Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
1974. január 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az új büntetőeljárásról Pártunk X. kongresszusának határozata többek között az államélet erőteljes fejlesztését, a szocialista törvényesség további szilárdítását írta elő. Az államélct fejlesztésében a jognak fontos szerepe van. Az eddig nagyon jelentős jogalkotások folytatásaként jelent meg az 1973. évi I. számú büntető eljárási törvény, amely 1974. január 1-én lép életbe. A büntetőeljárás jogi szabályozása jelentős törvényességi garanciális kérdés, mert az eljárás ötletszerű, esetről esetre alkalmazott módszerei nem tennék lehetővé sem a bűncselekmények, sem az elkövetők felderítését. A büntetőeljárás ezen túlmenően biztosítja az állampolgárok jogainak védelmét, a bűnösség és a büntethetőség körülményeinek megfelelő felderítését, ennek következményeként a helyes büntetőjogi felelősségre vonást és a végrehajtás módjának jó megválasztását. Az új büntetőeljárás jellemzői Az új büntetőeljárás-jog általános jellemzője, hogy az a törvényesség és az állampolgári jogok védelmét erősíti. Továbbá — az eljárás korszerűsítése — ezen belül különösen az egyszerűsítés és a gyorsítás jellemzi. Ez tükröződik az egész büntető eljárásban, de kifejezésre jut ez a büntetőeljárás alapelvei lsen is. A büntetőeljárási törvényben megfogalmazást nyertek azok az alaoelvek, amelyeket a büntetőeljárás során, a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek be kell tartaniuk. Az állampolgári jogok védelme szempontjából lényeges visz-ont, hogy kiegészíti olyan új alapelvekkel, amit eddig a büntetőeljárás nem tartalmazott. Ilyenek különösen az ártatlanság vélelme, a hivatalból való eljárás és a jogorvoslati jogosultság alapelve. Ártatlanság vélelme Az ártatlanság vélelmének a büntetőeljárásba alapelvként történt beiktatása az állampolgári jogok védelme, de különösen a gyanúsított védekezése szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az ártatlanság vélelme azt jelenti, hogy senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozattal meg nem állapította. A bűnüldöző szervek, a bíróság jogerős határozatáig a terheltet (azaz a büntetőeljárás alá vont személyt) nem kezelhetik bűnösként. Az ártatlanság vélelme azt ie jelenti. hogy a vádlott bűnösségét a vádlónak, közvádas ügyben pedig az ügyésznek kell bizonyítani, és nem lehet a vádlottat arra kötelezni, hogy ártatlanságát ő bizonyítsa. Lényeges az ártatlanság vélelmének szempontjából. hogy a kétséges tényeket minden esetben a terhelt javára keli értékelni. Az ártatlanság vélelmének nem mond ellent viszont az. hogy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a hatóságoknak hivatalból kell a büntetőeljárást megindítani. A büntetőeljárásról szóló törvény megfogalmazza a jogorvoslati jogosultság alapelvét is. amely azt jelenti, hogy az állampolgárok a nyomozó hatóság intézkedései ellen panasszal élhetnek, a bírósági eljárásban pedig egyfokú fellebbezési jogosultságuk van. Azok ellen a határozatok ellen, amelyek nem ügydöntőéit, nincs lehetőség panasszal, illetve fellebbezéssel élni. Vádelv érvényesülése Az új büntetőeljárási törvény a vádelvet büntetőjogi •lapeivlsént iktatta törvénybe. Kimondja, hogy bírósági eljárás csak törvényes vád alapján indulhat. A bíróság annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény alapján, amelyet a vád tartalmaz. Hatályos eljárásjogunkban a vádelv nem jutott érvényre, mert amennyiben az ügyész indokoltan elejtette a vádat, az nem kötelezte a bíróságot az eljárás megszüntetésére. Az új szabályozás szerint az ügyész vádelejtése köti a bíróságot, ilyen esetekben csak az eljárás megszüntetésére kerülhet sor. A terhelt jogai Az új bünetőeljárási törvény a terhelt jogait, különösen a nyomozati eljárásban jelentősen bővíti. Az alapelvek között kimondja, hogy a büntetőeljárásban a személyi szabadságot és más állampolgári jogokat tiszteletben kell tartani, és azok csak a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozhatók. Elvi jelentőségű a bűit tetőeljárási törvényben a terhelt beismerésének értékelése. A törvény ugyanis a terhelt beismerésének nem tulajdonít bizonyító erőt, sőt, beismerés esetén is, kötelezi a hatóságokat arra, hogy az egyéb, bűnösséget bizonyító adatokat beszerezzék. A büntetőeljárási törvény megfelelő garanciákat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a személyes szabadság korlátozására kerül sor. Általános szabály, hogy a terhelt általában szabadlábon védekezzék. Kényszerintézkedést. csak a törvényben meghatározott okból és módon lehet elrendelni. A törvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek fogva tartás esetén csökkentik azokat a hátrányokat, amik a szabadlábon védekezőkhöz mérten jelentkeznek. Így többek között előírja a törvény, hogy a fogva tartott terhelt az első kihallgatást követően —amelynek 24 órán belül meg kell történnie — védőjével szóbelileg, ellenőrzés nélkül, írásban pedig ellenőrzés mellett érintkezhet. Fontos garanciális és törvényességi szabályt tartalmaz a törvény, amikor előírja, hogy az előzetes letartóztatást egy éven túl csak a Legfelsőbb Bíróság hosz- szabbíthatja meg. Eddigi büntetőeljárás-jogunknak is jelentős alapelve volt a védelem jogának biztosítása. Az új büntetőeljárási törvény ezt a jogot tovább bővíti. Előírja, hogy a terhelt érdekében az eljárás bármely szakaszában, tehát a nyomozati eljárástól kezdve védő járhat el. Erre a jogára a nyomozó hatóságnak is megfelelően figyelmeztetnie kell a terheltet. A törvény előírja továbbá, hogy a terhelt az eljárás megindításá- tól kezdve védőt választhat. Felmerülhet, hogy a védelemhez való jog mikortól illeti meg a gyanúsítottat? Az új büntetőeljárási törvény az eddigi terheltté nyilvánítást ugyanis megszüntette. Előírja viszont, hogy a tényállást jegyzőkönyvben leéli rögzíteni. és tartalmát közöln* kell a gyanúsítottal, tehát tudtára kell adni azt. hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják. Az ismertetéssel lényegében meghatározott személy ellen folyik most már az eljárás, és ezzel egyidejűleg a védelemhez való jog is megilleti a terheltet. Az eljárási törvény — mint, említettem — bővíti a védő jogait, ez pedig abban jelentkezik, hogy a védő már a nyomozati eljárás során, a gyanúsított kihallgatásánál jelen lehet, kérdések feltevését indítványozhatja. Amennyiben a nyomozó hatóság erre engedélyt ad, a védő a tanúk kihallgatásánál és más eljárási cselekmények elvégzésénél (szemle, bizonyítási kísérlet, stb.) is jelen lehet. A nyomozó hatóság feladata a bizonyítási kötelezettség és a tényállás hiánytalan, alapos tisztázása és felderítése. A nyomozati szakban mind a terhelő, mind a mentő körülményeket fel kell deríteni és a bírósági eljárásban azokat megfelelően értékelni. i sértett jo»ai A büntetőeljárás során a sértett eljárási jogai is bővülnek. A sértett az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet. A törvényben meghatározott esetekben eljárási cselekményeknél is jelen lehet A tárgyaláson a kihall- gatottakhoz kérdés feltételét indítványozhatja, tehát közvetlenül nem intézhez kérdést a kihallgatottakhoz. A nyomozás befejezése után a sértetteit érintő iratokba betekinthet és indítványokat tehet. Vétségi és bűntetti eljárás Az új büntetőeljárási törvény egyszerűsíti és gyorsítja a büntetőeljárást azzal, hogy bevezeti a véts égi és a bűntetti eljárást. Ezt természetesen úgy szabályozza, hogy a törvényességi garanciákat az eljáró hatóságok betartsák. A vétségi eljárás bevezetésének jelentősége azért is nagy. mert a Büntető Tör- vénykönyvvel összhangba hozza az eljárásj szabályokat. Vétségi eljárást kell lefolytam a Btk-ban meghatározott esetekben, dp ezeket az eseteket a büntetőeljárásjog kiterjeszti és meghatározza, mely bűncselekmények esetében kell vétségi eljárást lefolytatni. | Ez a szabályozás egyben | azt is jelenti, hogy az össt- bűnözéshez viszonyítva jelentős lesz azoknak a bűn- cselekményeknek a száma, amelyekben lehetőség lesz a vétségi eljárás szabályait alkalmazni. A vétségi eljárás egyben egyszerűsítést is jelent, mert a nyomozó hatóságnak nem j minden esetben kell jegyző- | könyvet készíteniük, elegendő például a tanúkihallgatásról, szemléről és egyéb eljárási cselekményekről való jelentés elkészítése. További egyszerűsítést jelent a vétségi eljárás az ügyészi szakban. ahol csak vád indítványra kerül sor. bírói szakban pedig ugyancsak egyszerűsödik a büntetőeljárás. A bírósági eljárásban a vétségi ügyekben egves bíró jár el, ülnökök tehát nem vesznek részt a tárgyaláson. Az ítélet csak a rendelkező részt tartalmazza, fellebbezési szakban pedig, megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság nincs kötve a tényálláshoz. a bizonyítékokat is felülbírálhatja, illetve másként is mérlegeiben. * Az új büntetőeljárási törvény részletesen szabályozza azokat a további jogokat és kötelezet tségeket, am el veket a büntetőeljárás során az ál- lamnolgároknak. s a bűnüldöző és igazsáeüevi szerveknek is be kell tartaniuk a törvényesség érvényre juttatása érdekében. Dr. Deák András megyei főügyész 3 ezer vagon paprika A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat évente mintegy 3 ezer vagon paprikát dolgoz fel. A termelés mintegy 60 százalékát exportálják. A vállalat napriknfeldolgozás mellett mintegy 2 ezer tonna speciális szegedi konzervet is készít. Képünkön: részlet a paprika- csomagolásról. ■BBBamanBMHomvTn'n' —————— ■ mm Intézkedés és munkalehetős Egy hónappal ezelőtt megírtuk, hogy Miskolcon, a Széchenyi u. 27. szám alatti ház homlokzatán a „Női Divatszalon” neonreklámja életveszélyes állapotban lóg a járda fölött. Ugyanakkor azt is szóvá tettük, hogy a városban drága pénzért vásárolt KRESZ-táblákat szereltek fel, amelyek a sötétben nem világítanak. örömmel tapasztaltuk, hogy az illetékesek példás gyorsasággal intézkedtek. Eltávolították a városképet is rontó, életveszélyes neonreklámot, s személyesen is meggyőződhettünk róla, hogy a sötét KRESZ-táblák hibás neoncsöveit kicserélik. (Azért még néhány tábla ma sem világít, többek között a Bajcsy- Zsilinszky és a Kun Béla utca kereszteződésében.) * Nem akarunk ür.nepron- lók lenni, de szeretnénk az illetékes szervek figyelmét felhívni egy néhány méter hosszúságú járda hiányára. Miskolcon, a Marx téren, a villamosmegállóbul egy „felfestett” gyalogátkelőhely vezet az autóbuszvégállomás felé. Sajnos, az út másik oldalán 10—15 méter hosszúságban hiányzik a járda. Ilyenkor, esős időben nagy a sár, s a gvalogosok arra kényszerülnek, hogy az úttesten közlekedjenek. Naponta — különösen műszakváltáskor — több ezer ember „megfordul” a városnak ezen a legforgalmasabb közlekedési csomópontján. Jó lenne, ha az a néhány méter hosszúságú járda mielőbb megépülne. * Az encsi járásban Forrón, a Hernádmenti Építőipari Szövetkezet ez év nyarán furnérlemez-megmunkáló üzemet létesített. A szövetkezet vezetői meghallgatták az illetékes szervek igényeit és kéréseit. így a 14 munkást foglalkoztató üzem létszámából nyolc a nődolgozó. S hogy nem volt hiábavaló a bizalom, mi sem bizonyítja jobban: a forrói asszonyok december 21 -re. 200 ezer forinttal túlteljesítve a tervezett bevételt, befejezték az évi munkát. Forró nem nagy község, s kevés azoknak a munkalehetőségeknek a száma, ahol nőket is foglalkoztathatnak. A szövetkezel vezetői éppen ezért úgy határoztak hogy a jövőben bővítik az üzemet, így még több forrói lánynak, asszonynak teremtenek munkaié1'"' ■' F. Gy. Rács mögött a notórius tolvaj Azon a májusi éjszakán Miskolcon az egyik pádon két ember aludta az „igazak álmát”. Annyira elfáradtak, elnehezedtek, hogy még a táskájuk is nyomta őket. Mellettük „pihent” két aktatáska is. Ezt az idillt zavarta meg az erre sétáló Dósa Dezső. Lehet, hogy az ital is bátorította, amikor a két alvó férfihez lépett, elemelte a táskákat és sietősen bement az egyik kapu alá. A szolgálatos járőr azonban észrevette és igazoltatta. Dósa Dezső az esetből mégsem tanult. Júniusban szintén az éjszakai órákban indult „portyára” ezúttal a Tiszai pályaudvar környékén. Bátorítója most. is az alkohol volt. Az állomás előtti téren sétált. A park egyik padján alvó emberre bukkant. Mellé ült és zsebéből „kibűvészkedett” 160 forintot. Az aktatáska itt is szabadon hevert a pádon. Dósa marokra fogta. s mint aki jól végezte dolgát, eltűnt a miskolci éjszakában. Másnap reggel a pádon alvó férfi addig kérdezősködött. míg sikerült Dósa nyomára bukkannia akit bevitt a rendőrségre. Dósa Dezső júliusban a késő esti órákban ismét a Tiszai pályaudvaron iszogatott. Az állomás előtti parkban óira talált eev alvó embert, aki nem vette észre, amint Dósa magához veszi a zsebóráját. öngyújtóját, golvós- tolliát. a fésűjét, a zsebtükrét sőt. még a zsebkendőjét is A Miskolci Városi és Járási ügyészség elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopásért emelt vádat Dósa ellen, aki a törvénnyel nem most került először összeütközésbe. Legutóbbi. 6 évi és 4 hónapi szabadságvesztés büntetéséből alig valamivel korábban szabadult. A miskolci járásbíróság a november "2-i nyilvános tárgyaláson bűnősnek talál'u Dósa Dezsőt s 3, évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amit (egyházban kell letöltenie. Mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától js. Ezenkívül kényszerelvcnő kezelesre kötelezték. A járásbíróság a büntetés kiszabásánál envhl- íő körülményként mérlegelte beismerő vallomását, két kiskorú gyermekét, és azt, hogv a viszonylag kisebb összegű kár csaknem hiánytalanul megtérült. (bmzatalvi)
