Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. július 17., szerda Kórusfesztivál és kiállítások „Debrecen dicsérete ” Krónikás jegyzetek a szomszéd megye székvárosából „Debrecen! Debrecen! Oly sok viszályt kiállott nemzetünknek meghódithatatlin vára te va'áí... így kezdődik Sárai Tibor zeneszerzőnek a felszabadulása harmincadik évfordulójára készülő Debrecent köszöntő új kórusműve, a Debrecen dicsérete cimű, nagyszabású kompozíció, amelyet szombaton este a Bartók Béla VI. nemzetközi kórusfesztivál záróünnepségén mutattak be ősbemutató előadásban az Arany Bika Szálló koncerttermében, az egyhetes dalosünnep utolsó akkordjaként. Kortársi kórusművek Július 8-án nyílt meg a hatnapos fesztivál Debrecenben. A hatodik alkalommal megrendezett nemzetközi fesztivált dr. Garamvölgyi József kulturális miniszter- helyettes nyitotta meg a nagy számban megjelent hazai és külföldi érdeklődő előtt. A debreceni Arany Bika Szálló egész héten pezsgő nemzetközi élet színhelye volt. Eljöttek a találkozóra sok európai ország kórusai, énekesei, a kórusmozgalom ismert szaktekintélyei, s természetesen igen nagy számban képviseltették magukat a hazaiak. Az ünnepi megnyitáskor a debreceni Maróthi György Kórus, a helyi MÁV Filharmonikus Zenekar, valamint több operaénekes bemutatásába!! Kodály Székelyfonója hangzott el, majd négy napon át a modern hazai és európai kórusművek bemutatóinak lehettek élvezői a részvevők. Holland, szovjet, csehszlovák, NDK-beli, dán, román kórusok adtak ízelítőt felkészültségükből és Európa országai korszerű kórusművészeti törekvéseiből, új, modern kórusirodalmából. Természetesen a külföldi együttesek között magyar kórusok is pódiumra léptek (sajnos, szűkebb pátriánk képviselőivel nem találkozhattunk itt!), sőt a negyedik esten kizárólag magyar szerzők — Károlyi Pál, Balázs Árpád, Petrovics Emil, Kocsár Miklós, Fehér András — új szerzeményei szerepeltek a műsorban. A kórusfesztiválhoz kapcsolódva megrendezték a magyar énekkarok országos minősítő hangversenyét három napon keresztül, a hazai és külföldi kórusok közül több pedig koncertet adott részben a város több pontján, részben iparüzemek művelődési , házában, részben Hajdú megye más településein. Csütörtökön és szombaton Balázs Árpád, illetve Petrovics Emil találkozott a zenekedvelőkkel. Három nagyobb szakmai tanácskozást is tartottak, a zeneszerzők pedig dedikálták műveiket. Közvetlenül kapcsolódott a fesztiválhoz két kiállítás, amelyet a koncertterem előcsarnokában rendeztek: az egyiken a Zeneműkiadó Vállalat mutatta be a magyar zeneszerzők müveit, a másik fényképek, egyéb dokumentumok felsorakoztatásával érzékeltette a magyar kórusmozgalom százévi fejlődését. Különösen ez utóbbi tárlat volt igen figyelemre méltó, s gazdagított sok új ismerettel, adalékkal. A szombat esti záróünnepségen Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzetközi zsűri elnöke értékelte a fesztivált, majd Szűcs Gábor, a városi tanács elnökhelyettese adta át a díjakat. Diplomát atallinni akadémia női kara, a brnói akadémia kórusa, valamint a wernigerodei (NDK) ifjúsági rádió kórusa kapott. Kiadtak több személyi díjat és társadalmi elismerést is. Ezt követően hangzott el a bevezetőben említett kórusmű, a Debrecen dicsérete. Népi szobrászat, 1974 A Népművelési Intézet, a Fiatalok Népművészeti Stúdiója, a városi és megyei művelődési központ közös rendezésében került a közönség elé a Népi szobrászat, 1974 című tárlaton negyven- három alkotó százhúsz műve. Többségben fából, kisebb részben kjíből készült szobrok, cserép-, kerámiamunkák láthatók a teremben. A tárlat országos jellegű, a kiállítók között négy borsodit — Bortnyák Istvánná (Tornyosnémeti), Eper Sándor (Mezőkövesd), Gaál János (Arló), és Homonnai György (Sárospatak) — találtunk. A nagyszámú kiállítási darab nagyon vegyes képet mutat. A téma többségben a paraszti élethez kapcsolódik, meg természetesen a pásztorkodáshoz. A szinte szekercével faragott emberalaktól a finoman kimunkált, csiszolt, sőt fényezett fáig, a papírmassétól a terrakottáig sokféle törekvés fellelhető. Az önmaga kedvére faragó, szobrászkodó ember naiv művészete találkozik e tárlaton a művészi rafináltság- gal, a népművészet az álnaivitással. Egymás mellett áll a még szinte befejezetlen hatását keltő, a paraszti élet egy jellegzetes mozzanatát jól érzékeltető munka, meg az olyanfajta megfogalmazású darab, amelyről azt hihetnénk, műkereskedésből került ide, cizellált aprólékosság, és erős absztrakció (például Kiing József Bika című munkájánál) .váltja egymást. A katalógus szerint a „jelenleg számon tartott népi szobrászat a népművészet és a naiv művészet határesete gyanánt ebben a században alakult ki, egyelőre bonta- kozóban látszik." Ez a tárlat erősen ezt a bontakozást tükrözi. Nyári tárlat Kiemelkedő eseménye Debrecen nyári heteinek a : IV. debreceni országos tár- ' lat. A Kossuth Lajos Tudo-s mányegyelem aulája kiválóan alkalmas tárlat rendezésére, ami a megvilágítást illeti, kevéssé alkalmas viszont a nagy tömegek vonzására, mivel a város forgalmából kiesik, ha pedig az egyetem környékén egyetlen plakát sem hívja fel rá a figyelmet, bizony elkerülik a látogatók. Debrecenben még nincsen nagy hagyománya az országos tárlatnak. Az idei a negyedik. A rendező szervek — a városi tanács, a Kiállí- , tási Intézmények, továbbá ] társrendezőként a megyei ta- ‘ nács, a Művészeti Alap, a Hajdú megyei SZMT, a Képzőművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezete — két témakörben hirdették meg a tárlatot. Táblakép 74’, illetve Üj Debrecen születik volt a két téma. A beküldött anyagból a zsűri hatvannyolc művész mintegy százhúsz táblaképét és tizennégy szobrász kisplasztikáját, illetve éremművét fogadta el. Bernáth Aurél, Czóbel j Béla, Bálint Endre, Bér Ru- I dolf művei is fellelhetők a színes anyagban, a nálunk is gyakrabban szereplők közül Blaskó János, Berki Viola, Hézső Ferenc, Kurucz D. István, Koszta Rozália, Orosz János, Somos Miklós és a szobrászként is jelentkező Tenk lAszló nevét jegyeztük fel. A grafika teljes egészében hiányzik a tárlatról. Kondor Béla emlékét festmény és érem egyaránt idézi A tárlat anyaga egyenetlen, s az újjászülető Debrecent a legnagyobb jó szándékkal sem lehet felfedezni az alkotásokon. Ha nem is a felhívásnak megfelelően, nem a város felszabadulását idéző jelleggel, de igen sokrétűen ad képet ez a tárlat mai festészetünkről. Néhány figyelmet érdemlő alkotás, s nagy mester munkái mellett akad gondolatszegénység, forma- játék is. Ugyanakkor erénye, hogy a helyi és környékbeli alkotókon kívül az ország más részein élőket is meg tudta mozgatni a tárlat, amely így nemcsak nevében, hanem valóságban is országos — fogyatékosságaival és pozitívumaival együtt. Benedek Miklós Mezey István rajza A laskcnli fesztivál választékából A Taskentben megrendezett filmfesztiválon látott, művekből a magyar delegáció négyet — egy japánt, egy argentint, egy tuniszit és egy szenegálit — vett át magyar- országi bemutatásra. A japánok filmjének címe Mi a szerelem? Európai hangzású beat a zenéje, ifjúsági témájú vígjáték. Az argentin film hőse egy népi tehetség, aki bányászból lesz híres énekes, s mert dalainak töltése nem tetszik a jobboldalnak, egy koncertje után megölik. A film címe: Amikor az énekes elhallgat. Egy családi tragédiát mutat be A kiáltás című tuniszi film. A történet középpontjában egy anya áll, akinek egyik lányát megerőszakolják, a másik pedig megőrül. Végül átvették A bronz karperec című szenegáli filmet, amely egy városba került falusi fiú rossz útra tévedéséről szól. Napközis óvodák A Fejér megyei Tanács a megye két városán kívül elsősorban a kisközségekben segíti elő a gyermekintézmények építését. Még az idén 15 községben épül új, napközis óvoda, a csaknem 22 millió forintos községi beruházáshoz a Fejér megyei Tanács nyolcmillió forint támogatóst nyújt. Az új községi óvodákban ösz- szesen 850 gyermek kap helyet, további ötmillió forintot fordít a tanács az idén a népesedéspolitikai tanácsadó hálózat kiépítésére és a szülészeti osztályok bővítésére. VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! AJANL1AK FEL MEGVÉTELRE felesleges új. használt vagy üzemképtelen VILLANYMOTORJAIKAT a MAGÉVNEK Miskolc, Kőris Kálmán utca 16. Telefon: 38-140 Telex: 62-411 VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETE"! A1ANLJAK FEL MEGVÉTELRE felesleges i^gHNWr'. SZERELVÉNY-, GOLYOSCSAPAGY-, ELEKTRÓDA-, VAS-, SZÍNESFÉM-, GUMI- és MŰANYAG KÉSZLETEIKET a MAGÉVNEK Miskolc, Petőfi tér 4. Telefon: 37-592 Telex: 62-411 np ff Ff 1 r I imodes két tételben 1. Megcsappanó érdeklődés Az újságárus, akinél rendszeresen vásárolok számonként egy csomó hetilapot és folyóiratot magamnak és családomnak, említi, hogy megcsappant az érdeklődés a „regény- újság”, a Rakéta iránt. Márciusban, amikor ez a hetilap megindult, az első két-három számból alig- alig tudott juttatni még a régi „törzsvendégeinek” is. Azután a példányszámút megemelték, ő is többet kap belőle, de most már „van” mindig ... Megcsappant iránta az érdeklődés, „nem kapkodják úgy, mint eleinte” ... — Tűnődésre késztető jelenség. Mi lehet a ke-1 resiet visszaesésének oka? Hiszen a legrangosabb magyar könyvkiadók — az Európa, a Gondolat, a Magvető, a Móra, a Szép-« irodalmi — szerkesztő bizottsága állíttatja össze... És jól is szerkesztik: változatosan, könnyedebb és „fajsúlyosabb”, de mindig „olvasmányos" írásokból... Képanyag, sőt, képregények is találhatók az egyes számokban, „sztárfotók” is, kitűnő színművészeink emlékezetes filmszerepeiből. A Rakéta vásárlói keresztrejtvényt is kapnak, melynek megfejtői között minden héten húsz 50 Ft-os könyvutalványt sorsolnak ki... Alighanem az játszik itt közre, hogy az első számok után kiderült: ez a „regényújság” nem csak és nem is elsősorban folytatásos regényeket — és kivált, nem csupán bűnügyieket, „izgalmasakat”, eroti- kusokat és fantasztikusokat •— bocsát közre hétről hétre, hanem: elbeszéléseket, apróságokat is, és mindig nemes anyagot, művészi rangút a legtöbb oldalon... A bekalauzoló „engedmények” is legalább A. Conan Doyle és Agatha Christie szintjén mozognak. De, ha csupán az első két júliusi számot nézem, Turgenyev, Mc^-icz Zsigmond, Tamási Árun, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Móra Ferenc a szerzők!... — Bizakodó vagyok. Hiszem, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyát a Rakéta — könyvkiadóinknak ez a csakis méltatható és áldozatos vállalkozása — előbb-utóbb kialakítja és megőrzi... 2. Élőszó és önállóság Néhány hete hírül vettem, hogy a Kossuth Könyvkiadónál Szónokok és előadók kézikönyve címmel új könyvecske jelent meg. A Népszabadság is tudósít Most jelent meg rovatában ilyesmiről, az Élet és Irodalom is felsorolja A hét könyvei-t, így értesültem róla. Vakációzó kisfiam nyakába szedte a várost. Sehol sem tudott példányt szerzeni belőle, még a Pártoktatási Igazgatóság könyvtárában és a Kossuth Könyvkiadó ugyanott működő megyei irodájában és raktárában is azt mondták neki: „elfogyott” ... — Ügy látszik, hatalmas az igény az élőszó, az önálló gondolkodást megjelenítő élőszó erejét és fegyverét ismertető, oktató könyvecske iránt. Az iránt, hogy értelmesen, szépen, hatékonyan és meggyőzően, magyarosan és természetesen tudjunk beszélni a társadalmi élet fórumain, a közéletben. Az iránt, hogy gondolatainkat logikusan és formásán közöljük. És — természetesen — önállóan is ... Magam máig hálás vagyok kisdiákkorom öreg történelemtanárának, aki gyerekként megszokatta velünk a fellépés és az önálló előadás bátorságát és gyakorlatát. Mert az osztállyal szembeállva, a tanári asztal mellett kellett nála felelnünk, és csakis „saját szavainkkal”. Aki „bemagolta” és szóról szóra „felmondta” a tankönyv szövegét, azt a mi öreg tanárunk a leg- megbocsáthatatlanabb bűnben leledzőnek és — „elégtelennek” minősítette, mondván: „Fiam, addig nem állok szóba veled, amíg csak a leckét tanulod meg, de nem tudsz világosan, szabatosan, magyarosan beszélői, és nem tudod a lényeget saját szavaiddal, önállóan elmondani!" ... — Persze, hogy rossz és bakafántos volt a régi iskola, osztály-jellegéről nem is beszélve... De voltak haladó, nagy egyéniségű, jó tanítók, tanárok akkor is... — Az én öreg történelemtanárom ilyen volt. Most látom igazán ... Gyárfás Imre A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz — HEGESZTŐ SZAKMUNKASOKAT kazincbarcikai munkahelyre. Kazincbarcika, Magyar-r—Szovjet Barátság tér 3. Továbbá felvesz: — FESTÖ-MÄZOLÖ és — SZIGETELŐ (nedvesség elleni) szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4.
