Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-16 / 12. szám
1974. jón. 16., szerda ÉSZAK • M AGY ARORSZAG 3 i Vízrendezési mintakíséríet A kiskoréi vízlépcsőhöz kapcsolódó hatalmas öntözőterület végleges kialakítását megelőzően az alföldi es a tiszántúli tájterülelen hat modell-gazdaságot jelöltek ki. amelyekben a legkorszerűbb és egyben a leggazdaságosabb építési, öntözési vízrendezési módszereket kísérletezik ki, vezetik be. A kijelölt gazdaságok egyike a kisújszállási Búzakalász Tsz kiemelkedően fontos szerepet tölt oe a vízhásznosítás optimális feliételeinek megteremtésében. A FAO. az Egyesült Nemzé- 1ek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, valamint a Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda, a szervezet hazai partnere közreműködésével már korábban elkészült a gazdaság több mint ezer hektáros magasnyomású alagcsö- ves öntözőtelepe, amely esőz- tető módszerrel optimálisan juttatja el a vizet a növényzetre A Bábolnai Kukoricatermelő (CBS) Közös Vállalat már tavaszra készül. Az, ország legnagyobb közös vállalata a tavalyi 126 ezerrel szemben az idén 226 ezer hektáron termel kukoricát. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban kidolgozott termelési módszer iránt világszerie nő az érdeklődés. Elkészült a vállalat új szerviz-csarnoka, ahol már most felülvizsgálják valamennyi gépiiket. Már vizsgálják a tan- gazdaségokból behozott talajmintákat és az így kapóit ered- mónyeV alapján határozzák meg a műtrágyázás mértékét. Képit”!;"n: az új szervizcsarnokban folyik a kukorica-kombájnok javítása. Tsz niizoiiséyi mm isváiiépzése A Dél-borsodi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nagy gondot fordít, a gazdaságok különböző vezető beosztásban levő dolgozóinak téli továbbképzésére. Tegnap, január 15-én. kedden Putrinkon háromnapos továbbképzés kezdődött a termelőszövetkezeti nőbizottsági elnökök részére. Január 21-én, kedden a dél-borsodi termelőszövetkezeti főagronómu- sok részére kezdődik egyhetes. nagyon színvonalas előadássorozat. A TFSZÖY által meghívott előadók között van a debreceni agráregyetem rektora és dékánja, a gödöllői egyebem tanszékvezető professzora, kutatóintézeti vezetők. valamint több más országos hírű mezőgazdasági szakember. jUHKpMli fejlesztési program eredményei 1 munkásvédelmi negyedév értékelése a Bsrssdi Hmmmühm A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának felhívására a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál a múlt év utolsó negyedében munkásvédelmi negyedévet rendeztek. A mozgalom célkitűzései között szerepelt: a leggyakrabban előforduló balesetek veszély- forrásainak felderítése, és megszüntetése: a munkakörülmények és az egészségügyi helyzet színvonalának emelése, valamint a balesetet- szenvedő dolgozók kártlt- lsnításl eljárásának tökéletesítése. A munkásvédelmi negyedév eredményeit a múlt hét \ égén munkásvédelmi konferencián értékelték. Megállapították, hogy a mozgalom célkitűzéseit a vállalat dolgozói megértették, a szocialista brigádok és a munkásvédelmi őrök kiemelkedő munkát végeztek a célkitűzések megvalósításáért. Számos baleseti veszélyforrást sikerült felderíteni és elhárítani. a balesetet szenvedett dolgozók kártalanítására pedig végleges megoldást jelentő intézkedés történt. Az utóbbinak lényege, hogy a balesetet szenvedők már a gyógyulási idő alatt megkapják a táppénz és a kereset közötti különbözetek A munkásvédelmi negyedév. .során tovább szélesedett a. vattniátnáT addlg is “kiváló véradómozgalom' és több egészségügyi felvilágosító előadás hangzott; el az egészséges életmódról. A munkásvédelmi konferencia résztvevői elhatározták, hogy 1974-et — Kazincbarcika várossá nyilvánítása 20. évfordulója tiszteletére — munkásvédelmi évvé nyilvánítják. ______________i_____________ N em egészen két évvel ezelőtt fogadta el a kormány a petrolkémiai központi fejlesztési programot, amelynek első kézzelfogható eredményei a hazai vegyiszáltermelésben mutatkoznak. így az idén már mintegy 40 százalékkal bővül a hazai v egy iszá 1 termo - lés, s ezen belül a szintetikus szálakból a tavalyi 0400 helyett 11 400 tonnát kap a textilipar. Ehhez a bővítéshez nyújt nagy segítséget a Magyar Viscosa Gyárban nemrégiben átadott "PAN“' T. üzem, amely az idén már csaknem 4 ezer 600 tonna poliakritnitrilt készít. A programnak megfelelően épül Leninvárosban a hazai petrolkémiai ipar bázisaként az Olefin I. üzem, s 1974 utolsó negyedévében már sor kerül a próbaüzemeltetésre is. Ez az üzem fontos bázisa a úiagyar- szovjet olefinegyezmény megvalósításának is. Az évi 250 ezer tonna etilén és 125 ezer tonna propilén — tehát fontos műanyagalapanyag — gyártására tervezett üzemből évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítanak majd a Szovjetuniónak olyan fontos szovjet olefinkémiai szerves vegyipari alapanyagok ellenében, amelyekre nagy szüksége van a magyar iparnak, s a jelentős együttműködés nélkül e termékek gyártásának hazai megoldása tetemes beruházásokat igényelne. A leninvárosi új üzem látja el majd etilénnel a Borsodi Vegyikombinátban épülő új pvc-gyárat, amely a magyar műanyagipar legfontosabb bázisa lesz. »egyúttal lehetővé teszi a magyar—lengyel polimer-kémiai egyezményt, vagyis újabb nemzetközi munka- megosztás megvalósítását is. Nyolcezer hold örömei fis gondjai Egy nap az Aranykalász Tsz elnökével Nyolcezer holdnyi határ jókora terület. Az 1970-es egyesülés óta a halmaji Aranykalász Tsz birodalma ez a 8000 hold, s ezen belül a 6000 holdnyi szántóterület. Kezdődik odaíönn a Csereháton. a rásonysápberencsi határral, majd a léhi, a kázs- márki, földek, kissé északra Csobád határa, majd a Va- sonca-patak és a | Bársonyoscsatorna táján a gazdag hal- maji határrész a folytatás, s végül a Hernád mentén a kiskinizsi dűlőkben van a végállomás. Ha egyetlen nap alatt az egész gazdaságot nem is sikerült bejárnunk, de az öt üzemegységre tagolt bsz-ben mindent megnéztünk, amiről Badi István, az Aranykalász Tsz elnöke beszélt, mert ő kérte, hogy csakis azt jegyezzem fel noteszomba, amit a saját szememmel láttam is. Nagyszerű, lelkes kísérőmnek, az elnöknek köszönhetem, hogy egyetlen nap alatt is sikerült alapos ízelítőt kapnom e nagy gazdaság életéről. örömeiről és gondjairól. Láttam a gondosan művelt határrészeket, az istállók, a nagy tehenészeti telep rendjét, tisztaságát, a jó munkafegyelmet, találkoztam az üzem- és munkaszervezés fejlődő, új formáival, s beszéltem dolgozókkal, üzemegység-vezetővel és kétkezi munkásokkal, akik az egyesülés, a nagy gazdasággá válás óta eltelt négy esztendőről egyaránt azt mondják, hogy nem csalódtak, mert az ígért, a tervezett előbbre lépés nem volt álmodozás. A legkevesebbel talán magáról Badi Istvánról tudtam meg. Az Aranykalászról kérdezés nélkül is mindent elmondott. Az elnökről csak annyit, hogy 50 esztendős, még 1952-ben történt, hogy Kázsmárkon elnökké választották. Mosolyogva még hozzátette, hogy az elnök a 850 tsz-tug egyike, akit a tagság bizalma állított erre a posztra. Fél mondatokból, elejtett szavakból tudtam meg, hogy nagyon megfontolt, fontos döntések, nagy elhatározások előtt mindent alaposan mérlegelő. a legkisebb részlet- kérdésre is odafigyelő ember. S amikor az új létesítményekhez kalauzolt, akkor láttam, mennyire tud örülni, lelkesedni. A fejlődést, a fejlesztést nézve van is minek örülni ebben a tsz-ben. Az egyesülés óla a következőkkel gyarapodtak : 324 férőhelyes, korszerű tehenészeti telep, modern gépjavító üzem, 50 vagonos terménytároló, .minden üzemegységben egy-egy kombójnszérűnek használható gépszín, két 300 férőhelyes juhakol. Csobádon egy borjúnevelő, a meleg levegős terményszárító. & emellett a tsz saját kőműves- és ács- brigádja rendbehozott, tatarozott, ha kellett, átalakított minden régi épületet is. A legszámottevőbb fejlő-, dóst a szarvasmarha-tenyésztésben, a szarvasmarhaprogram végrehajtásában érték el. Négy éve 782 darabból állt az állomány, most meghaladja az 1200-at. A tehénlétszám 281-ről 350-re növekedett (már 3000 liter körüli fejési átlaggal) s ez év májusára eléri a 400-at,. . A számszerű fejlesztésnél is többet jelent, hogy ez 3 nagy állomány tbc- és brucellózis-mentes. A fejlesztést saját tenyésztésből, állományon belüli szelekcióval végzik. 1973-ban már nem fordult elő borjúelhullás és te- nyészüszőket is tudtak már értékesíteni. Nagy szó ezott, ahol nem is olyan régen még 200 tehenet kellett kiselejtezni. A másik jelentős, állattenyésztési ágazat, a juhászat is sokat fejlődött. 850-ről 1200-ra növelték az anyalétszámot. Ezer tejes- és pe- cscn y ebá ránv t érték esítenek most már évente, de a szaporulatból a legszebb ogye- deket megtartják tovább- tenyósztésre. A halmaji baromfi farm is gazdasagosan üzemel. Az elmúlt évben több mint 3,6 millió forint értékű, úgynevezett tenyésztojást értékesítettek, s ezen felül több száz ezer étkezési tojást is termelt a 12 ezres törzsállomány. Halmajon és Csobádon több mint százezer pecsenyecsirkét is felneveltek. A 8000 hold egy részén, a kázsmárki, és a rásonysápberencsi határban meliorációs beruházások ‘ is folynak. Négy év alatt, mintegy 3000 holdnyi határrész terület rendezésére, meszezésére, altalajlazítására 5 millió forintot fordítanak, aminek nagy része állami támogatás. A közeledő zárszámadásról csak annyit, hogy a számok, az eredmények minden területen fejlődésről, előrelépésről tanúskodnak. Es a legfontosabbnak azt tartják, hogy ismét több jut fejlesztésre és tartalékolásra. Mert a fejlesztés itt a legdöntőbb kérdés. Kellenek a további új gépek, szükség van a lucernaszárítóra, az új gyepterületekre. A hogyan tovább okozza a legtöbb gondot. ez jár a legtöbb fejtöréssel. Mert most még sikerült 800 kaszást „csatasorba" állítani takarmány-betakarításkor., de hamarosan ez a munka is a gépsorokra vár. Pozsonyi Sándor Meglepetések Feladó: a munkahely A minap a Lenin Kohászad ivj.uvem.ueA, a ae-eli erőmű niva-Äinazanak emeleten, a Viuaniosr-c&Zicg vezetőjének a szobájában hangzott el a mondat: — Köszönöm a háromszáz forintot __ Ak i így fogalmazott, a gepnaz uojgozoja, a torzs- guraa tagja, hiszen kereken 36 eszLenuol töltőit el itt egyhuzamban. Korát teKint- ve még nem öreg, de az idő „kézjegye” már leolvasható róla is. Mozgékony, mindig tettrekesz ember. Betegállományban van, egy tüdőgyulladás végén, lábadozó beteg, aki a táppénz es egyéb intéznivalók miatt volt kénytelen „betérni” a gyárba. Nem kenyere a kényszerű pihenő, igazan jól turbinái között, a gépházban érzi magát, ahol a legkisebb csavartól a legnagyobb berendezésig ismer mindent... — Nincs mit köszönni — válaszolt a főnöke. Ez természetes. Itt., ennél az üzemnél természetesnek, elsőrendű fontossági! feladatnak tekintik, hogy törődni kell az emberekkel, gondolni rájuk akkor is, ha betegség, vagy másmilyen ok miatt kénytelenek „kimaradni” a munkából. Az történt, hogy az ünnepek előtt, a betegállományban levő dolgozónak 300 forintot kézbesített a posta. A feladó az üzem volt. * A munkahely volt a feladó egy nyugdíjas asszony esetében is, aki oromét, hogy volt munkahelye, a Gyógyszertan Központ küldött szamára 500 forintot. így fogalmazza meg: — Nem akartam hinni, hogy nekem hozza a postás, merthogy ugyanabban a lepcsőházban lakik meg egy hasonló nevű asszony. Oda akartam küldeni a kézbesítőt, de az erósködött: én vagyok a címzett... önmagukért beszélő esetek, történetek ezek. Azt tanúsítják, hogy így is lehet, így kell — természetesen a lehetőségek hatarain belül — az emberekkel törődni. Meg azután is, ha valaki a megérdemelt nyugdíj éveit tölti. E figyelmesség, az ilyenfajta meglepetés bár mindenütt hagyománnyá, gyakorlattá válna ... Igaz, hogy nem küldhető mindig pénz, nem nyújtható mindig anyagi támogatás. Gyakran a jó szó, a kedves figvelmesseg. egy látogatás, vagy akár egy érdeklődő leltei is esetenként talán többet ér. többet jelent, mint a forint... * Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk: mindenütt minden rendben van már. bajnos, nem! ■ Szamtaian le- \ vii, panasz erkezjiv szerKe^- ictóiíguiii\Oo is, etillelveiv Keberuixiget, iajciaimai, azt taruumazzák, nogy sok. ue- lyüit mag igencseuv merevea, gyakran erű oerteienül ban- uaK emberekkel, akik peuig bizalommal fordulnak telet- leseikhez. Vannaa — sajnos, — olyan meglepetéseit is, amelyek öröm helyett ürömöt jelehtenes. Mint Le- ninvárosban is, ahonnan az alábbiakat irta Sz. B.-ne, aki házfelügyelőként a Varosgazdálkodási Vállalat dolgozója. — A fizetésemet minden előzetes értesítés nélkül négyszáz forinttal csökkentettek ... Mint írja, arról van papírja, hogy illetményét kétszer is emelték, de arról nincs, hogy okot adott* volna a fizetéscsökkentésre. — Nincs lift a házban — felelték neki, amikor az intézkedés felől érdeklődött.. — Lift van — írja a panaszos De mivel minden lakó kulcsot kapott a felvonóhoz, a készenlétet nem számolták el. A készenlét azonban továbbra is éjjel-nappal tart.. Ha valaki netán a liftben reked, neki. a házfelügyelőnek kell a segítségére sietnie, történjék a baleset az első, vágj' a kilencedik emeleten. Érkezhetnek a házban lakó családokhoz vendégek, akiket ki keli szolgálni, a felvonón, a megadott emeletre juttatni. Ha elromlik a berendezés, a házfelügyelők intézkednek, mégpedig öntevékenyen, hiszen nem rohannak azonnal a szerelőért.. A hibát el tudják hárítani. Egyszóval — ez is készenlét. -Éppen ezért érthetetlen a vállalat intézkedése, amely. —- még ha jogos is — módszerét tekintve embertelen. Mert 'ás, hogy kevesebb pénzt folyósít Sz. B.-né címére —ténjr. Időst már csak az a kérdés, jogos-e mindez? ... Erről a vállalatnak is illenék beszélni az érdekelttel, akinek ha igaza van. orvosolni kell a hibát níég akkor is. ha az eljárás miatt a vállalatnál valakit felelősségre kell vonni. * Bizonyára másutt is akadnak olyan, emberileg érthetetlen esetek, történetek, amelyek melegágyaivá válnak a rossz közérzetnek és példáivá annak, hogyan nem szabad, A krónikás is szívesebben írja le a dicsérő szót. mint azt. hogjr valahol valaki, vagy valakik megsé-- tik az emberekkel való bánásmód legelemibb szabásait. Tóth Ferenc A parkok védelméért i < ? s Gyorsuló ütemben folynak megyénkben a különböző j; \ építkezések. A tervezők egyre inkább törődnek vele, hogy i \ az új lakóépületek, gyárak környékén új parkok is léte- j i süljenek. | Nagy anyagi befektetést igényel ez életünk szebbé, ! < egészségesebbé tételében, ennek ellenére, sajnos, kévéssé j } becsüljük meg. Rakoncátlan gyerekek, duhajkodó kama- \ j szók és elszomorító számban felnőttek is vandál puszii- \ tást tegeznek parkjainkban. í Nemegyszer láthatunk kifosztott és feldöntött vagy ősz- ^ \ szetört virágtartókat, megtépázott bokrokat, kitördelt, < i fiatal fákat, gyalogúinak és futballpályaként használt pá- \ S zsitfelületeket. Tavaszi és nyári időszakban általánossá ? \ vált, hogy előszeretettel letépdesik a kiültetett tulipáno- {j j kát. rózsákat és egyéb virágokat. Pedig sokkal kevesebb s j az ilyen rongáló, mint a becsületes ember, és sokkal töt- ' ben szeretjük, értékeljük szép parkjainkat, mint ahányon ^ ; nem törődnek vele. Kézenfekvő lenne tehát, hogy a par- í , kok „vandáljai” ne működhessenek kedvük szerint. Idő- J í szerű volna, ha az iskolák, ifjúsági és egyéb tömegszer- \ } vezetek foglalkoznának a parkok védelmével. Ezenkívül < i szigorúbb és erélyesebb fellépésre is szükség volna, hiszen ? I olykor esetleg csak ilyen rendszabályok vezethetnek ered- s menyre. Jakab Lajos í
