Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
1974. július 21., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kiváló ifjú mérnök, Kiváló ifjú technikus A Lenin Kohászati Müvekben is nagy hagyományai vannak a különféle szakmai versenymozgalmaknak. A fiatal műszakiak és a szakmunkások nagy tömegben vesznek részt a versenyeken, amelyek nemcsak erkölcsi és anyagi elismerést adnak, hanem bizonyosfajta rangot is jelentenek. Különösen azoknak, akik a jók között is a legjobbak, a győztesek vagy helyezettek. Szerelik a termelő- berendezéseket A Hejőcsabai Ccmcntmű építésén jelenleg kétezer- háromszázán dolgoznak. Tizenkét vállalat szakemberei a termelőberendezéseket szerelik. Az évi egymillió-hatszázezer tonna kapacitású cementmű 1915. első leiében kezd termelni. Szülők, gyermekek, történetek Az LKM durvahengerműjében dolgozik Molnár Miklós mérnök‘és ugyanott technikus Osváth Gyula is. Egy a munkahelyük, azonos az érdeklődési területük, mindketten harminckét évesék, s mindketten évek óta részt vesznek a Kiváló ifjú mérnök, illetve a Kiváló ifjú technikus versenymozgalomban. S hogy nem sikertelenül, ezt az is bizonyítja, hogy mindkét ifjú szakember öt alkalommal vplt a legjobb három helyezett között, amiért június végén megkapták az aranyplakettet. — Tulajdonképpen nyílegyenes volt az utam — kezdi a beszélgetést Molnár Miklós. — Hejőkeresztúrban születtem, Budapesten jártam gépipari technikumba, s 1966-ban Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen szereztem meg a kohómérnöki diplomát. Azóta a durvahengerműben dolgozom, 1972-től vágyok a kemencék „főnöke”. Molnár Miklós üzemmérnökként kezdte pályafutását, majd 1970-ben ismét jelentkezett az egyetemre és három évvel később megszerezte a második diplomáját is. Mérnökközgazdász lett. — Mikor kapcsolódott be először a Kiváló ifjú mérnök versenybe? — En voltam a hengermű FMKT felelőse... 1968-ban beneveztem. Anyagmozgatási téma volt az első. Akkor második lettem. Utána négy alkalommal voltam győztes... A legnagyobb sikert 1971- ben érte el, hiszen országosan a harmadik lett. Most a legutóbbi (sorrendben az ötödik) pályamunka a durva- hengerműi számítógépes rendszerszervezés alapjainak a kidolgozása volt. — A 110 oldalas tanulmány kidolgozásakor az volt a feladatom, hogy úgy tárjam fel az üzem problémáit, a technológiai folyamatokat, az anyagellátást, javítást, hogy az a rendszerszervezőHárom termelőszövetkezete van Sárospataknak: a Kossuth, Rákóczi és az Aranykalász Tsz. összesen 7373 hektárnyi birtokon gazdálkodnak, s ebből 4738 hektár a szántóterület. A nagyarányú állattartás azonban szükségessé teszi, hogy ennek a nagyobbik részén kukoricát, napraforgót, répát, szálas és pillangós takarmányt termesszenek. Kenyérgabonát 1245, takarmánygabonát 410 hektáron vetettek, így 1655 hektárnyi kalászos betakarítása vár ezen a nyáron a három szövetkezeti gazdaságra. Mindenütt székül a gabona a felsőhatári és a bodrogközi mezőkön. A szép hosszú kalászokban jól fejlettek a szemek, kiváló termés mutatkozik a táblákon, Molnár Miklós Osváth Gyula nek biztos alapot, támpontot nyújtson. Molnár Miklós nemcsak a munkahelyén lát el komoly, felelősségteljes megbízatást, amelyek közül nemegy eléri a tavalyi eredményt, pedig az rekord termés volt, amilyet eddig még sohasem takarítottak be a pataki határban, hiszen búzából 33,6, árpából 28 mázsás volt múlt évben az átlagtermés hektáronként. Ennyit ez idén is ígér a határ, ha az időjárás az aratás szempontjából kedvezőbbre fordul. A május elseje óta szinte állandósult esős, hűvös idő miatt ugyanis nehéz, nagy veszteséggel járó aratásra lehet számítani. Legalább két héttel később kezdhetik csak a nagy nyári munkát, Tavaly ilyenkor már dolgoztak a kombájnok, ez idén július második felénél előbb nem kezdhetik, ami azt jelenti, hogy a munka dandárja augusztusra marad. hanem Miskolcon, a 33. számú tanácsi választókörzetben is. Legutóbb tanácstagnak választották és tagja a városi tanács 15 tagú végrehajtó bizottságának is. — A jövő? A tervek? — Az új nemesacélhengermű üzembe helyezésével megnövekszik a durvahengermű feladata is. Elsősorban minőségileg kell jobb acélt adni. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a meglevő tartalékainkat feltárjuk, s termelékenyebb lesz av munkánk. Osváth Gyula megértőén bólogat „főnöke” szavaira, ö 1955-ben került Miskolcra, az LKM durvahengerművébe. Lakatos és kovács szakmát tanult, majd 1966-ban esti tagozaton elvégezte a kohóipari technikumot. — Még abban az évben én lettem a durvahengermű kemence tmk-s csoportjának a vezetője. Tizenhét szakmunkás dolgozik irányításom alatt. Gépészeti, karbantartási és alkatrészellátási feladatokat kell megoldanunk. — Milyen helyezéseket ért el a Kiváló ifjú technikus versenyeken? — Két első, egy második és két harmadik helyezésem van eddig. Valamennyi témám a kemencék kisgépe- sítésével függ össze. Legutóbb a kemencekocsik meghajtó rendszerének a módosítását dől goztam ki... A durvahengermű üzemvezetője Sebestyén János, nemcsak Molnár Miklósnak és Osváth Gyulának adott meg minden segítséget, hanem valamennyi pályázónak, akik egymás között is megbeszélik a témákat, hiszen a feladatok szerteágazóak. — Nagyon jó az üzem kollektívája — mondja Osváth Gyula. — Megvan az összhang, segítünk egymáson. Erre szükség is van, hiszen a közösségért dolgozunk. Osváth Gyula, tmk-s csoportvezető tagja a pártnak és a KISZ-nek. Beválasztották a szakszervezeti tanácsba is. A két aranyplakettel kitüntetett, fiatal szakember a holnapra, az új feladatokra gondol. Nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is gyakran találkoznak, s akkor is szóba kerül az üzem. Az ötletek és tervek összekötik őket Felföldi György Fotó: Szabados György Mindjárt az induláskor lelassítja majd a munkát a felázott, nedyes talaj és az a körülmény, hogy egyes kalászosok, főképp a rozs és az árpa az eső és a kövér kalászok miatt sok helyen megdőlt. Az intenzív búzafajták szára erős, jól tartják magukat, így ezeknek remélhetőleg könnyebb lesz a kombájnolásuk. A gazdaságok mindent megtettek az aratás sikere érdekében. A három szövetkezeti gazdaság közül legjobban gépesített a Kossuth Tsz, amely a magas szinvo- nalxl vezetés folytán minden tekintetben megfelel a korszerű szocialista nagyüzem gazdálkodási követelményeinek. Itt évek óta nincs már szükség kézi kaszára, az összes gabonát géppel aratIntézkedési terv az ifjúság érdekében Sárospatak városi Tanácsa legutóbbi ülésének első napirendi pontjaként tárgyalta azt a nagy- | szabású intézkedési tervet, amelyet a végrehajtó bizottság ar. ifjúságpolitikai feladatok megvalósítására készített. A város lakosainak 41 százaléka, összesen G770 fő a 30 éven aluli fiatal. Negyven százalékuk az iparban, közlekedésben, kereskedelemben, 35 százalékuk a mezőgazdaságban dolgozik, 25 százalékuk értelmiségi dolgozó vagy iskolai tanuló. A tanács tőle telhetőén mindent elkövet, hogy a fiatalok megfelelő körülmények között dolgozhassanak, tanulhassanak, s jól érezzék magukat ebben a nagy múltú városban. Eddig két ízben került sor lakásigénylések elbírálására, s a bizottság a kiosztásra kerülő lakások 40 százalékát fiatal házasoknak juttatta. A város két nagyobb ipari üzeme: a Csepel gyáregység és a Ruházati Szövetkezet dolgozóinak túlnyomó többsége fiatal, és az V, ötéves tervidőszakban további 400 fiatal dolgozót kívánnak majd munkába állítani. Ugyancsak a fiatalok életének könnyítését szolgálja a gyermekszociális intézmények bővítése, a már épülő 200 személyes diákotthon és a hattantermes szakmunkásképző iskola. Jelenleg hét ifjúsági klub működik Sárospatakon és a hozzá tartozó tanyákon, de még ebben az évben elkészül újabb három Ifjúsági klub: a város központjában, a Rákóczi Gimnáziumban és a Sárospatakkal egyesült Bőd- i roghalászon. Példamutató az er- J dógazdaságnak az a törekvése, j amellyel az ifjúsági turizmust igyekszik elősegíteni, s ennek érdekében a Botkőn máris gyönyörű parkerdőt létesítettek, ahonnan sétaút vezet a Megyer- begyi tengerszemhez és a Király-hegy kirándulóhelyeire. Az eddiginél nagyobb gondot kíván fordítani a tanács a Jövőben játszóterek, szabadtéri sportlétesítmények építésére, és tervezi egy önálló úttörőtábor létesítését is. Kívánatosnak Űrt- j Ja, hogy a dolgozó fiatalok el- ' sósorban a munkahelyükön fejt- > senek ki közéleti tevékenységet, de az állami, társadalmi testületekben is szükséges majd az újraválasztások alkalmával a fiatalok képviseleti arányának további növelése. m. j.) ják. A 20 kombájn, a rend- re-vágók, a bálázók, a ter- ményszóllításhoz szükséges vontatók, a 11 tehergépkocsi és a 80 pótkocsi kijavítva, megfelelő mennyiségű pótalkatrésszel ellátva készen áll a három tsz-ben. Felbecsülhetetlen jelentőségű a Kossuth Tsz szárítóüzeme, mivel a termény nedvességtartalma várhatóan nagyobb lesz a szokottnál. Olyan nagy a teljesítőképessége, hogy óránként 120—140 mázsa gabonát tudnak vele kiszárítani. Egyszóval, emberek, gépek egyaránt felkészülve várják, hogy — alkalmas időben — a sárospataki határban Is megkezdődhessék a nagy nyári munka — az aratás. H. X Telik a jegyzetfüzet. Akaratlanul ellesett beszédfoszlányokkal, szülők által, gyermekeikről felidézett történetekkel, vagy éppen olyasmivel, amit az újságírónak jártában-keltében mondanak el közvetlen ismerősök, barátok, vagy — ez is gyakori — panaszosok. Némelyike sokáig pihen a noteszlapokon, a többsége azonban nyomban a közvélemény elé kívánkozik. Mint az a bosszantó eset is, amelyet egy nyugdíjas bácsi mesélt a minap... * — Képzelje! Azt hittem, beverem az ablakot... Ezzel kezdte, indulatosan és mérgesen, felháborodva azon a mulasztáson, amelyet a vízművek produkált. Az történt ugyanis, hogy az öreg húsz éve, rendszeresen, s mindig ugyanabban az időben jár Miskolcon a városi fürdőbe tisztálkodni. Ez az igény úgy hozzátartozott már mint fához az ág, az élethez a levegő. Nem tudott meglenni nélküle. Ha esett, ha fújt, ő ment, ha elérkezett a napja. Elérkezett az elmúlt héten is. Szépen bepakolta a táskájába a szükséges holmikat és útnak indult. Egészen a fürdő bejáratáig nem volt semmi baj. Az előtérbe minden akadály nélkül bejutott. Ment a pénztárhoz, hagy jegyet vált. Ekkor érte a meglepetés. Az ablakon egy cédulácska adta tudtára; a fürdő zárva. Az uszoda azonban nyitva... — Joggal elvárhatják a fürdő vendégei, s köztük is a törzstagok, hogy előre közöljék, ha tatarozás, vagv más ok miatt nem tartanak nyitva, — mondta panaszosunk — Bizonyára nemcsak én, hanem mások is bosz- szankodva vették tudomásul a nem éppen kedvező hírt. Mert ha jó előre tudjuk mindezt, most nem szidnák a fürdöiffazgatóságot velem együtt sokan mások Is. Előrelátás és egy kis udvariasság dolga az egész. Ehhez még csak annyit: a tanulság kézenfekvő... * Vége a tanévnek, túl a bizonyítványosztáson a szülők is túljutottak az izgalmakon. Különösen az első osztályos lurkók premierjét várták mindenütt, minden családban nagy drukkal és kíváncsian. S aztán az ünnepélyes évzárón is túl, egymást érik az emlékek, kis történetek, amelyeknek főszereplője a gyerek. Az első osztályon túljutott Gabika is főszereplővé lépett elő egy társaságban. A mama mesélte: — Még az év elején, a házi feladat két sornyi írás volt, A gyerek körmölt, még a nyelvét is kiöltőtte nagy igyekezetében, sikerrel a végére is ért az első sornak. Ekkor nagy sóhajjal odajött hozzám és azt mondta: — Anyuci! A második sort írd már le te... * Leírni való, a közvélemény elé kívánkozó az a röpke beszélgetés is, amely viszont két felnőtt között zajlott le a napokban, a Mályi Téglagyárban. Fiatalember és fizikai munkás. Az elsők, a legjobbak között jegyzik nevét az üzemben. Beállító lakatos. Szerényen, a legkisebb póz, vagy mesterkéltség nélkül beszél munkájáról. Érződik azon. amit mond, hogy hivatásnak, életcélnak tekinti szakmáját. Igencsak meglepődik, amikor a krónikás azt kérdezi tőle: — Ha holnap a gyár igazgatója behívatná és azt közölné, hogy azonnali hatállyal kinevezik osztályvezetőnek, vagy más, hasonló jellegű beosztásba, elfogadná-e az ajánlatot? — Nem! Gondolkodás nélkül, határozottan felelt. Ebben az egyetlen szóban tiltakozás, idegenkedés volt, amelyet így magyarázott meg: — Én ott tudok ember lenni, ott tudok a legtöbbet használni és produkálni, ahol vagyok. Fizikai munkásként indultam, nem is akarok más lenni. Nemcsak szeretem a lakatos szakmát, hanem jól is ismerem. S még inkább meg akarom tanulni. A fogásokat, azokat a mesterségbeli apróságokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy mindig jobban és jobban megálljain helyemet. Az egyszuszra elmondott válasz után úgy tett, mint aki a maga részéről befejezte, nincs több mondanivalója, de látszott rajta, hogy valami még odakívánkozik az elmondottakhoz: — Ahol vagyok, mindig tudok valamit újítani, valamit jobban, másként csinálni. Hát nem izgalmas mindez? — kérdezett most már 6, Jakab József. — Én azt mondom: a maga területén mindenki fontos ember, mindenkinek van valamilyen adottsága. Ezt kell fejleszteni, tökéletesíteni, hogy egész ember legyen az ember. Nem így van? S mindezek után Így búcsúzott: — Engem hiába csábítanának. Lakatosnak születtem, az is maradok. Ha valaki mégis megpróbálkozna azzal, hogy kivegye kezemből a fogót és a kalapácsot, elküldeném... nem mondom meg, hova... T. F. ATÁSRA KÉSZEN Az aran yplakett és történetük
