Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
1974. július 4., csütörtök ÉSZAK- MAG YAROR SZAG 3 KEÍSS tezáligép vV?' w — ^ te -■ w A poznani aratógépek gyára most készül a zöldtakarmányok begyűjtésére szolgáló, magas termelékenységű rotációs kaszálógépek gyártására. Az új gépek különösen hasznosak lesznek a magas hozamú (400—500 kg/ha) zöld takarmány ok begyűjtésénél. Az eddig végzett próbák kimutatták, hogy a rotációs géppel 1 óra alatt 3 ha területű legelő lekaszálható, s nemcsak derült, hanem esős időben is. A poznani gyár év végén kezdi meg az új típusú kaszálógépek gyártását. Silózás Már az őszre, a télre készülnek a nagybareai Bánvölgye Termelőszövetkezetben is, amikor az állatállomány takarmányát késziíik elő. A közös gazdaság vadnai üzemegységében az 51 holdas borsóval felüliilteteít lucernát nagyon gyorsan, két géppel is levágták, silózták annak érdekében, hogy öt-hat hét múlva sor kerülhessen a második kaszálásra. A garanciális javítások nyomatván Kinek van igaza? Mindig garancia-e a garancia? A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál azt mondják: igen. A Váralja és más lakásfenntartó szövetkezeteknél viszont nem állítják egyértelműen ugyanezt. Ebből gyakran sok nézeteltérés adódik, aminek a végére — esetenként — a bíróság tesz pontot. Bizaimatlanok-e a lakók? Igazságot tenni vitás ügyekben nem könnyű feladat. Egy dolog azonban biztos: a garanciális kötelezettségekből adódó vitáknak a szenvedő alanya — ha lehet ezt mondani — a károsultja a bérlő, a lakás tulajdonosa. Az egyik napon Miskolcon, a Kuruc u. 59 szám alól, a lakásáról hívta fel a szerkesztőségünket az a szövetkezeti lakástulajdonos (telefonszáma: 73-654) aki elmondta: — Értesítést kaptam: tartózkodjam itthon, mert jönnek a garanciális munka átvételére. Ilyen munkát azonban nálam nem végeztek. Akkor mit akarnak átvenni?!... A joggal dühös és elkeseredett hangú telefonálóval csak egyetérteni lehet abban, hogy a garanciáknál, azok időben és jó minőségben történő elvégzésénél nem egyszerűen a bérlő, vagy tulajdonos érdekeiről, hanem végeredményben nemzeti vagyonról van szó. Társadalmi tulajdonról, aminek állagát megóvni elsőrendű kötelesség. Mindenki számára. S ha ezt — bárkiről is legyen szó — komolytalanul veszi, (márpedig esetünkben erről van szó) ott baj van a szemlélettel, az állampolgári és munkafegyelemmel. Erről beszélni kell már csak azért is, mert Miskolcon — és a megyében — nagy ütemű lakásépítkezésekről van szó, s a garanciális munka a lakások számának a növekedésével évről évre több lesz. Amitől „fáznak" Valahol valami tehát nincs egészen rendben. Már csak azért sem, mert például a diósgyőri városközpontban be kellett volna fejezni a szavatossági munkálatokat. Ami — az eddigi tapasztalatok szerint — a legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy minden tekintetben kifogástalan. Mert például, ha a tapéta 70 százalékát ki kell cserélni, a többihez már hozzá se nyúlnak, bár tudván tudják: így foltos, esztétikailag is kifogásolható marad a falfelület. Még szembetűnőbb dolog: előfordul, hogy a mennyezeten csak 1—2 négyzetméteren indokolt a festés. Ezt el is végzik, a többit úgy hagyják. A szakiparosok az úgynevezett aprómunkától „fáznak”. Nem hajlandók elvégezni, pedig a letört kilincs, a megvetemedett ajtó és ablak vagy más efféle tennivaló is „orvoslásra” vár. Szavatosság és hiánypótlás Mindezekkel kapcsolatban a városközpontban a garanciális munkálatok irányítói elmondják: — Miskolcon jelenleg sehol másutt, csak ebben a városrészben dolgozunk. Minden szakma felvonult, tehát mi ndazok a szakemberek, akikre feltétlenül szükség van. S még közük: — Mindenekelőtt szükséges tisztázni, hogy minden olyan javítani való garanciális, ami egy éven belül rejtett hibából adódóan bukkant elő. Más szóval: ami az átadáskor nem volt látható, észlelhető... Ami ezen kívül esik, az már hiánypótlás ... A kérdés csupán az: ki döntötte el és mikor, hogy mi a garanciális és mi a hiánypótlás . .. Mert a lakó nem szakember, ha úgy tetszik, ügyfél. Akinek ilyen alapon még az a lehetősége sincs meg. hogy vitatkozzék. Egy szónak is száz a vége: ki van szolgáltatva, tetszik, nem tetszik, azt kell elfogadnia, amit kap. Nincs utánpótlás Sok a gondjuk, bajuk a garanciális munkák végzőinek. S a vitájuk is. Azt is elmondják, hogy a nagyfokú határidő-elcsúszás ellenére sem tudják ebben az évben befejezni a garanciális munkálatokat. Erre számítani kell. . — De arra is — teszik hozzá —, hogy jövőre még nehezebb dolgunk lesz. Nincs ugyanis elegendő szakemberünk, s az utánpótlás sem biztató. Mindez érthető. De az is jogos igény, hogy amit a rendelkezésre álló kapacitással elvégezhetnek, azt tegyék úgy, hogy ne legyen kifogás, ne legyen panasz, ami — sajnos — egyre gyarapszik. Erről a vállalat illetékesei is meggyőződhetnek a lakókkal való beszélgetés so(T. F.) , , ......... , A rassak Heves megyébe« Megkezdték az aratást a szomszédos Heves megyében is ttekord őszi árpa termésre számítanak a horti Kossuth Termelőszövetkezetben. Hektáronként mintegy negyven mázsa termést takarítanak be. Képünkön: dolgoznak a kombájnok. Vasutasok vetélkedője Tegnap, július 3-án délelőtt tíz órai kezdettel Miskolcon, a Vasutasok Szak- szervezete Vörösmarty Művelődési Otthonában rendezték meg a vasutas szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének vasútigazgatósági döntőjét, amelyen részt vett Gulyás János, a vasutasszakszervezet titkára és Horváth Ferenc, a vasutasszakszervezet kulturális osztályának munkatársa. Ezt a versenyt 1973 szeptemberében hirdette meg a vasutas-szakszervezet és a MÁV Vezérigazgatósága. A MÁV Miskolci Igazgatósága területén ilyen rangos szellemi vetélkedő nem volt az utóbbi tíz évben: mintegy 400 szocialista brigád háromezer tagja vett részt a szolgálati és a szakszolgálati szintű versenyeken. A legjobb eredményt elért brigád továbbjutott a vasutas szocialista brigádok országos vetélkedőjének döntőjébe. R közös munka eredménye Bérfejlesztés a BVK-ban A szakemberek éslö“: sen a közgazdászok előtt ismert, hogy a Borsodi Ve- gvikombinát az új létesítmények üzembe helyezésével egyidejűleg rendkívül nagy terheket vállalt az elmúlt években. Ennek ellenére az iparágon belül lemaradt a bérfejlesztésben, nem alakult úgy a kombinát dolgozóinak személyi jövedelme, mint ahogy azt okkal és joggal várták a dolgozók és vezetők egyaránt. Tények, számok bizonyítják, hogy volt olyan esztendő, amikor csak félszázalékos bérfejlesztésre kerülhetett sor a kombinátban. A vezetők azonban azt ígérték, hogy a termelés stabilizálásával egyidejűleg a bérszínvonal és a személyi jövedelem is megfelelően növekszik majd. Tények bizonyítják, hogy így is történt. A Borsodi Vegyikombinátot 1973-ban kijelölték az úgynevezett kísérleti jellegű bértömeggazdálkodási rendszer bevezetésére, illetve alkalmazására. E gazdálkodási rendszernek alapvető követelménye. hogy az anyagmentes termelési érték növekedésével és a racionális létszámgazdálkodás alkalmazásával biztosítható a bérszínvonal-növelés. Ennek megfelelően kétéves programot dolgozott ki a vállalat. Az elmúlt esztendőben az anyagmentes termelési érték növelésével igyekeztek biztosítani a bérfejlesztést. Sikerrel. Tekintettel azonban arra, hogy a termelőberendezések üzemeltetése napjainkban már kapacitáson felül történik, ezért az anyagmentes termelési érték növelésére az elmúlt évektől eltérően ebben az évben már nincs sok lehetőség. Ezért a BVK-ban rendkívül nagy gondot fordítanak a racionális létszám- gazdálkodásra. (Meghatározták az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési értékmutatót, amelynek alakulását három tényező határozza meg alapvetően. így többek között a fajlagosok csökkentése, a bázishoz viszonyított létszámcsökkentés és a lehetőség szerinti termelés- növekedés.) A kombinátban kialakított ösztönzési rendszer alkalmazásával is biztosítani akarták az éves bérpolitikai intézkedési tervben előírt bérfejlesztést. Az intézkedési tervnek megfelelően ez év március elsején valamennyi állománycsoportban 5 százalékos bérfejlesztésre került sor. Ezt követően a július első felében megtartott igazgatói tanácsülésen értékelték a vállalat gazdasági helyzetét, a termelés és a termelékenység alakulását. A kedvező gazdasági helyzet lehetővé tette, hogy további másfél százalékos bérfejlesztésre kerüljön sor. Az első negyedévben megtartott műszaki-gazdasági konferencián Körtvélyes István, a kombinát igazgatója egyértelműen meghatározta, hogy az első félévi eredmények alapján, amennyiben arra lehetőség van, biztosítani kell a további bérfejlesztést. A műszaki konferencián elhangzottakat termelési tanácskozásokon ismertették a dolgozókkal, kérve a becsületes helytállást és a meghatározott termelési feladatok teljesítését.. Ebből következik tehát, hogy a jelenlegi bérfejlesztés céltudatos munka eredménye, amelyben kifejezésre jut a vállalat dolgozóinak aktív és eredményes munkája. A gazdaság ge*fé; bérfejlesztési keretösszegeket már kézhez kapták és a sze-r mélyekre történő felosztásra, az üzemi négyszögek javaslata alapján július 14-én kerül sor. Ez pedig azt jelenti, hogy a júliusi fizetést már megemelt bérrel kapják kézhez a Borsodi Vegyikombinát dolgozói. Kiegyensúlyozott termelés, gondos piackutatás A MEZŐGÉP kövesdi gyáregységének sikeres féléve A Mezőgép Vállalat kövesdi gyáregységének termelése még soha nem volt olyan kiegyensúlyozott, mint ebben az esztendőben. Ez a folyamat már tavaly megkezdődött, amikor is sikerült kialakítani az üzem igazi profilját. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy valóra váltak azok a tervek, elképzelések, amelyeket a gyáregység vezetői a dolgozok bevonásával a termelés stabilizálása érdekében kidolgozott. Lehetővé vált, hogy hosszabb távra berendezkedjenek egy- egy fontosabb termék, mint például a speciális mútrágya- örlő berendezések, a huszonöt köbméteres üzemanyagtartályok sorozatgyártására, ezenkívül megteremtették a különböző hengerfejtípusok gyártásához, illetve felújításához szükséges műszaki és szervezeti feltételeket is. Gondos előkészítő munka és körültekintő piackutatás eredményeképpen végérvényesen megszűnt a kapkodás, a bizonytalanság, a megrendelések után való örökös fut- kosás. Ennek pedig mindenképpen a gyáregység és a MEZŐGÉP Vállalat egész kollektívája látja a hasznát. A megváltozott körülményekről, a dolgozók helytállásáról beszélt Bíró József, a gyáregység igazgatója is. — Ha összehasonlítjuk a két évvel ezelőtti helyzetet a mostanival, óriási fejlődésről adhatunk számot — mondta az igazgató. Például, az 1972- es esztendő első öt hónapjában — melyet bázisévnek tekintünk — az egy dolgozóra jutó árbevétel nem érte el még a 60 ezer forintot sem. Ezzel szemben az idén, május 31-ig bezárólag, az említett mutató a bázisidőszakhoz képest 57,7 százalékkal, a tervhez viszonyítva pedig 14.7 százalékkal javult. Jó értékmérő, ha a gyáregység eredményét tesszük nagyító atá. Szinte hihetetlennek tűnik, de ez a valóság. hogy ez év első öt hónapjában már 8 millió 407 ezer forintnál tartottak, amely négy és félszerese a két évvel ezelőtti eredménynek és 12 százalékkal több, mint amit a terv előírt. A szocialista brigádokkal az elen a gyáregység dolgozói — a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az éves tervben szereplő 170 mütrágya- örlőgép gyártását az első félév végére befejezik és az igényeknek megfelelően további 35 ilyen berendezést készítenek el a harmadik negyedévben. A felajánlások között szerepel még hogy a gyáregység fő profiljába tar- t ózó üzemanyagtartálv-gyár- tást meggyorsítják: különböző technológiai módosításokkal és az üzemszervezés tökéletesítésével elérik, hogy terven felül nyolcvan tartályt készítenek a megrendelőknek. A közelmúltban felmérték a mezőgazdasági üzemek alkatrészigényét is. Ebből kiderült, hogy a kereslet nagyobb, mint amennyire szerződést kötöttek. Ezért olyan döntés született, hogy a különböző hengerfejek gyártását.. illetve felújítását végző üzemrész ez évi termelési tervét két és fél millió forinttal megemelik. Célul tűzték ki továbbá, hogy a gyáregység eves eredménytervét két millió 400 ezer forinttal túlteljesítik. (I* L.)
