Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-05 / 155. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. július 5., péntek Több ezer munkás második otthona Milyen az élet a munkásszállásokon? Kevés hely van az országban, ahol olyan korszerű munkásszállók épülnek, mint Leninvárosban. Szükség is van rájuk, hiszen a három nagy ipari létesítmény és a város építésén dolgozó kivitelezők száma csaknem eléri az ötezret. Megfelelő elhelyezésük fontos társadalmi és politikai feladat. A szállások egy része eredetileg is munkásszállónak épült, másik része, mint például a 420 lakásból álló lakónegyedet a beruházások befejezéséig átmeneti jelleggel használják erre a célra. A lakosság harminckét százaléka Leninváros párt- és állami vezetése nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy á kivitelezők és a beruházók második otthonukban — ahol idejük jelentős részét töltik — jól érezzék magukat. A városi párt-végrehajtóbizott- ság a közelmúltban külön napirendi pontként tárgyalta a munkásszállók helyzetét és értékelte az ott folyó politikai, ideológiai, kulturális nevelő munkát. Megállapította, hogy a leninvárosi munkásszállókon jelenleg mintegy 4 és fél ezer dolgozó, a város lakosságának körülbelül 32 százaléka él. Döntő többségük fizikai munkás. A munkásszállók megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek; valamennyi összkomfortos, minden tekintetben alkalmasak a dolgozók kényelmes, kulturált elhelyezésére. A 2. számú lakótelep gondjairól Korántsem ilyen kedvező a helyzet, ha a munkásszállókon folyó politikai, ideológiai, kulturális nevelő munkát vizsgáljuk. A tárgyi .feltételek az egyes szállók között rendkívül eltérőek. Az eredetileg is szálló céljára készült, illetve átalakított épületekben megfelelő méretű és jól berendezett társalgók, klubszobák, könyvtárak állnak az itt élő dolgozók rendelkezésére. Például, a TVK a saját munkásszállóján külön tv- szobát és KISZ-klubot létesített. A Tiszai Erőmű Vállalat lakótelepén levő szállóban szintén megtalálható a könyvtár és a klubszoba. Ugyanez vonatkozik a BÁÉV munkásszállójára is. Mindezek ellenére van egy alapvető hiányosság is: egyik helyen sem folyik rendszeres és irányított kulturális, politikai foglalkozás. Legrosszabb a helyzet e tekintetben a várostól 2 kilométerre levő 2. számú lakótelepen. Az itt élő mintegy 2500 dolgozó számára szinte semmilyen művelődési lehetőséget nem biztosítanak. Nem megoldott a könyvtárak helyzete, hiányoznak a különböző kulturális rendezvények, filmvetítések, ismeretterjesztő előadások. Itt lenne a legnagyobb szükség arra, hogy az érdekelt kivitelező vállalatok összefogjanak és megteremtsék a művelődés és a kulturált szórakozás anyagi és személyi feltételeit. Ugyancsak megoldásra várnak a már említett 420 lakásos munkásszálló-negyed lakóinak művelődési, szórakozási gondjai is. Elsősorban egy nagyobb klubhelyiséget kellene létrehozni. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a kivitelezők a napi 10—12 órás nehéz fizikai munka után nemigen vállalkoznak rá, hogy rendszeresen felkeressék a város művelődési intézményét. Hiányzik a tartalmas időtöltés A vitában szó esett róla, hogy a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetői elsősorban a munkásszállók lakóinak szociális, kommunális ellátását tekintik feladatuknak. Meghatározott időközönként felkeresik az itt élő dolgozókat, elbeszélgetnek velük és igyekeznek a felmerülő hiányosságokat a lehető leggyorsabban megszüntetni. Ilyen értelemben valóban gazdái a munkásszállóknak. Ennél azonban többre van szükség. Nagyobb gondot kellene fordítaniuk a dolgozók ideológiai, politikai nevelésére, nem utolsósorban a kulturális lehetőségek, programok bővítésére. A klubokban van ugyan televízió és rádió, de nagyon kicsi az az összeg, amit a vállalatoktól anyagi támogatás címén kapnak. Kevés a napilap. folyóirat, de van olyan szálló is, ahová semmilyen sajtótermék sem jár. Ugyancsak kifogásolható, hogy nem folyik rendszeres, tartalmas kellőképpen irányított klubtevékenység, számos helyen még klubvezetőség sem létezik. amelyik ezt a munkát összefogná, illetve irányítaná a munkásszállókon. . L, L. TANULMÁNY Mezcy István rajza Tudósiskola a Kaukázusban Észak-Kaukázus városaiban ma 55 felsőoktatási intézmény, 206 tudományos kutatóintézet működik. Ezekben több mint 20 ezer tudományos dolgozó tevékenykedik. Több, mint a forradalom előtt egész Oroszországban. A körzet tudományos és kulturális életének fejlődésében új állomást jelent az Észak-kaukázusi Felsőoktatási Tudományos Kutató Központ, amely a Szovjetunióban elsőnek alakult ott meg. Ennek alapját a Rosztovi Tudományegyetem intézetei, általános és ágazati laboratóriumai, a Kraszno- dári és Novocserkaszi Műszaki Rádiótechnikai és a Rosztovi Építészmérnöki Felsőoktatási Intézmények jelentik. A körzet gazdasági életében elsőrendű jelentőségű például a műszer- és gépipar. A központ a műszaki tudományok közül nagy figyelmet szentel mindenekelőtt a mikro-elektronikus számítás- technikai, az irányítás és modellezés-technikai, a rádióelektronikai eszközök tervezésének, mezőgazdasági, bányászati, élelmiszeripari és más gépek tervezésének, és technológiák kidolgozásának. Különösen nagy gondot fordítanak a számítástechnika alkalmazására az ipari termelés irányításában. Tábor a% erdő alatt A dunántúli anagramma-király Különös rekordot mondhat magáénak egy veszprémi tisztviselő, Likó Gábor: tízezer változatban csoportosította felesége, Váradi Erzsébet nevének betűit. A sokat betegeskedő ember unaloműző játéka során kereken százéves csúcsot döntött meg, amely Sebestyén Gábor, egykori országgyűlési követ nevéhez fűződött. A múlt századi betű-zsonglőr Bartakovics Béla egri érsek nevére több mint ötezer értelmes variációt gyártott. A veszprémi betűbűvész ki-kirándul más területekre, így a történelem területére is. Megírta Napóleon életrajzát a császár nevének variánsaiból. A szellemes szöveg végén az idegenvezető a nagy hódító sírjára mutat: „E panteonban a porló”. Bonaparte Napóleon „porló” tetemére eddig aligha született tömörebb aforizma! Az anagrammagyártás mai mesterének elődei főként a harmincas években alkottak népes tábort. Különösen o színházi berkekben kedvelték a szellemes elmejátékot. Szinte valamennyi vezető művészünk neve bekerült az anagramma-kalapba. Rátkay Márton — Korán ittam rá; Rózsahegyi Kálmán = Háromszegi lányka; Uray Tivadar = Vár a dutyira; Rajnay Gábor = Orra nagy baj; Bajor Gizi = Igazi bíró; Tolnay Klári = Kanári tolla; Palló Imre — Apró illem. S egy kis csokor az újabb termésből: Kellér Dezső = Zsellérkedő; Dayka Margit = Mit tagadjak?; Major Tamás = Saját mámor; Rá- tonyi Róbert = Bátor író nyert; Törőcsik Mari = Ri- kít a csőröm. — Tanár néni, kérhetek még! ? ... — Nekem is kellene ... — Köszönöm, már nem kérek többet... — Délután is kimegyünk, tanár néni... Aki véletlenül becsöppen ebédidőben a diósgyőri, 36- os számú Általános Iskolába, az efféle mondatfoszlányokat kaphat „fülvégre”. A gyerekhangok kavalkádja, a vidám nevetés betölti, élettel tölti meg az egész iskolát. Másutt, más iskolákban ilyenkor csendes minden, legfeljebb a munkások léptei koppannak a folyosókon ott, ahol már megkezdődött a nyári felújítás. De itt — igaz, jobbára csak a déli órában — vakációzó gyerekektől hangos az épület. — A tábor első napja a gázkorlátozás idejére esett. De a szakácsaink feltalálták magukat. Olyan bográcsos gulyást főztek a gyerekeknek, hogy majd mindenki repetázott. Arról nem is szólva, hogy a kényszerűség igazi táborhangulatot is teremtett — elevenítette fel az első nap izgalmát Hajdú Piroska, a napközis tábor helyettes vezetője. Ami azt illeti, a többi eltelt néhány nap alatt is tisztára törölték a tányért a gyerekek. Különösen a felnőtt tenyérnyi rántott húsnak volt nagy sikere a rizi- bizivel meg az uborkasalátával. — Jó volt — mondta tömören egy dundi kisfiú. — Az egészet megettem. — A rendes napközis térítési díjat fizetik a gyerekek, amennyit tanév közben is fizetnek — mondta Hajdú Piroska. Ezért igazán kiadós tízórait és ebédet kapnak. Szerdán például virsli volt a tízórai — pillanatok alatt elfogyott. De hát ezen csodálkozni sem érdemes: az erdei levegő, a nagy kirándulások igazán meghozzák az étvágyat is. Három autóbusz viszi ki a gyerekeket minden reggel ebbe a táborba. Tizenegy iskolából járnak ide, a Selyemréttől a Csabai kapuig, a Szentpéteri kaputól a diósgyőri iskoláig. Kétszázötvenen fizették be a térítési díjat — s a gyerekek többsége ki is ment. Szerdán például egy híján 230-an töltötték kint a napot a Csa- nyik fölötti erdőrészben. — Tizenkét rajt alakítottunk, s a felügyelő tanárokkal szinte mindig kint vannak, ha jó az idő. S kint is lesznek, mert a jó levegő megfizethetetlen — kapcsolódott a beszélgetésbe a tábor vezetője, Radnai László. — Hiszen a napközis táborban épp a felszabadult- ság a nagyszerű, az hogy kötetlen foglalkozást biztosítunk a gyerekeknek akkor is, amikor valamilyen játékra tanítjuk őket. A 36-os számú Általános Iskola jó házigazdája az egyébként tapolcai nyári napközinek. Felszereléseiket — televíziójukat, vetítőjüket — is odaadták a napközis táborozóknak, hogy ha rosszra fordul az idő, akkor le tudják kötni a gyerekeket. Mert különben még a csendes pihenőre is „kihurcol- kodnak” a rajok. Annál is inkább, mert már mindegyik „kinézett magának” egy-egy kedvenc kuckót, ahová szinte minden nap visszatérnek majd. * — Az a piros pulóveres, meg ő, osztálytársaim — mutatta pajtásait a törékeny kis G. Katika, a Fadrusz utcai Általános Iskola leendő másodikosa. Jó kint... Az anyukám dolgozik, a szomszéd néni visz ki a buszhoz. — Mégy nyaralni, Katika? — Most nem. Lebontják a házunkat. Költözni fogunk, már a kulcsot várjuk... — És mit csináltok itt egész nap? — Hát... Játszunk.. . — Sok gyerek van, akik csak itt vakációznak, mondta később a tábor vezetője. És egyre több olyan gyerek, aki csak rövid időre megy el nyaralni a szülőkkel. S az elhelyezésük egyre nagyobb gond. A fiatal szülők dolgoznak, de a nagyszülők is. Azt hiszem, jövőre még inkább kevés lesz a két napközis tábor. Mert most is sokan vagyunk. Ebben az iskolában egyébként először rendeztek be nyári napközis tábort. Kedves, kellemes hely, s szinte mindegyik gyerek megcsodálta már az erdei tantermet is. — Azért jó volna, ha jövőre megint Tapolcán is lenne tábor. Mert a víz az hiányzik. Ebben egyébként valamennyien egyetértettek. Hiszen a tapolcai napközi most csak ideiglenesen költözött az erdő alá, a Csanyik közelébe. — A gyerekek roppant élvezik az erdőt. A kirándulásokat, a labdázást. Az első nap mindegyik szedett virágot. Azt látni kellett volna, ahogy szorongatták az apró mezei, erdei virágcsokrokat. Vitték haza anyukának ... Csutorás Annamária *VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! VÁSÁROLJANAK SZAKUZLETUNKBEN! KÜLÖNFÉLE MŰSZAKI ANYAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN! MAGÉV Miskolc, Petőfi tér 4. Telefon: 37-592 Telex: 62-411 Vásároljon garanciával VILLANYMOTORT, SZIVATTYÚT, SZELLŐZŐT A MACÉV SZAKUZLETEBENI Magánosokat is kiszolgálunk. Miskolc, Kőris Kálmán utca 16. Telefon: 38-140 Telex: 62-411 A DECEMBER 4. DRÖTMÜVEK felvételre keres 18. életévüket betöltött ff r ff* férfi es női munkavállalókat betanított gépmunkásnak drőtbúzó, kötél- és kábelgyártó munkakörbe, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18.
