Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

1974. július 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 „ ... a szövetkezetek társadalmi tevékenysé­gét egyenrangú, fontos munkának tekintjük a gazdasági tevékenység­gel... Ma, és az elkö­vetkezendő években is legfontosabb feladat; a szövetkezetek szocialis­ta vonásainak fejlesz­tése.” AZ IPARI szövetkezetek küldötteinek értekezletén hangzottak el e mondatok. Korántsem véletlenül. Ér­dekesen, s újszerűén a 44 ipari szövetkezetnek a ne­gyedik ötéves tervidőszak három évében végzett mun­káját nem a termelési, szol­gáltatási eredmények, ha­nem a politikai, társadalmi, mozgalmi munka elemzésé­vel kezdték. És így már az is természetes, hogy a fel­szólalók is ennek szellemé­ben mondták el észrevéte­leiket. Valójában azt ele­mezték, hogy a vezetőségek és a kollekt'í ák az adott feladatoknál mennyire poli­tizálnak, mennyiben párosul a politikai, mozgalmi mun­ka a gazdasági célokban. A szövetkezeti termékek árának csökkentését, vagy a szolgáltatás díjának mér­séklését például állami jog­szabály nem írja elő. Ezzel szemben rendkívül fontos politikai követelmény az ár­színvonal tartása, illetőleg annak biztosítása, hogy az árszínvonal emelkedése na haladja meg a betervezett, a gazdaságilag indokolt mér­téket. A szövetkezetek szocialis­ta vonásainak fejlesztése társadalmi vonatkozásban a szövetkezeti demokratizmus színvonalának emelését is je­lenti. E tanácskozás sok hasznos tanácsot adott az önkormányzat, a választott vezetőségek, a vezetők és a kollektívák munkájának ja­vítására, a negatív jelensé­gek megszüntetésére. MOST FOLYNAK a szö­vetkezeti választások. Előre­láthatólag több elnöktől vál­nak meg. A tisztújító köz­gyűlések jó előkészítése, a megfontolt döntések kihat­nak az elkövetkező évekbe- ni munkára, a fejlődésre, a szövetkezeti légkörre, de­mokratizmusra. „Érdekképviseleti körünk­be tartozó ipari szövetkeze­tek — olvasható az írásos beszámolóban — a IV. öt­éves tervidőszak első három évében mind mozgalmi, mind pedig gazdasági mun­kában jelentős eredménye­ket értek el.” Jelentős ered­ményt, hiszen három év alatt közel 30 százalékkal nőtt e kollektívák termelé­se, sz.olgáltatása. Legna­gyobb ütemű a fejlődés a finomkerámia-iparbain és a textilruházatban. Pozitív tényként állapítható meg, hogy a megye szövetkezeti iparának fejlődési üte­me megegyezik a szövetke­zetek országos eredményei­vel. Jelentősen, 42,2 százalék­kal nőtt az exporttermelés, s ennek háromnegyed része ruhaipari termék. Az ada­tok helyes politizálásra is utalnak. A KB 1972. novem­beri határozata alapján a szövetkezetek fokozták a belkereskedelmi termelést, s így ez három év alatt 28,2 százalékkal nőtt. örvendete­sen e kollektívák közvetlen kapcsolatot építettek ki a kiskereskedelmi szervekkel, s így a termékeknek közel a fele — főleg bútor — így kerül a borsodi üzleteikbe. Az alapvetően pozitív ten­denciák mellett néhány ne­gatív vonás is kíséri a szö­vetkezetek munkáját. Így például a lakossági javítás­szolgáltatás — ebben 14 szá­zalékos a fejlődés — nem éri el a fejlődés általános üte­mét. Nem, annak ellenére, hogy az utóbbi években je­lentős fejlődés van a ki­emelt szolgáltatásokban. Így például 50 százalékkal nőtt az elektromos háztartási gé­pek javítása, 116,7 százalék­kal a gépkocsija vitás. Ter­jed a hozom-viszem szolgá­lat; a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet egymaga 100 helységet lát így el. A kol­lektívák Borsodban 600 fi­ókban állnak a lakosság rendelkezésére. Kétségtelen, ebben van minőségi fejlő­dés, — új egységek, új szol- gáltatóházak létesülnek — de a számot tekintve a há­lózat nagyjában azonos az 1970. évivel. A SZÖVETKEZETEK so­kat léptek előre az építő­ipari karbantartásban, e te­vékenység 116 százalékkal nőtt. Nem kielégítő azonban az építőipar egészének 20 százalékos fejlődése. Az épí­tőipari kollektívák feltűnő­en kevés házat, lakást épí­tettek meg, annak ellenére, hogy tisztes támogatást kap­tak ennek fokozására. A tanácskozáson elhang­zottak arra mutatnak, hogy a borsodi ipari szövetkeze­tek fokozottabb figyelmet fordítanak a párt X. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtására. Ehhez feltétle­nül fontos a politikai mun­ka, a vezetés színvonalának növelése, a munka- és üzem- szervezés korszerűsítése, an­nál is inkább, mivel az utóbbival kapcsolatban bő­ven van kívánnivaló. A SZÖVETKEZEIT kol­lektívák a párt XI. kong­resszusára való készülődés jegyében igyekeznek mun­kálkodni. A kongresszus, valamint a felszabadulási jubileumi évforduló tiszte­letére 37 kollektíva vállalta, hogy mintegy 80 millió fo­rint értékkel termelnek, szolgáltatnak többet a ter­vezettől. Ennek megvalósí­tása egy kicsivel még job­ban a politizálást, a munka mégjobbani szervezését, a szövetkezeti demokrácia fej­lesztését is megkívánja. Csorba Barnabás A DECEMBER 4. DRÓTMÜVEK felvételre keres 18. életévüket betöltött M r rrm es női aiiÉavállalókat betanított gépmunkásnak drót húzó. kötél- és kábelgyártó munkakörbe, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Jelentkezés; a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18, Hazalátogatók A hadihajó nagyságú, amerikai rendszámos autó lassan siklott a miskolci utcán. Nem sietett, nézhesse meg mindenki kellő csodálattal. Ügyes manőverrel be­fordult egy mellékutcába. Ott kiszálltak utasai, majd a gyalogátkelőhelyre ügyet sem vetve, átvonultak az utcán. A menetet negyven körüli férfi vezette. Hófehér cipője, égő-vörös, bőszárú nadrágja, világos drapp, kék és barna csíkokkal kockázott zakója, tarka nyakken­dője, fehér szalmakalapja akkor is elárulta volna a hazalátogató és itthon feltűnősködni akaró disszidenst, ha nem a cirkálóból száll ki. Hasonló öltözetben volt a család is. Több járókelő fogadást kötött, vajon a telt idomú serdülűlányon látható virágmintás, hosszúnad- rágos hacuka pizsama-e, vagy nadrágkosztüm. Vonul­tak hangoskodva, feltűnően. Igaz, táblát nem vittek, amely hirdetné, honnan jöttek. Egyik étterem felé tartottak. Időnként meg-megálltak, hogy bevárják a sor végén baktató, le-lemaradozó, egyszerűen öltözött itthoni nagypapát. A nyugdíjas munkást, vagy öreg parasztot sejtető bácsi meg úgy ment utánuk, mint aki szégyeili. hogy efféle bohóckodó népséggel kell neki az utcán végig­menni. (b) Naponta 35—10 vagon zöldborsó érkezik a Kecskeméti Konzervgyárba. A gyár dolgozói az idén mintegy 1250 va­gon borsót szerelnének tartósítani, hogy ezzel a teljes hazai igényt kielégíthessék és az export megrendeléseknek is eleget tegyenek. Képünkön: Az osztályozó naponta 12 gaz­daság termését fogadja. Életüko s kenyerük: a fa Erdei rakodómunkások között Egykor a környék legszebb kirándulóhelye volt. i Ma amerre a szem ellát, fara­kások, máglyák sora létezik. Két keskeny sínpár szeli kel­té a területet. A lillafüredi kisvasút halad erre. Télen-nyáron az erdőben Garadnán vagyunk, a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság rakodóján. A gép­kocsikról szabályos rendben gördülnek le a több mázsás farönkök. Másutt tűzifa- hasábokat dobálnak gyakor­lott kezekkel formás raka­tokba. Emitt a rakodógépek hatalmas acél-állkapcsai markolják a dorongokat, s pakolják a kisvasúti teherko­csikra. Mindenütt barnára cserzett bőrű, izmos embe­rek. — Az életük itt telik el az erdőben. Kora fiatalságuktól végzik ezt a nem minden­napi munkát. Télen, nyáron, hóban, fagyban, esőben. Egész héten távol a család­juktól — mondja Lőrincz Ferenc erdész, a rakodó ke­zelője. Sokan alig hiszik el, milyen hosszú utat jár be egyetlen hasáb tűzifa, amíg a kályhába kerül. Hány és hány ember kemény, olykor megfeszített munkájára van szükség, hányszor kell kü­lönböző szállítóeszközökre felrakni-leszedni. Okos gépek segítsége — Mi itt tízezrekben be­szélünk. Évente elképzelhe­tetlenül sok fa piegfordul nálunk. A fö szezon a leg­rosszabb időszakban, télen van, amikor egyébként is csúszósak az utak, jegesek a fák. Szikrázó fagyban, fel­taposott, térdig érő sárban kell rakodnunk. Az utóbbi időben sokat könnyít a gaz­daság a helyzetünkön. Min­dent megtesznek, hogy a hosszú éveken at végzett fi­zikai munka nehezét leve­gyék a vállunkról. Sok új gépet szereztek be mostaná­ban. Mindegyik okos szerke­zet, nagyon sokat segít a ra­kodásban — meséli Gácsi István felterhelő. Tóth László papírfa-kérge- ző szól közbe: — Mire a mi brigádunk, a mi korosztályunk kiöregszik, már csak emlék lesz a ne­héz fizikai munka. A rakodó másik végéből kerepléshez hasonló hangok hasítanak a felterhelő gépek zörgésébe. Jó munkáért, jó fizelés Nagyon okos és ügyes gé­pek hangja ez. Ügy hívják, hogy „Egri-féle kalapácsos kérgezőgép”. Papírfát dolgo­zunk fel vele exportra. Erre csak a bükk- és gyertyán­félék felelnek meg, illetve ezek egyméteresre vágott 20—30 centiméteres hasábjai. Két tüskés fej segítségével körbe forgatva a fát, villany­motorral megpörgetett gumi­kalapácsok verik le róluk a kérget. Naponta 3—5 köbmé­tert tudnak így megkérgezni, amivel havi három és fél, négyezer forintot keresnek. Így, első hallásra lehet, hogy magasnak tűnik ez a fize­tés. de mennyi munka van e mögött, még ma is, hogv sok geo segíti a munkájukat. Napok, hetek, hónapok, évek megfeszített munkája edzette ezeket az embereket. Távol a családtól, az erdő­ben, a fák között. Életük, kenyerük: a fa. Vásárhelyi István —i NAPI POSTÁNKBÓL Köszönjük a vonatvezetőnek Azt az emberséget, ember­baráti segítséget szeretnénk megköszönni, amelyet júni­us 16-án, vasárnap a Mező­keresztes—Mezönyárád állo­másról Miskolc felé 11 óra 57 perckor ■ induló személy- vonat vezetője tanúsított kö­zel hatvan emberrel szem­ben. Az történt, hogy a Gelcj községből induló autóbusz meghibásodott, s erről az autóbusz vezetője időben ér­tesítette a mezőkövesdi ki- rendeltséget. Segítséget azon­ban csak késve adtak, így az utasok, akiknek zöme Miskolcra, a Lenin Kohá­szati Müvekhez, más mun­kahelyekre, s szeretteik meglátogatására a kórházba igyekeztek, már csak a le­zárt vasúti sorompóhoz ér­keztek. Az autóbusz vezetője szaggatott kürtjelet adott a forgalmistának, de ö a bent álló vonatot elindította. Az utasok rohantak a mozgó vonat felé. de a vezető in­tegetve megnyugtatta őket: lelassította a vonatot, majd megállt, s az autóbusz ösz- szes utasát felvette. Min­denki elérhette így úticél­ját, s a vonat menetidejéből is talán mindössze 1—2 per­vet vett el ez a „szabályta­lanság”. A vonat ismeretlen veze­tőjének eziíton szeretnénk megköszönni jóindulatát, emberségét, hiszen a mun­kába igyekvőknek többórás késési, s meg nem látogatott betegeknek és hozzátartozó­iknak nagy szomorúságot je­lentett volna, ha nem érhet­nek be — önhibájukon kí­vül — Miskolcra. Búzás Gyula és 60 útitársa M ezőn agymihály kongresszusi verseny a diósgyőri állomáson A Miskolc területéhez tar­tozó Diósgyőr-Vasgyár ál­lomás dolgozói az elsők kö­zött kapcsolódtak be pár­tunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére szer­vezett munkaversenybe. Az állomás dolgozói a május hónapra tervezett 211 ezer tonna áruval szemben 232 ezer 328 tonnát szállítottak, ami 110.11 százalékos telje­sítésnek fele) meg. A kima­gasló eredményeket a válla­latokkal kialakított kollektív együttműködés eredményezte, de elérésében . döntő szerepe volt Csortán Bála rendelkező forgalmi szolgálattevő bri­gádiának is. amely a leg­több vonatot állította össze és indította az állomásról. A szocialista brigádok kol­lektív munkájúnak eredmé­nyeként további, még na­gyobb sikereket várnak. Uglyai Sándor Miskolc Siiroős az útjavítás! Megkezdődött a turista­szezon, s megyénkben is egyre több külföldi rend­számú gépkocsival találkoz­hatunk. Nagy a forgalom az utakon, így Miskolc-Tapolca környéken is. Ezért is fel­tűnő. hogy az Egyetemhez vezető régi út sarkán közel kél hete ..leszűkítették” az amúgy is keskeny utat. Nem tudjuk, mi célból ásták fel az úttestet, hányták rá a földet, de javításáról sürgő­sen gondoskodni keli. A fel­bontott rész el van ugyan kerítve, de este nincs kivi­lágítva. Az elsőbbséget jelző tábla eltűnt, csupán a tartó eső van az út mellett. Ko­moly baleseti veszélyt je­lent ez az útszakasz, hiszen nemcsak külföldiek, de az ezen az úton ismeretlen gép­járművezetők is bajba ke­rülhetnek. Rossz nézni, ami­kor a zsúfolt csuklós autó­buszok alig tudnak a "odor mellett elhaladni Sürgő? intézkedésre, az úttest mi­előbbi helyreállítására van V. Gy. Miskolc [Vem szívességet kériinV az ILIÁSZ-ló! Miskolcon, a Győri kapu 3—13. számú házakban mint­egy hatvan ember lakik. A Bársony János utcából kap­juk az áramot, de mivel kö­zel két hónapja ebben az utcában szélesítik az utal, átépítették a villanyhálóza­tot. Valószínű, rosszul lett kiépítve, mert a 15-ös szá­mú ház előtt lévő fa koro­nája. különösen szeles idő­ben összezárja a légvezeté­ket, s áram nélkül mara­dunk. Kénytelenek voltunk ezért többször az ÉMÁSZ segítségét kérni. Július 2-án, kedden is 11 óra leörül te­lefonáltunk. két óra múlva érdeklődtünk, de mivel a sű­rű „zaklatást” rossz néven vették, azt válaszolták, hogy majd 24 órán belül kijön­nek. Ennek ellenére délután 2 órakor megjelent két fia­tal villanyszerelő, azonban javítás nélkül el is mentek. Közölték többek között, hogy amíg a fa le nem lesz galy- lyazva, addig nem is jönnek vissza. Gorombák, idegesek voltak, s eljárásuk, viselke­désük nagyon felháborította a lakókat. Áram nélkül ma­radtunk, éiszakára világítás nélkül, hűtőgépeinkben meg­törnie!' az étel. egyéb bosz- sz.1 ■ "gokról nem is szólva, amit az áramkimaradás okozott é? okoz, hiszen gye­rekek. betegek vannak a házban. 3-án. szerdán dél­előtt még mindig szünetel az áramszolgáltatás Nem ért­jük az ÉMASZ eljárását, hi­szen egy szolgáltató válla­lattól nem ezt várta a fo­gyasztó Török Antal Miskolc, Győri kapu 13. Három év az Ipari szövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents