Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

SPORT SAKK Lilienty Miskolcon Lilienthal Andor, szovjet nemzetközi nagymester ma, csütörtökön Miskolcra érke­zik feleségével. A világhírű magyar szármr 'ású sakkozó a hagyományokhoz híven ezúttal is szakít időt rá, hogy sakkszimultánt játsszon. Ma délután 3 órai kezdettel 20 —25 táblás szimultánt .ját­szik a Lenin Kohászati Mü­vek ifjúsági házában. A'ren­dezők minden érdeklődő sakkbarátot szívesen látnak. Munkaközi torna • ( A munkaközi torna a mun- ! kahelyi testnevelés egyik for- ! mája. Az elgémberedett, meg- merevedett testrészek meg- j mozgatása munka közben. ' Semmiféle beruházás nem szükséges hozzá, mégis nehe­zen haladunk előre. Mindig több üzemben próbálkoznak vele, ám lassú az emelkedés — ráadásul mindig akad hely, ahol kudarcot vall, s abba­hagyják. A Habselyem Kötöttáru- gyár kurityáni telepén is volt már munkaközi torna, de va­lahogy „nem ment”... Az utóbbi időben azonban sok a panasz a lányok—asszonyok körében — 1300-an dolgoz­nak ott —, fáj a hátuk a sok üléstől. Egyébként csaknem mindenütt ugyanígy van, ahol szalagszerű termelés fo­lyik . . . még akkor is, ha nem „futószalagszerű” a munka, s a dolgozók nyugodtan feláll­hatnak. A - panaszok kényszerítik, hogy újra próbálkozzanak a munkaközi tornával Kuri- tyánban. Ügy tervezik, hogy összekapcsolják azzal a mun­kaközi szünettel, amely plusz 28 foknál következik be. Mi­ről is van szó? Ha a munka­helyen plusz 28 Celsius-íokot ér el a hőmérséklet, a lá­nyók—asszonyok szünetet tartanak. Gyorsan kiszellőz­tetnek, s közben forró teát iszna.k a dolgozók. Nos, ezzel a szünettel kap­csolják i össze á tornát is. Mindebben segít a hangos­beszélő. Nem lesz probléma mindenütt ugyanazokat a gyakorlatokat végezni egy- időben. Dicséretes, hogy a kurityá- niak újra nekifognak. Mert a lényeg az egészség. ny. p. ♦ SPÜRT ♦ SPORT ♦ SPORT I Egy éw tssp^&zt&isstssfrőf Btáir ni fái 8s n A szocialista nevelés komp­lex folyamatában jelentős szerepet tölt be a fiatalok testi nevelése. A testnevelés, a sport és a játék révén ugyanis olyan akarati és fi­zikai tulajdonságok kialakítá­sára nyílik lehetőség, ame­lyek nagymértékben segítik a jellem- és tudatformálást. A testi nevelés egységes rendszerének alapja az isko­lai testnevelés, melynek cél­ja fiataljainkat kiegyensú­lyozott, erős, edzett, egész­séges emberekké formálni. E munkát teszi hatékonyab­bá az MSZMP KB 1972 jú­niusi határozatát követő mű­velődésügyi minisztériumi utasítás, mely szerint: „azok­ban az iskolákban, ahol a tanítási feltételek lehetővé teszik, ott a tanítás heti óra­rendjébe az 1973—74-es tan­évben be kell vezetni a heti 3 órás testnevelést”. Ennek egyévi miskolci ta­pasztalatairól kértünk tájé­koztatást Horváth József vá­rosi szakfelügyelőtől. — Milyen visszhangja volt a határozatnak? — Mindenki, aki szívén viselte és viseli az iskolai testnevelés sorsát és jövőjét, örömmel és lelkesedéssel fo­gadta a harmadik óra beve­zetését. Különösen nagy örö­met váltott ki a plusz 1 óra — az i ország másfél mülifes tanulóifjúságához hasonlóan — szőkébb hazánk, Miskolc mintegy 20, ezer általános is­kolás fiataljaiban. Hasonló­an reagált e nagy horderejű döntésre a pedagógusok több­sége, a szakemberek széles rétege, valamennyi testneve­lőtanár. mert e határozott intézkedéfebŐl azt érezték, hogy a testnevelés megkap­ta a jelentőségének megfe­lelő helyet, és a sok évi egy­helyben topogás után elin­dultunk a felfelé vezető úton. Ezt igazolják a szemé­lyes tapasztalataink és a hi­vatali szerveinkkel folytatott eszmecserék is. — Hogyan alakult a test­nevelési órák szervezeti ke­rete? — A harmadik órák 95 százalékát sikerült a tanítá­si félnap órarendjében elhe­lyezni. Három nágv iskolá­nál tették a nulladik órába, s mindössze egy iskolában volt a tanítással ellentétes időben. így ezek száma nem volt jelentős, s nem okozott gondot. Ügy sikerült az óra­rendeket összeállítani, hogy mindössze három iskolában — 0., 34., 40. számú — volt egyszerre két tanulócsoport­nak testnevelési órája. A Ftf- zekas utcai iskola nagymére­tű tornatermében ez nem okozott gondot —, egyébként itt azelőtt is dolgozott két csoport —, a. másik két isko­lában az egyik tanulócsoport szabadban tartotta a harma­dik órát, s csak végső eset­ben volt a tornateremben egyszerre két osztály. így a harmadik óra nem jelentett sem tantervi, sem órarendi problémát. — Az óraszám növelése hatott-e a módszerekre és az óra szervezésére? — Természetesen. A har­madik óra jellegét tekintve. Valamennyi általános iskolá­ban megfelelt az utasításban előírtaknak: kötetlenebb for­ma, sokmozgásos, játékos te­vékenység. Ezek az órák ép­pen felszabadultad) voltuk­ból adódóan az óravezetés módszerében is változást hoz­tak. például a zárt alakzat, sablonos felállás, tanári ve­zényszó mellőzése, stb. Bili­nek ellenére úgy irányítot­tuk az órákat, hogy a játé­kosság mellett biztosítottuk az egészséges megterhelést is. A másik lényeges mód­szerbeli változás, amit a ké­pességek különbözőségén kí­vül az urbanizációból eredő nagymérvű elkényelmesedés tett szükségszerűvé: a diffe­renciált, csoportos foglalko­zások bevezetése. E módszer­rel sikerült nagymértékben csökkenteni a jobbak és gyengébbek negatív kölcsön­hatását, teljes értékű mun­kára ösztönözni a jókat, si­kerélményhez juttatni a gyen­gébbeket, azaz növelni az órák hatékonyságát. — A megnövekedett igé­nyek tárgui feltételei milye­nek? — A tornatermi ellátott­ság középesnek mondható. Két iskolának van nagy mé­retű (32x1(3 m), húsznak kis méretű (18x9 m), nyolcnak szükség-tornaterme, s ugyan­ennyinek nincs tornaterme. A meglevő tornatermek fel­szereltsége jó. Megvannak azok a szerek és eszközök, amelyek a tantervi anyag oktatásához szükségesek. Rosszabb a helyzet a sport­udvarok vonatkozásában. Mindössze négy iskolának van több sportpályás udva­ra, nyolc rendelkezik kis mé­retű sportpályával. Sajnos az iskolák nagyobbik réssánek csak szükségudvara van, de két intézmény még ezzel sem rendelkezik. A felsze­relések beszerzése az iskolai költségvetésből, s a tanács­tól kapott pénzből történik. Nem egy esetben csak hosz- szadalmas meggyőzés után sikerült gyakorlati érvényt szerezni az iskolavezetők kö­rében annak, hogy a testne­velési felszerelések beszerzé­se éppen olyan fontos, mint az egyéb, szaktárgyi szem­léltetőeszközöké. A tárgyi feltételek javítását szolgáló távlati tervek azonban biz­tatóak. A tanács 1980-ig meg akarja oldani az iskolák tor­natermi gondjait, s a tervek között: három iskolai uszo­da építése is, szerepel. 1 — Nem jelentett túlterhe­lést a harmadik óra? — Nem. Ezt dokumentálja az a sz.éles körű felmérés, amit a tanulók körében vé­geztek. Idézem a fiatalok vé­leményét: „Örömmel vesszük a harmadik órát, mely nem jelent túlterhelést. A sok el­méleti óra után nagyon jól­esik a szabad mozgás, a já­tékos óra”. Nem véletlen te­hát, hogy a harmadik óra pozitív hatással volt az is­kolai tömegsportra is. ami a házibajnokságok növekvő lá­togatottságában tükröződött. Az egyéves tapasztalat alap­ján meggyőződéssel mondha­tom. hogy a harmadik óra bevezetése a társadalmi szük­ségszerűség, s a gyermeki igények kielégítésének sze­rencsés találkozása volt. Kossárik Nándor i Ötpróba Tízen pontot szereztek? Diósgyőrött három hónap­ja van függetlenített edzője a , birkózó-szakosztálynak. Ügy hívják: Guttman József. Valószínűleg nincs is olyan ember a birkózást kedvelők körében, aki ne ismerné az egykori nagy csaták hősét, sok-sok (bajnoki cím és nem­zetközi verseny győztesét. Elöljáróban talán egy adat: 1973-ban 8 felnőtt diósgyőri birkózó vett részt az orszá­gos kötött- és szabadfogású bajnokságon és ott 25 pon­tot szereztek. Az idén 11-en utazhattak a fővárosba és 30 ponttal a tarsolyukban tér­tek haza. A fejlődés tehát szembetűnő a számok tükré­ben. Pedig időközben olyan módosítás is napvilágot lá­tott, hogy az addigi vidék- és fővárosi bajnokságok 1— 6. helyezettjei helyett az idén már csak az 1—3. helyek birtokosai indulhattak. Ez nemcsak a DVTK-t sújtotta, hanem valamennyi más szak­osztályt is. Mégis, öttel nőtt a DVTK birkózói által ..ha­zahozott” pontok száma'.Va­jon hogyan csinál tálé ezt? — kérdeztünk a vezető edzőtől. — Valóban tapasztalható fejlődés — kezdte Guttman József —, s ez nem is kis- méntélen! Nagy szerepet tu­lajdonítunk annak, hogy az idei országos bajnokság elölt két hetet Kazincbarcikán tölthettünk edzőtáborban. Ott rendkívül jó körülmények között készülhettek a fiúk, levehettek magukról az ott­honi gondokat, felszabadul­tak és derűsek voltak. Ko­moly munkát végeztünk, s a birkózók érezték, hogy az egyesület költ rájuk. Ezt pe­dig csak jó szerepléssel tud­ják viszonozni. Azt hiszem.- nem lehet panasz rájuk... . Valóban nem. Rusznyák is­mét országos bajnok lett, míg a fiatal, alig 18 eszten­dős Szalontay Zoltán „ezüs­tös” birkózóként térhetett haza. A döntőben bátyjától kapott ki. Ugyancsak máso­dik lett .liihász Jóska is. aki viszont könnyen megvédhet- te volna tavalyi bajnoki cí­mét.' Ha . . . Igen. ha például nem Lu­kácsa Béla a szőnyegelnök a 82 kg-ós súlycsoportban. Azó­ta is rosszul alszik Juhász, ha ’ rágondol... • De ez másik téma. A többiek? Berdó és Piricz a 4., Németh S. és Szombatiig az 5., míg Porte­leid. Gaböczi és Veres a ti. helyen végeztek. Így „jött össze” az a bizonyos. 30 pont. Ezzel a DVTK a nemhiva­talos egyesületek közötti pontversenyben az 5. helyen végzett. Csak a menő, fővá­rosi csapatok előzték meg. Olyanok, mint a Bp. Hon­véd, az FTC. a Vasas és a Ganz-MAVAG! És még elő­rébb is végezhettek volna, ha a bíráskodás nem mozog a már szokásos „magyaros'’ szinten . . . Mindenesetre Guttman Jó­zsef nem szotnorkodtk. Je­lenleg egy hetet pihennek fiai, aztán újult erővel lát­nak neki a rövid időre fél­behagyott munkának. Az or­szágos bajnokság megmutat­ta, hogy a diósgyőriek nem topognak egyhelyben. Ismét léptek egyet előre. (doros) F.gy próba az öt közül. Pau­lin (DVTK) súlylökés köz- | ben. Sajnos a megyei ösz- szcletl bajnokság háziver­sennyé szűküli... I Fotó: Szabó 1. 1974. július 18., csütörtök A nap kalt« *.«S. nyugta 19.35 órakor A hold kelte 2.40, nyugta 18.26 órakor Névnap: Frigyes Hatszáz évvel ezelőtt, 1374. július 18-án halt meg es 670 esztendeje, 1304. július 20-an született Francesco Petrarca, kiváló olasz költő, az olasz humanista költészetnek, Dante és Boccaccio mellett legnagyobb egyénisége. Időjárás-------­V árható időjárás ma estig: időnkén! megnövekvő felhő­zet. záporokkal, zivatarokkal. Mérsékelt, zivatar idején át­menetileg megerősödő, változó irányú szél. Fülledt idő. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet néhány fokkal 30 fok felett. — A kalászos vetőmagvak szaporításával, vetőmagter­meléssel foglalkozó borsodi mezőgazdasági nagyüzemek elnökei, illetve főagronómu- sai ma, július 18-án, csü­törtökön beszélik meg a me­gyei tanács és a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vál­lalat ’ illetékes vezetőivel a vetőmagszaporitás 1975—1980 közötti rendjét. — Szebbé válik Serényfalva is. A község lakói társadal­mi munkában parkosítanak. Béke-kertet létesítenek. — Százezer forintnál na­gyobb értékű társadalmi munkát végeztek el eddig Szentsimonban. Ezzel a tel­jesítményükkel a társadalmi munkaversenyben élen jár­nak. — Fákat ültetnek a taná­csok megalakulásának ne­gyedszázados évfordulója al­kalmából az ózdi járás köz­ségeiben. Putnokon azok az idős emberek ültették el a fákat, akik a kezdetnél tag­jai voltak a tanácsnak. — Pécsett szerdán megnyílt a „Népek barátsága” elne­vezésű nyári egyetem, amely hazánkban a legrégibb ilyen jellegű „intézmény”. Az idén az egymást követő két tur­nusára tíz országból mint­egy 800 vendég jelentette be részvételét. — A dorozsmai szélmalmot. a Dél-Alföld több mint 150 éves ipartörténeti műemlé­két, amely négy évvel ez­előtt a belvizek miatt ösz- szedőlt, újjáépítették és jú­lius 17-én ünnepélyesen meg­nyitották a látogatók számá­ra. — Az alkatrészhiány az el­múlt években sokszor nehe­zítette a kombájnok munká­ját. Az idén a törökszent­miklósi MEZŐGÉP Vállalat speciális üzemet rendezett be kombájnalkatrészek gyár­tására. A várható igények kielégítésére mintegy 17 mil­lió forint értékű szerkezetet gyártottak, illetve gyártanak itt a mezőgazdasági nagy­üzemek részére. — Virágkötészeti kiállítás nyílt a soproni ünnepi he­tek keretében, ahol <50-féle virágból és dísznövényből készült menyasszonyi csok­rokat, virágtálakat láthat­nak a nézők. — „Szivattyúzzák” a gabo­nát és más terményeket * raktárakban, malmokban, ta­karmánykeverő üzemekben égy új rendszerű szállítóbe­rendezés segítségével. Az új szállítóberendezést a Hódme­zővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat sorozat­ban készíti. A nagyobb mé­retű berendezés óránként 10 ezer köbméter terményt szállít 200 méter távolságra, illetve 20 méter magasba. — Az üdülők szellemi táp­lálásáról is gondoskodnak az idén nyáron. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bő­séges választékban eljuttatja a könyveket az ország üdü­lőövezeteibe, az ifjúsági és úttörőtáborokba. — Völgyzáró gát épül Gyön­gyös és Nagyréde között. A gáttal több mint másfél mil­lió köbméter vizet fognak fel. s az így keletkező mes­terséges tóból öntözőfürtbe vezetik a vizet, a gyöngyösi szőlóvidék öntözésére. Két szomszédasszony beszélget: — Azt hiszem, az első­emeleti lakóknál öröm­teli eseményre számítha­tunk. — Ne mondd, válnak? — Igen értékes régi tan­könyv — csaknem 200 éves fizikakönyv — eredeti kézira­tát találták meg a pannon­halmi könyvtárban. A köny­vet Molnár Szabó János, az első magyar egyetem igaz­gatója írta, címe: .Termé­szetiekről, Newton tanítvá­nyainak nyomdokai szerint”. — A Velencei-tavon két új kotróhajó állt munkába. Jelenleg összesen hat úszó kotróberendezés tünteti el az iszapot a strandok kör­nyékén, irtja az elburjánzott hínárt, segíti a különféle víz- iigvi létesítmények építését. — Időzített bomba robbant tegnap, szerdán a London déli részében levő egyik kor­mányépületben. Az anyagi kár jelentős. A rendőrség vé­leménye szerint merénylet történt.

Next

/
Thumbnails
Contents