Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
1974. auq. 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 KISZ-vezetőképzés és úttörőtábor A% emeletes ágyaktól a beépített bútorokig Tizenhárom évvel ezelőtt, 1961-ben, a Csanyikban három kőépületben kezdte meg működését a Borsod megyei KISZ-bizottság Ságvári Endre nevét viselő vezetőképző iskolája. A „főépületben” helyezték el a konyhát, az ebédlőt, s az egyetlen emeleten voltak az előadótermek és az irodák. Távolabb, a tölgyek és a bükkök árnyékában két nagyméretű, egyemeletes házban alakították ki a hálótermeket. Az első években üt megye — Hajdú, Szabolcs, Nógrád, Heves és Borsod — KISZ-vezetői, ifjúsági vezetői voltak az iskola lakói, majd 1965- től napjainkig Hajdú, Szabolcs és Borsod ifjú kommunistáit, úttörővezetőit készítik fel az aktuális feladatokra. Az iskola oktató-neve- velőmunkájának alapvető feladatait a KISZ Központi Bizottság 1963. október 9-i határozata jelölte meg: „Neveljen a KISZ olyan ifjúsápi vezetőket, akik ismerik és értik a párt politikáját, az ifjúsápi szövetség alapvető célkitűzéseit; azt magukénak vallják, készek azok megvalósításáért dolgozni és képesek az ifjúság tömegeit mozgósítani a nagyszerű célok gyakorlati végrehajtására .. A kényelmesnek és korszerűnek nem mondható iskolában az Ifjúsági vezetők ezrei kaptak megfelelő elméleti és gyakorlati képzést azokról a feladatokról, amelyeket munkahelyükön, vagy az iskolákban végre kellett hajta-* niuk. A megnyitástól 1968-ig a négy- és hathetes időtartamú tanfotjmmokon csaknem 60 ezer vezetőt képeztek ki. A KISZ KB Intéző Bizottsága 1969 júniusában tárgyalta a vezetőképzés aktuális feladatait, s határozatot hozott az iskola korszerűsítésére. tárgvi és technikai fejlesztésére. A megyei KISZ- vb és' a csanyiki vezetőképző iskola vezetői kidolgozták a 10 évre szóló fejlesztési programot. Az MSZMP Központi Bizottsága az 1970 február 18—19-én megtartott ülésén tárgyalta a párt ifjúságpolitikájának időszerű kérdéseit, s nagy jelentőségű határozatot hozott a kétnapos tanácskozás: Az MSZMP KB kezdeményezésére született meg az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény. Ezek után kezdődött meg a Csanyikban a Ságvári Endre vezetőképző iskola bővítése, felújítása és vele egvütt korszerűsödött az úttörőtábor is. Sárospataki középiskolai KISZ-vczetők lercícréje foglalkozás után. Az elmúlt éve,kben számos, jól képzett vezető került ki az iskolából, akik ma már felelős, magas beosztásban irányítják az ifjúsági mozgalmat, vagy a pártappará- tusban tevékenykednek. A négy-, illetve hathetes tanfolyamok nem nyújtanak lehetőséget rá, hogy a marxizmus—leninizmus minden kérdését megvitassák, viszont megfelelően felkészítik a hallgatókat arra, hogy eligazodjanak az aktuális politikai, társadalmi és gazdasági kérdésekben, felkeltik az érdeklődést a szerzett ismeretek fejlesztésére, a magasabb szintű tanulás folytatására. A fő figyelmet a fiatalok kommunista szellemű nevelésére, a kollektív tevékenységre. az alapszervezetek vezetésére, irányítására fordítják, ennek megfelelően a tematikában jelentős helyet biztosítanak a KISZ munkamódszereinek bemutatására, gyakorlására. A szervezeti élet alapvető formáinak, módszereinek gyakoroltatását jól segítik a különféle szakkörök, túrák, sportversenyek és öntevékeny kulturális programok. Növekedtek az ifjúsági mozgalommal szemben támasztott követelmények. A mozgósító megyei KISZ-bi- zottságok és az iskola évente — koordinációs értekezleten — értékelik az elmúlt oktatási év tapasztalatait, a tartalmi munkát és meghatározzák a következő tanév tanfolyamainak jellegét és keretszámát. A nagyüzemek ős vállalatok KlSZ-titk^ral előadást hallgatnak a kényelmes, tágas előadóteremben. Járai János, a Borsod megyei KISZ-bizottság titkára. ! Több évig dolgozott a Csa- | nyikban. a KISZ-iskolán. — Köszönet az ÉSZAK - TERV kollektívájának és Dósa Károly, valamint Tóth István építészeknek. Nagyon szép munkát végeztek ... Az új épületek, létesítmények minden igényt kielégítenek. Fejlődtek a technikai és tárgyi feltételek, s ezek velejárója a még eredményesebb munka Suhajda László oktató, a Csanyikbó! „indult el” Több évet töltött a megyei KISZ- bizoítságon, majd ismét visz- szatért az iskolába. — össze sem lehet hasonlítani a mostani helyzetet a tíz évvel ezelőttivel. A hallgatóknak is jobb a kedve a szép, ízléses tantermekben és hálószobákban, mint a régi- j ben volt... Technikailag sokat fejlődött az iskola. Minden rendelkezésünkre áll... * Az ifjúsági törvény hatályba lépése után fokozódott a munkatempó a Csanyikban. Fákat, döntöttek, robbantottak. ezer és ezer köbméter földet mozgattak meg. „Eltűntek” a régi. faházas tábor kanyargós útjai, elvitték a házakat is ... A 10 évre tervezett fejlesz- j tési program befejeződött. S ] joggal mondhatjuk, hogy rekordidő alatt, hiszen az első kapavágástól számítva négy év telt el a mai naoig. Elsőként a központi épület készült el. A földszinten egy 100 személyes előadóterem és nyolc 30 személyes foglalkozási helviség. a két emeletén pedig 40 kétágyas, beépített bútorzatú lakószobákkal. Az épülethez csatlakozik a 300 személyes, nagyméretű előadóterem, amelv sportolásra is alkalmas. Telefonközpont, portásszoba, ügyeletes tanári szoba, büfé van továbbá benne. A régi, faházas úttörőtábor helyén 33 pavilonból álló, 198 személv befogadására alkalmas kőházak épültek. Elkészült egy másik, 24 pavi- lonos, 96 személyes, nvári táborozásra alkaloid's épület- csoport is. • * Ma délelőtt 10 órakor a Csanyikban ünnepélyes külsőségek között avatják fel a kibővített és átalakított, Ságvári Endre KlSZ-vezető- képző iskolát. Felföldi György Fotó: Szabados György Az új főépület, amelynek felső két emeletén nyertek elhelyezést a kétágyas korszerű lakószobák. Az előtérben az iskola j névadójának, Ságvári Endrének mellszobra. Beszélgetés a Sárkány!ároknál Az új elnököt kerestem, akiről Hidasnémetiben, Tornyosnémetiben és Hernád- szurdokon. a Március 21. Tsz mindhárom községében nagyon elismerően beszélnek. Volt, aki csak röviden, úgy jellemezte: „az új seprű, jól seper”. Mások azt mondták róla. hogy nemcsak nagy gyakorlattal rendelkező, kiváló mezőgazdasági szakember, hanem ért a vezetéshez is, lelkesedésével, munkabírásával az embereket is magával tudja ragadni, s alig néhány hónap alatt sikerült már elmozdítani ezt a csaknem 2500 hektáros gazdaságot a holtpontról. « A tsz különböző munkahelyeit, a határt járó B. Nagy Lászlót nehezen értem utói, de nem bántam, mert „üldözés” közben megismertem a gazdaság több határrészét. és sok mindent megtudtam a 35 éves mezőgazdasági mérnökről, emberi m agatart ásáról, munkamód - szeréről, elképzeléseiről. Jól ismeri ezt. a tájat, a Cserehát-alji adottságokat. Itt született a közelben, To- moron. s az egyetem elvégzése után itt volt 12 évig a környéken agronómus, főag- ronómus, itt járta ki osztályról osztályra az élet, a tsz-gazdálkodás egyetemét is. És nem igényekkel, előfeltételekkel, hanem a legnagyobb nehézségekre is felkészülve, minden gondot ismerve vállalta az elnökséget. Vállalta szép otthon után az albérleti szobát, s vállalta, hogy rendbeteszi azt az „örökséget”, amelyet többek között 5 millió forintos adósság, szanálási hitel terhel. Nyolcmilliós elemi kár 1970-ben, aztán szanálás, és szanálás újból 1971-ben és 1972-ben is. majd egy nehezen átvészelt 1973-as év, amikor csak a szanálási és üzemviteli hitelek kamatai kerek félmillió forintot emésztettek fel. És mit hoz az 1974-es esztendő? e A három falu. a több száz tsz-tag, akik részesei az idei változásoknak, akik érzik, látják, csinálják az újat, a jobbat, bizakodóak. De szerencsére nem várnak csodákat, mert itt esztendők szívós, okos munkájára, szorgalmára van szükség, hogy végleg egyenesbe jöjjünk. Ezt már B. Nagy László válaszolta, akit egy fura nevű dűlő, a Sárkányfarok aljában, az idei aratás utolsó nekirugaszkodására készülő kombájnjainál találtam meg vée.re. Sárkányfarok dűlő ... Talán a meséből vett név, de szinte mesébe illik a táj is. Olyan meredek, össze-vissza hajlatos, dimbes-dombos a táj, mint amilyennek a mesebeli szörnyek- farkát szokták ábrázolni. Kombájnokat még sehol sem láttam jobban kínlódni, mint itt. — Ott. az erdő alján 20 fokos a lejtő — mutatja az elnök. —_ A legjobb hét kombajnosunk ma itt mintegy 15 hektárt tudott learatni. A Hernád menti kalászosokban ennek legalább négyszerese volt a napi teljesítményük. És persze, ott az átlagtermés is legalább a duplája volt. És aztán elmondta, hogy remélhetően utoljára kínlódnak aratás al az ilyen, növénytermesztésre alkalmatlan határrészekben. Itt gyepesíteni kell, gazdag legelőket létesíteni a juhászat számára. A Hernád menti gazdag földeken kell búzát termelni. Persze, jobb agrotechnikával többet mint eddig. ® Persze lépésről lépésre változtatjuk meg a termelési szerkezetünket — magyarázza. — Sokat tettünk már az idén is. Korszerű tehenészeti telepünknek csak kétharmada volt benépesítve. Most nyolcvan, szép, saját nevelésű vemhes üszőt állítunk be az üres férőhelyekre. A juhászaiban csak 600 anya maradt erre a tavaszra. Saját szaporulatból az idén 450-nel gyarapítottuk az anyalétszámot, s az elkövetkező evekben felmegyünk az 1800 darabig. Lelkesen, de megfontoltan, a miértet és a hogyant is megindokolva, beszélt a Március 21. Tsz többi tervéről, a már eddig, az idén elért eredményekről, a megvalósított újról. Az 57 hektárnyi cukorrépáról, amely hektáronként 450 mázsa körüli termést ígér, s amit az idén már a most érkező géppel takarítanak be. Az eddig kihasználatlan, s most 30 vagon kiváló minőségű sza- lastakarmányt tároló három hideglevegős szárítóról, a pillangósok betakarításának gépesítéséről, a háztáji állatállomány jobb takarmányellátása érdekében tett intézkedésekről is elmondhatta, hogy ez eddig sikerült. Kalászosokból is 15—20 százalékkal sikerült túlteljesíteni az idei tervet. És mindez lehetővé teszi, hogy az év végén ne csak a 776 ezer forint esedékes szanálási hitelt törlesszék, hanem 400 ezer forintnyi további kölcsönt is visszafizessenek.-— Terveink megvalósításához, a régi adósságok „kigazdálkodásához” az adja a legnagyobb biztatást és erőt, hogy tagságunk szinte egy- emberként igyekszik megmutatni. bebizonyítani gazdaságunk életképességét. És a teljes talpraálláshoz egy nagyon jelentős külső segítségben is bízik az új elnök és az egész tsz tagsága. A környék, a járások sok kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságai közé sorolt tsz-eivel összehasonlítva a Március 21. Tsz adottságait, helyzetét, tagságának átlagjövedelmét, szinte hihetetlennek tűnik, de pont ők nincsenek a „rászorultak” közé sorolva. A tsz — alapos jogos indokkal — most ennek a besorolásnak a megváltoztatását kérte az erre illetékes tanácsi szervektől. Ha megkapják ezt a segítséget: három község határa, három község lakóinak élete gvorsabban jut el céljaihoz, vágyaihoz. Pozsonyi Sándor Ä ruhcízveze tő nek üzletvezetői képesítéssel és gyakorlattal, szeptember 1-i határidővel pályázatot hirdetünk az Encsi Iparcikk Áruház vezetői munkakör betöltésére. Jelentkezés: személyesen vagy levélben, az. iíész igazgatóságának elnökénél. F.ncs. Petőfi u. 26. ískoíaavatás a Csanyikban v
