Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

1974. január 9., szerda

ESZAK:MAGYARORSZAG 3

Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár

Négy megye vállalata, miskolci központtal

Mit tesz a VASVILL a vásárlók érdekében?

Még a múlt év második felében megkezdték a szervezeti, gyakorlati előkészítést. Hivatalosan ez év január 1-el, VASVILL fantázia-névvel kezdte meg. folytatja jogelődjének munkáját az Észak-magyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat. Dr. Csűri Ferenccel, az új vállalat új igazgatójával az átszervezés szükségességéről, a naggyá egyesült vállalat céljairól, gondjairól beszélgettünk.

— Az országban nyolc vidéki Vas- es Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat volt. E nagykereskeuelmi szervek kétmegyés rendszerben dolgoztak, így a KÉM V ILL tevékenysége például Borsodra és Hevesre terjedt ki. A hatékonysági vizsgálat tapasztala*'! alapján a tárca nagyobb vállalati rendszer létrehozását látta célszerűnek. Így került sor a miniszteri rendeletre, amely szerint össze kell vonni a vállalatokat.

— Hány megyére terjed ki a VASVILL ellátása? '

— A miniszteri rendelet szerint négymegyés rendszerben dolgozik a nagykereskedelmi apparátus. Osz- szevontuk a Miskolcon székelő FÉMVILL-t, s a Haj- uu—Szabolcs megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatot. A négy megyét

— Borsodot, Hevest, Szabolcsét,, Hajdút — magába foglaló földrajzi területen VASVILL néven, az Északmagyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat néven, miskolci központtal végezzük munkánkat.

— Az ezertagú kollektíva új központi szervezete — a FÉMVILL régi épületében

— kezdte meg munkáját. A korábbi három „lábas” rendszer helyett, a „négylábas" rendszert alkalmazzuk. Azt jelenti, hogy az igazgató mellett nem kettő, hanem három helyettes lesz. Ugyanis a tárcán belül — a TÜZÉP-pel együtt •— éppen a munka- és üzemszervezés korszerűsítése érdekében mi

lehetőséget kaptunk egy helyettes beállítására. Hadd mondjam el, hogy a gyakorlati feladatokat a négy megyében egv-egy kirendeltség végzi. Hevesben most iktattuk be a borsodi egységet. S következik a Hajdú megyei, majd jön a szabolcsi.

— Mi a nagy átszervezés

előnye?

— A négy megyei átfogó új Ke,' -o.wuelmi szervezet minden-.,előtt a vállalat gazdálKodasanak, eszközeinek, az alap képzésének koncentrációjában jelent sok előnyt. Az erők egyesítése révén a VASVILL 1974-ben 2,7 milliárdos forgalmat tervez, s ez összességében 6—7 százalékos volumen-növekedést jelent. Ebből következik, hogy a lehetőségekkel élve, minden eddiginél hatékonyabban kell dolgoznunk, rugalmasabban kell kereskednünk.

— Milyen terveket, elképzeléseket akarnak megvalósítani?

— A legfontosabb tennivalónk, gondunk — mondja dr. Csűri elvtárs —: erőteljesen szeretnénk növelni az áruk volumenét, bővíteni a választékot. Mi jelenti ebben a gondot? A négy megyében, az öt kiemelt városban más és másképpen jelentkeznek, másak az igények. így a sajátosságokat figyelembe véve kell szerveznünk, irányítanunk a nagykereskedelmi szervezet munkáját. Azt szeretnénk elérni, hogy minden kirendeltség a saját területe igényeinek megfelelően álljon a lábán, rugalmasan végezze munkáját.

— Mennyiben előnyös az egyesítés, összevonás a termelőüzemekkel, a külföldi partnerekkel való kapcsolatban?

— A múlt év második felében. az igények felmérése, a régi kapcsolatok alapján tárgyalásokat folytattunk az ipari üzemekkel. Ez is azt mutatja, hogy a szellemi tőke is koncentrálódott. Csökkent a tárgyaló partnerek száma. Egységesebben jelentkeztünk az igényekkel, az ipar jobban van informálva az igényekről, s tervszerűbben tud azokhoz igazodni.

— Mit jelent az IIVTER- UNION, s mi ennek az előnye?

— Az ország négy új vállalata INTERÜNION néven társulási egyesülésnek is tagja. Így a külföldi partnerekkel nem külön-külön tárgyalunk, hanem a társulás bonyolítja le az import- megrendeléseket. Miután egész Észak-Magyaronszág igényeit át tudjuk tekinteni, ezt hasznosítani tudjuk az import-megrendelésekben is, amelyelvnél • bővebb választékkal számolunk. Különösen a szocialista országokkal szeretnénk szélesíteni e kapcsolatokat, több vonatkozásban már ez évben is. De különösen jövőre érezzük majd ennek előnyeit. A társulásban rejlő erőt igyekszünk felhasználni a hazai üzemekkel való kapcsolatban is. Több monopol-termelő szervezettel, több áruban egységesen egyeztünk meg.

— Mit várnak 1974-től. mit várnak az egységektől?

— 1974 korántsem lesz könnyű a számunkra. Gondolok az újjal járó új gondokra. Gondolok árrá is, hogy Miskolcon például nagyon összeszorultunk a régi telephelyen, nincs elég raktárunk. Az új feladatokat, gondokat a négy megye területén kollektív munkával, a VASVILL minden dolgozójának, s vezetőjének teljes egyetértésével, egyet akarásával szeretnénk megvalósítani, s csakis így lehet. Minden vágyunk, s törekvésünk, hogy a négy megye sajátos igényeihez al- kalmázkodva a kiskereskedelem, a vevők teljes megelégedésére dolgozzunk.

(Csorba)

/

Havas úton

Szabados György felvétele

Lézer

szerszámgép

Hajszálnál vékonyabb vezetékek, fóliák és lemezek, melyek vastagságát mikronokban mérik — ezek az anyagok a mindennapi szükségletek a modern ipar számos teiül étén, többek között a mikroelektronikában. Ezen anyagok kezelése, csatlakoztatása és ipari megmunkálása sok technológiai gondot okoz. Most ezen a téren sok nehézséget leküzdötték a lézer-típusú mikro- mpgmunkálógép révén, melyet a varsói műegyetem elektronikus technológiai osztályán dolgoztak ki.

A varsói Lengyel Optikai Művek által gyártásra kerülő berendezés lehetővé teszi különféle fémek egymáshoz és fémek félvezetőkhöz való mikroszkopikus pontkötését. Ezenkívül lehetővé teszi a 10 ezred milliméter átmérőjű furatok végzését nehezen megmunkálható anyagokon. A maga nemében egyedülálló megmunkálógép a vágószerszám helyett a lézer rendezett fénysugarát veszi igénybe.

Üzemszervezés,

munkaszervezés

f)r«7>iim«‘in és megyénk mezőgazdasági üzemeiben, n jgy elsősorban a termelőszövetkezetekben

a jelenlegi fejlettségi fok egyik legfontosabb, megoldásra váró feladata a szervezettség növelése. Köztudott, hogy gazdaságpolitikai céljainkat csakis magas színvonalú szervezettséggel érhetjük el. A szervezettség nem kielégítő színvonala még sok helyen. így számos tsz-ben is akadálya a hatékonyság gyorsabb növelésének.

Erre már az MSZMP X. kongresszusa is felhívta a figyelmet. amikor rámutatott a termelés és a hatékonyság fokozásának olyan lehetőségeire, mint az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése. Az MSZMP KB két esztendeje külön határozatot is hozott, amelyben rögzítette a vállalati üzem- és munkaszervezés népgazdasági céljait és fő módszereit.

Ezek a határozatok a mezőgazdaságban is serkentőleg hatnak. A termelési rendszerek bevezetésével, tervszerű elterjesztésével tulajdonképpen meg is kezdődött mezőgazdasági üzemeinkben a tudatos, tudományos üzem- és munkaszervezés. Az iparszeré termelési rendszerek ugvanis már az első lépéskor szükségszerűen igénylik az átfogó, komplex szervezési intézkedéseket. Valamennyi iparszerű termelési rendszerben egységes egészet alkot az üzem- és munkaszervezés.

Megyénkben is több mezőgazdasági üzem csatlakozott, s még több csatlakozik az idén e termelési rendszerekhez, amelyek magas színvonalon, a legkorszerűbb eszközökkel termelik az egyes növény féleségeket. Vagyis az iparszerű termelési rendszerek, a leggyorsabban tárják fel a termelésben rejlő nagy tartalékokat.

Ez azonban csak egyik és nem egyetlen módja a mezö- j gazdaságban az üzem- és munkaszervezés javításának. A korszerűség nemcsak a termelési rendszerekben, azok csodagépein múlik. Az élelmiszertermelés zöme még jó ideig továbbra is a rendszereken kívül folyik. Ezért a hagyományos nagyüzemi termelésben is keresni kell a jobb. a korszerűbb üzem- és munkaszervezéssel feltárható tartalékokat.

Nem mindig szükséges a legkorszerűbb gép. a legkorszerűbb eljárás ahhoz, hogy a rendelkezésre álló eszközöKkel korszerűbben gazdálkodjunk. Nem kell okvetlenül minden üzemi célkitűzést elsősorban csak nagy beruházásokkal megoldani. Sok esetben a jobb munkamegosztással, az erők ésszerűbb csoportosításával is szembetűnő eredményeket tudnak elérni a termelőszövetkezeti gazdaságok.

Előfordulhat például az is. hogy éppen a szomszédos, nagyobb gazdaságban, az ott bevezetett termelési rendszerben alkalmazott szervezési megoldások egyikével-másikával tehetik könnyebbé, termelékenyebbé a hagyományos nagyüzemi munkát. Néha például csupán a célszerűbb idő- vagy űtvonalbeosztással nagy* tömegű energiamegtakarítás érhető már el. A lényeg az. hogy keresni kell a célszerű, a jobb megoldásokat, s tanulni kell azoktól, akik előbbre járnak, meríteni kell szervezési tapasztalataikból.

A korszerű üzem- és munkaszervezés nem kampányfeladata a mezőgazdasági üzemeknek, hanem folyamatos, állandó célkitűzés. De most a téli időszakban, a zárszámadások, a tervkészítések idején a szokásosnál is nagyobb gondot kell fordítani erre a megoldandó feladatra. Most van itt az ideje az elért eredmények elmélyültebb elemzésének, a tapasztalatszerzésnek.

WeilVPnL termelőszövetkezeti vezetői, szakemberei a termelés egyes költségtényezőinek alaposabb vizsgálata során bizonyára bőven találnak majd olyan területeket, kiötlenek olyan lehetőségeket, ahol újabb alkalmak kínálkoznak az üzem- és munkaszervezés tökéletesítésére.

Sikeres évet zártak az erőmű építői

Víztisztító

r

j

i

Uj év, új bor

imntlezések

Tatabányáról

A Tatabányai Szénbányáknál hét évvel ezelőtt kezdtek meg az új rendszerű víztisztító es dúsító berendezések gyártását. Közismert. hogy a víztisztítás, a folyók szennyezése elleni védekezés világszerte egyre sürgetőbb feladat, A szakemberek becslése szerint hazánkban 1985-ben naponként már 2.5 millió köbméter szennyvíz megtisztításával kell számolni, s ez a mennyiség a jelenleginek a többszöröse. !gv érthető, hogy a tatabányai új berendezések. eljárások iránt egyre fokozódik az érdeklődés.

Az új rendszerű víztisztító és dúsító berendezések gyártásának fokozására 1öbb külföldi céggel együttműködési, illetve értékesítési

szerződéseket kötött a szénbányák. Hazánkban is számos üzemben felszerelték már a tatabányai víztisztítókat. amelyekkel nemcsak a folyók, patakok elszennyeződését előzik meg, hanem a gyárak többször is felhasználható ipari vízhez jutnak.

Újabban nemcsak az iparban. hanem a mezőgazdaságban is egyre nagyobb gondot okoz a szennyvíz. Különösen azokon a helyeken. ahol iparszerű állattenyésztő-telepeket alakítottak ki. A Tatabányai Szénbányák idejében felismerte ennek jelentőségét, és az ebből fakadó lehetőségeket is Kidolgozták a nagyüzemi sertéstelepeken keletkező szennyvíz tisztítására alkalmas berendezéseket.

Tokaj-Hegyalja évszázados pincéiben minden hordó színül- tig telt az elmúlt adakozó ősz gazdag szürete után. A pincészetekben gondosan kezelik az ű.j termést, s fejtés után, az új esztendőben már érdemes az új borok zamatét is mcgizlclni.

Fotó: Mizerák István

Három évvel ezelőtt, 1971- ben fogtak hozzá a Tiszai Erőmű I. ütemének építéséhez.

— A 60 hektárnyi területen épülő új erőmű beruházására az eltelt közel három esztendő alatt 1,1 milliárd íorintot költöttünk — újságolta Raft Mátyás, az Erőmű Beruházó Vállalat kirendeltség-vezetője. — Az építés üteme megfelelő, ezt bizonyítják az 1973. évi eredmények is. A 22. Állami Építőipari Vállalat, mint a beruházás generálkivetelező- je — az alvállalkozókkal együtt — 360 millió forint értékű műszaki teljesítést ért el.

— Milyen munka vár a

kivitelezőkre 1974-ben? —

kérdeztük a továbbiakban.

— Ez az év döntő fontosságú lesz a beruházás építészeti jellegű munkáit tekintve. Nagyrészt ettől függ, hogy a technológiai szerelést mikor tudjuk megkezdeni Ebben az évben ugyanis már számolunk azzal, hogy megkezdődik a külföldi és a hazai gépszállítás, majd ezt követően a szerelők veszik birtokukba az egyes üzemrészeket. A Csehszlovákiából vásárolt négy kazánt és tartozékait a gyártó cég májusban kezdi a helyszínre szállítani. A beruházási program szerint júniusra

már olyan készültségi fokot kell elérnünk a kazánház építésében, hogy bizonyos munkaterületeket át tudjunk adni a csehszlovák szerelőknek. Éppen ezért az ez évi építészeti előirányzat meghaladja a múlt évi ^szintet.

Seres József, a 22-es Állami Építőipari Vállalat le- ninvárosi föépitésvezetöje az alábbiakban összegezte véleményét.

— Az 1973. évi terv 303 millió forint értékű műszaki teljesítést írt elő számunkra. Mi ezt több tízmillió forinttal túlszárnyaltuk. Tavaly fejeztük be a 4200 négyzetméter alapterületű üzemi raktárépületet, valamint az erőműhöz tartoz.ó vasúti iparvágány és a belső úthálózat építését; átadtuk rendeltetésének a 3500 adagos üzemi konyhát és éttermet. tovább folytattuk a vízkivételt mű építését.

— Ismerjük jól ez évi feladatainkat Ennek tudatában szervezzük további munkánkat. Növeljük a fő- építésvezetőség munkás és műszaki létszámát: az eddigi három építésvezetőség helyett a jövőben 5 építés- vezetőség vesz részt a beruházásban. Ez azt jelenti, hogy újabb háromszáz építőipari dolgozóval gyarapodik leninvárosi föépítésveze- tőségünk.