Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. jan. 15., kedd A képernyő előtt Sólyom, meg a szombati vegyestál Az elmúlt műsorhéten több kisebö-nagyobb. figyelmet ér­demlő adást kínált a televízió. Ilyen volt például a debrece­ni Csokonai Színház előadásában látott Tennessee Williams- dráma. az Orpheus alászáll igazán emlékezetes előadása, vagy Dosztojevszkij regényének, a Fehér éjszakáknak Ivari Pírjev rendezte filmváltozata. De az igazi élmény minden­képpen az a két este volt, amikor Kardos István beszélgetett a Nobel-díjas Szent-Györqyi Albert professzorral. A nagy hírű tudós igaz emberségét az idősebb generáció már a fel- szabadulás előtt megismerhette, s most, amikor csaknem három évtized után tárulkozik fel előttünk a tudós és az ember az élvezetes beszélgetésben, igaz örömmel fogadjuk ez újabb találkozást, a hosszú távoliét után is magyar és egyben egyetemes humanista tudós emberi megnyilatkozását. A közérdeklődés azonban alighanem két másik adásnál le­hetett a legnagyobb, így azokról szólok bővebben. * Már az előző héten megkezdődött és most fejeződött be a négyrészes Sólyom a Sasfészekben című magyar tv-film. Előre kell bocsátanom, hogy semmi okom kételkedni a kü­lön kiadott műsorfüzet és egyéb reklám állításában, amely szerint „megtörtént események alapján készült tv-film a magyar kémelhárítás egyik jelentős akciójáról”, mert az Ausztriában rekedt horthysta katonai erők aknamunkája eléggé ismeretes volt a felszabadulást követő időkben, sőt később is, s hogy az o<ttani szervezetek, például a filmben is szereplő Magyar Harcosok Bajtársi Közössége munkájá­ról tudunk, az nemcsak az ő propagandájuknak, hanem a magyar hírszerzés névtelen hőseinek is köszönhető. Igenis létezett Dóczy Pál. ha nem is így hívták, és léteztek sokan hasonlók, akik ezt a kalandos és hősi hivatást választva szolgálták az új magyar rend megszilárdulását, az — akkor — Magyar Köztársaság védelmét. Mint e korszak és benne az állambiztonsági munka illusztrációja, a Sólyom a Sas­fészekben hitelesnek tűnik és alighanem sikeres munka. A képernyőn olvasható alcím — Fejezet a magyar elhárítás történetéből — erre a megközelítésre utal. A műsorfüzet, a beharangozás, az egész megjelenítés azonban tv-filmröl vall. Ha pedig film, s nem egyszerűen dramatizált fejezet, úgy más a mérce. A Sólyom a Sasfészekben részleteinek hitelességével nem lehet vitázni, legalábbis a Magyarországon történt részletek­kel nem, talán csak a hős menekülésének az egész negye­dik folytatást betöltő kalandossága zsúfolt össze túl sok ele­met. Megpróbálom kalandos bűnügyi történetként felfogni. A valós történetre épülés nem zárja ki ezt a fajta feldol­gozást. De ebben a filmben mind a folyamatos bűnelköve­tés, mind az összes szereplők kiléte már az első részben tisztázott volt, s az első részben még a főcím előtt meg­tudtuk, hogy ki a Sólyom fedőnevű felderítő, tulajdonkép­pen semmi sem volt előttünk titokban, nem volt, ami iz­galomba hozhasson, ami logikai játékra sarJcalljon. Legfel­jebb azt figyelhettük, vajon ki miként hajtja végre azokat a feladatokat, amiket mi előre megtudtunk, hogy meg kell tennie, s a főhős életéért sem kellett aggódnunk, mert előre tudtuk, hogy hazakerült, hogy ma is élő személy. Hát akkor mi kötött le? Például, hogy Solti Bertalan, meg Avar István milyen idegenül feszeng a negatív figura sze­repében, akárcsak Somogyvári Rudolf a pozitívban; meg hogy Polgár Géza nem kap-e nikotinmérgezést, Harsányi Gábort megverik-e megint, mert minden filmben ez a sorsa (s most meg is halt), s figyeltük, vajon Sunyovszky Szil­viáról, nem csúszik-e le a lepedő, amikor Sólyom — Koncz Gábor — szolgálati érdekből szerelmeskedik vele. Félre azonban a rosszmájúskodással. A Sólyom a Sasfé­szekben jó filmes illusztrációja a magyar hírszerzés egyik akciójának, de a valós történetre épülő, izgalmas, kalandos magyar tv-film még várat magára. Aczél János és Semsei Jenő forgatókönyve alapján Szőnyi G. Sándor rendezte. * Szombat esténként az emberek szeretnek úgy szórakoz­ni, hogy a szórakozás ne jelentsen egyúttal sok agymunkát, ne igényeljen sok együttgondolkodást, adjon a televízió ilyenkor jó értelemben vett kikapcsolódást. De ez a fajta szórakozás nem mindenkinek jelenti ugyanazt. 1974. egyik televíziós újítása a havonta egyszer jelentkező Szombat es­te című összeállítás, amely többféle produkció csokrával sokféle közönségigényt akar kielégíteni, bízva abban, hogy a kínált vegyestálbán mindenki talál kedvére valót, eset­leg többet is. Az első alkalommal a csaknem háromórás műsor valóban sokszínű volt, a műfaji és tematikai megosz­lás kifogástalan. Show, komoly- és könnyűzene, zenés ve­télkedő, sanzon, kis jelenet, tv-komédia és a meglehetősen csikorgó, Erről jut eszembe című valami pergett a képer­nyőn. (Furcsa, ha az emberek gépírásos papírról olvassák tel, hogy hirtelen mi jutott eszükbe.) Gyártás Miklós Iv- komédiája, A legnagyobb szemtelenség kellemes, szellemes, enyhén csípős, de ebben az összeállításban túl hosszú volt. A'Szombat este jó kezdeményezésnek tűnik, helyes törekvé­seket árul el. Várjuk a folytatást. Benedek Miklós MHSZ A Miskolci I. számú Gépjárművezető-képző Gépjárművezető-képző Iskola Munkaközösség SZEMÉLYGÉPKOCSI február 5-én TANFOLYAMOT INDÍT. személygépkocsi­vezetői tanfolyamot indít. Jelentkezési határidő: JANUAR 16-IG. Jelentkezni január 24-ig Jelentkezés: lehet a munkaközösség Miskolc, irodájában: Kazinczy u. 20. sz. Miskolc, Győri kapu 41. Inger—Szabolcs: Magyarország története Az ismeretterjesztő célzatú összefoglaló kis terjedelem­ben és olvasmányosan nyújt áttekintést hazánk történel­méről. A kötet elsősorban a bevezető jellegű tájékoztatást szolgálja, de a művelt olva­sónak is ad újat: a szerzők a modem magyar történet- írás eredményeit foglalják össze (ezt az átdolgozott vál­tozat újólag érvényesíti.) A kötet tizennégy — az ál­talánosan ismert periodizá­ciónak megfelelő — fejeze­tekben tárgyalja a magyar történelem korszakait. A fel­dolgozás arányaiban az az elv érvényesült, hogy a jelen fe­lé haladva a tárgyalás egy­re részletezőbbé válik. A szabadságharc bukásáig ter­jedő időszakra mindössze a terjedelem fele jut így, a du­alizmus, az 1818—19-es for­radalmak, az ellenforradal­mi korszak bemutatása vi­szont bővebb. A feldolgozás a lehetőségekhez mérten sok­oldalú — elsősorban az ese­ménytörténet fő állomásait ragadja meg (nem zsúfolva az adatokat), de igyekszik ki­tekintést nyújtani az egyes korszakok gazdasági, társa­dalmi, kulturális életére is. A tárgyalásmódot a korabeli forrásokból vett és a szö­vegbe épített idézetek élén­kítik. A népszerűsítő célzat­nak megfelelő és bő az il­lusztrációs anyag (fényké­pek, magyarázó vázlat- rajzok, térképek). (Gondolat Kiadó.) FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! A Szendrőí Afész bútorboltjában MOST KAPHATOK: 2 személyes A LEGOLCSÓBB REKAMIÉK 4 személyes Heverők, fotelok, székek Bö VÁLASZTÉKBAN, egyes fotelokból és garnitúrákból 20—50% áiengedmény. Az Autóközlekedési Tanintézet miskolci Iskolája az alábbi helyeken indít nem hivatásos „személy” és hivatásos „személy- és tehergépkocsi-vezetői" TANFOLYAMOKAT: MISKOLC: jelentkezni lehet Major u. 2. sz. LENINVAROS: jelentkezni lehet, Kovács Viktor, BVK. SÁROSPATAK: jelentkezni lehet, Rétlaki Dezső, ATI kirendeltség. ÓZD: jelentkezni lehet, Scitovszky Tibor, Volán Váll. KAZINCBARCIKA: jelentkezni lehet, Kovács József, TVK, garázs. Fafaragók szakkörben Hitelt adni az alkotásnak Az elmúlt évek na­gyobb díszítőművésze­ti, népművészeti kiál­lításain szinte alig- alig láttunk faragáso­kat. Sajnos, a kiállí­tott darabok színvona­la is mögötte maradi a textilművészeti alko­tásoknak. Ügy tűnt, mintha a fafaragás egy kicsit elszakadt volna a népművészettől. MISKOLCON, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház- ban szeptemoerben alakítot­ták meg a városi fafaragó szakkört. Kéthetenként, pén­teken este találkoznak az út­törőház egyik első emeleti szobájában a nem éppen if­júsági korosztályhoz tartozó szakköri tagok. Ilyenkor ma­gukkal hozzák mindazt, amit kifaragtak, kivéstek, eszter­gáltak a fából, leteszik az asztalra, s megbeszélik: mi a jó benne, mi az, amit másképp lett volna érdemes csinálni? De ezeken a talál­kozókon másról is szó van. Péterfy László, a Népműve­lési Intézet külső munkatár­sa, a szakkör szakmai irá­nyítója foglalkozásról fog­lalkozásra beszél a népmű­vészet, a fafaragás történe­téről, a különböző korok stí­lusainak változásáról, a nép- művészeti motívumok ala­kulásáról. Könyveket hoz és ad kölcsön, dokumentációs anyagokat vitatnak meg, hogy újra felelevenítsék a régi korok népművészetét, a már-már feledésbe merülő alkotásokat. A legutóbbi „foglalkozá­son” például mindannyian nagy örömmel vizsgálgattak egy kis teknő formájú gyü­mölcsös tálat. Igaz, a belső fala talán jobban őrizhetné a kéz munkáját, rusztiku- sabb lehetne a kidolgozása, mégis: ez már sokkal köze­lebb van az igazi népi fa­faragáshoz, mint a minták­kal agyonzsűfolt, bárhol fel­lelhető dobozok. A dobozok, amelyeket már-már iparsze- rűen készítenek mindenütt. S közben a feledésbe me­rülnek a csanakok, 'amelyek­nek fülét többnyire vala­mely állat figurája képezte, hogy a faragó szobrász te­hetségét is kiélhesse. Márton Józsefné, a szak­kör vezetője és Péterfy László a szakkör szakmai irányítója nem titkolja: az­ért szervezték meg a szak­kört, hogy segítsék azok munkáját, akik szívesen dol­goznak a fával. S talán nem is olyan sokára, már az ő irányításukkal dolgozhassa­nak azokban a szakkörökben, ahol ennek a népművészeti ágnak „hódolnak” a véső. a fa szerelmesei. — A fafaragás szinte csak ajándék- és dísztárgyak ké­szítésére szorítkozott az utób­bi időben. Pedig a népi fa­ragás használati tárgyakat készített, amelyeket sajátos motívumokkal díszített — mondta Péterfy László. — Mi ezt a régi funkciót sze­retnénk feléleszteni... A törekvésnele nemcsak azért van létjogosultsága, mert van társadalmi igény a népművészeti jellegű hasz­nálati eszközökre, hanem — s ez a döntő — akárcsak a népművészet más ágaiban — a textilművészetben — itt is törekednünk kell az igazi értékek, az eredeti állapot konzerválására. Hitelt kell adni az alkotásnak, s eh­hez arra van szükség, hogy ismeretekkel „fegyverezzük fel” azokat, akik e nemes szenvedélynek hódolnak. Az ifjúsági házban műkö­dő szakkör tagjai — egyön­tetű vélemény volt — igen tehetségesek, s technikai fel- készültségük is jó. Ami pluszt, ami népművészeti ismeretet a szakkörben kapnak, az rendkívül előnyösen hat munkáikra. S a szakkörben szerzett ismeretek máris ér­ződnek munkáikon — sorra „születnek” olyan alkotások, amelyek évekig hiányoztak népművészeti kiállításokról. A FAFARAGÓK egyéb­ként kiállításra készülnek. Megyei fafaragó népművé­szeti kiállítást rendeznek ugyanis ebben az esztendő­ben, augusztusban Borsod­ban. S minden remény meg van arra, hogy ezen a kiállí­táson már a népi fafaragás legjobb hagyományai élnek tovább. S ha így lesz, akkor ebben ez a szakkör nem kis szerepet játszik majd. Cs. A. A MEZŐGÉP VALLALAT Felsőzsolca, MEZŐKÖVESDI GYÁREGYSÉGE munkavállalókat ALKALMAZ az alábbi munkakörökben: marós, eszteigályos, villanyhegesztő, festő és vasszerkezetben jártas lakatosokat. 44 órás munkahét. Minden második héten szabad szombat. Fizetés: megállapodás szerint. JELENTKEZÉS: a gyáregység főmérnökénél. FOLIA ' HAJTATOHAZAK, FOLIA PONYVÁK, FOLIA ZSÁKOK és ZACSKÓK minden méretben megrendelhetők ÁRUFORGALMI IRODÁNKON: 7635 Pécs, Károlyi Mihály u. 21. Telefon: 11-188. Tsz-eknek díjtalan házhoz szállítás ás 10%-os árengedmény.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents