkiismeretes munkát kíván. De nincs okunk panaszra, asszonyaink jól dolgoznak — dicséri őket a főagronómus. A Pazsagtanya környéke még sárgállik a lábon álló kalászosoktól. A patak mellett 6 dárab SZK—4 kombájn kora reggeltől lankadatlanul dolgozik. Közelebb megyünk. Jólesik kiszállni a GAZ „gőzfürdőjéből”. Mellettünk a gépek zúgása elnyeli az emberek hangját, Budakeszi, Hámán Kató építőtábor. Hajdú Júlia, tokaji pedagógus örömmel fogadja a „hazai” látogatókat. A „mi újság Borsodban?” kérdések után szétnézünk a környéken. A környéken, amelyre igazán nem lehet panasz. Csak borsodi lányok vannak, összesen 150-en. A legtöbben Ózdról jöttek, negyvenen. A lányok kapálnak, szőlőt kötöznek. Tenyerükön szaporodnak a vízhólyagok. Kiss Ev{i, az ózdi Közgazdasági .Szakközépiskolából pirosra sülien, izzadva emelgeti a kapát. A kapát, amely minduntalan kiugrik a kavicsos, köves földből. — Három napig a barackosban dolgoztunk. Ott jobb volt. Az árnyék miatt... — Nem szokatlan a kapa? — Háát... otthon a kertben már kapáltam. — Három nap után elsők vagyunk a brigádversenyben — mondja az örökké mosolygó Magyar Ildikó, s folytatja a kapálást. Sebő Piroska és Adám Mária a Mezőcsáti Gimnázium tanulói. Piroska harmadikos, Mária másodikba megy. — Nagyon jól érzem ma- bam... A kapa egy kicsit feltörte a kezem, de nem baj. Tavaly már voltam táborban Izsákon. Ott is szőlőmunkát csináltunk... — válaszolja Piroska. Máriának más a véleménye: — nagyon nehéz melegben dolgozni, de délután már sokkal jobb ... Hát igen. A délután. A lányok reggel fél ötkor kelnek. Reggeli, eligazítás, és irány a véget nem érő szőlőtábla, vagy a barackos. Kilenckor pihenő tízóraival. Ismét munka délig. Ebéd, fürdés, mosás, levélírás. — Most készülünk a fodrászversenyre, holnap Bia- torbágyra kirándulunk, a hét végén pedig megnézzük az Országházat is — sorolja Juhász Mária, sátoraljaújhelyi kislány. Építőtábor ’74 ... Lányok, fiúk. Borsodiak. Így telnek a napjaik. Felföldi György az állandóan kavargó por beborítja a kombájnosok barnára cserzett bőrét. Balázs Tibor, Soós József és a többi kombájnos már fel sem veszi. Több éve csinálják, a főagronómus szerint eddig mindig becsülettel helytálltak. Kissé távolabb, a tábla szélén nyugodtan beszélgethetünk az idei betakarításról. — Milyen az idei aratás? — Nem könnyű, az esős időjárás nagyon lelassította a munkát. Gondot okoz a búza magas nedvességtartalma is. A szövetkezetnek nincs saját szárítóüzeme. A mezőkövesdi tárház is —, ahová mi a gabonát szállítjuk — csak 10 vagonos szárítóval rendelkezik. Ez az egész járásnak kevés, ezért akadozik az átvétel. /— És a terméseredmények ? — Arra nem lehet panasz. Bogácsi viszonvlaíban ilyen magas termésátlagok még nem voltak. Például a búza átlagtermése 30 mázsa hektáronként. — Mikorra végeznek a betakarítással? — 600 hekiár kalászosunk volt az idén. Ha a jó idő tartós marad. 5—6 nap múlva végzünk — fejezi be a tájékoztatót Molnár István. Mellettünk vontatók dübörögnek az új tanya irányába: tisztítóhoz szállítják az idei termést... Hajdú Imre Fotó: Kozák Fcter
