Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

É5ZAK-MAGYARORSZAG 3 1974. július 19., pétitek A föid©kréS jelentjük! (Folytatás az 1. oldalról) rókát szenvedett tsz-ek falig egyharmada rendelt eddig még csak vetőmagvakat a másodnövények vetéséhez. Kajszibarack- export GöncröS Az országos hírű, s egyre inkább a külföldi piacokon is ismert gönci kajszibarack termő körzetben megkezdő­dött az illatos, ízes gyümölcs szedése. Néhány gazdaság­ban — a téli, tavaszi károk ellenére is — jó termésre számítanak gönci barackból. Az AGEOKONZUM gönci telepének vezetője, Kaposi János, aki már hosszú esz­tendők óta szervezi, irányít­ja a barack értékesítését, a becslések szerint mintegy 200—250 vagon közötti ba- rndktermésre számít. Ennek rémét már a nagyüzemi ül­tetvények adják. A konzervipar is érdeklő­dik a gönci barack iránt. Az idei termés értékesítésére va­lószínűleg többféle is lehe­tőség, nyílik. Az AGROKON- ZUM mintegy • 100—120 va­gon kajszibarack felvásárlá­sára készült fel gönci tele­pén, s ebből mintegy 80 va­gon gyümölcsöt szeretnének külföldi piacokon értékesíte­ni. Az első, kisebb export- szállítmány a fancsali Egyet­értés Tsz gyümölcsöséből in­dult útnak Anglia felé. A barackfelvásárlás, külö­nösen az export, igen nagy felkészültséget igényel. Az exportvagonok, a távolabbra induló szállítmányok hűtésé­hez az idén például több, mint 30 vagon jégre lesz szükség. Bemutató és tanácskozás Fancsalon A nagyüzemi almáskertek szakembereinek nagy érdek­lődésére tart számot az a bemutatóval' egybekötött ta­nácskozás, amit július 23-án, kedden délelőtt, fél 10 órai kezdettel rendeznek a fan­csali községi művelődési házban, illetve a fancsali Egyetértés Tsz gyümölcsösé­ben. A MAE növényvédelmi szakosztálya, a Borsod me­gyei Növényvédő Állomás, az AGROKER Vállalat és a Chinoin gyár rendezésében az almafa lisztharmat elleni védekezés problémáit és eredményeit vitatják meg megyénk kertészeti és nö­vényvédő szakemberei. A ta­nácskozáson előadás hangzik el például ;\z almakultúrá­1 szikrái! is lelet olvasni ä teencénél Liriucz Mikíss olvasztárra! A Lenin Kohászati Művek acélmű-gyáregységének hiva­talháza. A folyosón szikár ember mutatja az utat. Ki­érünk az épületből. Először balra, majd jobbra kanyaro­dunk,. s a kemencesor előtt, a felvezető vaslépcsőnél megáll. — No, most vegye fel azt.... — mutat a ke­zemben levő védősisakra. — Azután csak a nyomomban jöjjön... — szól vissza és elindul fölfelé. Fent megál­lunk. — Látja, ez a kettes — int balra. Valamikor, vagy három éve még itt dolgoz­tam. Most a négyes kemen­cénél vagyok. i ® A műszerházban a négyes­nél emberek ülnek. Az arcok izzadtak, porosak. Késeken villan vörösen a fény. Reg­gelizik a brigád. Jóleshet itt pár percre megpihenni. Fia­talok, idősek, vegyesen. És a munka nem válogat. Emészti valamennyiüket. — Most már csak hagy­ján ... — mondja Lőrincz Miklós amikor leülünk. — Az ötvenes években még mindent kézzel csináltunk. Érti ugye? A szakmánkat tudtuk, és végeztük. A nor­mát tartottuk. Próbáltuk Volna nem tartani... A reggelizők beleegyezően bólogatnak. Azután folytatja: — Nézze, cn 1953-tól vagyok az acél­műben.- Hogy szeretem-e? Persze hogy szeretem. Pedig sok olyan eset van ami majdhogy meg nem i.jeázt. A balesetek. Mert kevés olyan foglalkozás van, ahol egy rossz mozdulat, egy meggon­dolatlan lépés olyan örök életre maradandó nyomot hagyna, mint itt. — Hát így van ,cz. Sze­reljük mi ezt a szakmát, de nem igaz, hogy ne félnénk néha. -Nagyszájúnk azok, akik ennek az ellenkezőjét állítják. Persze, ritka az ilyen közöltünk. Ezek álta­lában meg sem maradnak itt. Mert akinek nálunk sok ideje jut a beszédre, az okoskodásra, az rendszerint a munkaidejéből lopja el azt. Igen, így a helyes. Itt a munka a lényeg. Vállalások mindig vannak. Ez a brigád amelyben dolgozunk, szocia­lista brigád. Én nem szere­tem a hangzatos szavakat. De ez — legalábbis nálunk — több annál. így élünk, így dolgozunk. Tanulni is így akarunk. Mert tanulni kell. 1966-ban végeztem el a kohóipari technikumot. Hogy dolgoznék-e műszaki beosz­tásban? Nem menne ez ne­kem. Nem mintha lebecsül­ném a műszakiakat, hiszen ebben a szakmában csak az ülhet „biztosan” az íróasztal mögött, aki maga is végezte azt amit mi végzünk. — A szikvizes tartály felé in­dul. Föléhajol, mohón iszik. —- Igaz, nem sör, de azért megteszi... — Kóstolja meg. Márcsak azért is, mert jó hi­deg. — Hát megkóstolom. Lent az üstnél a felcsapó­dó szikrák, mint a hóesés szóródnak széjjel. Az embe­rek töprehgve, elmélyülten bámulnak lefelé. Nagy-nagy nyugalommal támaszkodnak a vaskorlátra. Egymás mel­lett szépen. — A karbontartalom meg­felelő — fordul a hozzá leg­közelebb állóhoz. —"-Honnan tudja, — szólok közbe. Rámnéz, végigmér. Szemé­ben csodálkozás. — Nem látja a szikra esé­sét? — kérdezi. Azután ész­bekap. A többiek is moso­lyognak. — Meg lehet ezt állapítani — mondja, és te­kintetét még most is oda-oda kapja az üst felé. Olyan ez mint a könyv. Olvasni lehel a szikrából. Csak gyakorlat kell hozzá és szeretet. Az. ol­vasás iránti szeretet, a vas szeretete. a tűz szeretete, egyszóval: a munka szere­tete. I’uszíafalvi Tivadar kát károsító gombabetegsé- gek elleni védekezés hely­zetéről,' a csökkentett víz- mennyiséggel történő perme­tezési technológiákról és a Fundazol 50 WP alkalmazá­sának újabb, jó tapasztala­tairól. V Uj búza érkezett a putnoki malomba Tegnap, július 18-án, csü­törtökön, olyan eseményre került sor a putnoki malom­ban, amely minden eszten­dőben, szervezés nélkül is néhány -percre ünnepivé va­rázsolja a hangulatot. Meg­érkezett a malomba az első idei búza. az új „élet”. A Nagy-miskolci Állami Gazdaság szállította Pulitok­ra az első, nagyon jó minő­ségű új búzát a gazdaság szirmai kerületéből. Három új kombájnnal, gyors ütem­ben aratják a most már tel­jesen beérett búzát a gazda­ságban. A Púin okra küldött első szállítmány is szép ■tiszta, teljesen száraz, s e hét végen már lisztet is őrölhetnek belőle. A gazda­ság az elkövetkező napokban folyamatosán több. mint száz vagon bűzül szállít a putno­ki malomba. SzőloMon zöld liiftássoi A Tokaj-hegyaljai Állami j Gazdasági Borkombinát nemcsak ősszel a szőlő- és mustátvételkor, hanem egész évben tartja a kapcsolatot a hegyaljai termelőszövetkeze­tekkel, szakszövetkezetekkel és egyéni szőlősgazdákkal. A gyakorlati támogatás mel­lett igen hasznosak azok a szakmai tanácsok is, amelye­ket a gazdaság szakemberei ' az időszerű munkák folya­mán nyújtanak partnereik­nek. Ebből a célból évente né- j hányszor egy.-egy kiadványt j jelentetnek meg. A legutób­biban például Ángyán Fe­renc termelési főosztályveze­tő ismerteti azt a módszert, amelynek alkalmazásával a fagykárt szenvedett szőlők termőre fordulását meg lehet gyorsítani. A gazdaság több száz hol­don évek óta alkalmazza már az új telepítésű szőlők­ben a gyorsított termőre for­dítás módszerét, amelynek a lényege az, hogy az új kar kialakítását nem egyéves ■ vesszővel, hanem zöld hajtás­sal végzik. A 60. méternél Épül az ű.i Tiszai-Hőerőmű kéménye, amely 250 méter ma­gas lesz inajd. Jelenleg a 60. méternél járnak az építők Fotó: Laczó József »w.T:»Kwu’iMJiw».in»mg«,lnai»im«wiiiMiiiii— im.ui ramKamann A kongresszusi verseny szellemében EitiMiyes munka sí Északaaosfarországi Az c!sí> fél év im­ádatai még nem ismeretesek, de már most meg lehet ál­lapítani, hogy az Északma­gyarországi Vegyiművek kol­lektívája eredményesen dol­gozott, mindent megtett a kongresszusi munka verseny­ben vállalt kötelezettségei­nek teljesítéséért. Pedig nem kevés problémával kellett és kell megküzdeniük. Már a szocialista brigádok felaján­lásainak megfogalmazásakor látni lehetett, hogy — külső okok miatt — a vállalat gaz­dasági célkitűzéseinek meg­valósítása a korábbinál na­gyobb erőfeszítéseket, szer­vezettebb, összehangoltabb munkát igényel. A nehézségek legfőbb oka a tőkés piacon kialakult alapanyaghiány, illetve az alapanyagok árának emelke­dése. A vállalat üzemeinek, főosztályainak kollektívája, a 120 szocialista brigád dolgo­zói mégis felajánlották, hogy mindent megtesznek a ter­melés növeléséért és a gazdaságosság fokozásáért. A kongresszusi versenyben megfogalmazott felajánlások tartalmazzák mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a termelés valamennyi szintjén elősegíthetik a szervezettebb munkát, a takarékos gazdál­kodást. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a szervezettség javítását szolgáló felajánlá­sok. Ezek eredményeként a szocialista munkaverseny a vállalati mechanizmus szer­ves részévé vált. s igen ió együttműködés alakult ki a . különféle üzemrészek között. Ennek egyik fontos célja, hogy a vállalaton belüli erő­feszítésekkel segítsenek elhá­rítani a folyamatos termelés akadályait. A jelenlegi nehéz helyzetben igen fontos a müszakváltások folyamatos­sága, s a termelő üzemré­sze’., szocialista brigádjai nemcsak ezt vállalták, ha­nem azt is, hogy elősegítik az esetenként szükségessé váló átcsoportosítások gyors végrehajtását. Alig van olyan brigád, amely ne fogalmazta volna meg konkrétan, mivel kíván hozzájárulni saját munkahe­lye szervezettségének foko­zásához. A munkaidő jobb kihasználása érdekében a brigádok 24 ezer munkaóra megtakarítását vállalták. Szá­mos felajánlás szolgálja a vállalat beruházásainak, fej­lesztési célkitűzéseinek gyors megvalósítását is. A gazdál­kodás hatékonyságának javí­tását segítik elő a brigádok többek között a termelékeny­ség fokozásáért tett erőfe­szítéseikkel. Ugyancsak a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a gazdaságosabb termelést szolgáljak a külön­féle 'költségek csökkentésére vonatkozó felajánlások. A szocialista brigádok kezde­ményezései alapján az év végéig mintegy 2 százaléknyi anyagmegtakarítás várható. Ésszerűbben, takarékosabban gazdálkodnak a különféle energiahordozókkal is. A már említett piaci helyzet:, az alapanyaghiány okozta problémák csökkentésére olyan felajánlás született, hogy megvizsgálják az ol­csóbban beszerezhető anya­gok vásárlási lehetőségét. Az első fél évben az ÉMV kollektívája szép sikereket ért el célkitűzéseinek telje­sítésében. A termelés meny- nyisége ugyan — az anyag­problémák miatt — nem hö- vekedhetett olyan mérték­ben, ahogy szerették volna, de a szervezettebb, jobb munka nem volt eredmény­telen. Különösen a gazdasá­gosság-il kapcsolatos fel­ajánlások teljesítésében ért ej sikereket a vállalat. Jól mutatja ezt többek között a nyereség alakulása: a terve­zett nyereség az év végéig 283 millió forint. Ebből az első léi év végéig körülbelül 140—145 millió forintot sike­rült elérni. Ebben nagy ré­sze van a takarékosságnak. Az ÉMV kollektívája az év első felében túlteljesítette a költségek csökkentesére tett felajánlását. Az elért megta­karítás — egyelőre csak be­csült adatok alapján — 10— 15 millió forint. Teljesítették a brigádok a vállalati beru­házásokkal. fejlesztésekkel kaoe«olalos kötelezettségei­ket is. iNdiezen kezdték feladataik teljesítését az Északmagyarországi Vegyi­művek dolgozói. De a prob­lémákra idejében felkészül­tek, s a kongresszusi ver­senyben magasra tették a mércét. A verseny szelle­mében dolgoztak, s ez tette lehetővé, hogy a külső kö­rülmények ellenére is ered­ményesen teljesítsék célkitű­zéseiket. Flanck Tibor Kifogások és fgánysk Kenyérsütés - gondokkal ni íveli Hiifasrrémeliben Hidasnémeti községben a j negyedik ötéves tervben az | óvoda bővítése is szerepelt. | Az új, korszerű óvodát az ! év első felében kibővítették, ; s átadták a község kicsinyei- I nek. A feladat végrehajtásá­hoz és megoldásához a MÁV vezérigazgatósága és a MÁV ! miskolci Igazgatósága 200 ezer forinttal járult hozzá. E nagyszerű társadalmi össze­fogást a gyermekek szülei­nek felajánlása követte: az újjáépített, 50 férőhelyes óvoda udvarát és környékéi társadalmi munkában parko­sítják. Egy időben sok volt a pa­nasz a Puini/ű Áfész köz­ponti sütőüzeme ellen. Erről tudomást szerezve a hivata­los szervek vizsgálatot kez­deményeztek, amit a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei végeztek el. Ki­derült. hogy a tíz dolgozót foglalkoztató üzemben — enyhén szólva — súlyosan megsértették az alapvető egészségügyi szabályokat, emellett az adminisztráció sem volt kifogástalan. A feltárt hibák megoldása sürgős, nem tűr halasztást. Ez cseng ki a NEB vizsgá­latának anyagából. A kenye­ret például úgy sütik, hogy nincs technológiai, szabvány­szerű leírás, amiből követke­zik: a kenyér és egyéb pék­sütemények átadasa, átvétele — műszakváltások elején — ösztönösen, ötletszerűen tör­ténik. Mindemellett a napi termelési jelentésbe a kész­termékek adatait becsléssel, mérlegelés nélkül írják be. Emiatt gyakori a leltárhi­ány az úgynevezett adalék­anyagokból, élesztőből, tej­ből, cukorból. S miután a termelést összegező jelenté­sekből hiányzik a fajlagos lisztfelhasználás, úgy ebből az alapanyagból mindig többlet adódik. Ami viszont már higiéniai követelmény. annak sem tesznek eleget minden tekin­tetben. A lisztet és a sót pél­dául nem az előírásoknak megfelelően tárolják. Igaz viszont, hogy a rakterűiét kicsi, korszerűtlen. S ami mé_ lényeges: a kenyérszál­lítás műanyag rekeszekben történik ugyan, de e reke­szek tisztasága sok kívánni­valót követel. Mindezekre utalva a NEB így fogalma­zott: ,,A környezeti, üzemi és személyi higiénia nem ki­elégítő. Ami lemérhető ab­ban is, hogy a dolgozók nem használják az előírt és ki­adott védőruhát sem ...” A tarthatatlan helyzet megváltoztatására a Putnoki Áfész megtette a szükséges intézkedéseket. De ami igaz, igaz: vizsgálat nélkül, s ko­rábban is megtehette volna mindezt

Next

/
Thumbnails
Contents